Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-02 / 286. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 2., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGÉ 9. A tudomány legnagyobb díja Képünkön: az idei orvosi No- bel-díjat a rákkeletkezésben fontos on- kogének felfedezéséért kapta két amerikai tudós, Bishop és Var- mus. A képen látható francia tudós, Stehe- lin, reklamál, mert ő is részt vett a kísérletekben, de a Nobel-díjből kifelejtették. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Ha ősz — akkor a Nobel-díjak kiosztása. A dijat Alfred Nobel hatalmas összegű alapítványának a kamataiból évente osztják ki. Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Vegyésznek tanult, majd vállalkozó, jól menő gyáros lett belőle. Nevéhez fűződik - mint legismertebb találmánya — a dinamit felfedezése. 1895. november 27- én, tehát halála előtt egy évvel írta alá híres végrendeletét. Ebben Nobel meghagyta, hogy vagyonának nagyobb része, több mint 31 millió svéd korona az alapítvány, amelyet egy bizottság kezel. Úgy rendelkezett, hogy az összeget értékállóan kell befektetni, és kamatait öt egyenlő részben azoknak kell kiadni, akik az elmúlt évben az emberiség számára a legnagyobb hasznot hajtották. Nobel az emberiség érdekében kifejtett munkásságot a következő tudományterületen kívánta jutalmazni: fizika, kémia, élettan és orvostudomány, irodalom, a népek közötti testvéri szeretet. Kikötötte, hogy a legméltóbbak legyenek díjazva, függetlenül attól, hogy az illető skandináv-e vagy sem. Később (1970) a Nobel-bizottság a tudományterületeket kiegészítette a közgazdasággal és szociológiával. A dijakról három svéd és egy különleges, a norvég parlament által kinevezett bizottság dönt. A jelöltek neveit minden év február elsejéig kell előterjeszteni. Elhalt személyek munkássága nem díjazható. Jelölésre a szakmák No- bel-dijasai, a dijelosztó testületek tagjai, az egyes szakok No- bel-díj bizottságai, külföldi vagy svéd professzorok illetékesek. A díjkiosztást minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján tartják. A díj összegénél sokkal nagyobb érték a díj erkölcsi jelentősége. A Nobel-dijasok tábora ma már erkölcsi nagyhatalomnak számít, és világméretű eseményekkel kapcsolatban nemcsak hallatja hangját, de súlyánál fogva gyakran jelentős hatást is gyakorol a kibontakozásra. Az idő — a legtöbb esetben — igazolta a Nobel-bizottság döntéseit. Inkább olyan negatív példák vannak, amelyeket ma — történelmi távlatban — 'nehéz megérteni, hogy miért nem kapták meg a dijat. Nem kapott No- bel-dijat például Harvey Cushing, az agysebészet atyja, sem Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője. Nem kapott No- bel-dijat minden idők legnagyobb feltalálója, Thomas Alva Edison sem, mert a svéd akadémia — a végrendelkezés ellenére — nem méltányolta az ötleteket. Nem kapott Nobel-dijat Lev Tolsztoj, éppúgy, mint Jonas Es- ward Salk, a gyermekbénulás legyőzője, milliók megmentője. Nem jutalmazták két norvég tudós, Holst és Fröhlich felfedezését, akik a vitaminkutatás alapjait rakták le. De nem kapott Nobel- dijat Pincus, a fogamzásgátló tabletta felfedezője sem. Ugyancsak nem kapott Nobel-dijat August Strindberg, akinek munkásságáról az amerikai drámaíró, Arthur Miller, Nobel-dija átvételekor mondotta: „Mindazt, amit ma a drámaírásról tudunk, Strindbergnek köszönhetjük”. Ugyancsak nem tagja a „Nobel- klubnak” Neumann János, a számítógép felfedezője sem. jj^ Mindennapi r^dvünk ^ Egy latin eredetű szócsalád szerepvállalása mai nyelvhasználatunkban Mai egyéni és közéleti nyelv- használatunk feltűnő jelensége és gyakorlata, hogy egy latin eredetű szócsalád egyre gyakrabban jelentkezik szóban és írásban egyaránt. Nemcsak a politológusok, szociológusok szóhasználatában tűnnek fel nemkívánatos gyakorisággal, hanem mindennapi életünkkel kapcsolatos mondanivalónk nyelvi megformálásában is. S még akkor is, amikor az idegen nyelvi formák magyar megfelelői közérthetőbbé tehetnék mondanivalóink szakszerű közvetítését. Annál is inkább, mert az itt felsorakoztatott latin eredetű szavak magyar megfelelői szinte közkeletűek: liber (szabad, független, kötetlen), liberális (szabad emberhez méltó, szabadelvű, szabad politikai nézeteket valló). Rosszalló használati értékben: túl elnéző, engedékeny: vezetés), liberalizmus (szabadelvűség, túlzott engedékenység), liberalizál (szabadabbá tesz, korlátokat szüntet meg), liberalizáció (korlátok enyhítése), liberó (felszabadít, megszabadító) stb: Hogy éppen napjainkban milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vállal közlő, kifejező szerepet a szócsalád egy-egy tagja, arról ez a példatárunk bizonykodik: „Az NDK új miniszterelnöke liberalizálja a külkereskedelmet” (Rádió: Déli Krónika, 1989. nov. 17.). — „A Kamara — SZOT találkozó javaslata: teljes körű liberalizáltbérgazdálkodást vezessen be a kormány” (Magyar Nemzet, 1989. nov. 18.) — „Szándékuk szerint fennmarad az import liberalizálása (Népszava, 1989. nov. 18.) — „Közösen lépnek fel a teljes bérliberalizálásért” (Magyar Hírlap, 1989. nov. 18.). Szemünk és fülünk csak újabban szokik ahhoz, hogy közéleti és politikai szóhasználatunkban a szabad bérgazdálkodás jelzős szerkezet szerepkörét a bérliberó szóösszetétel veszi át: A Magyar Nemzet hasábjain (1989. nov. 15.) A bérliberó csapdája címmel megjelent közleményben olvashattuk ezt a szövegrészletet: „Bevezették a bérreformként meghirdetett szabad bérgazdálkodást, a bér liberót”. A bér liberó összetétel mai életútjához szolgáló adatok meg arról győznek meg bennünket, hogy használati értéke és jelentéstartalma is változik, s egyre árnyaltabbá válik: „A kedvezmények, pótlékok felülvizsgálatára is csak a bérliberó függvényében kerülhet sor” (Magyar Hírlap, 1989. nov. 18.) E témakörben arról is szólnunk kell, hogy a liberó nyelvi forma sportszakszóként is szerepet vállal. Erről ez a szövegrész- let tanúskodik: A robusztus liberó... jól sepregetett, s ráadásul kellő harmóniát teremtett hátvéd társai között...” (Népújság, 1989. nov. 15.) Egy levélírónknak is szemet szúrt az idézett szövegben kulcsszerepet vállaló latin eredetű szóalak, s arra kért választ, hogyan jutott ez a nyelvi forma ahhoz, hogy sportnyelvi szerepkörben is egyre gyakrabban jelentkezik. Valójában e közleményünk segít abban, hogy a megfelelő választ megfogalmazhassuk. Kitűnhet belőle, hogy a szó használati értékét és jelentésámyalatait tekintve jól illeszkedik bele, ebbe a rokon értelmű szó- és kifejezéssorba: szabad, korlátlan, kötetlen, játékos helyzeteinek, mozgása irányainak megválasztásában, nem is szólva arról, hogy szabadon, kötöttség nélkül védekezik vagy támad, s kitűnően alkalmazkodik a szabadon megválasztott helyzetekhez. Dr. Bakos József Tudományos kishírek Környezetbarát műanyag — kukoricából Az Egyesült Államokban évről évre hatalmas mennyiségű eladatlan kukorica halmozódik fel. Két kutató olyan eljárást fedezett fel, amely lehetővé teszi, hogy hasznosítsák a hatalmas terméshegyeket. Ók a kukoricából műanyagot, mégpedig biológiailag lebomló műanyagot készítenek. A kukoricakeményítő — ugyanúgy, mint a legtöbb műanyag — polimer: azonos építőelemek alkotta hosszú láncból áll. De egymagában a kukoricakeményítőből nem készíthető fólia. Ezért a két kutató a kukoricakeményítőt megköti etilénből és akrilsavakból álló úgynevezett kopolimerrel. A kukoricának és műanyagnak így keletkező együtteséből — akárcsak a polietilénből — fóliák vagy például műanyag zacskók készíthetők. A legjobb eredményt akkor érték el, amikor a kukoricakeményítő részaránya 40 százalék volt. Noha a kukoricafóliák és -zsákok a hagyományos műanyag áruknál kevésbé tartósak, amazokkal ellentétben környezetbarátnak bizonyulnak. A baktériumok és a gombák ugyanis a talajban néhány hónap alatt lebontják e műanyagoknak a kukorica- részét. A maradékot azután a baktériumok már ugyancsak lebontják. Csaló chipek A New York-i rendőrség szakértői különös csalás nyomára jutottak. Hónapokig tartó nyomozás után 18 gyanúsítottat — jobbára üzletembereket — tartóztattak le azzal a váddal, hogy ingyen folytattak táv-telefonbeszélgetéseket, manipulált autótelefonjukkal. A csalást az autóba épített mikroszámítógép alkalmas átalakítása tette lehetővé: úgy változtatták meg a chipeket, hogy önműködően a New York-i telefontársaság más ügyfeleinek számlájára könyvelték a beszélgetés diját. Amióta 1983-ban létrehozták az új autótelefon-hálózatot, New Yorkban évente mintegy hárommillió dollár értékű csalást követtek el ezen a módon. Infravörös „zár” a közútra A közutakat keresztező hidak általában eléggé magasan húzódnak ahhoz, hogy alattuk még a legnagyobb tehergépkocsik és kamionok is elférjenek. De nem mindegyik ilyen. Különösen a vasúti hidak között akadnak alacsony építésűek, s ez már sok balesetet és anyagi kárt okozott, jóllehet, a hidakon mindig ki van írva, hogy mekkora magasságú jármű fér el alattuk. Skóciában most egy olyan rendszert próbálnak ki, amely segít megakadályozni, hogy tehergépkocsi és híd „összeütközhessen” egymással. Az a lényege, hogy a híd előtt, a fékezéshez elegendő távolságban, a közút egyik oldalának szélén egy oszlopon, kellő magasságban infravörös sugárzót helyeznek el, míg a közút másik oldali részén — ugyancsak oszlopon — elhelyezik az infravörös sugarakat felfogó berendezést. Ha valamely gépkocsi olyan magas, hogy nem fér el a híd alatt, az infravörös fényfolyam megszakad, s abban a pillanatban riasztó jel hívja fel a gépkocsivezető figyelmét arra, hogy vissza kell fordulnia, és más utat választania. A rendszer megbízhatósága attól függ, hogy erős szélben az oszlopok mennyire maradnak mozdulatlanok. Kristályok távlatai A zürichi műszaki egyetem szilárdtest-fizikai laboratóriumában káliumniobit-kristályo- kat sikerült létrehozni. E nagy értékű mesterséges kristályok előállítása mérföldkő lehet az optikai rendszerek fejlődésében: a számítógépekben és hírközlő rendszerekben talán optikai elemek válthatják majd fel a jelenlegi elektronikus elemeket. A zürichi kutatók a platinatégelyben 1065 Celsius-fokon izzó olvadékból folyamatos húzással három hét alatt 30 gramm tömegű kristályokat hoztak létre. A mesterséges kristályok szerkezete sokkal egységesebb, mint a természetben találhatóké. A Zürichben előállított káliumniobit- kristályok rendkívüli tisztaságú- ak. A demográfiai robbanás folytatódik A világ lakossága gyorsabban szaporodik, mint ahogyan eddig előrejelezték. Ma több mint 5,1 milliárd ember él a Földön. Az éves növekedés 1,7 százalékos, úgyhogy 1998-ra már 6 milliárd- nyian leszünk. Ha pedig a mostani ütem tovább folytatódik, negyven éven belül Földünk lakosságának lélekszámú megduplázódik. A fejlett ipari országokban csak 0,6 százalékos az évi szaporulat, ellenben a kevésbé fejlett országokban ez az arány 2,1 százalékos. A régebbi előrejelzések azzal számoltak, hogy bizonyos „szegény” országokban a születések száma tartósan csökkenni fog, de ez a legnépesebb országok közé tartozó olyan országokban, mint Kína, India, Pakisztán, Egyiptom vagy Irán, nem következett be. Afrikában, a leggyorsabban szaporodó földrészen 2,9 százalékos a népszaporulat, s az valószínűleg még jobban fölgyorsul, mielőtt csökkenni kezd majd. Afrika lakosságának ugyanis csaknem a fele 15 éven aluli, tehát hamarosan nemző-, illetve szülőképes korba kerül. Eszerint az adatok nem igazolják a vélekedést, hogy a demográfiai robbanásnak már vége van. Ókori bölcsesség Az emberek már az ókorban is kedvelték a sikert. Seneca aforizmája erről a kérdéskörről szól. Vízszintes: 1. Seneca, római filozófus, drámaíró és államférfi megállapítása (zárt betűk: R, T). 6. Indiai tagállam. 12. Ami a zárba való. 14. Erős kelet-indiai pálinka. 15. Nulla, zérus. 16. Egymást követő betűk az ábécében. 17. A Hét pofon írójának névbetűi. 18. ... apacs. 19. Határrag. 20. Ismert színházi rendező (József). 22. Neves angol zongora- művész (Erié). 23. Gépet olajoz. 25. Nemsokára. 27. Szívreható- an, kitartóan könyörög. 28. ... Ferrer (amerikai színész). 29. Igazgató, röv. 30. RKL. 31. Világhírű csehszlovák kalapmárka. 32. Száz szónak is egy... (szólás). 34. Táncmulatsággal kapcsolatos. 37. Kezd magához térni. 38. Ismert rockopera. 40. Ismét megállapítja a súlyát. 43. Ütésálló robbanóanyag, röv. 44. Célozni kezd! 45. Azonos betűk. 47. Könnyed kis beszélgetés. 48. Módosak. 50. Szorgos rovar. 51. Angol férfinév. 53. ... mértéket mindenben! (Horatius). 55. Burgonya része! 56. Temesi Ferenc regénye. 57. Csapattag! 58. A hélium vegyjele. 59. Nyomja az ágyat. 61. Tisztségre, kitüntetésre javasol. 63. Szapora. 65. Folyóiratra előfizet, régies szóval. Függőleges: 1. Atmoszféra, röv. 2. Amerikai film címe. 3. Az urán, a kálium és a jód vegyjele. 4. Délután, röv. 5. Egyszerű, vízben oldható fehérje. 7. Arab állam, röv. 8. Erek! 9. Görög mondái énekes, neve a zenészi hivatás ősi szimbólumaként szerepel. 10. Finnugor nyelvű nép. 11. A vízszintes 1. sz. sor folytatása (zárt betű: N). 12. Az előző sor folytatása (zárt betű: S). 13. Egyfajta frissítő ital. 17. Parány. 20. Borotvapenge, angolul. 21. Némán zár! 22. Török eredetű keleti édesség. 24. Kornélia becézve. 25. Igeképző. 26. Angol térképeken: tenger. 29. Nagyon hosszú idővel ezelőtt (két szó). 33. „Én is éreztem, s tüzesen szerettem, ... a szép föld örömit.” (Berzsenyi Dániel). 35. Ezen a helyen, népiesen. 36. Ilyen hurka is van. 39. Hat betűi keverve. 41. Szakmailag kiváló. 42. A ré- nium és a kálium vegyjele. 46. Cselekedet. 48. Az a föld, amelyről a gabonatermést levágták. 49. Tanulni kezd! 52. Német származású amerikai fiziológus (Jacques, 1859 — 1924). 54. Teasütemény. 57. Nála lejjebb. 59. BÉS. 60. Aromás ital német neve. 62. Maga. 64. Részben tömör! Szűcs Gyula Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 11. és 12. A megfejtéseket december 6-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Becsüljük meg a kis problémákat is, lehet, hogy idővel még nagyra nőnek.” A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvutalványt, amit postán küldünk el: Sipos Károlyné (Szentdomonkos), Barta Antalné (Hatvan), Csányi József (Gyöngyös), Balassa Zsigmondné (Eger) és Somos Ernő (Eger). Gratulálunk! 1 2 3 4 5 n 7 • 9 10 11 12 13 _ 1 4 15 16 17 Tő 19 LÍ 20 21 22 23 24 _ 25 26 __ 27 28 29 30 L_ 31 r E 32 33 34 35 _ ■ 36 ■ 37 38 39 E 40 41 42 43 44 45 46 47"~ n □ 4 8 49 __ 5 0 51 52 !_ S3 54 55 56 m E 57 sä ■ 60 61 62 E 63 64 65 □ □ L SZ □□
