Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-30 / 307. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. december 30., szombat Václav Havel Csehszlovákia köztársasági elnöke Minden bizonnyal a legrendhagyóbb életutú köztársasági elnö­köt iktatták be pénteken Csehszlovákiában. Václav Havel drámaíró, esszéista és polgáijogi harcos, a cseh­szlovák megújulási mozgalom vezéregyénisége 1936. október 5-én született Prágában, Csehszlovákia egyik leggazdagabb nagypolgári családjából. A családé volt a Vencel téri híres Lucerna-palota, a bar- randovi filmstúdió részvényeinek többsége. Havelt annak idején származása miatt még a középiskolába sem vették fel, négy évig ve­gyészlaboránsként dolgozott, és csak esti tagozaton sikerült elvégez­nie a gimnáziumot. 1961-ben csatlakozik a Divádló na Zábradlí színház együttesé­hez, s ez döntő fordulatot jelent művészi fejlődésében. Rendezőasz- szisztens, dramaturg és sikeres háziszerző, itt mutatják be első műve­it, köztük a híres „Kerti ünnepély”-t. Havel közben végre bejut a mű­vészeti akadémia színházművészeti karára, ahol 1967-ben végez. A Prágai Tavaszt megelőző években gyorsan a megújulásért küzdő fiatal értelmiségiek egyik vezéregyéniségévé válik, a Prágai Tavasz idején teljes energiával veti be magát a politikai életbe. Háromszor börtönözték be, számtalanszor vetették vizsgálati fogságba, körülbelül 5 évet töltött fegyházban, legutoljára idén a ja­nuári Vencel téri tüntetésekkor tartóztatták le és ítélték 8 hónapi sza­badságvesztésre, s május közepén helyezték feltételesen szabadlábra. Havelt írói munkásságáért, az emberi jogok védelmében kifej­tett tevékenységéért 1986-ban Erasmus-díjjal, 1989-ben a német könyvkereskedők békedíjával, ugyancsak az idén Olof Palme-díjjal, nemrégiben pedig Kari Renner-díjjaltüntették ki. Havel több külföl­di, így a svéd, a francia, a svájci, az osztrák Pen Club tagja, a Toulou- se-i, a torontói egyetem díszdoktora. Gazdasági prognózis *(Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzeti Bank el­nöke hangoztatta, hogy az IMF- megállapodás alapján megnyíl­nak azok a finanszírozási lehető­ségek, amelyeket a nemzetközi gazdasági szervezetek, pénzinté­zetek ettől a megállapodástól tesznek függővé. így lehetőség lesz arra, hogy a közös piaci or­szágok pénzügyminiszterei által jóváhagyott több mint egymilli- árd dolláros hitelt igénybe ve­gyük, illetve előtte a Közös Piac Bizottságával elkezdjük a hitel feltételeinek megtárgyalását. Emellett szó van arról, hogy a Vi­lágbanktól a magyar gazdaság szerkezetének átalakítására kö­rülbelül 300 millió dolláros köl­csönt vegyünk fel, amelyhez to­vábbi — párhuzamos — finanszí­rozási lehetőségek is kapcsolha­tók. A Parlament döntése a nem­zetközi pénzpiacon folyamatos hitelfelvételi tevékenységünket is segíti. A tervek szerint a Ma­gyar Nemzeti Bank januárra 150 millió dolláros konzorciális hitelt szervez, amelyet 6 nemzetközi hírű nagy bank közösen nyújtana Magyarországnak. Idén az adósi pozíciónk jelen­tős mértékben romlott. Ez egy­részt annak a következménye — mondotta a Nemzeti Bank elnö­ke —, hogy a tervekkel ellentét­ben nagy mennyiségű pénz áramlott ki a magyar gazdaságba a költségvetésen keresztül, és ugyanezt a hatást fejtette ki kül­kereskedelmünk rubelelszámo­lású forgalmában