Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-21 / 301. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 301. szám ÁRA: 1989. december 21., csütörtök 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP TÍZ A CSÚCSON Elérkeztünk slágerlistánk egyéves születésnapjához. Ebből az alkalomból ma diszkó-gála műsor lesz az egri Csuvas ét­(4. oldal) KÁRTYÁVAL, NYOMBÉLFEKÉLY ELLEN Kifejlesztettek egy kártyarendszert, ami alapján bárki felis­merheti. hajlamos-e a fekélyre... (5. oldal) HOLTPONTON AZ ESE-ÜGY __ 1990-re nem vihetünk át 3,5 millió forintnál több hi­ányt. Csakhogy ez most még mindig 5,5 millió." (6 . oldal) ÁLLTAK A VONATOK FÜZESABONYBAN IS „Nincs hol ebédelnünk. WC-re mennünk..." (8. oldal) Munkában az Országgyűlés decemberi ülésszaka Ellentmondásos vita a költségvetésről Szerdán reggel 9 órakorfolytatódott az Ország- gyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik munka­napon elsőként Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kért szót. „Lélegzet-visszafojtva és iszonyatos döbbenet­telfigyeljük napok óta a Romániában zajló esemé­nyeket” — kezdte beszédét a kormányfő, majd ar­ról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy kedd este a parlamenti ülés után szűk körű kabinet-megbeszé­lést tartott. Döntés született arról, hogy a kormány illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a fejleményeket, s megteszik a feltétlenül szükséges lépéseket. Ezek sorában szerdán délelőtt a Kül­ügyminisztériumba kéretik Románia budapesti nagykövetét. Németh Miklós képviselői minőségé­ben arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felál­lással, kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, román, német és más nemzetiségű áldoza­tairól, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parlament homlokzatára. A képviselők a padsorokbanfeláll­va fejezték ki szolidaritásukat a Ceausescu-dikta- túra elnxomottaival. A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalko­zott. Mint mondta, ez az akció arra kötelezi a kormányt, hogy levonja a tanulságokat, annál is inkább, mert a munkába igyekvő emberek tömegeit érintette, szétforgácsoló hatással volt a munkarendre. A történteket ér­tékelve Németh Miklós hangoz­tatta: — Mi lenne akkor, ha a taní­tók, a mentősök, az elektromos művek dolgozói, a bányászok, vagy más ágak dolgozói az érdek­érvényesítés olyan eszközeit vá­lasztják, amelyekkel más réte­geknek ártanak? Ha ez a folya­mat beindul, akkor fokozatosan szétveri a társadalmat. Itt már ré­gen nem a kormány sorsáról van szó, hanem az országéról. Óvok mindenkit attól, hogy erre az út­ra lépjen; csak egymással össze­fogva, kitartó szívóssággal kerül­hetünk ki abból a bajból, amely­be jutottunk. A soros elnök ezután Nagyivá- nyi Andrásnak, az építési és köz­lekedési bizottság előadójának adta meg a szót, hogy ismertesse a testület kedd esti ülésén kiala­kított állásfoglalást a lakásgaz­dálkodással kapcsolatban. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt 40 év gazdaság- politikájának egyik alapvető fél­reértése az volt: mindig a tárgy kapott támogatást, és nem pedig a szociálisan rászoruló személy. A bizottság most ez utóbbit tar­totta a legfontosabb szempont­nak, s ez a lényege a koncepcio­nálisjavaslatnak is. Végül felhív­ta az Országgyűlés figyelmét: a döntéshozók tekintélyét az adja meg, mennyire tudnak felülemel­kedni a saját vagy szűk környeze­tük érdekein, s mennyire képe­sek egy nagyobb közösség — je­len esetben az ország — érdekeit képviselni. A vitában szót kért Nyers Re­zső (Bács-Kiskun m. 1. vk.) is, az MSZP elnöke hangoztatta: "a Magyar Szocialista Párt amellett van, hogy ennek az országnak kormányozhatónak kell marad­nia, amellett van, hogy ez a kor­mány működjön tovább, s amel­lett van, hogy az országnak le­gyen jóváhagyott költségvetése.” A lakbérterhek 35 százalékkal nőnek A kormány nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a vitában el­hangzottakra. A kormány nevé­A T.H. fenyő­fája (Fotó: Perl Márton) ben változatlanul annak az állás­pontnak adott hangot, hogy az ország érdeke a lakásrendszer változtatásához kötődik, amit egyébként az országgyűlési vita is igazolt. Mindehhez hozzáfűz­te: ha a Parlament elvetné a la­káskoncepciót, s nem kívánna változtatni a jelenlegi rendsze­ren, az azt jelentené, hogy a be­nyújtott javaslattal szemben nemhogy 10-12 milliárd forinttal csökkennének a költségvetés terhei, hanem még további 6-8 milliárd forint többletkiadás ke­letkezne. így a költségvetésnek mintegy 18 milliárd forint pozíció­javulását kellene megalapozni a jövő évre, amire azonban az OT elnöke nem lát lehetőséget. Mint mondta: ezt a felelősséget a kor­mány nem tudja magára vállalni. A bizottság indítványáról szólva kiemelte: ez még kezelhe­tő kompromisszumnak tűnik, mert az a közepes jövedelmű csa­ládok esetében havi 300-600fo­rint többletterhet jelentene — amely a lakosság részéről talán még elviselhető —, s a költségve­tés oldaláról is csak 4 milliárd fo­rinttal kisebb bevételt eredmé­nyez az eredeti kormányzati ja­vaslatokhoz képest. A kormány azonban csak akkor vállalhatja a bizottság alacsonyabb lakossági terhelést jelentő javaslatait, ha az Országgyűlés viszont azt vállalja, hogy a költségvetés vitájában a lakásszektoron kívüli tételeknél 4 milliárd forintos költségelő­irányzat-csökkentéssel forrást teremt a fiatalok lakáshoz jutásá­nak támogatására. Határozathozatal követke­zett. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a kormány la­káskoncepciójának korábbi négy változata helyett egy új vál­tozatról szavaznak, amelyet a keddi vita után megtárgyalt és el- (Folytatás a 2. oldalon) Jobb karját eltörték — Családtagjait megverték a ható­ságok — Katonák tartják fogva a szovjet határ közelé­ben egy faluban, közölte a teológusprofesszor apa Kínozzák Tőkés Lászlót A román hatóságok letartóz­tatták és megkínozták Tőkés László romániai magyar refor­mátus lelkészt és polgárjogi harcost. Ezt a Bild-Zeitungciímű nyugatnémet napilap szerkesz­tősége közölte arra a beszélge­tésre hivatkozva, amelyet a lel­kész édesapjával, a hetvenéves Tőkés István teológus profesz- szorral folytatott telefonon. A nyugatnémet rádióállomá­sok is átvették a Bild-Zeitung csütörtöki számában napvilágot látó jelentést. Eszerint a lelkész jobb karját eltörték. Feleségét Egriek: ma a színháznál... Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata megdöbbenés­sel értesült a romániai vérengzésekről, ezért ma délután 6 órára szolidaritási tüntetésre hívja Eger népét. A művészek tiltakoznak a terror ellen, s a szabad Romániáért és a romá­niai nemzetiségek emberi és polgári jogaiért akarják fel­emelni szavukat. Várják minden velük együttérző polgár­társakat transzparensekkel és gyertyákkal ma este 6 érám a színház bejárata elé. A Magyar Szocialista Párt egri városi elnöksége is felhá­borodással értesült a temesvári véres eseményekről. Az el­nökség felhívással fordul a párt tagjaihoz, a város polgárai­hoz, hogy a különböző demonstrációkon - pártállásra való tekintet nélkül - aktív részvételükkel Ls fejezzék ki tiltakozá­sukat a jogtipró, embertelen Ceauseseu-diktatúrával szem­ben. Szombaton Eger város ellenzéki szervezetei tartanak til­takozó nagygy űlést. A város együttérző polgárait kérik, hogy délután 5 órára jöjjenek gyertyákkal a Dobó térre, ahol tömegdemonstráció keretében tiltakozásra kerül sor a romániai véres terror és diktatúra és gyermeküket is kihallgatták és megverték. Tőkés István közlése szerint a verés követ­keztében hetedik hónapban lé­vő terhes menye elvetélt. A családot egy faluban tartják fogva a szovjet határ közelében, és katonák óizik őket — közölte Tőkés Istvánra hivatkozva a Bild-Zeitung, majd az újság nyo­mán a nyugatnémet rádióállo­mások. E jelentések nem tértek ki arra, hogy a teológusprofesz- szor milyen úton-módon értesült fia és családja sorsáról. * Temesvárra a Magyar Vörös­kereszt csak akkor tudja elkülde­ni segélyszállítmányát, ha ezt a román vöröskereszt fogadja; a magyar segítségajánlatra azon­ban ez idáig a romániai segély- szervezet nem reagált — közölte Sztudilik Rezső, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára az MTI kér­désére. Elmondotta: a Magyar Vö­röskereszt szerdán a Nemzetközi Vöröskereszt közbenjárását kér­te a temesvári vérengzés áldoza­tainak felkutatására, a letartóz­(Folytatás a 2. oldalon) A kórmányfőtanácsos a temesvári eseményekről finden eshetőségre felkészülünk A Nemzetközi Tőkés László Mozgalom kedd esti rendezvé-. nyén kértünk interjút Pálfy G. Istvántól, aki a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai kisebbségi titkárságának vezetője. — Önt, mint a kérdéskörrel hivatalból foglalkozó szakem­bert, mennyire érték váratlanul a temesvári események? — Számítottam már valamifé­le változásra, de egyáltalán nem gondoltam azt, hogy ez a dikta­túra, amelyet annyiféle forrásból ismerünk, ennyire meg tud va­dulni. Nem gondoltam halottak­ra, de már vártam, hogy történ­jen valami, hiszen a szocialista országokban történt változások Romániát sem hagyhatják érin­tetlenül. — Most, hogy ilyen váratlanul elfajult a helyzet, szinte bármi megtörténhet Elképzelhető, hogy nagyobb menekülthullám­mal kell számolnunk, de akár az is, hogy katonai erővel fenyegetik meg hazánkat. Felkészülünk-e a várható fejleményekre? — Mindenre fel kell készül­nünk és a legvadabb számításo­kat is figyelembe kell vennünk, az emberi képzeletet is jócskán működtetni kell. A menekült- ügyben pozitív fordulatra is szá­míthatunk, mert abban a pilla­natban, ha Romániában a kibon­takozás esélye megcsillan, a me­nekülthullám meg fog állni. Én inkább ezzel a lehetőséggel szá­molok. A katonai kérdéseknek nem vagyok szakembere, mégis az az érzésem, hogy bizony föl kellene készülni ebből a szem- (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: Társbérletben” az Országgyűlés és a kormány Néma főhajtással adózott az Országgyűlés — Németh Miklós képviselő, kormányfő indítvá­nyára — a szerdai üléskezdetkor a temesvári terror áldozatainak emléke előtt. S ebben az időben vonták fel a gyászlobogót a par­lamenti zászlórúdra. Az erdélyi események nyomasztó híre be­töltötte az Országházat. Árvái Lászlóné azzal szólított meg később, hogy elmondja: a honatyák és az ország vezetőinek képviselői az együttérzés mély lelki hatásával érkeztek vissza a fővárosba a kedd esti, hatvani demonstrációról, amelyet a Tő­kés László Mozgalom rendezett. — Amikor meghívtak Hat­vanba, nem gondoltam volna, hogy ennyire tragikusan felgyor­sulnak az események Romániá­ban — mondta Raffay Ernő tör­ténész-képviselő. — Érezhető volt, hogy valami történni fog Románia népei között, ezért na­gyon fontos volt az, amit Hat­vanban Szűrös Mátyás mondott a független Erdély gondolatáról. Az érkező ellentmondásos hírek ismeretében nagy izgalomban vagyok, remélem, az az igaz, hogy Tőkés La'sz/df elmenekítet­ték a hívei. Tudni kell ugyanis, hogy Románia Európa legkemé­nyebb rendőrségével rendelke­zik, s ez azt jelenti, hogy a válto­zások ott véres események kö­zött mehetnek végbe. Ha ezek a változások bekövetkeznek, ak­kor viszont az lesz a nagy kérdés: hogyan alakul majd az új román hatalom, és a nemzetiségiek vi­szonya. Félő, hogy az érdekazo­nosság csak a diktatúra megszű­néséig lesz meg a románok és a magyarok között, a sajnos tovább­élő román sovinizmus miatt... — A képviselő csoportülésen, a bizottsági tanácskozásokon, s most itt, a parlamenti vitában is határozottan kitartott a vélemé­nye mellett, miszerint átgondo­latlan, a családok millióit sújtó a kormány lakásgazdálkodási re­formja, s a törvényjavaslat. Az Országgyűlés viszont többségi alapon úgy döntött, hogy zöld utat biztosít a tervezet megvalósí­tásának. Hogyan vélekedik er­ről? Nagy Endrénét nem éri várat­lanul a kérdés. — Azzal egyetértettem, hogy a lakásgazdálkodásban változtatni kell, mert olyan pazarló ez a mostani, hogy tovább nem me­het. Sőt, személy szerint egyetér­tek a lakbérek emelkedésével is... Az megint más helyzet, hogy a legrászorultabbakat nem sza­bad lehetetlen helyzetbe hozni, óriási probléma például, hogy 200 ezer ember nem jut nálunk lakáshoz, fiatalok és nagycsalá­dosok. Azzal tehát, hogy változ­tatni kell, egyetértettem... — És mivel nem? — Azzal, ahogy a kérdéshez hozzányúltak, mint például a ko­rábban adott kedvezmények visz- szavonásához. Az előterjeszté­sek négy rossz variációt tartal­maztak, s hosszú távra: január 1-jétől kezdődően és véglege­sen... Végül egy ezeknél jóval kedvezőbb változatot fogadott el a Ház: összegszerűen kedvezőb­bet, a lakások különbségére ala­pozót, s olyat, amely csak 1990- re vonatkozik. Ez lényeges mo­mentum, mert egy év után, a program újratárgyalásakor, az új kormány és parlament talán fi­gyelembe veszi a mostani javas­latainkat, hogy sokkal átgondol­tabban, kisebb fájdalommal járó intézkedésekkel tegyék rendbe a mostani lakásproblémákat. Egy lakásügyi „társbérlet” jött létre tehát az Országgyűlés és a kor­mány között: rájöttek, hogy most nem lehet megoldani a gondokat csak egyetlen évre, s ezt tartom a leglényegesebb pil­lérnek ebben a döntésben... Igaz, az interpellációkra még jócskán várniuk kell a képvise­lőknek, ezekre általában az ülés­szak befejező szakaszában kerí­tenek sort. Egy téma azonban máris „vihart” kavart, ugyanis egy hozzászólásban valamiféle olyan vélemény hangzott el vele kapcsolatban, hogy: „a suszter maradjon a kaptafánál...” A téma: a Petöfi-kutatás. Az. MTA-tag képviselő, Szentágot- hai János „kelt ki” magából, amikor az egész ügyről kérdez­ték. Ez pedig azzal kezdődött, hogy a napirend ismertetésekor bejelentették Moravcsik Ferenc- né kiskőrösi képviselőnő inter- pellációs szándékát a költő földi maradványai azonosításának gyorsításáról. — Petőfi Sándor feltételezett maradványain az akadékosko­dás, időnként ízléstelen élcelődés tárgyává váltak — mondta a köl­tő szülővárosát képviselő hölgy. — Az MTA alelnökének a közel­múltban elhangzott véleménye szerint a csontok azonosítása még körülbelül két évet igényel, érthetetlen, hogy a mai tudomá­nyos felkészültség mellett ez mi­ért tart ilyen sokáig. Már azt sem értettük, ahogyan az állam kivo­nult a Petőfi halálával kapcsola­tos kutatásokból... Ma, amikor a nemzeti egység kialakulása min­dennél fontosabb, nem szabad megengednünk, hogy egy egész népet érdeklő fontos ügyben a közömbösség, a gáncsoskodás, a szakmai hiúság kerekedjen fe­lül... — Mit vár az interpellációtól? — Ha már egyszer, tudomá­som szerint, nemzeti üggyé nyil­vánították ezt a kérdést, adjanak az Országgyűlés előtt konkrét választ a kutatási helyzetről. En­nek hiányában kérni fogom, hogy a kulturális bizottsági vizs­gálat adjon nyilvánosságot a Pc- tőfi-ügynek. Hiszen, ez is közös dolgunk... Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents