Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-18 / 298. szám

2, NÉPÚJSÁG, 1989. december 18., hétfő Az NSZK „tettre készen” áll Magyarország mellett (Folytatás az 1. oldalról) állni a politika, a gazdaság és a társadalom átalakításának ne­héz folyamatában. Helmut Kohl a délutáni órák­ban katonai tiszteletadás mellett koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél a Hősök terén. A kegyeletes aktust köve­tően a kancellár Németh Miklós­sal találkozott a Parlamentben. A két kormányfő szűk körű megbeszélésén az MTI értesülé­sei szerint tág teret szenteltek a magyar reformfolyamatok érté­kelésének. A kancellár az esztergomi érseknél Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság hivatalos lá­togatáson Magyarországon tar­tózkodó kancellárja és felesége, Hannelore Kohl vasárnap ma­gánprogramot bonyolított le. A Kohl-házaspár délelőtt Esztergomba látogatott, s részt vett a Bazilikában megtartott mi­sén, illetve cserkészavatáson. Megtekintették a Bazilika kincs­tárát,'majd a prímási palotában Paskai László bíboros, esztergo­mi érsek fogadta a látogatókat. Délután Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett meg a kan­cellár és felesége. Megtekintet­ték a Mátyás-templomot, sétál­tak a Halászbástyán, majd a Bel­városban tettek rövid körsétát. Útbaejtették a Váci utcát, s egy kávéra beültek a Gerbeaud cuk­rászdába. Végezetül a Nemzeti Múzeumban megtekintették a magyar koronázási jelvényeket. Partnertárgyalások Nyers Rezső az MSZP-szék- házában fogadta Otto Wolff von Amerongent, a Német Gazda­ság Keleti Bizottságának elnö­két, valamint Hans Peter Stihlt, a Német Ipari és Kereskedelmi Gyűlés elnökét. Az Otto Wolff von Amerongennel folytatott megbeszélésen szó volt arról, hogy a magyar kormánynak az IMF szigorú feltételei alapján kell a továbbiakban tevékeny­kednie. Ugyanakkor megértés fogadta német részről azt az ál­láspontot, amely a magyarorszá­gi lakásgazdálkodási programot ettől a helyzettől elkülönítve ke­zeli, azzal együtt, hogy a lakáshi­tel kamatainak visszamenőleges felemelése valójában egyfajta szerződésszegés lenne. Nemzet­közi kérdésekről szólva egyetér­tettek abban, hogy az NDK an­nál stabilabb, minél biztonságo­sabban és jobban érzik ott magu­kat az emberek. A Hans Peter Stihllel folyta­tott eszmecserén közös állás­pontra jutottak abban, hogy job­ban tudatosítani kell a világban Magyarország teljesebb nyugati nyitását és a külföldi tőke befo­gadása iránti fokozott készségét. Theo Waigel NSZK szövetsé­gi pénzügyminiszter Bartha Fe­renccel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével folytatott megbeszélé­seket. Bartha Ferenc az MTI mun­katársának elmondotta, hogy a tárgyalásokon a magyar fél tájé­koztatta az NSZK pénzügymi­niszterét a magyar kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzelé­seiről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal most folyó tár­gyalások állásáról. Theo Waigel tájékozódott a magyar monetá­ris szabályozás kérdéseiről is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: kértük az NSZK pénzügyminiszterét támogassa a Közös Piac pénzügyminiszterei­nek közelgő tárgyalásán, hogy a Közös Piac hagyja jóvá a Ma­gyarországnak szánt 1 milliárd ECU-s hitel megadását. A ma­gyar fél is tisztában van azzal — és ezt a német partnerek meg­erősítették —, hogy ennek elő­feltétele a jövő évi gazdaságpoli­tikai program elfogadása és a Nemzetközi Valutaalappal tör­ténő megállapodás. Theo Waigel pénzügyminiszter egyébként úgy ítélte meg, hogy a magyar gazda­ság monetáris szabályozása kö­zel áll egy fejlett piacgazdasággal rendelkező országéhoz. Theo Waigel, Békési László pénzügyminiszterrel is megbe­szélést folytatott. A magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy német kollégája és munka­társai szerint Magyarországnak a szigorú egyensúlyra törekvőjö­vő évi költségvetést végre kell hajtania. Hangoztatták, hogy az áremelkedés, az esetleges mun­kanélküliség, a támogatások csökkentése, illetve leépítése a je­lenlegi helyzetben elkerülhetet­len. A német tárgyalófél szerint ha az IMF-fel meg tudunk állapod­ni, az NSZK hajlandó akár újabb állami támogatásokat is adni Magyarországnak. A kétoldalú tárgyalásokon szó volt arról is, hogy Baden- Württemberg és Ba­jorország már egyenként 500 millió NSZK-márka befektetési alapot hozott létre a magyar gaz­daság támogatására. Ezekből az alapokból a magyar kormányzat a válságágazatokat korszerűsíté­si, elsősorban új munkahelyeket teremt és egy részét struktúra-át­alakításra fordítja Borsod, Nóg- rád és Baranya megyében. Fel­vetődött az is, hogy a jövőben a nyugatnémet vezető pénzintéze­tek és a magyar pénzintézetek között szorosabbra fűzik az együttműködést. Beck Tamás kereskedelmi mi­niszter is tárgyalt az NSZK gaz­dasági szakembereivel, valamint Hans Peter Stihllel. Beck Tamás tárgyalásairól elmondotta, hogy 1989-ben a két ország között va­lószínűleg rekord nagyságú lesz az áruforgalom. Az év első 9 hó­napjában exportunk mintegy 22, NSZK-beli vásárlásaink értéke pedig 33 százalékkal növeke­dett. Az NSZK-ból származó gép- és alkatrészbehozatal külö­nösen gyors ütemben nőtt az im­portliberalizálás következtében. Beck Tamás a német gazdasági szakembereket tájékoztatta ar­ról, hogy az EFTA-val kétoldalú szerződést kívánunk kötni a jö­vőben, és a későbbiek során en­nek az együttműködésnek a ta­pasztalatai alapján kívánunk a Közös Piac tagjává válni. A ven­dégek reális lehetőségnek látták ezt a célt. A vegyes vállalatok eddigi ta­pasztalatait értékelve a német szakemberek felhívták a figyel­mét a magyar árrendszer ellent­mondásaira, a magyar elszámo­lás gondjaira. A magyar fél felve­tette annak a szükségességét, hogy az EFTA-val és a Közös Pi­accal való kapcsolatainkban Ma­gyarországot — a gazdaságban végbement liberalizálási folya­mat alapján — emeljék ki az „ál­lami kereskedelmet folytató or­szág” kategorizálás alól, mert ez diszkriminatív számunkra. Kér­tük: támogassák azt az elképze­lést, hogy hazánk a GATT-or- szágokra vonatkozó elbánásban részesüljön. A megbeszélések során — szó volt a szakember- képzésről is. A magyar fél szeret­né, hogy a már meglévő kapcso­latokon túl az NSZK szövetségi szintű intézményei is bekapcso­lódnának ebbe az együttműkö­désbe. Horváth Ferenc magyar ipari miniszter is tárgyalt partnereivel. Ennek során áttekintették a ma­gyarországi konkrét tőkebefek­tetések lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatokról szólva Horváth Ferenc hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben az NSZK-vállala- tok tőkebefektetései szám sze­rint is és intenzitásukban is növe­kedtek. A német fél különösen pozitívnak ítélte meg, hogy Maj gyarország az egyes vegyes válla­latokban 50 százaléknál na­gyobb külföldi részvételt is meg­enged. A delegáció tagjai hangsú­lyozták, hogy számukra szimpa­tikusak a magyarországi változá­sok, és cselekvő támogatásukkal is segíteni kívánják a magyar gazdasági reformot. Emellett hangsúlyozták, hogy az NDK- beli fejlemények nem befolyá­solják az NSZK üzletembereit abban, hogy továbbra is intenzí­ven támogassák a magyar gazda­sági folyamatokat. Együttes fórum a közbiztonságért (Folytatás az 1. oldalról) természetesen, hogy új sarkala­tos törvényre is szükség lesz mi­nél előbb a rendőri munka sza­bályozása érdekében. Ez már csak azért is fontos lesz, mert vál­tozatlanul tapasztalható hibás beidegződés, kényelmesség, ér­zéketlenség, fásultság. Mindeh­hez az öntisztulás már elkezdő­dött folyamatának befejezése kí­vánatos. Megjegyezte, hogy a fő- kapitányság állományából no­vember végéig harminc személy került ki. Kicserélődött a veze­tés, s szinte valamennyi fontos beosztásban új munkatársak dolgoznak. Az év végéig új rend­őresküt tesznek a Magyar Köz­társaságra. Lényeges szempont: aki ezt bármilyen személyes vagy lelkiismereti ok miatt nem vállal­ja, az nem teljesíthet tovább fegyveres szolgálatot! Ezt követően dr. Jónás Pál szólt megyénk közrendjének és közbiztonságának mai helyzeté­ről, amelyben tényként állapítot­ta meg, hogy nem sikerült megál­lítani a bűnözés növekedését. Ennek okai között sorolta fel az .irányítási munka hiányosságait, a nyomozati munka túlzottan bürokratikus voltát, s azt, hogy az információs rendszer egyálta­lán nem erősítette az operatív munkavégzést. Tény, hogy elég sok volt a képzetlen szolgálattel­jesítő, ugyanakkor a nagyfokú munkateher miatt a képzettek­nél is fennállt a fásultság, a rutin­szerű teljesítmény veszélye. S hogy miképpen szeretnének vál­toztatni ezen? Területi alapon szerveződő rendőrség kialakítá­sára tesznek kísérletet, ugyanígy új rendszerű váltásos szolgálatot vezetnének be, javítani akaiják az ügyeleti rendszert is. Emellett emberségesebb fogdaszabályza­tot is létrehoznának. A továbbiakban szó esett még az önkéntes rendőri testület át­szervezésének szükségességéről, a közlekedés biztonságának ked­vezőtlen jelenségeiről, a rendőri hatóság nyitottságának fontos­ságáról. Főkapitányi életút, ejtőernyősök, társadalmi kontroll A főkapitányi tájékoztató után a jelenlévők tettek föl kér­déseket, majd azt követően ész­revételeket. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei szervének képviselője — tagsá­gának megbízása alapján — dr. Jónás Pál életútja felől érdeklő­dött. Felmerült ugyanis annak gyanúja, hogy a megyei rendőri szervezet új irányítója valamikor ÁVH-alkalmazott lehetett. Mint kiderült, erről szó sincs, hiszen a gyöngyösi születésű új főkapi­tány 1960-ban kezdett dolgozni, volt műszerész, szerelőlakatos, műszaki fordító és tolmács, majd utána került be a rendőri szerve­zetbe. Jogi egyetemet végzett. Már csak életkoránál fogva sem lehetett ávós. A Szabad Demok­raták Szövetsége Egri Szerveze­tének nevében arra voltak kíván­csiak, volt-e szervezett oktatás a rendőröknek a Büntető Tör­vénykönyv és a Büntetőeljárási Törvény módosításáról. Erre az volt dr. Jónás Pál válasza, min­dent megtesznek, hogy szakmai­lag felkészült, a magatartási sza­bályokat betartó rendőrök ke­rüljenek kapcsolatba az állam­polgárokkal. Az új rendelkezé­sekről a bűnügyi nyomozóknak kell elsősorban képzést nyújtani, ám ez a megfelelő — kiegészítő szabályokat és útmutatást is tar­talmazó — központi anyag htján eddig nem mehetett végbe. Ez is a Belügyminisztérium időzava­rára utal. Az bizonyos, hogy jövő év január 1-je előtt ennek be kell következnie, hiszen attól kezdve már az új szabályok érvényesek. A református egyháztól jelenlé­vő állampolgár a tizenévesekkel kapcsolatos gondokat vetette fel. Bár az tény — hangoztatta a fő- kapitányság vezetője —, hogy ez elsődlegesen családi probléma, de azzal is elejét akarják venni a csavargásnak, a fiatalok alkoho­lizálásának, az éjszakánkénti randalírozásnak, hogy a Csebok- szári-lakótelepen hamarosan rendőri állomást hoznak létre. Ott 7-8 rendőr teljesít állandóan szolgálatot. Mindehhez a tanács megértő támogatására is szükség van. Szóba került az állambizton­sági szervek átszervezése is — eszerint még jelenlég is vitatott, miként történjen. A kormány azt szeretné, hogy a Belügyminiszté­rium kereteiben, de a rendőrség­től függetlenebb szervezetként végezné a munkáját. A neve is je­lezné az elkülönülést: nemzet- biztonsági szervezet. A vele kap­csolatos jogszabályok azonban még nem kerültek az Országgyű­lés elé. A Szociáldemokrata Párt képviselője újabb kényes kérdést vetett fel, azután tudakozódván, hogy miként érinti a megyei rendőri szervezetet az ejtőernyő­zés, s etikusnak tartja-e a főkapi­tány a belügyminiszter televízió­ban elhangzott nyilatkozatát a bérkérdésről. Dr. Jónás Pál elmondta, szá­mára az a mérvadó, ki hogyan végzi a munkáját képzettségének megfelelően, nem pedig az, hogy honnan érkezett. Egyébként a megyei pártbizottságról gyors- és gépírót vettek át, s ugyancsak a szervezetben dolgozik Máté Imre, a volt egri munkásőrpa- rancsnok. A bérezésről annyit mondott, hogy a nyomozók át­lagban 14-16 órát dolgoznak na­ponta, ehhez képest nincsenek túlzottan megfizetve. A kineve­zett polgári alkalmazottak átlag- keresete 8 ezer 800, a tiszthelyet­teseké 15 ezer 500, a tiszteké pe­dig 14 ezer 300 forint, ami brut­tóban értendő. Az is tény, hogy a rendőrök egyötöde ma a létmini­mum határán él, mindinkább előtérbe kerül soraikban is az el­szegényedés veszélye. A Magyar Demokrata Fórum képviselője tárgyilagosnak, elő­remutatónak, ám egyszersmind pesszimisztikusnak titulálta a fő­kapitányi beszámolót. Ám mi­közben néhány jelenséget és gondolatot bírált, egyúttal bizal­máról is biztosította a megújulás­ra kész rendőrséget. Külön üd­vözölte azt, hogy 50 év után szer­veztek hasonló találkozót. A Független Kisgazdapárttól jelenlévő személyiség azt kérte, hogy néhány rendőri szakértőt is bevonhassanak saját programjuk kidolgozásába. Megerősítette azt a szándékot, hogy a jövőben korszerű rendőrségre van szük­ség, ugyanakkor kifejezte kívá­nalmát, hogy az önkormányzati szerveknek az elkövetkezőkben jóval nagyobb bepillantásuk le­hessen a rendőrségi munkába. Többen is hangsúlyozták a szektorsemlegességgel való egyetértésüket. Az viszont vitát váltott ki, hogy a Münnich Fe­renc Társaság képviselője fel­ajánlotta: akár szolgálattal, akár személyekkel is segíteni kíván­nak az önkéntes rendőri csopor­tok megszervezésében. Ezzel kapcsolatban az MSZDP és az SZDSZ nevében a jelenlévők hangsúlyozták: egyetlen szerve­zet sem sajátíthatja ki magának az önkéntes segítői munka szer­vezését, s bíznak abban, hogy a főkapitányság nem fogadja el ezt a felajánlást. A megye közbiztonságáért megrendezett fórum dr. Jónás Pál zárszavával, s azzal a közös kívánsággal fejeződött be, hogy rendszeresen szükség lesz hason­ló összejövetelekre. Szalay Zoltán Az MSZMP XIV. kongresszusa — 65 ezer tag bizalmából Elégtétel Marosán Györgynek A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte munkáját vasár­nap reggel az Építők Székházá­ban. A párt vidéki és budapesti tagságát képviselő mintegy 800 küldött döntött az ügyrendről, majd Marosán György mondott megnyitót. Beszédében utalt ar­ra: azért vállalta e szereplést, mert az MSZMP az a párt, amely védelmezi a marxizmust, s azon munkálkodik, hogy visszasze­rezze a tudományos szocializ­mus, a marxizmus hitelét. Kérte a küldötteket: segítsenek abban, hogy a politikai közéletbe vissza­kerüljön az önkéntes mozgalmi munka. Megítélése szerint a kongresszus egyik leglényege­sebb feladata a hit és a bizalom helyreállítása. Ézek után felkérte a kongresz- szus elnökségének tagjait — Be- recz Jánost, Púja Frigyest és Szűcs Ervint —, hogy közösen vezessék a tanácskozás munká­ját. A küldöttek ezt követően egy­hangúan állást foglaltak abban, hogy az MSZMP erkölcsi és po­litikai elégtételt szolgáltat mél­tánytalanul megsértett tagjainak, közöttük Marosán Györgynek. Grósz Károly, a kongresszusi előkészítő bizottság elnöke lé­pett ezután a mikrofonhoz, az ország politikai és gazdasági helyzetéről, a párt szervezéséről tartva referátumot. Leszögezte: az MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyő­ződéssel vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiá­nyozhat az a párt, amelyik a munkások, a dolgozó emberek szolgálatát tekinti munkája leg­főbb értelmének, amelyik a mar­xizmus tudományos elméletével kíván választ adni a jelen és a jö­vő kérdéseire. Szólt arról, hogy már meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizo­nyították: ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték e szándé­kukat. Hozzátette: a szervezést társadalmi munkában végzik a vezetés nélkül maradt MSZMP aktivistái. A kongresszus munkáját lap­zártánk után fejezte be. A lakosságra vigyáztak... Az egykori főtitkártól a szünetben tartott sajtótájé­koztatón azt kérdezték: Mennyiben hibás az MSZMP volt vezetése az ország jelenlegi gazdasági helyzetének előidé­zésében? Grósz Károly ezzel kapcsolatosan elmondta: a párt vezetőit — különösen az utóbbi tíz-tizenöt évben — sú­lyos gazdasági tévedések terhelik. A hibák, a téves gazda­ságpolitikai intézkedések okát abban látja, hogy' a pártveze­tők nem vették figy elembe a világban zajló gazdasági válto­zásokat, s elsősorban arra vigyáztak, hogy ne rakjanak újabb terheket a lakosság vállára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP újjászer­vezése nem csupán a régi, bukott vezetők hatalmának át­mentését szolgálja-e. Grósz Károly kifejtette: a párt újjá­szervezésén munkálkodók nagy része nyugdíjas, tehát ré­szükről semmiféle hatalomátmentésről nem lehet szó. Z "" — Városgazdálkodási Vállalat Hatvan felvételt hirdet főkönyvelő munkakör betöltésére. Felvételi követelmény: — felsőfokú pénzügyi, számviteli végzettség, — szakmai gyakorlat Jelentkezni lehet: Hatvan, Esze Tamás u. 2. Telefon: 11-630. V-­............. ...............-........... =J j— ——--------------------V. A z egerszóláti Ho Si Minh Mg. Tsz. kedvező feltételekkel szántó és legelő területeket ad haszonbérbe. Továbbá kivágásra felajánlja a benne lévő hasznosítható anyagokért a kiselejtezett szőlő területét. Érdeklődni a termelőszövetkezet központi irodájában Egerszólát, Templom tér 14., vagy telefonon a 60-177-es számon. \ _______ r . (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents