Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-21 / 301. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. december 21., csütörtök Munkában az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) fogadott az építési és közlekedési bizottság. A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvényjavaslatot az Ország- gyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54 tartózkodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló határozatról szavazott a Parlament. A határozati javaslatot ugyancsak többségi szavazattal fogadták el. A törvény szerint a lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönre a fennálló tartozás alapján a magánszemélyt 1990. évre adókötelezettség terheli. Nem kell adót fizetni a többi között az öt éven belül megkötött kölcsönszerződéseknél; ha az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illetve a három vagy több gyermekes családok és a 70 éven felüli nyugdíjasok esetében. Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését követő tíz évig a havi törlesztőrészlet 50, a kölcsönszerződését követő tíz év eltelte után 100 százaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöntartozás után kell megfizetni. Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről elfogadott határozata értelmében a lakbérek 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal növekednek. „Krízisköltségvetés” és pozitívumai Ezután — a tárgysorozatnak megfelelően — az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. A gazdasági válság kezelésére határozott, kemény intézkedéseket tartalmazó „krízisköltségvetést” Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Kifejtette: csak egy szigorú, a mély gazdasági válság következményeit érvényesítő költségvetés jóváhagyása esetén van esély a gazdasági összeomlás elkerülésére, az ország külső finanszírozására, azaz a válságból való kilábalás esélyének megőrzésére. A költségvetés fejlődést szolgáló, pozitív elemei közül hármat emelt ki Békési László. Először: első alkalommal válik meghatározóvá — ha még nem is teljes körűvé — a bevételek szerepe. Másodszor: a válságkezelés, a gazdaság átalakítása és a gyorsuló piacépítés együtt jár a jövedelmek differenciálódásával. E folyamat negatív pólusán egyre nagyobb tömegeket az elszegényedés veszélye fenyeget. Ezt megfékezni, sőt a helyzeten javítani a kormány elemi kötelessége. Ezért a költségvetés és állam- háztartási partnere, a társadalombiztosítás 50 százalékkal többet fordít 1990-ben szociálpolitikai célokra, mint ebben az esztendőben. S végül harmadszor: megkezdődik a humán szféra legelmaradottabb területein, az egészségügyben és az oktatásban a bérek felzárkóztatása, a lemaradás csökkentése. Ugyanakkor a novemberben jelzett 15 milliárdról 10 milliárd forint alá kell csökkenteni a költségvetés hiányát, A kormány elszánta magát arra, hogy 1990-től hozzákezd az óriásira duzzadt államadósság szisztematikus csökkentéséhez. Ezért a novemberi koncepcióval ellentétben az állami tulajdon értékesítéséből származó bevételeket nem a folyó költségvetés finanszírozására, hanem az állam- adósság csökkentésére kívánja fordítani. A piaci viszonyok erősítése érdekében sarkalatos IMF-kö- vetelmény a támogatások drasztikus csökkentése. A Valutaalap az 1989-es 211 milliárd forintos szintű támogatási kör 50 milliárdos csökkentését szorgalmazta a jövő esztendőre. Ez a követelmény csak a fogyasztói ártámogatások és az agrártámogatások tervezettnél nagyobb mértékű, több területen a fokozatosságot mellőző, teljes leépítésével lett volna megvalósítható. Hatására a fogyasztói árak túllépték volna a kritikus 20 százalékot. Ezért a költségvetés 40,6 milliárd forintos támogatáscsökkentést irányoz elő, amely a deficit tartása mellett az IMF számára még elfogadható. A pazarló és szociálisan is igazságtalan lakásfinanszírozási rendszer módosítása, átalakítása miatt a Nemzetközi Valutaalap követelményei között előkelő helyet foglal el a lakásszektornak nyújtott támogatások mérséklése is. Az eredeti elképzelésben a lakóházfenntartás, illetve az 1989 előtti kedvezményes hitelek támogatásának több mint 11 milliárd forintos csökkentése szerepelt. A Parlament kompromisszumos döntése alapján ez közel 5 milliárd forinttal kisebb lett, ugyanakkor mérséklődött az ellentételezés is. A deficit és az adók növelése nélkül — a kompromisszumos parlamenti döntés következményeként — a költségvetésben csaknem 4 milliárd forinttal kell csökkenteni a tervezett kiadási előirányzatokat. A kormány azt javasolja az Ország- gyűlésnek, hogy 20 milliárd forintról 18 milliárd forintra csökkentse a költségvetés 1990. évre tervezett nemzetközi kötelezettségeit. A 2 milliárd forintos csökkentés azt jelenti, hogy jövőre Magyarország már nem vesz részt egyetlen internacionalista jellegű segélyakcióban sem, és csökkenti a rubelelszámolású országoknak nyújtandó kormány- hitelek összegét is. A zárszámadás előreláthatólag 49-50 milliárd forint hiányt fog tartalmazni, ugyanakkor egyetlen fillér áthúzódás sem fogja terhelni a jövő esztendő költségvetését. Az oktatásban dolgozó pedagógusok január 1 -jétől átlagosan 25 százalékos béremelésre számíthatnak. Miként az egészségügyben, így az oktatásban is folytatja a kormány az 1989-ben megkezdett bérnövelő programját. Ezenkívül az élelmiszer-áremelések fedezetéről az oktatásban is gondoskodik a költségvetés. Javítja az oktatás tárgyi feltételeit számos olyan objektum, amelyet az MSZP ad át oktatási célokra. A nyugdijak differenciált, a családi pótlék 300 forintos emelésére január 1-jétől nyűik lehetőség. Április 1-jétől sor kerül a családi pótlék kiteijesztésére. Ez a juttatás állampolgári jogon jár majd minden gyermeket nevelő családnak. Elengedhetetlen, hogy év közben az árak és bérek alakulásának ismeretében sor kerüljön a nyugdíj- és családipótlék-kom- penzálás felülvizsgálatára. A kompenzáció növelésére a társadalombiztosítás, illetve a költségvetés bevételeinek növekedésével vagy a társadalombiztosítás tervezett többletének csökkentésével nyílik majd mód. A SZOT követelésének teljesítésére pillanatnyilag a kormány nem lát lehetőséget. Január 1-jétől nem tudjuk 500 forinttal növelni gyermekenként a családi pótlékot, hiszen ennek 6 milliárd forintos fedezete a költségvetésben nem áll rendelkezésre. A kormány arra készül fel, hogy képes legyen 50-60 ezer fő átmeneti munkanélküli gondjának megoldására. Ezért az eddigi támogatási módszer kiegészül a végkielégítés és az átköltözési támogatás intézményével, 100 ezer forinttal emelkedik az újrakezdési támogatás is. 2,6 milliárd forinttal csökken — Tegnap elhangzott itt e házban, hogy maholnap már másunk sincs, csak igazunk! — kezdte hozzászólását megyénk képviselője, Zsidei Istvánná. Majd így folytatta: — Nekem lehet, hogy igazam nincs, de bizalmam sincs a költségvetés hant! Hiszen elfogadtunk 88-ban egy 89-es költségvetést, olyan érveléssel, hogy nincs más alternatívánk, aztán ezt követte a nyári módosítás elfogadása. És mit mutatnak a tények? Azt, hogy mindegy, mit fogadunk el. Következmény nincs legalábbis az előterjesztőknél és a végrehajtóknál — de van a lakosságnál. A bizalmatlanságom oka az is, hogy most a valutaalapra és a világbankra hivatkoznak... Ezek után a képviselőasszony azokra a kérdésekre várt választ, hogy miért nem vonták be a tárgyalásokba, illetve annak előkészítésére a terv- és költségvetési bizottságot, mi biztosítja azt, hogy a pénzügyminiszter úr tájékoztatása most már teljeskörű volt, honnan tudható az, hogy az IMF a 10 milliárd forint költség- vetési deficit mellett milyen részfeltételeket szabott meg, s e téren volt-e választási lehetőségünk?! Majd ezzel folytatta: felemlítette, hogy az irányított tárgyalásokról bőséges tapasztalatokkal rendelkezik. Példaként említette a recski bányanyitást, amikor is a Népszabadságból lehetett megtudni a szovjet nagykövetség jövőre a pártok és társadalmi szervek támogatása. A csökkenő támogatás felosztására a Parlament, illetve a terv- és költségvetési bizottság döntése alapján kerül sor. Az egyéb decentralizált pénzalapok közül a gazdaság zavartalan működéséhez, illetve kiemelt céljaihoz tartozó pénzalapok szerény növekedésére vagy szintentartására, a többi csökkentésére kerül sor 1990- ben. A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt Horn Gyula külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Parlamentet a romániai eseményekről, illetve ar- róla diplomáciai lépésről, hogy a délelőtti órákban berendelték a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét. Ugyancsak e témához kapcsolódva kért szót Király Zoltán, illetve Berecz János. Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása. A vitában ötödiknek kapott szót megyénk képviselője. munkatársának interjújából, hogy a magyar fél eleve olyan szokatlan feltételeket támasztott, ami miatt a szovjet fél kénytelen visszalépni. Azt a kérdést is felvetette, hogy a tengizi ráfizetés reális értéke miért nincs feltüntetve a költségvetésben. Ezzel kapcsolatban a KGST-n belüli gazdasági együttműködés problémakörét részletezte a hozzászóló. Külön hangsúlyozta, azért sincs bizalma a költségvetés iránt, mert az ígéretek betartása nálunk nem azonos az úri becsületszóval. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 60 képviselő recski helyszíni véleménynyilvánítása alapján egy évet kellett volna adni arra, hogy a külföldi tőke bevonására irányuló tárgyalások eredménnyel záruljanak. A július 26-i ígéret ez volt, ám másnap az adott határidő félévre csökkent. Jelenleg a recski bánya bezárására és a dolgozók végkielégítésére nincs költségfedezet, mert a bányászatra szánt két és fél milliárdforintos összeget az uránbányászat termelési dotációja emészti fel. Elmondta azt is Zsidei Istvánná, hogy bizalmatlanságát fokozza az a tény, mely szerint a felelősségre vonás lehetősége már a jövőre sem lesz meg, mivel a kormány sorsa épp olyan kilátástalannak tűnik, mint a költségvetés végrehajtása. — Csupán néhány gondolatot kívántam elmondani azért, hogy mi mindent kellene rendbe tenni, s hogy akkor is bizalmunk legyen, amikor az ország nehéz helyzetben van, de főleg ne legyen az a kényszerképzetünk, hogy minket az orrunknál fogva lehet vezetni, s tőlünk még mindig csak az automatikus jóváhagyást váiják. Jóváhagyás után viszont mi leszünk a felelősek, s velünk szemben merül fel a bizalmatlanság — nem is először — mondotta felszólalása végén Zsidei Istvánné. * Ezzel az általános vita lezárult, amelyben nem kevesebb, mint 26(!) képviselő nyilvánított véleményt. Ezt követően kezdetét vette a költségvetési törvény- tervezet részletes vitája. Ebben öten szólaltak fel. Ezzel lezárult a kormány által beteijesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslat feletti részletes vita. Fodor István felkérte az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát, hogy az elhangzott javaslatokat és indítványokat az ülést követően véleményezzék. Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Jakab Róbertné és Horváth Lajos — ezzel véget ért. Csütörtökön a jövő évi költségvetés feletti döntéshozatallal folytatja munkáját a Parlament. (MTI) Grősz Károly és a .. Miért nincs a tengizi ráfizetés a költségvetésben? Zsidei Istvánné felszólalása Kínozzák Tőkés Lászlót (Folytatás az 1. oldalról) tátották megsegítésére, különös tekintettel Tőkés László és családja aggasztó sorsára. Hiszen csak, a nemzetközi szervezetnek áll módjában, hogy kapcsolatot teremtsen a román kormánnyal, s humanitárius küldetésének megfelelően kéije a megszakadt családi és rokoni kapcsolatok helyreállítását is. A Magyar Vöröskereszt a legtöbbet pillanatnyilag a kereső- szolgálatával tehet — hangsúlyozta Sztuchlik Rezső. Ezért a szervezet kéri mindazokat, akik nem tudnak a szokásos módon kapcsolatba lépni temesvári hozzátartozóikkal, jelentkezzenek a Magyar Vöröskereszt kereső- szolgálatánál. Mindent megtesznek azért, hogy híreket próbáljanak szerezni a hozzátartozókról, a történtekről. Minden eshetőségre felkészülünk (Folytatás az 1. oldalról) pontból is minden lehetséges eszközzel. Hiszen a Ceausescu- diktatúrának másfajta érve, minthogy Magyarországot vádolja majd, nemigen marad. — Tudom, hogy nehéz erre válaszolni, mégis véleménye szerint milyen irányt vesznek majd az események? — Nagyon veszélyes bármiféle jóslásba bocsátkozni, de nyilván minket magyarokat és a környezetünkben élőket is érdekli ez. Én magánemberként is gondolkodom erről, és az az érzésem, hogy viszonylag gyorsan ösz- sze fog omolni Ceausescu rendszere. Ennek a diktatúrának a tartalékai ugyanis tökéletesen kimerültek. — Reméljük, hogy ez valóban így fog történni... Ha egy ilyen demokratikus átalakulás lezajlik és érdemben tudunk majd tárgyalni végre közös problémáinkról a románokkal, mit viszünk majd a tarsolyunkban a megbeszélésekre? — Természetesen mindenféle variációra felkészült már a magyar politika. Kapcsolatot tartunk a román ellenzéki emigrációval, annak minden színével és árnyalatával, ugyanúgy a polgári demokratikus ellenzékkel, mint ahogy Mihály királlyal is. Ézek a tárgyalások azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy mindenféleképpen tekintetbe fogják venni a magyar szempontokat is egy demokratizálódó Romániában. — Ez a megbékélés nyilván nem lesz egyszerű folyamat, hiszen nemcsak egy elnyomó hatalom és egy elnyomott nép néz farkasszemet egymással,hanem Románia népeit egymással is szembe állították. Hogyan látja a megbékélés esélyeit? — Én a bartóki eszme alapján állok, hogy tehát a népek között nincs és nem is lehet gyűlöltség, azt mindig fölülről, a politika szintjéről szítják. De tudom, hogy ez jelképes beszéd, Bartók is annak szánta. A politikában azonban a szimbólumok nem mindig tudnak érvényesülni. Egészen biztos, hogy hosszú és küzdelmes folyamat lesz Románián belül is a demokrácia kivívása a mostani rendszer bukása után. Többféle változat képzelhető el. Azt hiszem, hogy a népek között nem lesznek ütközések, de a különböző politikai felfogások között várhatók. Természetesen a romániai magyarságnak is képviselnie kell majd a különböző politikai szervezetekben az érdekeit, hiszen ezek maguktól nem érvényesülnek. — Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök azt mondta itt a rendezvényen, hogy támogathatjuk az Erdélyből kiinduló, Erdély autonómiáját célzó törekvéseket. Mi erről a véleménye? — Én boldog vagyok, hogy az ország legnagyobb közjogi méltósága ezzel a felelőséggel szólt. Hangúlyozom, hogy ő is azt mondja: az Erdélyből kiinduló autonómia gondolatát pártoljuk. Nagyon szerencsétlennek tartanám, ha Magyarország okosabb akarna lenni mindenkinél, akár a saját nemzeti kisebbségeinél is. Mi a támogatásra vagyunk hivatottak. Természetes, hogy a lehető legjobb megoldást kell elősegíteni. Koncz János Ceausescu mutogat Szerda délután visszaérkezett Bukarestbe Nicolae Ceausescu román államfő, aki hivatalos baráti látogatást tett az Iráni Iszlám Köztársaságban. A Scinteia szerint a Ceauses- cu-Rafszandzsani megbeszélésen kiemelten beszéltek a román-iráni jó kapcsolatokról, amelyek szüntelenül fejlődnek a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elvei alapján. Nicolae Ceausescu Teheránban elmondott pohárköszöntőjében szólt arról, hogy „Románia állást foglalt és foglal az ellen, hogy az imperialista körök különböző államokban bizonyos nemzetellenes erőket támogatnak és beavatkoznak különböző államok ügyeibe”. Az MSZP felfüggesztette kapcsolatait a Román Kommunista Párttal A Magyar Szocialista Párt felfüggesztette kapcsolatait a Román Kommunista Párttal. Ennek indokairól kérdezte az MTI munkatársa Vitányi Ivánt, az MSZP Elnökségének tagját. — A Román Kommunista Párttal való viszonyunkban kezdettől fogva súlyos problémát jelentett, hogy a román párt politikai irányvonalával nem értettünk egyet, különösen ami az erdélyi kisebbségek helyzetét illeti. Ezért határozott úgy a közelmúltban az MSZP Elnöksége, hogy az RKP kongresszusán nem is vesz részt. A kapcsolatokat azonban nem szakítottuk meg. — A temesvári vérengzés viszont, amelynek során a román, a magyar, a jugoszláv és a német lakosság köréből kíméletlenül legyilkoltak embereket, olyan helyzetet teremtett, hogy ezt a kapcsolatot nem tarthatjuk fenn tovább. A saját szocialista elveinkkel csakúgy szembekerülnénk, mint a magyarság iránt érzett felelősségünkkel. Ezért határoztuk el, hogy az RKP-val mindennemű kapcsolatunkat szüneteltetjük. Azért választottuk a szüneteltetést és nem a kapcsolatok megszakítását, mert döntésünk a román párt vezetésének szól. Bízunk abban, hogy Romániában vannak olyan szocialisták, akik nem értenek egyet a Román Kommunista Párt vezetése által alkalmazott módszerekkel. Abban is reménykedünk, hogy lesz még idő, amikor Romániában is győz a demokrácia. (MTI)
