Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-18 / 298. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 298. szám ÁRA: 1989. december 18., hétfő 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP TELJES SÖTÉTSÉGBEN „... évek óta gond, hogy Egerben a Szénáskert-Galagonyás utca találkozásánál egyáltalán nem égnek a lámpák'’ — pa­naszolja olvasónk. (5. oldal) FOCIBAN A SZOCDEM A LEGERŐSEBB Pártok palánkdöngetésétő! volt hangos vasárnap a Kemény Ferenc Sportcsarnok (6. oldal) NEM LESZ DRASZTIKUS GYÓGYSZERÁREMELÉS A miniszteri biztos szerint: „Ha lesz is, legfeljebb csak jövő áprilisban, s jóval mérsékeltebb az idei januárinál...'’ (8. oldal) ARANYVASÁRNAPON — A SZEGÉNYSÉG ELLEN „Eihalványulóban a rászorulók szemérmessége...’' (8. oldal) Helmut Kohl ígérete: Az NSZK „tettre készen” áll Magyarország mellett Kárpáti Ferenc civilként a Honvédelmi Minisztérium élén Pénz- és hitelpolitikai irányelvek Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács vasárnapi ülésén úgy határo­zott, hogy a jövőben az Országos Árhivatal elnöke helyett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogja gyakorolni a mezőgazdasági termékek, élel­miszerek és élvezeti cikkek tekintetében az árható­sági jogokat. A kormány megvitatta a Magyar Köztársaság ál­lamhatáráról, annak rendjéről, őrizetéről és átlépé­sének szabályairól szóló törvény alapelveit, s jóvá­hagyólag tudomásul vette a Belügyminisztérium szervezetének és vezetési rendjének átalakításáról készített előterjesztést. (Kárpáti Ferenc vezérezredest saját kérésére az ideiglenes köztársasági elnök — a miniszterelnök egyetértésével — rangjának megfelelő tartalékállo­mányba helyezte. így Kárpáti Ferenc civil honvé­delmi miniszterként vezetheti tovább^ tárcát.) Elfogadta az 1990. évi pénzügyi politikáról szóló előteljesztést, és határozatot hozott a pénz- és hitel- politikai irányelvekről. A kormány meghallgatta a belügyminiszter be­számolóját a november 26-ai népszavazás meg­szervezéséről és lebonyolításáról. A belügyminisz­ter tájékoztatja a végrehajtásról az Országgyűlést. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer államközi szer­ződésmódosításával kapcsolatos kormánybiztosi tevékenységről. A kormány tudomásul vette a Hungaroring au­tóversenypálya további működésével kapcsolatos javaslatot. A Minisztertanács létrehozta az Országos Nuk­leáris Balesetelhárítási Rendszert, végül személyi kérdésekről döntött. ötven év után találkoztak ismét — Fő a szektorsemlegesség — A rendőrség nyilvánosságot akar — A főkapitányság állományából harmincán kerültek ki — Ev végéig: új esküt tesznek — Emberségesebb fogdaszabályzat Együttes fórum a közbiztonságért Idősebbektől hallott vélemény szerint már lagalább fél év­százada annak, hogy' olyan fórumot tartottak a hevesi me­gyeszékhelyen, mint amilyenre műit hét szombat délelőtt került sor a Hazafias Népfront megyei bizottságának szék­házában. A HNF közreműködésével a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság eszmecserére, ismerkedő találkozóra in­vitálta a különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyhá­zak, tömegmozgalmak képviselőit. Az eseményen dr. Lan­tos Bálint r.alezredes mondott bevezető szavakat, s mutatta be az ott jelenlévő szakembereket: a városi kapitányságok vezetőit, a főkapitányság egyes osztályainak irányítóit. Nemeth Miklósnak, a Minisz­tertanács elnökének meghívásá­ra szombat délelőtt hivatalos lá­togatásra Magyarországra érke­zett Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellárja. Helmut Kohlt csaknem 60 fős, prominens gazdasági, kulturális és parlamenti személyiségekből álló küldöttség kísérte el ma­gyarországi útjára. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem állam- és jogtudo­mányi karán ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az egyetemi tanács kiemel­kedő érdemei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá fogadta dr. Helmut Kohlt. Helmut Kohl mindenekelőtt köszönetét mondott a díszdok­tori cím adományozásáért, amit a németek és a magyarok közötti szoros kötődés jeleként értékelt. Majd hangsúlyozta: — A nagyobb szabadsághoz Nakajama Taro japán külügy­miniszter, ausztriai programjá­hoz kapcsolódóan szombaton villámlátogatást tett hazánkban. Magyarországi látogatására Alo­is Mock osztrák külügyminiszter is elkísérte. Horn Gyula külügyminiszter a soproni határállomáson fogad­ta japán kollegáját. Elsőként megtekintették a lebontott ha­társzakaszt, Horn Gyula tájé­koztatást adott a vasfüggöny fel­számolásáról és átnyújtott egy darabot a nevezetes szögesdrót- ból.'A találkozó helyszínét a ja­pán politikus határozta meg arra emlékezve, hogy itt nyílt meg először a kelet-nyugati határ, s ez nagyban hozzájárult a későbbi NDK-beli változásokhoz. Szombaton és vasárnap me­gyénk két településén — Gyön­gyöshalászon és Bodonyban — tartottak időközi tanácstagi vá­lasztásokat, és tanácstag vissza­hívását eldöntő szavazást. A Gyöngyös melletti község­ben szombaton járultak — igaz, nem mindenütt megfelelő szám­ban — az emberek az urnákhoz. A helyi 1-es számú választóke­rületben a nyilvántartásba vett 66 választópolgár közül 34 vok­solt. Három szavazat érvényte­len volt, 31 szavazattal tanács­taggá választották Lévai Lászlót. A falubeli 7-es számú választó- kerületben 65 állampolgárból csak 34 ment el a szavazóhelyi­ségbe, itt két érvénytelen voksot találtak, végül is 26 szavazattal Hegedűs Gyula lett a tanácstag. A 22-es számú választókerület- ben 72-ből 39-en szavaztak arra, hogy visszahívják-e Deák Lász- lóné tanácstagot. Mindössze egyetlen szavazaton múlt, hogy megvonták a bizalmat az asz- szonytól. Ugyanis a visszahívá­sára 20-an, ez ellen pedig 19-en voksoltak. Gyöngyöshalászon nem sike­rült a szavazás a 6-os és a 24-es és a több emberi joghoz vezető nehéz úton Magyarország bátran haladt előre és ezzel jelt adott Kö­zép-, Kelet- és Dél-Európa más országainak is. Kifejezetten üd­vözlöm a reformfolyamatot, amely Magyarországot már most mélyrehatóan megváltoztatta. Az emberek Európában — és vi­lágszerte — lebilincselve követ­ték mindazt, ami az Önök orszá­gában az elmúlt hónapokban történt, s mindez mélyen megha­totta őket. A magyarok nem hagyják eltéríteni magukat útju­kon, és a nehéz helyzetekben is európai felelősségük tudatában cselekedtek — hangsúlyozta Kohl kancellár, s ennek kapcsán köszönetét mondott a magyar kormánynak az NDK-menekül- tek sorsának rendezésében tanú­sított magatartásáért. Egyben ki­emelte, hogy az NSZK „ tettre ké­szen” Magyarország mellett fog (Folytatás a 2. oldalon) Horn Gyula és Nakamaja Ta­ro közötti kétoldalú megbeszélé­seken szó esett a japán miniszte­relnök januárban sorra kerülő budapesti látogatásáról. Az ese­mény azért különös jelentőségű, mert első ízben keresi fel Ma­gyarországot japán miniszterel­nök. Ezt követően Horn Gyula a két ország kapcsolatainak fej­lesztésével foglalkozó emlékez­tetőt adott át japán kollegájának. Az okiratban kifejeződik Ma­gyarországnak az az igénye, hogy szeretné, ha Japán politikai, gaz­dasági, pénzügyi súlyával ará­nyos szerepet játszana a jövőben hazánk kapcsolatrendszerében. számú választókerületben. Az előbbiben — hiába volt négy je­lölt a tanácstagságra — a többség távolmaradt a szavazástól. Az utóbbiban, ahol két jelölt futott, 105 választópolgár közül csak 28 jelent meg. így mindkét körzet­ben ismételt időközi választást kell majd kitűzni. Az önállósulni kívánó Bo­donyban négy választókerület­ben kívántak tanácstagi helyet betölteni, már csak azért is, mert a helyi tanács megalakulásával kapcsolatban 11-re akarják bő­víteni a tanácsi testület létszá­mát. Amint azt dr. Bernáth Imre, a megyei választási elnökség titká­ra elmondta, Bodonyban vasár­nap már kora délutánra megszü­letett az eredmény, hiszen délig a választópolgárok 60 százaléka léadta voksát. Ily módon a 8-as számú választókerületben Ko­vács Istvánná, a 9-esben dr. An­gyalost József, a 10-esben Ko­vács Imre, míg a 11-es választó- kerületben Béres László nyerték el a lakosság bizalmát. A bodonyi tanács megalakítá­sát december 22-ére tervezik. A fórum azzal a meglehetősen átfogó, sok kérdéskörre is kiter­jedő tájékoztatóval kezdődött, amelyet a december elsejei ha­tállyal újonnan kinevezett me­gyei főkapitány, dr. Jónás Pál r.ezredes adott a jelenlévőknek. Figyelemre méltó gondolatokat fogalmazott meg elöljáróban: ar­ról szólt, hogy egyre ismertebbé válik a nyilvánosság előtt a me­gyében szerveződő különféle egyesületek, megújuló egyhá­zak, szervezetek, pártok munká­ja. Többségében jószándékú, előrevivő nézetek hordozói, s en­nek következményeként politi­kai sokszínűség alakult ki. Kitért egyúttal arra is, hogy a társada­lom számos ellentmondása, a ma felszínre kerülő feszültségek a rendőrök személyiségére is ne­gatív hatással vannak, lévén ők is e társadalom tagjai. Ebből a megfontolásból elemezte saját hatalmi szervezetének helyét és szerepét a megújuló jogállam­ban. Profi módon — európai szinten Dr. Jónás Pál hangsúlyozta, a rendőrség számára nem divat- irányzat, hanem végleges elhatá­rozás, hogy aktív részesei kíván­nak lenni a demokratikus jogál­lam megteremtésének! Ennek érdekében szembe mernek nézni a testület hibáival, vállalják a gondokkal terhes múltat, de ha­tározott szándékúk, hogy profi módon dolgozó, európai szintű rendőrséget működtessenek. Önkritikusan hozzátette az elő­adó, hogy bizony ma még min­den tekintetben messze vannak ettől. Épp ezért is született eme összejövetel gondolata, mert — szakítva a korábbiakkal — ér­dekli a testületet, hogy társadal­mi környezete miként értékeli őket az eddigi változások tükré­ben. Megemh'tette azt is, hogy ma a rendőrség működési zavarokkal terhelve küszködik a megújulá­sért, nap mint nap átélve a lét­szám, a technika, a képzettség, a fizetés és elismertség, a társadal­mi presztízsvesztés súlyos gond­jait. Mint mondta, e problémák kétségkívül összefüggenek a tár­sadalmi változásokkal, de a pa­rancsnoki, a vezetői munka hibá­ival is. Természetesen a hallgatóság arra volt elsősorban kíváncsi, mit tettek, illetve mit tesznek a fenti nehézségek kiküszöböléséért. Tájékoztatójában erre is kitért a megyei főkapitányság vezetője. Eszerint nagyarányú személyi cserére került sor a Belügymi­nisztérium felső vezetésétől egé­szen a kapitánysági beosztotta­kig. Az egyes állománycsopor­tok gondjait országos értekezle­teken vitatták meg, de ami ennél is fontosabb: új munkamódsze­rekkel bővült a vezetési rendszer, így például beosztottakból álló tanácsadó testületek segítik kü­lönböző szinteken a vezetőket. Az is hozzátartozik e tényhez, hogy az Országos Rendőr-főka­pitányság vezetője szabályozta az ittas rendőrök cselekvési lehe­tőségeit úgy, hogy ilyen személy ne intézkedjen. Már végzik a szolgálati szabályzat módosítá­sát, s ezt a jövőben nyilvánosság­ra is hozzák, mi több, megvásá­rolható lesz. S hogy mennyire a nyilvánosság hívei, annak bizo­nyítéka, hogy hamarosan a Ma­gyar Rendőr című szakmai lap is kapható lesz az újságárusoknál. Politikai érdekektől függetlenül Az új alkotmány szellemében legfontosabb alapelvnek a rend­őrség a továbbiakban a szektor- semlegességet tekinti! Ez azt je­lenti, hogy szolgálatukat a rend­őrök különböző politikai érde­kektől függetlenül teljesítik, és nézeteik alapján vagy miatt sen­kivel szemben nem tehetnek megkülönböztetett intézkedése­ket! Mi több, biztosítaniuk kell az eltérő nézetek kifejeződését a közvélemény előtt. Azt is tudják (Folytatás a 2. oldalon) Az állam beteg... Bekerítenek bennünket a megválaszolatlan kérdések, szabadulnánk a hálójukból, de a válaszok kapujában min­dig azzal találjuk szemben magunkat, hogy áldozatok nélkül semmi sem érhető el. A sanyarú mainál jobb hely­zet sem. Kérdezik tőlem, par­lamenti tudósítótól is számo­sán: a T. Házból nézve, hol tart hát ez az ország? Ám, mi­után magam sem birtoklom a bölcsek kövét, csupán az egyik nagy magyar, Eötvös József bölcs mondását idé­zem: „Hol a kormány műkö­dése zajjal történik: ott az ál­lam beteg.” Márpedig nálunk manap­ság nincsenek csendes idősza­kok a Duna mentén, olyan „kórteremmé” vált a Kárpát­medence, amelyben a gyó­gyulás érdekében lépten- nyomon le kell nyelni a keserű pirulát. Ezzel kapcsolatban érdemes hitelt adni egy ta­pasztalt honatya gondolatai­nak, miszerint „...nem kell nagy jóstehetség annak előre­vetítéséhez, hogy a mostani parlamenti ülésszakon a kép­viselők ötéves megbízatásuk legkeserűbb, legnehezebb dolgát végzik majd. Ha nem szavazzuk meg a programot, az ország kormányozhatat- lanná válik, ha pedig megsza­vazzuk, kiszámíthatatlan re­akciókra is fel kell készül­nünk, hogy az ország lakói­nak sanyarú helyzetét nem vettük figyelembe.” A kérdések kérdése hát: melyik ujjúnkat harapjuk meg? A fájdalomnál talán ijesztőbb a nyomasztó teher, a döntés felelőssége, amely — hangzik szerte a hazában — már-már felér valamiféle sok­kos „zsarolással”. Holott a mostani döntéskényszer nem lehet zsarolás, inkább a ma­kacs és páratlan közgazdasági törvények vaslogikájának kö­vetkezménye. Az országgyű­lési bizottságok még vergőd­nek a megválaszolatlan kér­dések hálójában, a miniszter- elnök viszont tisztán „láttat­ja” az áldozatokkal kövezett utat a kinyíló kapu felé. Mi több, egyfajta bizalmi kérdés­nek tekinti az ominózus —, s az ország jövőjét garantáló — költségvetés elfogadását a fel­számolandó vállalatokkal, a növekvő munkanélküliség­gel, még átdolgozható lakás­gazdálkodási koncepcióval együtt. Olyannyira bizalmi, szakmai tisztességet sértő kérdésnek, hogy az akár a kormány lemondását is ered­ményezheti. Abban az idő­szakban, amikor a Parlament önfeloszlatásának lehetősége is terheli az egyébként sem fe­szültségmentes belpolitikai légkört. Az ülésszakot megelőző gazdasági jelek arra intenek: a költségvetés elfogadásának nincsenek alternatívái, ebben a döntésben — mint a kor­mányfő fogalmazott — „ezer évben egyszer adódó lehető­ség van, hogy az ország szaba­don rendelkezzék sorsáról.” Ez hát a bizalmi kérdés nyitja. S ha már a lényeges alapelv­nél tartunk, elkerülhetetlen egy másik nagy magyart, Szé­chenyi Istvánt idézni: „Nem­zetünknek mindig az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magá­ban, vagy elbízta magát.” Most vajon melyik lesz a jellemző...? c , , , , 3 Szilvas István A fórum résztvevői az új főkapitány, dr. Jónás Pál előadását hall­gatják (Fotó: Perl Márton) A japán külügyminiszter villámlátogatása (MTI) Nyugodt szavazás Bodonyban Időközi tanácstagi választások megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents