Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-04 / 287. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. december 4., hétfő

GAZDASÁG — TÁRSADALOM

3,

Kölcsönök és reformok

A lengyel gazdaság új „menetrendjénekvázlata

A lengyel pénzügyi tárca vélekedése szerint az ország gazdaságát ismét a kiegyensúlyozott fejlődés útjára vezeti majd az a program, amelyet új „gazdasági menetrendnek” neveznek. A határidőről a vélemények különböznek, de a leggyakrabban másfél évtől két évig terjedő időszakaszt tüntetnek fel. Ez idő alatt az évi inflációs rátát a jelenlegi 200- 300 — s mindinkább növekvő — százalékról évi néhány százalékra szorítják le, s ezt a piacgazdaság alapjainak lerakása kiséri majd. A program megvalósulásához Lengyelország sokféle pénzügyi segítséget vár. Ennek keretén belül: hiteleket a Világbanktól a gazdasági szerkezet- váltás gyorsítása érdekében, a fejlett nyugati országoktól kölcsönöket a zloty konvertibilitását célzó valutareform végrehajtására és a külföldi adósságteher jobb szolgálati feltételeinek biztosítására.

Ezek után tekintsük át, melyek az alkalmazkodási program fő irányelvei, amelyek részletei jelen pillanatban a kidolgozás végső fázisába értek? Először is messzemenő tulajdonforma-változásokat hajtanak végre a gazdaságban. Az állami vállalatok részvénytársaságokká alakulnak (szabad részvényeladás útján, ámde a dolgozó kollektívák érdekeinek figyelembe vételével). Visszaállítják a kommunális tulajdont, s jelentős mértékben reprivatizálják a társadalmasított gazdasági szektor jelentős hányadát. Lényegében az egész kisipart, a kereskedelmet, a vendéglátóipart, és a szolgáltatásokat. E feladat megvalósítása jelentős előrelépést jelent majd a korábbi Rakowski-kormány reformlépéseihez képest.

A program másik pontja (amelyet a kidolgozó pénzügy- miniszterről többen „Balcero- wicz-programként” emlegetnek), lényegében abban áll, hogy a központi bank nem fogja önműködően biztosítani a hitelellátást az államháztartási hiány pótlására.

Ezzel párhuzamosan az államkincstár 60 százalékos kötvényeket bocsátott ki, amelyek célja a költségvetési hiány pótlása, s ezt további kötvények követik. Ilyen módon az államháztartási deficit problémáját — jóllehet nem azonnal — áthelyezték a normális hitelpiacra.

Sok minden mutat arra, hogy a kötvényeket teljes egészében vagy zömében felvásárolja a lakosság és számos vállalat; a helyzet ugyanis úgy áll, hogy egyik és másik esetben is jelntős pénzkészletek állnak rendelkezésre. A kötvények bevételein kívül várhatók más bevételek is: megcsavarták az „adósrófot” a vállalatokkal szemben, s fegyelmező eszközöket léptettek életbe magával az adófizetési folyamattal szemben.

A tervezett változások lényegében egybevágnak az előző kormány törvényalkotó és gyakorlati tevékenységével, csakhogy annak a kormánynak nem jutott elég ideje és következetessége arra, hogy valamennyi reVarsói metróépítők

formvállalkozást fokozatosan bevezesse a hétköznapi gazdasági gyakorlatba.

Küszöbön áll tehát a gazdaság demonopolizálása, a többi között a közvetett szervezeti struktúrák felszámolása útján. A minimálisra szorítják le a költség- vetési dotációkat. Korlátozzák a központi beruházásokat és megszüntetik a ráfizetéses vállalatokat, sőt — ez már jelentékeny előrelépés a még nemrégiben általános gyakorlathoz viszonyítva — egész termelési ágakat is. Érvénybe léptetik — 1991-től kezdve — a hozzáadott értéken alapuló általános adót. Kemény szabályokat vezetnek be az állam napi pénzügyi politikájában (kevesebb adókedvezmény, a csődeljárás procedúrájának megszigorítása). Beindítják a tőkepiacot (a részvényekre vonatkozó törvény, tőzsdék), s egységesítik a zloty árfolyamát a külföldi valutákhoz viszonyítva.

Általánosságban a program egésze messzemenő liberalizálást tűz ki a gazdálkodási elvek

(Fotó: Interpress — MTI)

terén s lényegesen növeli a piac- gazdasági mechanizmusok szerepét.

„Lengyelországban a legnagyobb probléma nem a gazdasági fejlődés alacsony színvonala — mondotta a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank minapi ülésszakán Barber Conable, a Világbank elnöke. — Lengyelországnak — hangoztatta Conable — jelentős készletei és lehetőségei vannak, s mint jelentős gazdasági potenciálú ország mindig is a nemzetközi gazdasági rendszer egyik számottevő tényezője volt. Lengyelország számára a legnehezebb dilemma az, hogy megfelelő gazdaságpolitikát dolgozzon ki a központosított, direktív-el- osztásos gazdaságtól és piacgazdaság felé vezető úton.”

A megfigyelők szerint az az alapprogram, amelyet Tadeusz Mazowiecki kormánya jelenleg körvonalaz, ennek a dilemmának az eredményes megoldását helyezi kilátásba.

Karol Rzemieniecki

Jeleseink nyomában

Séta

az egri Kisasszonytemetőben

A közelmúltban a Népújság hasábjain az egri Hatvani-temetőben nyugvó jeleseinket követtem nyomon. Jelenlegi írásomban az 1720-ban megnyitott Kisasszony-temetőbe kalauzolom az olvasókat. A ma már betelés állapotában lévő sírkertünkben is több hajdan élt, kiváló személyiség csontjai porladnak.

Közülük talán a legismertebb, a Petőfi Sándor által is megénekelt Lenkey János tábornok, aki 1807-ben született Egerben, a ma is meglévő Széchenyi utcai házban. A kiváló katona 1850- ben halt meg elborult elmével az aradi várbörtönben. Földi maradványait városa 1936-ban hozatta haza, s temettette el ebben a sírkertben. Minden bizonnyal Károly nevű testvérbátyja mellé hántolták el. Lenkey Károly ezredes neve azonban nincsen felvésve János fej fáj ára.

Ebben a temetőben helyezték örök nyugalomra két nevezetes tudósunkat Turk Frigyest(18541911) és Legányi Ferencet (1884-1964) is. Türk a múlt század második felének és e század elejének kiváló helytörténésze volt. Ezenkívül kitűnően ismerte Eger határának növényvilágát, amelyről könyvet is írt. Sőt jeleskedett az antik kultúra ismeretében is. Több, ma már elfeledett könyvet írt görög és római történészekről, írókról.

Legányi Ferenc, kinek sírjánál az ő szakmáját szimbolizáló őskori fa megkovásodott maradványa látható, egyik legkiválóbb, Európa-szerte ismert őslénytankutató volt. A földtörténet korábbi korszakaiban élő csigák, kagylók, növények tízezreinek megkövült maradványait tárta fel a szaktudósok nagy hasznára. Ő azonban magát nagy szerényen nem tartotta tudósnak, csak egyszerű kutatónak.

Ide temették el Kalovits Alajost (1872-1959), a nagy kort megért haladó szellemű tanárt, aki 1919-ben a művelődésügyi

osztály vezetője volt a vármegyénél. Itt található Lemle Rezső, egykori dobós tanár sírhalma, aki nagyszerű módszertani tanulmányaival írta be nevét a pedagógia történetébe.

Említésre méltó az itt nyugvó Keszlerffy Józsefnek (1773- 1831) Heves vármegye egykori főorvosának neve is. Városunk művészei közül itt kapott sírhelyet a neves festőművész, id. Ká- tai Mihály (1906-1983). Végül

megemlítem Gyurkó Gézának (1928-1984), a Népújság Rózsa Ferenc-dijas főszerkesztőjének nevét, akinek életét rövidre mérte ki a sors.

A Kisasszony-temetőben nyugvó egri jeleseink sírjai Keszlerffy doktor kivételével gondozott állapotban vannak. Ő is megérdemelné azonban, hogy sírdombját minél előbb rendbehozzák az illetékesek.

Szecskó Károly

Példaadó

hagyományőraés a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban

Az emlékszoba egy részlete

(Fotó: Sóti Péter)

Alapítása annak a reformkornak köszönhető, amelynek helyi patriótái a kisemberek ápolását, gyógyítását tűzték célul: alapítványi összegből és közadakozásból létesült 1838-ban. 1848/ 1849-ben a szabadsághősöket, 1914-1918 között az első világháború, 1919-ben a honvédő harcok, 1943-1945-ben a második világháború katona-sebe- sültjeit és az átvonuló front polgári sérültjeit gyógyították — 1944/ 1945-ben ellenállókat és a zsidó üldözötteket mentették benne.

Noha a személyi kultusz éveiben elhatározták a vezetői, hogy a kórház névadásával „a küzdelmes múlt valamely nagy személyisége emlékét” szándékozzák megőrizni, az esemény éveken át húzódott. A megye vezetői és az egészségügyi kormányzat legszívesebben az akkori szokásnak megfelelően vagy hazai, vagy külföldi politikai vezető nevére gondoltak. Végül is az oldódó politikai légkör lehetővé tette, hogy 1956. augusztus 20-án a kórház névadó ünnepséget rendezzen. Bugát Pálról, az 1848/ 1849-es szabadságharc főorvosáról, Gyöngyös szülöttéről nevezték el. Bronz mellszobrát, amely Madarassy Valter művészi alkotása, 1960-as években a hajdani igazgató főorvosok (dr. Horner Vezekényi István, dr. Koller János és dr. Frindt Ferenc József) közös nyughelyre temetésére is a felső-városi temetőben.

Az 1970-es évek közepétől Varga Sándor gazdasági osztály- vezető hozzálátott a kórházi felszerelések, gyógyító eszközök, műszerek gyűjtéséhez és rendszerezéséhez, amely a házi múzeum leendő alapgyűjtménye lett. Ugyanő 1987. július 1-jére elkészítette annak a kórházi kiállításnak az anyagát, amely egyben a város egészségügyi történetének tárgyi bemutatását is szolgálta. Ezt a kiállítást ismételték meg újszerűén, mert 1988. szeptember 14-én már a Bugát Pál emlékszobát nyitották meg a

kórház épületében. Az emlékezés szép jellemzője a szintén Varga Sándor-féle kezdeményezés: Arcképcsarnokot állítanak össze a kórház igazgatóiról, akiknek a képeit Kökény Gyula, a kórház üzemmérnöke, amatőr festő készíti.

Kiemelkedett az 1988-ban rendezett emlékév. A kórház fennállása 150. évfordulójának ünnepségei szeptember 14-15- én voltak. Emlékülés, a kórházalapító dr. Vezekényi István emléktáblájának avatása a kórház főbejáratánál, Vezekényi emlékplakett átadása. Az ünnepi emlékülés beszédét dr. Mátyus László igazgató-főorvos mondta, amelyben az utóbbi évtizedekben első alkalommal ő méltatta a hajdani orvosok és ápolók önzetlen egészségügyi tevékenységét is.

A Vezekényi-emléktábla elkészítésének és a Vezekényi-em- lékplakett átadásának gondolata dr. Kiss Ferenc intézetvezető főgyógyszerésztől származik. Az emlékplakettet évenként egy orvos kaphatja meg. A kitüntetett személy rövid életrajza és névaláírása bekerül abba az emlékkönyvbe, amely folytonosságával a kórház múltjának, jelenének, jövőjének a jelképes összekapcsolása. Ezen felül dr. Kiss Ferenc nevéhez fűződik az1 ór- vos-gyógyszerész napok sörös rendezése is, amelyekre eddig kétféle emlékérmet is készíttetett. Szintén emlékéremmel (ette nevezetessé az 1986-ban itt rendezett belgyógyászkongresszüst dr. Győri Imre főorvos.

Jelentős az a törekvés, amely a kórház 150 éves múltjának és jelenének írásos bemutatását szolgálja. Tíz év óta dr. Pintér László főorvos javaslatára megjelenik a Bugát Pál Egészségügyi Híradó. Varga Sándor megírta a Gyöngyösi Alapítványi Kórház történetét, amely 1988-ban önálló kaidványként is megjelent.

1991-ben a Bugát-Vezekényi emlékévet fogják megrendezni.

Dr. Misóczki Lajos

Akkumulátor nélküli Zsigulik

Ötezer kilométeres sikeres próbautat tett meg Moszkva környékén az az új Zsiguli, amelynél a gyújtást akkumulátor helyett kondenzátorrendszer biztosítja. A világon ezt az eddig egyedülálló kísérletet a Moszkvai Autógépészeti Intézet munkatársai hajtották végre.

Hogy is néz ki az újdonság a kísérleti gépkocsiban?

A motorházban a hagyományos 18,3 kilogrammos és 10 liter térfogatú akkumulátor helyett elhelyezett miniatűr áramforrás súlya 3 kilogramm, térfogata 1,5 liter. Ez tölti fel a kondenzátort, áramot ad a gyújtáshoz, működteti a világítást, a jelzőrendszereket és a mérőműszereket. A motor indítását egy 45 ezer mikrofarád kapacitású kondenzátorblokk végzi.