Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-18 / 298. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 18., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Az MSZP egri elnökségének állásfoglalásai „Új formákat keresni a pártmunkához...” Kalmár Péter szóvivő nyilatkozata Az MSZP egri összevont taggyűlése — a párt addig nyilvántartott 354 tagja nevében — december 2-án megválasztotta a Magyar Szocialista Párt Eger Városi Elnökségét. S mint lapunkban arról hírt adtunk, a Németh László elnök vezette testület megtartotta első ülését, amelyen kialakította azokat a konkrét elképzeléseket, amelyek Eger és környéke érdekeit kívánják szolgálni. Ezekről a tervekről és feladatokról, valamint a már elfogadott állásfoglalásokról nyilatkozott lapunknak Kalmár Péter szóvivő. — A párttagság megbízásából egy rendkívül fiatal, markánsan reformelkötelezett gárda kezdett munkához az elnökségben. Az MSZP tisztségviselőit részben az egykori kongresszusi küldöttek, részben pedig a tagság köreiből választották meg, zömük először vállalt ilyen szintű pártvezetői feladatokat. Szemléletükből, szellemiségükből fakadóan arra törekednek, hogy a párt egyenlő esélyekkel és eszközökkel vegyen részt a politikai életben. Eltökélt szándékuk továbbá, hogy mint vezetői réteg, semmiféle privilégiumot ne élvezzenek a mozgalmon belül sem, s megtalálják azt a sajátos szerepkört és munka- módszert, amelyet a mai politikai helyzetben a párttevékenység megkövetel. — Mint hírlik, ennek jegyében zajlott le az elnökség első tanácskozása is... — Az az elképzelés alakult ki az ülésen, hogy több új formát kell meghonosítani, s ezek segítségével kívánunk közelíteni a párttagság munkájához, ugyanis az elnökségnek az alapszervezeti pártmozgalmi folyamatokhoz kell alkalmazkodnia. Ez egyébként az új pártstruktúra miatt érdekes, miután pártválasztmány alakul, s ez lesz a vezető erő. Ez azt jelenti, hogy az elnökségnek ebben a rendszerben összetartó, szervező szerepe lesz, s a szó szoros értelmében véve az alapszervezetek „szolgálatában” kell tevékenykednie... De ez már tükröződik azokban a megbízásokban, amelyeket az összevont taggyűlés adott az elnökségnek az állásfoglalások kialakításában. — Milyen kérdéseket érintenek ezek az állásfoglalások? — Mindenekelőtt a pártva- gyonnal, illetve más objektumok hasznosításával kapcsolatos javaslatról van szó. Arról született állásfoglalás, hogy az MSZP működéséhez csak a legszükségesebb feltételeket biztosító infrastruktúra maradjon meg, a további rész társadalmi igényeket elégítsen ki. Lényegében lemondunk a városi székházról, a körzeti alapszervezetek helyiségeiről. Ideiglenesen kérünk csupán néhány helyiséget a városi pártszerv, illetve a megyei koordinálást végző szervezet részére a jelenlegi megyei pártszékházban, s meg kívánjuk tartani Egerben, a Lajosvárosban, a Szarvas Gábor utcában és a Ráckapu téren lévő párthelyiségeket, objektumokat. Javaslat született továbbá arra, hogy az egri volt oktatási igazgatóság az állami oktatásé legyen, a jelenlegi városi pártszékház a pénzintézeteké, a megyei pártbizottság épülete az egészségügyet, az oktatást és a közművelődést szolgálja, a munkásőrség objektuma pedig a szociális otthonnak adjon helyet, az úttörőház viszont maradjon meg a gyermekeknek. Ami pedig a községekben lévő pártházak,-helyiségek hasznosítását illeti: a szerveződő alapszervezetek igényeit, elképzeléseit támogatjuk. — Köztudott, véleményt formáltak a helyi sajtót illetően is... — Az MSZP Egri Szervezete támogatja a Népújság szerkesztőségi munkatársainak szándék- nyilatkozatát egy „...önálló szellemi-politikai műhely” létrehozására, melynek legalapvetőbb feladata a lakosság korrekt, hiteles tájékoztatása. Ehhez azt kell biztosítani, hogy egyetlen pártnak se legyen információs privilégiuma, se „beavatkozási” lehetősége. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a különböző pártoknak, szervezeteknek és képviselőiknek legyen lehetőségük törekvéseik közzétételére, vázolására. Egyetértünk azzal is, hogy a lapban minden szervezetnek alkalma nyíljék, egyenlő esélye legyen a megmérettetésre etikus és tisztességes hangnemben. — A szervezet igényli, hogy a sajtóban az igazi szellemi értékek publikálása legyen jellemző, markánsan jelenjenek meg a baloldali politikai nézetek, törekvések. Áz önállóság tiszteletben tartása mellett javasoljuk az Egri Újság, a városi televízió, a El éti Hírnök, a miskolci rádió, az MTI, s az üzemi lapok alkotó gárdájának is, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsák saját szerepüket, hogy az együttműködési és kapcsolatteremtési készség legyen a döntő. Ebben a pártoknak és más szervezeteknek a fenti célt biztosító keretek kimunkálásában, a szerkesztőségek önállósága garanciájának megteremtésében és fenntartásában kell együttműködniük... — mondta befejezésül a szóvivő. Sz.l. Kivonja a Stroncium 90-et Magyar gyógyszerjelölt a sugárzás következményei ellen Csernobillal kezdődött... A radioaktív légtömegek nagy kört leírva, Finnországot, s az NSZK-t érintve nyugatról érték el Magyarországot, s később délebbi szomszédainkat. Még a légköri atomrobbantások idejéből közismert, hogy az élő szervezetek számára legveszélyesebbek az ilyenkor levegőbe kerülő ra- dioaktóv izotópok, például a stroncium 90. A kalciumhoz hasonló elem beépül a szervezetbe, mint veszélytelen rokon, s ott sugárzás éri a szöveteket, amelyek elszenvedik annak minden hátrányát, például a rákot. S mivel eme izotóp felezési ideje 27,7 év, gyakorlatilag egy életen át tart a hatása. Az így fertőzött állat húsa, teje, s a belőle készült termékek ugyancsak radioaktívak. Csernobil után nem vették át azokat a termékeket, amelyeket az érintett terület mezőgazdasági ágazata produkált. Szükségesnek mutatkozott egy olyan gyógyszer — első közelítésben: vegyi anyag — amely a stronci- umizotópot kivonja a szervezetből. A kémia nyelvén megfogalmazva, jobban kötődik a stronci- umhoz, mint a szervezetben jóval nagyobb mennyiségű — s mint írtuk — rokon kalciumhoz. Az országos Joliot-Curie Sugárbiológiai Kutatóintézet megkezdte az ez irányú tájékozódást. Szerződést kötött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szervetlen és analitikai kémiai intézetével, hogy állítson elő ilyen vegyületet. Szponzornak megnyerték a szolnoki Ag- romen Kft.-t, amelynek a devizájából a debreceniek megvásárolhatták a szükésges import vegyszereket. A leendő vegyület — tekintettel arra, hogy majd gyógyszerként kell funkcionálnia — természetesen nem lehetett káros az egészségre. Akik ismerősek a kémia berkeiben, azoknak nem meglepő, hogy a debreceni kutatók elsősorban az úgyneveztt komplexképző vegyületek irányában tájékozódtak. Ezeknek a vegyüle- teknek fontos tulajdonsága, hogy a rajtuk megkötött szervetlen ionokat más ionokra cseréli. Jelen esetben a szervezetben lévő, oda kívülről bejutott stroncium 90-et kell kivonni, s az így létrejött vegyület távozik a szervezetből. Ilyenkor nagyon sok vegyületet megvizsgálnak, mérik stabilitásukat, egyéb kémiai jellemzőiket, s tájékozódnak mérgező hatásukról, toxicitásukról is. A kémikusok e csoportja -Brücher Ernő, a kémiai tudományok doktora, Emri József és Győri Béla kandidátusok, Király Róbert és Kovács Zoltán — a sok kutatás után eljutott egy re- ménytkeltő vegyületig. Sajnos, az első próbálkozások nem igazolták az előzetes feltételeket. A más szempontokból előnyösnek látszó vegyület vizes oldatban, lombikban alig mutatott nagyobb affinitást, vonzódást a stronciumhoz, mint a kalciumhoz. Ez pedig — tekintetbe véve, hogy a stronciumból legföljebb néhány milligramm lehet a szervezetben (ez függ a belélegzett radioaktív levegő mennyiségétől), a kalciumból pedig majd fél kilogramm — azt jelenti, hogy a vegyület alig apasztaná a stronci- umot, miközben jelentős mennyiségű kalciumot vonna ki a szervezetből. Mivel azonban más szempontból meg jónak ígérkezett a vegyület, azért kipróbálták kísérleti állatokon is, a szokásos egereken és patkányokon. S arra egy kisebbfajta csoda történt. Az élő szervezetben — ahogyan latinul mondják: in vivo — sokkal nagyobb mértékben kötődtek meg a stroncium ionok, mint a kalcium. Az eddigi vizsgálatok szerint alkalmasnak látszott tehát e vegyület a kívánt célra. Ekkor már érdemesnek látszott szabadalmaztatni is a molekulát — hála a mai szabadalmi törvénynek, mert korábban vegyületet nem, csak gyártási eljárást lehetett védeni. Ezt tették meg a kutatásban résztvevők, nehogy kétséges legyen elsőbbségük. Nagyjából itt tartanak ma a kutatók. Az egér és patkánykísérletek után sertéseken próbálják ki a vegyületet. Ismeretes, hogy a sertések szervezete nagyon hasonlóan reagál a gyógyszerekre, mint az embereké, s testtömegük is összemérhető. Ha itt is jó az eredmény, következik az emberi kipróbálás és a gyógyszerré nyilvánítás fáradságos és hosszú útja. A kutatók véleménye szerint akár öt évig is eltarthat az eljárás. Azt már a krónikás teszi hozzá, hogy mivel az új gyógyszeije- löltet nemcsak emberek, hanem állatok mentesítésére is használhatják,az állati alkalmazás hamarabb is bekövetkezhet. Természetesen náluk is figyelembe kell venni, nem lesz-e káros hatása például az állatból készített termékekre. G.J. Kálmán László készíti a hétvégi adást Kovács Attila — Koncz János Egy kis New York VII. A baranyai ellen forradalmár Tipikus emigráns művész-értelmiségi foglalkozást űz Kálmán László is, aki a három fontos New York-i rádióadó egyikének a vezetője, civilben pedig service, azaz házmester. Szombaton és vasárnap azonban kevésbé számíthatnak rá a lakók, hiszen akkor sugározza délutánonként néhány félórás programjait. „Házában” elsősorban milliomosok laknak, annak ellenére, hogy kívülről az épület cseppet sem hivalkodó, sokkal inkább egyszerű. Meg is tudjuk, hogy általában ez a jellemző, ha tehát olyan porta előtt megyünk el, amely hivalkodik azzal, hogy itt mekkora pénzes pali él; ott biztosak lehetünk, hogy nem sok pénz van a számláján. Kálmán László lakása még elég rendetlen, néhány napja költözött ide. Szerteszét értékes porcelánok hevernek, s mint a legtöbb New York-i lakásban, itt is van állat — a három macska közül valamelyik állandóan az ölünkbe ugrik. Kálmán László is „ötvenhatos”, de azt mondja, hogy ez a kategória nem olyan egyértelmű, mint mi azt esetleg gondoljuk. Ugyanis három nagy hulláma volt az akkori kivándorlásnak. Először is — már október huszonnegyedikén — az ávósok jöttek, s azok, akiknek a forradalom elől kellett menekülniük. Utána esőstől jöttek azok, akiknek mindegy volt, hogy hol élnek, csak ne legyen semmi zűr körülöttük. És végül jöttek az akkor már üldözött forradalmárok, köztük Kálmán László, a pécsi joghallgató, akiről egyébként Magyarországon is olvashatunk az Ellenforradalom rémtettei Baranyában című kiadványban. — Boldogtalan vagyok amiatt, ami ma Magyarországon történik — mondja.- A rádióműsoromban is elmondtam, hogy a változások lényege egyelőre az, hogy az uralkodó párt nevéből kihagyták a melóst. De Amerikának sem vagyok hálás azért, mert itt lehetek. Emlékszem még arra, amikor nem a kongresszusé volt a Szabad Európa Rádió, haBudapesti emlek nem a CIA-é. Mindent lehetett bírálni, csak Trianont nem. Aki ezt nem tartotta be, azt kirúgták, volt akiből esztergályos lett, pedig jobban ismerte a marxizmust, mint az otthoni hirdetői, de hát itt a szélsőjobboldaliak voltak a hangadók. Bogyáni Kálmán barátomat is úgy kellett a műsoromba becsempészni, pedig ő annak idején a Duna jege alatt átúszva menekült. Ennek alapján megtanultam azt az elvet, hogy: ha nem követeled, nem kapod meg. És ezért is harcolok azért szívósan, hogy Erdélynek ne csak kulturális, hanem területi autonómiája legyen. Amikor mindenütt sötétség volt — itt Amerikában is —, nálunk akkor is világított a lámpa, s folyton ezekről a dolgokról beszéltünk. Csak sajnos nem sokan, mert a magyarok itt egyre jobban beolvadnak, s ebben a papságnak nagy szerepe van. Nem adják ki a termeiket magyar rendezvényekre, mert abban nincs annyi pénz. Vagy ott van a Magyar Ház. ők nem engedték be sem Sütőt, sem Kányádit, mondván, hogy kommunisták. Az is eléggé kibírhatatlan volt, hogy minden alkonzul a szovjet tiszti hálózatban volt rangban, s állandóan keresték a találkozást, s amikor ezt szóvá tettem, letagadták. „Te napon megbuggyant fos”- gondoltam ilyenkor, s az ilyen ügyeim miatt először nem hívtak meg akkor sem, amikor Grósz Károly volt itt. Felhívtam a konzulátust, akik azt felelték a kérdésemre, hogy mindenkiről körülbelül tudják, hogy mit fog mondani, csak rólam nem. Végül meghívtak, elmentem, de nem mertem szólni sem, csak ettem a sósmogyorót, mert láttam, hogy testőrök ülnek körülöttem meg egy csokornyakkendős férfi. Később kiderült, hogy nem miattam, hanem miatta volt a fölhajtás, mert őMark Palmer nagykövet... A stúdióba kalauzol bennünket, meghallgatjuk az ötvenhatos emlékműsorát, s azt a riportot, amelyet Mindszenthy hercegprímás temetésén készített Bécs- ben. A falon Kálmán László különböző elismerései, s azok a plakátok, amelyek az általa vezetett akciócsoport, az American Hungarian Action Commitee szervezte tüntetésekre mozgósít Washingtonba. — A magyar irodalom java már ebédelt itt — vezet a konyhába, s amíg sül a hús, beteszi a videókazettát, amelyre a legutóbbi március tizenötödikéi ünnepségüket vették fel. Hatalmas tömeg volt a templomban, az Árpádkortól 1956-ig felvonultak a magyar zászlók. Ülünk a kényelmes fotelban, ölünkben a macska, szállingózik a sülthús illata, Dévai Nagy Kamilla és Bács Ferenc a képernyőn énekel: „Nagyvárad, Kolozsvár...” (folytatjuk) Magyar Ház: „Sütő és Kányádi kommunisták!” Sonka, szalámi, kolbász