a jelentős mér­tékű magyar aktívum. Hatással volt továbbá a nemzetközi pénz­piacokra, hogy a decemberi par­lamenti ülésszak előtt mutatkoz­tak a közvetlen fizetésképtelen­ség fenyegető veszélyének a je­lei. Jövőre a magyar gazdaságot erős pénzszűke jellemzi majd. Egyrészt a költségvetésen ke­resztül mérséklődik a pénzki­áramlás, másrészt megszüntetik a rubelelszámolású külkereske­delem aktívuma miatt keletkező fedezet nélküli pénzkiáramlást. A kormányzat szigorít hitelpoli­tikáján is. A vállalati szektor számára re­álértéken növelik a hitelek össze­gét úgy, hogy a tervezett 16 szá­zalékos termelőiár-emelkedés mellett legalább 18-20 százalék­kal több hitelt kapjanak a válla­latok. Jövőre kevesebb külföldi forrásra számíthatunk, mint az idén, ezért olyan kamatpolitikát kell kialakítani amely ösztönzi a lakossági és vállalati megtakarí­tásokat. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke végezetül felhívta a figyel­met arra, hogy a program végre­hajtását a nemzetközi szakmai közvélemény folyamatosan és kritikusan fogja figyelni, és a to­vábbi támogatások a program megvalósításától függően ala­kulnak majd. A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter határtalálkozón szoros együttműködést ajánlott Jiri Dienstbiernek, az új csehszlovák külügyminiszternek — Ion Ili­escu, a Román Megmentési Front elnöke fontos döntéseket jelentett be: az ország új neve Románia, eltörölték az egypárt- rendszert, áprilisban szabad választásokat tartanak, szabad­dá teszik a sajtót, tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. Eközben a fővárosban és több más városban súlyos harcok folytak — az ENSZ BT (Washington, London és Párizs vétójával) elutasította a panamai amerikai beaavatkozást el­ítélő határozati javaslatot; Vasárnap: a Nemzeti Megmentési Front tűzszünetet hir­detett egész Romániára — Noriega tábornok politikai mene­dékjogot kért a Vatikán panamavárosi nagykövetségén — be­fejezte téli ülésszakát a szovjet Népi Küldöttek 2. kongresszu­sa; Hétfő: egy sebtében összehívott katonai bíróság halálra ítélte a Ceausescu házaspárt, s az ítéletet végre is hajtották; eközben egyre több ország, köztük hazánk és a Szovjetunió is elismerte az új román vezetést — Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága a Litván KP kiválásának ügyében; Kedd: Petre Románt nevezték ki az új román miniszterel­nöknek — változásokat jelentettek be a kínai kormányban — az SZKP KB ülésén úgy döntöttek, hogy Mihail Gorbacsov és a PB több tagja Vilniusba utazik, s a helyszínen tárgyal a Litván KP kiválásáról; Szerda: A svájci rendőri ügyek szövetségi hivatala elren­delte a svájci bankokban elhelyezett román folyószámlák zá­rolását; a világban vegyes fogadtatást kapott a Ceausescu há­zaspár perének lefolytatása és a gyors ítéletvégrehajtás; kine­vezték az új külügyminisztert Sergiu Celaco személyében — Egyiptom és Szíria fevette a diplomáciai kapcsolatokat; Csütörtök: módosította a köztársasági alkotmányt a Lett parlament — leváltották a bolgár belügyminisztert — öngyil­kosságot követett el Ceausescu fivére, aki Románia bécsi kül­képviseletén szolgált; Romániában életbe lépett a statárium: a fegyver-beszolgáltatási határidő lejárta után ismét lövöldö­zés volt Bukarestben; Péntek: csehszlovák államfővé választották Vaclav Ha­velt. 4 A népfelkelőkhöz átállt hadse­reg egy harckocsizó katonája ró­zsát helyez a gépfegyver csövé­be, amikor ismeretessé vált, hogy kivégezték Nicolae Ceau- sescut és feleségét. A Köztársa­ság téren együtt ünnepelte a ka­tonaság és a lakosság a fegyver­nyugvás beköszöntének remé­nyét. Kolozsvár főterén mindig égnek a gyertyák a hősi halált haltak emlékére. Ezen a helyen két embert lőttek agyon a terroris­ták. Berlin: Ezrek tolonganak a Brandenburgi kapunál december 26- án, négy nappal azután, hogy az NDK hatóságai újabb határátkelő- helyet nyitottak meg a berlini falon a város jelképének számító ka­punál A Katedrális téren december 26-án tartott nagygyűlés résztvevői támogatják a Litván Kommunista Párt XX. kongresszusának hatá­rozatát, amellyel kimondták az SZKP-től független Litván KP megalakulását. (Népújság-telefotó — MTI) Vélemények a magyar — román viszony jövőjéről így látják a pártok A magyar — román kapcsola­tok, a két nép viszonyának jövője nem lehet egyetlen párt kizáróla­gos ügye. Ezért megkérdeztük a hazai ellenzéki pártok, szerveze­tek vezetőit, miként látják a ma­gyar — román viszony alakulását az elkövetkező napokban, hóna­pokban. Varga Csaba, a Magyar Nép­párt országos titkára: — A Magyar Néppárt nemrég országos mozgalmat indított el, amelynek célja az, hogy a ma­gyar és a román települések kö­zött újfajta testvéri kapcsolat jöj­jön létre. Az lenne a jó, ha az így kialakult kapcsolatokat fel lehet­ne használni például különféle tanácsadásra, hogy a román test­vérfalvakban, testvérvárosok­ban gyorsítsuk a fejlett agrárter­melés vagy közigazgatás létrejöt­tét. Román falvakkal is keressük a kapcsolatot, tehát nemcsak az Erdélyben élő magyar települé­sek lakóival akarunk jó viszonyt. Azt szeretnénk, ha a Magyar Néppárt egyfajta közvetítő sze­repet töltene be mindebben. Ke­ressük a jó viszonyt a Román Ke­resztény Parasztpárttal. Vezető­ink még most, az év végén el­utaznak a szomszédos országba, hogy ott felvegyék a kapcsolatot a román parasztpolitikusokkal. Azt szeretnénk, ha a jövőben Romániában politikai, közigaz­gatási és kulturális autonómiát élveznének magyarok, németek, szerbek egyaránt. Szeretnénk to­vábbá azt is, ha a magyar — ro­mán határ olyan lenne, mint az osztrák és a magyar határ, azaz nyitva állna mindenki előtt. Ez is hozzájárulna az előítélet nélküli kapcsolatok kialakulásához. Mécs Imre, a Szabad Demok­raták Szövetségének ügyvivője: — Nagy lehetőség nyílt arra, hogy a magyar és a román nép közötti évszázados per végre eu­rópai módon rendeződjék. Szo­rosabbra kell vonnunk a kulturá­lis, gazdasági, politikai és nem utolsósorban vallási kapcsolato­kat is a két nép fiai között. Mielőbb be kellene illeszked­nünk a nagy európai integráció­ba, szűkebb értelemben pedig egy közép-európai integráció ré­szeivé kellene válnunk. Jó lenne, ha Romániával valamiféle kon- föderatív jellegű kapcsolatrend­szert tudnánk kialakítani. Min­denképpen fenn kellene tarta­nunk a határok nyitottságát, amely egyfajta szellemi nyitott­ságot is jelentene a két ország kö­zött. A szabaddemokraták jó kapcsolatra törekszenek az új ro­mán vezetéssel. Éppen ezért Rajk László és Szent-Iványi Ist­ván szerdán már elutazott Ro­mániába, hogy az új vezetéssel tárgyaljon. Röviden: a demokrá­cia és az emberi jogok alapjára kell helyeznünk a román — ma­gyar viszonyt. Prepeliczay István, a Függet­len Kisgazdapárt fptitkára: — A kisgazdák mindig is nemzeti pártként működtek, s ebből eredően nemcsak a határa­inkon belül, hanem az azokon túl élő magyarság sorsával is ki­emelten foglalkoztak, éljenek Ausztráliában vagy Dél-Afriká­ban. Hogyne foglalkoztatna ben­nünket a Romániában élő ma­gyarság sorsa. Arra törekszünk, hogy Magyarország olyan kül­politikát alakítson ki Romániá­val, hogy az ott élő magyarok va­lóban magyarként élhessenek. Jó lenne elérni, hogy a romániai magyarok bármikor szabadon hazatérhessenek Magyarország­ra, ha akarnak, vissza is települ­hessenek. Szeretnénk, ha Erdély teljes autonómiát kapna. A városok és a falvak közötti kapcsolatokat új alapokra kelle­ne helyezni. Az a véleményünk, hogy a román — magyar viszony nem egy párt ügye. Kapcsolata­inkat nem szabad pártpolitikai érdekeknek alárendelni, mert azok általános magyar ügyek. Baranyai Tibor, a Szociálde­mokrata Párt alelnöke: — Elsődlegesnek tartom, hogy gazdaságilag jobb kapcso­latokat alakítsunk ki a két ország között. További feladatunknak tekintjük, hogy elérjük: Erdély­ben a magyar kultúra, a könyvki­adás, az eszmék szabad áramlása váljon uralkodóvá. Véleményem szerint Erdély Kelet-Európa Svájca lehetne, ha a népeket hagynák, hogy külső nyomás nélkül éljenek. A sovinizmust és a nacionalizmust mindig kívülről vitték be Erdélybe. Várható volt, hogy az erősza­kos diktatúrát csak erőszakos eszközökkel lehet megdönteni. Most arra kell törekednünk, hogy Románia a többi kelet-eu­rópai országhoz hasonlóan fel­csatlakozhasson Európához. Várjuk a többpártrendszer kiala­kulását Romániában, s örülünk annak, hogy már mozgolódnak a szociáldemokraták Bukarest­ben. Van remény arra, hogy poli­tikai demokrácia jöjjön létre a szomszédos országban. Dr. Jeszenszky Géza, az MDF Országos Választmányának tag­ja, a külügyi bizottság társelnö­ke: — Egyedülálló történelmi le­hetőséget kínál nemcsak Romá­nia és Magyarország népei, ha­nem egész Kelet- és Közép-Eu- rópa számára az a szenzációs fej­lemény, hogy Európa utolsó ás legsötétebb diktatúrája össze­omlott. A régi történelmi, sok­szor kívülről is szított ellentétek meghaladása az ott élő népek ke­zében van. Azt reméljük és vár­juk, hogy azoknak a demokrati­kus elveknek a jegyében, ame­lyeket ma e térség minden szá­mottevő politikai tényezője és mozgalma vall, lehetővé válik mindezeknek az országoknak a belső jogrendjét és egymás kö­zötti kapcsolatait újjáalakítani. Mindkét kérdést összekapcsolja a vallási és nemzeti kisebbségek­kel szemben a jövőben folytatott politika. Amennyiben a teljes körű belső demokráciával össz­hangban a kisebbségi jogokat is messzemenően biztosítani fog­ják az új demokratikus kormá­nyok, akkor ezzel a belső stabili­tás és a szomszédokkal való új, valóban baráti viszony is megva­lósítható. Pogonyi Lajos J \ Heves Megye Tanácsának vezetése nevében boldog új évet kívánok megyénk valamennyi állampolgárának. Kívánom, hogy városaink, községeink további fejlesztésében siker koronázza közös erőfeszítéseinket Az egyéni boldoguláshoz társaljon jó egészség; sok siker; békesség és barátsíig! Schmidt Rezső Heves Megy’e Tanácsának elnöke V /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents