Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. november 8., szerda Pozsgay Imre hazaérkezett négy országot érintő látogatásáról Jövőre vonatkozó segítség Washingtonból Négy országot érintő kéthetes látogatását befejezve kedden délután hazaérkezett Budapest­re Pozsgay Imre államminiszter. Helsinkiből hazafelé, a repülő­gép fedélzetén inteijút adott új­ságíróknak, ezt közöljük: — Az út során mindenütt ta­pasztalhattuk a hazánk, illetve az ön látogatása iránti rendkívüli érdeklődést. Véleménye szerint mennyire szólt a magyar változá­sok világpolitikai jelentőségé­nek, mennyire tűnik tartósnak ez a figyelem? — Valóban, valamennyi fel­keresett városban örömmel ta­pasztalhattam ezt a nagy érdek­lődést és — hozzáteszem — ro- konszenvet, de voltak országon­ként sájátos jegyei is a figyelem­nek. A londoni látogatást illető­en kézenfekvő a válasz: ott-tar- tózkodásom egybeesett a ma­gyar kulturális fesztivál megnyi­tásával a Barbican Centerben, s a maradandóságot éppen a ma­gyar kultúra ott bemutatkozó ér­tékei adják. Kanadában az ott élő magyar­ság képviselőivel való találkozás igazolta azt, hogy az ottani ér­deklődés nem konjunkturális, nem csupán a magyar helyzet pillanatnyi különlegességének szól. Tapasztalhattam azt is, hogy az ott élő befolyásos ma­gyarok közvetlen hatást gyako­rolnak a kormányzati tevékeny­ségre, s ez segített kapcsolatokat teremteni az ottani hivatalos po­litikai körökkel is. Mindehhez hozzátartozik, hogy a kéthetes utazás érzelmileg legmegraga- dóbb pillanatait Kanadában él­hettem át. Féléven belül másodszor, ez­úttal Washingtonban volt alkal­mam találkozni George Bush A magyar és a szovjet tudo­mányos akadémia szakértői, va­lamint a Megamorv Petőfi Bi­zottság együttesen végeznek vizsgálatot Petőfi Sándor feltéte­lezett földi maradványaival kap­csolatban a szovjetunióbeli Ulan-Ude-ban, november 20- 24-e között. Erről állapodott meg Tigyi József, az MTA alel- nöke, az e vizsgálattal megbízott akadémiai szakértői testület egyik vezetője és Morvái Ferenc, amerikai elnökkel, s kellemes meglepetést jelentett, hogy a tör­vényhozás, a képviselőház, a szenátus tagjai is különleges ér­deklődést tanúsítottak hazai dol­gaink iránt. A legtöbb konkrét gazdasági jellegű eredmény illet­ve a jövőre vonatkozó ígéret is Washingtonhoz fűződik. így ép­pen az utazás idejére esett Bush elnök döntése arról, hogy határ­idő nélkül megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt or­szágunknak. Az elnök jóindula­tát, támogatási készségét jelezte a magyarországi beruházásokkal kapcsolatos amerikai állami ga­ranciák ügyében is. Amikor ezt szóba hoztam, sajátos tartalmat adott megbeszélésünkhek, hogy a jövő hónapban sorra kerülő el­ső Gorbacsov-Bush csúcstalál­kozó előtt első kézből — az el­nöktől — kaphattam tájékozta­tást az előkészületekről, az ame­rikai szándékokról. A meglehetősen zsúfolt ame­rikai programba még egy tájéko­zódó jellegű üzleti megbeszélés is belefért: a General Motors el­nökével Detroitban reménykeltő tárgyalást folytattam egy ma­gyarországi járműmotorgyár lé­tesítéséről. A Magyar-Finn Baráji Társa­ság elnöki tisztéből és régi sze­mélyes baráti kapcsolatokból fa­kadó meghívásnak tettem eleget Finnországban. Különösen fon­tosnak tartom, hogy Koivisto el­nökkel és a finn külügyminisz­terrel tartott megbeszéléseimen a segítőkészséget olyan konkrét kérdésekben is érezhettem, mint Magyarország csatlakozási szán­déka az EFTA-hoz, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás­hoz. a Megamorv Petőfi Bizottság alelnöke kedden tartott megbe­szélésükön. Tigyi József elismer­te a Megamorv Petőfi Bizottság eddigi munkájának fontosságát és elmondta, hogy az MT A szak­értői bizottsága támaszkodni kí- ' ván erre a munkára. Morvái Fe­renc viszont elismerte az akadé­miai szakértők kompetenciáját e vizsgálatokban, és a következők­ben együtt kíván működni — A Finn Szociáldemokrata Párt a konzervatívokkal kormá­nyoz együtt, ők a koalíció két leg­erősebb tényezője. Jelenthet-e ez számunkra is tanulságokat? — Igen, immáron két európai ország példáját láthatjuk ma­gunk előtt — Ausztriáét és Finn­országét —, ahol szocialista, illet­ve szociáldemokrata pártok al­kotnak eredményes koalíciót konzervatívokkal vagy keresz­tény pártokkal, s teszik ezt úgy, hogy a legfontosabb kérdések­ben nemzeti közmegegyezést ér­nek el anélkül, hogy bármelyi­kük feladná önazonosságát, esz­méit. Finnország egyébként va­lóban káprázatos eredményeket ért el az elmúlt évtizedben. Ez persze nem közvetlenül a párt- politika sikere, ám ez a koalíció bizonyítja: ilyen politikai felál­lással is lehet dinamikus gazda­sági rendszert működtetni. — Végezetül egy személyes kérdés: a jelenlegi hazai belpoli­tikai helyzet közepette nem vál- lalt-e túl nagy kockázatot azzal, hogy két hétre elhagyta az orszá­got? — Kétségtelenül volt bizo­nyos kockázat ebben, de benne volt az otthoni politikai stabilitás iránti bizalom is, mivel ezek a meghívások — mint a londoni fesztivál megnyitására kapott felkérés, a kanadai magyarok ér­deklődése, vagy a finn kereske­delmi és ipari miniszter meghívá­sa — személy szerint nekem szól­tak, ezért csak én tehettem eleget azoknak. Természetesen ezeket az alkalmakat arra is felhasznál­tam, hogy a kormány tagjaként segítsem hazánk kapcsolatépíté­sét. Most, az út végén, úgy hi­szem, ez sikerült is. az Akadémia elnöksége által megbízott tudományos testület­tel. * Megegyeztek abban is, hogy a vizsgálatokról folyamatosan tá­jékoztatják a közvéleményt. Az MTA elnöksége október 31-i ülésén foglalt állást arról, hogy akadémiai szakértők be­kapcsolódnak Petőfi feltétele­zett földi maradványainak tudo­mányos vizsgálatába. Csillagvárosban újabb „válogatóverseny” Brit űrhajós­jelöltek Összesen tizenháromezren je­lentkeztek júliusban a „hajós ke­restetik — tapasztalat nem szük­séges” jeligével az újságokban megjelent és a rádióban, televízi­óban ismertetett felhívásra. A hirdetés nem valamiféle tréfa volt, hanem maga a valóság: va­lamennyi jelentkező szigorú vizsgálatokon és vizsgákon esett át. Szakorvosok és űrrepülési szakemberek tesztelték fizikai, szellemi és lelki adottságaikat, míg végül négy pályázót minősí­tettek alkalmasnak. Ók négyen a londoni Savoy szállodában találkoztak a sajtó képviselőivel, s egyúttal elhang­zott a bejelentés is: a brit űrha­jósjelöltek a jövő héten utaznak Csillagvárosba, ahol újabb „vá­logatóversenyeken” dől el végle­gesen, melyikük vesz részt a MIR űrállomás 1991-ben, Jurij Gaga­rin első űrrepülésének évfordu­lóján esedékes Juno-missziójá- ban. A legfiatalabb jelölt a 26 éves Helen Sharman, a „Mars” cso­koládégyár élelmiszer-techniku­sa, aki a rádióban hallotta a felhí­vást. „Nem omlik össze a világ számomra akkor sem, ha nem vehetek részt az űrrepülésen, már önmagában az is nagy dolog, hogy végre közelebbről megis­merkedhetek a Szovjetunióval” — nyilatkozta. A 33 éves Dr. Gordon Brooks gyermekkori álma teljesült azzal, hogy bejutott a döntőbe. Először ugyanis 1966-ban, tíz éves korá­ban kereste meg a brit Légügyi Minisztériumot ez ügyben. Le­vélben érdeklődött arról, vajon mit kell tennie, hogy asztronauta lehessen. A minisztérium azt ja­vasolta, jelentkezzék katonának. Megfogadta a tanácsot, s ma a brit haditengerészet orvostisztje. Ebben a minőségben vett részt a falklandi háborúban és élte túl hajója, az „Atlantic Conveyor” elsüllyesztését. Ugyancsak 33 esztendős a hadsereg légi alakulatánál szol­gáló Timothy Mace őrnagy, aki a NATO haderőinél és Közép- Amerikában teljesített szolgála- tot. A 27 éves Clive Smith a cso­port egyetlen olyan tagja, akinek kapcsolata van az űrhajózással — ezt a tantárgyat oktatja a kingsto- ni polytechnikai főiskolán. Elő­zőleg a British Aerospace cég űr­hajózási részlegénél dolgozott. A brit-szovjet Juno-misszió 16 millió fontsterling költséggel járó kereskedelmi vállalkozás, amelybe a londoni székhelyű Moscow Narodnij Bankon kívül a legkülönbözőbb cégek bene­vezhetnek. Az ITN kereskedel­mi tévé-hálózat és a skót televí­zió már is letett 3 millió fontot a misszió tévé-közvetítésének exkluzív jogáért. Az Országos Választási Bizottság letette az esküt Letette az esküt kedden az Országgyűlés ál- A bizottság tagjai: Kara Pál, a bizottság tit- tal megválasztott Országos Választási Bizottság kára, Adám Antal, Balsai István, Máthé Gá- Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnö- bor, Torgyán József. ke előtt. (MTI) Az Akadémiai és a Megamorv Petőfi Bizottság együttműködése Vizsgálatok l laii-l tlc-haii Spanyol szocialisták Az ígéretek évadja után Egy héttel a spanyolországi ál­talános választások után csitulni látszik a szavazatszámlálás izgal­mainak vihara. Az egyik választó körzetben történt kettős szava­zás nyomán elvégzett pótvokso­lás és a külföldön élő spanyolok szavazatainak értékelése nyo­mán szinte biztosra vehető, hogy a Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) valóban eggyel több mandátumot szerzett a kép­viselőházban mint a többi politi­kai párt összesen. Vélhetően a hivatalos reklamációs határidő elteltével ezt az eredményt szen­tesíti majd az országos választási elnökség. Elmúlt tehát a választási kam­pány ígéreteinek évadja. A sza­vak után a tettek következnek. A teendők számba vétele előtt azonban némely adat elemzése a kormányzó párt számára aligha elkerülhető. Egyfelől a tartózko­dás aránya a mostani választáso­kon 30 százalék körül volt, csak­nem ugyanannyi mint az 1986. évi voksolás idején. Másfelől a PSOE, amely több mint nyolc­millió voksot tudhat magáénak, az elveszített szavazatok 80 szá­zalékát az ország küenc nagyvá­rosában volt kénytelen más pár­toknak átengedni. Kevés Inján 600 ezer voksról van szó, és ez a jelenség okkal vált ki aggodal­mat a kormányzó párt vezetői­ben. Általános a vélemény, hogy nem a „nagypolitika” bírálatá­ról, hanem a városi hatóságok helyi irányítóinak ténykedésével való elégedetlenségről van szó. Madridban néhány hónappal az országos választások előtt meg­bukott a szocialista párti polgár- mester, helyét a jobbközép em­bere foglalta el. A spanyol fővá­ros nyomasztó közlekedési gondjai, a kritikus helyzetben lé­vő közbiztonság, az illegális ká­bítószer-kereskedelem és a csil­lagászati összegekkel mérhető lakásárak olyan tényezők, ame­lyek meghatározzák a lakosság voksolását. Beszédes adatok, hogy Madridban 167 ezer, Bar­celonában 154 ezer, Valenciában 78 ezer szavazatot veszítettek el a szocialisták. Sevillában, a PSOE fellegvárában pedig majdnem 36 ezer voksot, bár ez nem változtatott a helyi tanács összetételén. A nagyvárosok a központi kormányzat hatékony támogatására szorulnak, s ez a gyakorlati feladatok mellett lát- nivalóan politikai kérdés is. A PSOE választási ígéretei közül a legfontosabb az egymil­lió új munkahely megteremtése a következő négy évben. Carlos Solchaga gazdasági miniszter szerint az infláció elleni küzde­lem, a termelés és a fogyasztás egyensúlyának fenntartása és a spekulációs jövedelmek vissza­szorítása — stratégiai feladat. Sokan várják a munkából szár­mazó jövedelmek helyett a tőke­jövedelmek adójának fokozott emelését. A négy év múlva esedékes vá­lasztásokon döntő lehet a 25 év alatti fiatalok tartós munkaszer­ződésére tett ígéret valóra váltá­sa. Nem különben lényegi elem a nyugdijaknak a minimális bérek szintjére való emelése. A fiatal családalapítók életében pedig fontos szerepe lesz az állami böl­csődei és óvodai program végre­hajtásának. A diákok a 16 éves korig kötelező oktatás bevezeté­sében érintettek. A PSOE hate­zer kilométer autópálya megépí­tésére tett ígéretet még 1984- ben, és általános korszerűsítés kezdődött a rendőri szervezetek­ben. A sorkatonai szolgálat ki­lenc hónapra való csökkentése úgyszintén a fiatalokat érintő ra­dikális változtatási szándék kife­jezése. Spanyolországban is jól isme­rik az állampolgárok azt a mon­dást, hogy „az ígéret szép szó...” Meruk József NDK-s tüntetések — lemondott a kormány Transzparensek a múzeumban Hannover: A nyugatnémet vöröskereszt alkalmazottai ruhákat osztanak az NDK-ból érkezettek gyermekeinek a fogadóállomá­son, amikor napok óta ezrével utaznak a keletnémetek Csehszlová­kián keresztül az NSZK-ba „Az eseményeket némán fi­gyelő kormány azonnali lemon­dását és a parlament összehívá­sát” sürgette Drezda főpolgár­mestere a városban hétfőn este tartott hatalmas tömegmegmoz­duláson, amelyen a szakadó eső ellenére több mint hetvenezer ember vett részt. Wolfgang Berg- hofer kifogásolta, hogy a kor­mány nem hallatja szavát, és szorgalmazta, hogy a Népi Ka­mara mielőbb üljön össze és ele­mezze az országban kialakult helyzetet. A főpolgármester már az el­múlt hetekben tekintélyt és elis­merést vívott ki magának azzal, hogy a helyi vezetés először Drezdában kezdett párbeszédet a fennálló viszonyokkal elége­detlen, tüntető lakossági csopor­tokkal. Lipcsében, Halléban, Karl-Marx-Stadtban és Schwe- rinben is óriási tömegek vonul­tak az utcákra szabad választáso­kat, hatékony reformokat és kor­(Népújság-telefotó — MTI) látozás nélküli utazási szabadsá­got követelve. A szombati berlini tüntetés szervezői hétfőn arra kérték a kul­turális minisztert, hogy a mintegy egymilliós megmozdulás transz­parenseit mutassák be a Német Történemi Múzeumban. Az NDK történetének legnagyobb tiltako­zó menetének felvonulói több ezer maguk készítette, szellemes, a jelenlegi helyzetet és az emberek szándékait jól tükröző plakátot vittek magukkal. * Az NDK Minisztertanácsa keddi ülésén úgy döntött, hogy testületileg lemond. A fölmen­tést kérő indítványt a Miniszter- tanács rögtön benyújtotta a Népi Kamara (parlament) elnökségé­nek. Mint a sajtótudósítókkal közölték a kormány mindaddig hivatalban marad, míg a parla­ment vissza nem hívja a testüle­tet, illetve ki nem nevezi az új ka­binetet. „Büntető hadjárat” Párizsban Megkezdődött a „büntető hadjárat” a francia fővárosban: a párizsi rendőrök hétfőtől kezdve nagyobb összegű büntetést szab­nak ki a tilosban parkolókra, gyakrabban vontatják el a tilos helyen álló gépkocsikat, a külö­nösen sok gondot okozó autósok pedig számolhatnak azzal, hogy tilos parkolásukért még jogosít­ványukat is bevonják. A főváros rendőrfőnöke jóe- lőre bejelentette, hogy megszi­gorítják a büntetéseket. Két hé­ten át a rend őrei még csak figyel­meztető cédulákat tűztek azokra a gépkocsikra, amelyeket gazdá­ik tilos- helyen hagytak. Most azonban már nincs irgalom: a vétkeseknek fizetniük kell. Ha a személygépkocsit autó­buszsávban állították le, azonnal elvontatják. A cél ugyanis a du­gók megszüntetése (vagy lega­lábbis csökkentése), a felszíni tö­megközlekedési eszközök zavar­talan haladásának biztosítása. (MTI) Jordánia: Színre lépnek a nők Szerdán először élhetnek ne­hezen kivívott választójogukkal Jordánia asszonyai és láeyai. A hasemita királyságban ez az első olyan parlamenti választás, ami­kor a hölgyek nem csak az ur­nákhoz járulhatnak, de jelöltet­hették is magukat. A 652 képvi­selőjelölt közül 12 a gyengébb nem soraiból került ki. Jordániában 1974 óta bizto­sítják a törvények a nők választó­jogát és választhatóságát, de hu­szonkét éve most tartanak elő­ször általános választásokat az országban. A tizenkét képviselőjelölt nő — köztük két ügyvéd, egy fogor­vos, egy újságíró, egy költő és az ország egyetlen női taxisofőre — nem táplál illúziókat megválasz­tásuk esélyeivel kapcsolatban. Mégis igyekeznek megragadni a kínálkozó alkalmat, hogy hallas­sák hangjukat; hitük szerint az ország valamivel több mint egy­millió szavazópolgára felének véleményét képviselik. Reális esély csupán arra van, hogy ket­ten jutnak képviselői mandá­tumhoz. Az újságírónőt például hevesen támadta a papság a nők jogairól írt cikkei miatt, felfogá­sát szentségsértőnek, az iszlám­mal, törvényeivel ellentétesnek bélyegezték meg a vallási elöljá­rók, ami nyilván nem marad ha­tástalan a hagyománytisztelő vá­lasztók körében. A hölgyjelöltek kampányuk­hoz erőt merítettek a női szava­zók lelkesedéséből, akik számá­ra nagy dolog, hogy megnyílnak előttük a 'szavazóhelyiségek ka­pui. Tapasztalatszerzésre min­denképpen hasznosnak tartják az első választási csatát. A nők mind nagyobb arányban válnak munkavállalókká és töltenek be egyre fontosabb posztokat az or­szág közigazgatásában és ma­gáncégeknél, így közelről érintik őket az ország gondjai. Választá­si programjukban magától érte­tődően előkelő helyen szerepel a női egyenjogúság. A férfiakéval egyenlő béreket követelnek, és rámutatnak: a kor szellemével ellentétes az a megkülönbözte­tés, hogy például a bankok és az iskolák többsége tiltja hajado- nok alkalmazását tisztviselőnek, illetve tanárnak. A női jelöltek választási prog­ramja nem korlátozódik a nők jogainak problémáira, hanem el­sősorban és mindenek előtt az ország állampolgáraiként tíz egész lakosságot érintő ügyek­ben lépnek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents