Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-14 / 295. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. december 14., csütörtök A 24-ek külügyminiszteri értekezlete Brüsszelben (Folytatás az 1. oldalról) tusokkal jár. Ha a tervek végre­hajtása során azonban a kor­mány olyan mértékben kénysze­rül megszorító intézkedésekre, hogy az súlyos és tartós zavaro­kat idéz elő a gazdasági vérkerin­gésben és az életszínvonalban is, akkor általános társadalmi elle­nállás, sőt, a konzervatív-retrog- rád erők aktivizálódása és tö­megtámogatása is bekövetkez­het. Ez a gazdaság kibontakozá­sát éppúgy meggátolná, mint a demokratizálódás folyamatát. A veszély elkerülhető, ha a magyar kormány és a gazdaságpolitika rendelkezik annyi mozgástérrel, hogy tevékenysége nem szorul le­hetetlenül szűk kényszerpályára. A tervezett és elkezdett gaz­dasági lépések fő irányait a kül­ügyminiszter az alábbiakban foglalta össze: — A tulajdonreform, a széles körű privatizáció, a magántulaj­don expanziójának elősegítése és az intézményi befektetők tu­lajdonának fejlesztése: a rend­szerváltásnak ez az egyik sarok­köve; — Annak a folyamatnak a megkezdése, amelybe beletarto­zik az állam szerepének az átér­tékelése, kivonása az üzleti dön­tésekből, a belföldi gazdaság ál­talános liberalizálása és deregu­lációja, a piac fejlődését akadá­lyozó korlátok lebontása és a modern monopóliumellenes versenyszabályozás kiépítése; — A világgazdasági nyitás, a külkereskedelem és a külföldi befektetések liberalizációja, a magyar gazdaság legfontosabb KGST-kapcsolatainak konverti­bilis devizaelszámolásra való át­állítása; — A piac hiányzó intézmé­nyeinek kiépítése, állami kezde­ményezéssel és segítséggel törté­nő létrehozása; — A modern jóléti állam vi­szonylagos autonómiával ren­delkező szociálpolitikai intéz­ményeinek a megteremtése; — A széles körű autonómiával rendelkező települési önkor­mányzatok kiépítése. Megtettük az első lépéseket vámrendszerünknek és adó­rendszerünknek az európai rendszerhez történő igazításá­hoz, szándékunkban áll harmo­nizálni árfolyampolitikánkat, kereskedelmi szabványainkat és számviteli előírásainkat. Teljes elhatározottsággal megkezdjük az Európai Közösségekhez való alkalmazkodást! — szögezte le Horn Gyula. A stratégiai, a keresletszabá­lyozási és a fizetési mérleg célki­tűzések összhangban állnak az IMF elképzeléseivel. Ezen az alapon fogja Magyarország meg­kötni a készenléti hitelegyez­ményt, azzal a céllal,-hogy a program a választások után több évre kiteijeszthető legyen. Egyértelmű jeleket lát Budapest arra, hogy a nemzetközi üzleti élet is bizalommal közelít Ma­gyarországhoz, amit mutat az, hogy sikeres nemzetközi nagy­vállalatok jelentős érdekeltsé­gekre tettek és kívánnak szert tenni Magyarországon. A külügyminiszter a követke­zőkben felhívta arra a figyelmet, hogy a Magyar Köztársaság sú­lyos adósságszolgálati kötele­zettségek szorításában hajtja végre azokat a mélyreható gaz­dasági-társadalmi változásokat, amelyek elősegíthetik kitűzött céljának elérését. „A nemzetközi pénzügyi kap­csolatokban ugyanakkor rendkí­vül paradox helyzet alakult ki. Azok az országok, amelyek (mint hazánk) a fejlesztési lehe­tőségeiket behatároló súlyos adósságkötelezettségeik ellenére megtartották fizetőképességü­ket, és kiemelt jelentőséget tulaj­donítottak annak, hogy jó adós­nak tartsák őket, hátrányba ke­rültek a többszörösen átütemezni kényszerülő, moratóriumot beje­lentő országokkal szemben” — jelentette ki beszédében Horn Gyula. — „Az elmúlt időszakban számtalan adósságenyhítő javas­lat és konkrét megoldás szüle­tett. Ez lényeges újítást jelent, mivel korábban az ilyen jellegű megoldások létjogosultságát nem ismerte el a nemzetközi pénzügyi világ. Ugyanakkor fur­csa ellentmondást rejt magában az, hogy egy súlyosan eladóso­dott ország, amelyben megvan a politikai akarat az adósságok törlesztésére, és közben gazda­ságának teljesítőképességét piaci módszerekkel növelő fordulatra szánja el magát, a hatékony adósságkezelő megoldásokhoz partnereivel csak akkor juthat el, ha előbb „rossz adóssá” válik: kényszerhelyzetbe kerül, kény­szerhelyzetbe hozza a neki hite­lezőket is, és ebben a helyzetben keresi a rendezési megoldáso­kat”. A magyar külügyminiszter aláhúzta: — Változatlanul fenn kívánjuk tartani fizetőképessé­günket. Ez nemzetközi megítélé­sünk és belső gazdasági-társa­dalmi helyzetünk stabilitásának megőrzése miatt nélkülözhetet­len. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy az adósságteher végső so­ron a reformokat diszkreditálja és ellehetetlenítse. Ugyanakkor keressük a szerkezetátalakítás, a modernizálás olyan gyorsított útját, amelyben a külföldi tőke érdekeltségi alapon vesz részt. Magyarország jelentősen előre haladt a piacgazdaság intéz­mény- és eszközrendszerének ki­alakításában. Ezért Magyaror­szág másoknál befogadöképe- sebb: képes a külföldi tőke és a külső támogatás hatékony fel- használására. A támogatás elen­gedhetetlen számunkra ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a húzó­erőket, amelyek a felmerülő gaz­dasági-társadalmi rendszervál­tásban központi szerepet játsz­hatnak. Ennek érdekében nél­külözhetetlen nemzeti valutánk konvertibilitásának mielőbbi megteremtése és a tulajdonre­form megvalósítása. Kiemelt célunk az egészséges vállalkozási és tulajdonszerkezet kialakítása, az úgynevezett for­dított piramis talpraállítása, ami­hez a magánvállalkozások, a kis- és középüzemek fejlődésének kedvező feltételeire van szükség — fejtette ki a hallgatóságnak. — Ez magában foglalja az oktatás, a képzés kérdéseitől kezdve egé­szen a konkrét magánfejlesztési alapok létrehozásának kérdéséig mindazt, amihez a fejlett orszá­gok hatékony közreműködését várjuk. Elmondta: „Nagyra értékel­jük azokat a hihetetlenül rugal­mas, konkrét gyakorlati előnnyel járó lépéseket, amelyeket áruink piacra jutása érdekében a kon­tingensek azonnali lebontásával, vámpreferenciák megadásával tettek. Ezek a konkrét lépések azonban nem feledtetik el azt, hogy Magyarország változatla­nul állami kereskedelmű ország­nak minősül, jóllehet, a koráb­ban kifejtettekből az itt lévők számára világos, hogy ez ránk már nem érvényes. ” A brüsszeli értekezlet egyik feladatát abban látja a magyar külügyminiszter, hogy készítsen leltárt a közös érdekekből faka­dó prioritások megvalósításának eszközeiről, és hozza létre a ko­ordinált megvalósítás intézmé­nyes kereteit. A 24-ek által kije­lölt munkabizottság az erre a cél­ra létrehozott magyar szervezet­tel közösen koordinálja és har­monizálja a rendelkezésre bocsá­tott eszközök optimális haszno­sítását: ez azonban természete­sen nyitva hagyná az egyes kétol­dalú kezdeményezések sajátos együttműködési lehetőségeit. „Egy alapjaiban üzletellenes szerkezeten, ami a múltban jelle­mezte Magyarországot, nehéz számon kérni az üzleti szemléle­téi. Azt hiszem, most nincs két­ség afelől, hogy egy radikálisan megváltozott politikai és gazda­sági rendszer jelentkezik part­nernek. Hangsúlyoznom kell, hogy az innovatív megoldások nem a jelenlegi kormány meg­mentését szolgálják, hanem a bé­kés átmenetet és a jogállamiság megteremtését garantálják, elő­segítik a szabad választások utá­ni politikai vezetés számára, hogy ne fojtogató terhek nyomá­sa alatt kezdjen munkához” — hangoztatta Horn Gyula. Befejezésül kijelentette: „Ez a demokrácia ma még támogatás­ra szorul. Bízom abban, hogy problémáinkat nem egyszerűen pénzügyi kérdésként kezelik, hogy a gazdaság és politika erő­játékában a hosszú távú stratégi­át részesítik előnyben.” Horn Gyula külügyminiszter már délután a magyar küldöttség tagjaival együtt repülőgépen ha­zaindult Budapestre. Az MTI tu­dósítójának Michel Camdessus- vel, a Nemzetközi Valutaalap ve­zérigazgatójával folytatott meg­beszéléséről szólva kijelentette, hogy kölcsönösen egyetértettek a megállapodás fontosságában, a nemzetközi pénzvilág támogatá­sának időszerűségében. Habsburg Ottó még nem döntött „Pillanatnyilag nem tekinti magát magyar elnökjelöltnek” Habsburg Ottó, de végleges dön­tése a magyarországi helyzet to­vábbi alakulásától függ. A Pán­európai Unió elnöke, az Európai Parlament NSZK-beli képvise­lője ezt Párizsban jelentette ki, kedden este, azon a vacsorán, amelyet a francia föderalista mozgalom rendezett. „Úgy gondolom, hogy Közép- Európa népei számára haszno­A véres összecsapásba torkol­ló április tbiliszi tüntetés nem volt ártatlan megmozdulás, a belügyi alakulatok jogszerűen léptek fel, igaz, jobb irányításuk­kal el lehetett volna kerülni az ál­dozatokat — mondta a Szov- jetszkaja Rosszija szerdai számá­ban Vlagyimir Vasziljev, a szov­jet katonai főügyész helyettese. Vlagyimir Vasziljev a még fo­lyó vizsgálat alapján fest képet arról, hogyan korbácsolták fel a nacionalista és szakadár erők a szovjetellenes hangulatot. A szervezők felhívására a tüntetők kövekkel, üvegekkel, fémrudak- kal, házilagos készítésű pokolgé­pekkel és gyújtóbombákkal fegyverkeztek fel. A katonai ügyész részletesen felvázolja, hogy milyen terv készült a kor­mányház előtti tér megtisztításá­ra, a környező utcákon levő torla­szok eltávolítására. Az elképze­lések azonban nem valósultak meg maradéktalanul, egyes egy­ségek késve léptek akcióba, így alakulhatott ki hatalmas tumul­tus a téren. A videofelvételek szerint a szakadárok saját osztagokat ala­Franciaország Megerősítették a biztonsági intézkedéseket Franciaország­ban a határokon, a repülőtere­ken, a vonatokon, a párizsi met­róban és a legforgalmasabb in­tézményekben, áruházakban, központokban. Pierre Joxe bel­ügyminiszter közölte, hogy mint­egy ötszáz fővel növelik a határ­őrizeti szervek mellé rendelt kü­lönleges rendőrség létszámát. A miniszter szerint ugyanis az ün­nepek előtt fennáll terrorista me­rényletek veszélye. Joxe nem részletezte, milyen veszélyektől tart, francia forrá­sabb, ha az Európai Közösség keretein belül folytatom tevé­kenységemet” — hangoztatta felszólalásában. Egyebek között súlyos hibának minősítette, ha Kelet-Európa számára valamifé­le új Marshall-tervet akarnának kidolgozni, mert szerinte nem az egyes államokkal, hanem az ott működő, vagy újonnan létrejövő vállalatokkal kell gazdasági együttműködést kialakítani, és annak a piacgazdaság megte­kítottak ki, főként sportolókból: az osztagok ellenálltak a tömeget oszlató karhatalmi alakulatok­nak, majd viszavonultak, ám közben a segítségükre siető fiata­lokkal együtt az éhség- és ülő­sztrájkot folytatók közül tizen­nyolcat eltapostak. Vlagyimir Vasziljev nem ta­gadja, hogy a deszantosok hasz­náltak gyalogsági ásót a tömeg szétzavarásánál, de emiatt csak heten sérültek meg: a halottak között nem volt olyan, akit „la­pátokkal aprítottak volna misz- likbe”. Az ügyész szerint nem igazak a mérgesgáz bevetéséről szóló híresztelések sem, csak más or­szágokban is használt tömegosz­lató gázokat használtak: annak alkalmazása miatt harminc em­bert kellett gyógykezelni. A töb­bieket (állítólag több ezren szen­vedtek gázmérgezést) szándéko­san vették fel a tömegoszlatás ál­dozatainak a listájára — mondja a vezérőrnagy, hozzátéve, hogy „voltak kitalált nevek, vagy olya­nok, amelyek kétszer szerepel­tek a névsorban”. (MTI) sok azonban utaltak arra, hogy a Spanyolországban felderített közel-keleti terrorista csoport Franciaországba akarta szállíta­ni robbanóanyagait, eszközeit. Párizsban évekkel ezelőtt közel- keleti terroristák több nagyobb merényletet hajtottak végre nagyforgalmú üzletekben, cso­mópontokon. Charles Pasqua volt belügyminiszter szerint „reális veszély” van arra, hogy hasonló merényleteket hajtanak végre „iszlám csoportok” kará­csony előtt. (MTI) remtésétkell szolgálnia. Úgy vél­te azonban, hogy lehetséges egy „kelet-európai gazdasági csoda” — hasonlóan ahhoz, amely a há­ború után az NSZK-ban követ­kezett be. Habsburg Ottó elkerülhetet­lennek tekinti a német újraegye­sítés megvalósulását, amelyet szerinte a nagyhatalmak ellenez­nek, ám a német nép meg akar te­remteni. (MTI) Kínai elemzés Kelet- Európáról A hongkongi Economic Times című lap pekingi forrá­sokra hivatkozva jelenti, hogy a Kínai Kommunista Párton belül olyan dokumentumot köröznek, amely a kelet-európai helyzet elemzésével foglalkozik. A jólértesült hongkongi lap szerint az elemzés a következő okokra vezeti vissza a „szocializ­mus kudarcát” a kelet-európai országokban: 1. Húzódozás a re­formok végrehajtásától. 2. Szé­les körű korrupció a pártvezetők esetében. 3. Tapasztalatlanság a politikai válsághelyzetek kezelé­sében. 4. A hatalomra jutott kommunista pártok legitimitásá­nak a megkérdőj elezése. 5. A ke­let-európai országok sajátos tör­ténelmi körülményei. A szerzők szerint a kelet-eu­rópai fejlemények újabb bizo­nyítékul szolgálnak arra, hogy a kínai párt és állami vezetés helye­sen járt el, amikor úgy döntött, hogy fegyveres erővel töri le a pe­kingi diákok demokratikus moz­galmát, vagy ahogyan fogalmaz­nak: az ellenforradalmi lázadást. Egyidejűleg hangsúlyozzák, hogy az elemzés célja a kínai ká­derek gondolkodásának egysé­gesítése a kelet-európai fejlemé­nyek megítélésében. Azt java­solják a pártvezetésnek, hogy a kínai sajtó a teljes elhallgatás he­lyett folyamatosan tudósítson mindarról, ami Kelet-Európá- ban történik, de a hangsúlyt arra helyezze, hogy nincs szó a szo­cializmus teljes feladásáról ezek­ben az országokban. A hongkongi lap szerint a ke­let-európai helyzetet elemző pártdokumentum elkészítésé­ben jelentős szerepet játszott a kínai külügyminisztérium, az Új Kína hírügynökség, a KKP Köz­ponti Bizottságának nemzetközi kapcsolatok osztálya. Pekingi források megerősítik az elemzés tényét, de arra kitérő választ ad­nak, hogy valóban megkezdő- dött-e az elemzés körözése a Kí­nai Kommunista Pártban. (MTI) A Szovjetszkaja Rosszija Az áprilisi tbiliszi tragédiáról Terrorista merényletektől tartanak Türelem, békés tüntetés, sztrájk Csendes forradalom Prágában Csúcsot döntött a politikai gyorsváltóban Csehszlovákia, messze maga mögött hagyva szomszédait a forraadalmi válto­zásokban. Maga Václav Havel, e változások egyik főszereplője és drámai társszerzője sem gondol­ta volna, hogy három hét alatt Csehszlovákiában mindazt el­érik, ami más országokban éve­ket, de legjobb esetben is hóna­pokat vett igénybe. Kétségtelen: a diákok és a szí­nészek a prágai forradalom hősei, ők rázták fel az utca emberét, és mozgósították az egész országot a brutális elnyomó rendszer ellen. Három hétnek kellett eltelnie ah­hoz, hogy Európa meghajoljon a november 17-i rendőrterror diák­áldozatai és társaik, a csendes forradalom hősei előtt. Decem­ber 9-én a portugál ifjúság képvi­selői ötvenezer rózsát hoztak csehszlovák testvéreiknek. Három legyőzhetetlen fegyve­re van a prágai csendes forrada­lomnak: a türelem, a békés tünte­tés és a sztrájk. A diákok, a színé­szek és a munkások sztrájkja, a háromnegyed milliós fegyelme­zett tüntető tömeg a prágai Letna felvonulási terén, az egész or­szágban futótűzként terjedő megújulási mozgalom kénysze­rítette térdre, majd teljes kapitu­lációra a Jakes-féle vezetést. Csehszlovákiában három hét alatt megfosztották a kommunis­ta pártot több mint negyven éves egyeduralmától, megtörték ere­jét, kisebbségbe szorították a kormányban. Csehszlovákia három hét után sok tekintetben maga mögött hagyni látszik nemegy szocialista szomszédját. A lenyűgöző gyor­sasággal pergő prágai forgató- könyv titka a közép-európa tör­ténetében páratlan demokrati­kus hagyományok újjáéledése. Annak a politikai kultúrának a reneszánsza tapasztalható most Csehszlovákiában, amelyet To­mas G.Masaryk alapozott meg a huszas és harmincas években, s amely a szabadság szigetévé tette annak idején Csehszlovákiát a fasizálódó Közép-Európában. Maroknyi értelmiség őrizte az ellenállás lángját Csehszlovákiá­ban. A Charta 77 Emberi Jogi Mozgalom és néhány független kezdeményezés, a prágai tavasz politikai számkivetettjei mentek megalkuvás nélkül harcolni Kö­zép-Európa egyik legbrutálisabb rendőrállama ellen. Házkutatá­sok, letartóztatások, perek és börtön volt az osztályrészük, a hírhedt Pankrac és Ruzyne cellá­iban formálódott politikai hit­vallásuk, stratégiájuk és taktiká­juk. A prágai forradalom másik nagy titka az egyszerű, de haté­kony politikai program, amely az első pillanattól mozgósítani tud­ta a tömegeket. A masaryki hu­mánus társadalomra, a szabad­ságra, a demokráciára, a becsü­letes munkára építő jogállam, az európaiság eszméje fogalmazó­dott meg ebben a programban. E célok garantálták a csehszlováki­ai békés forradalom tisztaságát, szeretetreméltóságát, egyedülál­ló módon vidám és baráti szelle­mét. Százezrek mondtak igent erre a programra és fogadták meg az egyetemes emberi jogok napján a nemzeti közmegegye­zés kormányának hivatalba lépé­sekor, december 10-én a Vencel téren Václav Havelnek: Nem en­gedik meg senkinek, hogy be­piszkítsa az arcát e forradalom­nak. Az igazságnak és a szeretet­nek győznie kell a hazugság és a gyűlölet felett. LángJudit 1 napos SÍVTAK indulnak DONOVALIBA ( Csehszlovákia) autóbusszal az egri BÚVÁR KLUB szervezésében. Az alábbi időpontokban: 1989. december 22., 27., 29. 1990. január, február hónapban minden szombat vasárnap. Részvételi díj: 300,- Ft/fő/nap. Érdeklődni és jelentkezni: munkanapokon 8-15 óráig. Eger, Diófakút u. 1. Telefon: 36/17-941.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents