Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. november 7., kedd 3, GAZDASÁG—TÁRSADALOM Egy erdőtelki interjú A legfontosabb programom: sikerüljön egy békés átmenetet biztosítani * Mint arról szombati lapszá­munkban részletesen beszámol­tunk nagy szeretettel fogadták Kulcsár Kálmán igazságügy-mi­nisztert, a Hazafias Népfront el­nökét, köztársaságielnök-jdől­tet szülőfalujában, Erdőtelken. Szemmel látható volt, hogy a vendégként hazatért miniszter mennyire élvezte a találkozást egykori iskolatársaival, szomszé­daival, ismerőseivel. A helyi ter­melőszövetkezet 40. jubileumi közgyűlésén vett részt, s a szemé­lye iránti élénk érdeklődés köz­ben szakított időt arra, hogy la­punknak nyilatkozzék. — A jubileumi közgyűlésen elmondott beszéde során is igen meghatottan szólt szülőföldjéről, Erdőtelekről. Milyen gyakran lá­togat haza, hiszen meglehetősen otthonosan mozgott az emberek között? — Az utóbbi időben már elég sűrűn. Utoljára egy hónappal ez­előtt voltam itthon. Volt egy idő­szak, amikor nem nagyon jutott erre idő. Az elmúlt néhány év­ben azért évente két-három alka­lommal eljövök. — Ez összefügg köztársasági- elnök-jelöltségével, vagy prog­ramjai alakulnak úgy, hogy gyakrabban jöhet? — Nem régen vagyok köztár- saságielnök-jelölt, így nem függ össze. Meghívnak Egerbe elő­adást tartani, vagy legutóbb He­vesen voltam hasonló okok mi­att, s ha a megyében járok, akkor mindig hazajövök. — Ez a mostani látogatása már egyik programja a köztársa­ságielnök -jelöltnek, vagy minta falu szülöttét hívták meg az ün­nepi közgyűlésre? — Elsősorban mint a község szülöttje vagyok itt. Már annál is inkább, mert amikor meghívtak, még nem voltam köztársaságiel- nök-jelölt. Természetesnek ta­láltam, hogy eljövök, most meg azt tartom természetesnek, hogy ha már ez a megtiszteltetés ért, akkor itt kezdjem el a köztársa­ságielnök-jelöltséggel kapcsola­tos programot. — Ón iránt egyébként is óriási itt az érdeklődés, ami csak foko­zódott köztársaságielnök-jelölt- ségével. Van-e már elképzelése, hogy mit tehet Heves megyéért, Erdőtelekért, ha megválasztják? — Elsősorban amit én tenni kívánok az természetesen az egész országot érinti. Nekem a legfontosabb programom, hogy sikerüljön egy békés átmenetet biztosítani és egy olyan állapotot létrehozni ebben az országban, amelyben az egymással kemé­nyen szemben álló politikai erők valamifajta integrációra képe­sek. Meg vagyok róla győződve, hogy csak akkor juthatunk ki eb­ből a válságos időszakból és ak­kor érhetünk el valamit, ha az egész ország, az egész nemzet megpróbál egységesen cseleked­ni. Ez nem jelenti a viták hiányát, azt, hogy nincsenek külön érde­kek és ne kelljen ezekért harcol­ni. Ezek akkor is léteztek, ami­kor az ország egy nagy monoliti­kus egységként szerepelt. Csak akkor a háttérben folytak az ér­dekkonfliktusok. Azért is vállal­tam a jelölést, mert úgy gondo­lom: ezeket a véleményeket, né­zeteket, érdekeket csak megfele­lő nyitottsággal lehet úgy integ­rálni, hogy végül is ezekből az egész ország nyerhessen. No most Heves megye — ez senki előtt nem titok —, számomra mindig nagyon kedves volt. Sze­rencsére képes önállóan fejlődni, a maga erejéből tovább lépni. Nincs szükség arra, hogy bárki, bármit ígérjen, akár egy elnöki kampány során, ahogy ezt általá­ban a kampányok során szokták. Persze azt hiába is tagadná bárki, hogy akármilyen pozícióba is jut egy megye szülötte, azért a fél szeme mindig rajta van. Amikor én igazságügy-miniszter lettem akkor az egri bíróságot látogat­tam meg először, az ott dolgo­zókkal találkoztam először. Egert egyébként is a legszebb magyar városnak tartom, szinte minden külföldi vendégemnek megmutatom. így aztán minden­fajta külön ígéret nélkül is azt mondhatom, hogy ha az ember kötődik valahova, akkor ráfigyel arra a vidékre. — Nemrégiben kijelentette, hogy nem kíván az MSZP-nek tagja lenni, független politikus­ként dolgozik tovább. Kifejtené ennek okát? — Alkatilag nem vagyok pártpolitikus. Ez lehet, hogy hi­ba, lehet, hogy nem, majd eldől. Igyekeztem mindig a magam szuverenitását megőrizni. Tud­juk, hogy ez a párt, ami korábban MSZMP néven működött, nagy pártfegyelmet követelő organi­záció volt. Hozzátapadt egy olyan ideológiai világnézeti elem, amelyből az következett, hogy a párt önmagában érték, az felüláll mindenen, országon, em­beren. A politikai párt önmagá­ért való értékpártot jelentett te­hát Magyarországon 40 éven ke­resztül, amibe belépni dicsőség, azt elhagyni tisztességtelenség volt. Pedig ezt már akkor is tud­tuk, hogy a politikai párt az nem önmagáért való, hanem az egy eszköz. — Ha jól tudom, akkor Ön is tagja volt ennek az önmagáért lé­tezett pártnak? — Amikor én a 70-es évek kö­zepén beléptem az MSZMP-be, akkor egy olyan pártba léptem be, amely a gazdasági reformokat kezdeményezte, s hittük, hogy ez a gazdasági reform társadalmi re­formmá válik, s a tettek a haladást szolgálják. Azt mindenki tudja, mindenki tisztába van vele, hogy hatékonyan politizálni ebben az időben pártonkívül nem lehetett. Ha az ember valamit el akart érni, akkor azt párton belül tehette csak meg. Ez volt az oka, amiért én be­léptem. Az, hogy most nem va­gyok párttag, annak semmi köze nincs ahhoz, hogy az MSZP mivé fejlődött. Én nagyon bízom ab­ban, hogy ez az új párt valóban re­formpárt lesz, s szurkolok azért, hogy valóban olyan szocialista párt legyen, ami európai méretű, és minden elméletével, valamint gyakorlati politikai cselekvésével is odatartozzon. Azonban a politi­kai helyzet jelentősen megválto­zott. Több párt van, ezek közül mindegyik képvisel valamiféle ál­talánosat és esetlegeset is. Tehát én nem akarom magamat megköt­ni akkor, amikor saját értékeimet kívánom követni. 61 éves múltam, elég sokat láttam, tapasztaltam, kutattam, hogy meglegyenek a sa­ját értékeim, amelyeket én az or­szág szempontjából fontosnak tar­tok, amiket meg szeretnék valósí­tani politikai tevékenységemben. Kis Szabó Ervin 41 küldi az adófolyószámlákat Az APEH: Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal fővárosi és megyei adófelügyelőségei a napokban megkezdték az adófolyószámlák kivonatainak kiküldését. A fo­lyószámlák kiküldésének alap­vető célja hogy tájékoztassa az adózó állampolgárokat arról, az adóhatóság számítógépes nyil­vántartása szerint milyen mér­tékben tettek eleget az állampol­gárok adófizetési kötelezettsége­iknek. Folyószámlát csak azok az egyéni vállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők), a személyi jöve­delemadó mellett ÁFÁ-t is fize­tő magánszemélyek és személyi jövedelemadót fizető magánsze­mélyek kapnak, akiknél az APEH nyilvántartásai alapján az 1989. augusztus 31 -i adatok szerint 100 forintnál nagyobb adófizetési hátralékot vagy adó- túlfizetést állapítottak meg vala­melyik adónemben. Az APEH elnöke kifejtette, hogy az eltéré­sek tisztázása mind az adóható­ság, mind az állampolgárok kö­zös érdeke, így a folyószámlák megküldésével lehetőséget kí­vánnak biztosítani az eltérések közös rendezésére. Az állampol­gárok személyesen is felkereshe­tik az APEH illetékes területi szerveit (a megyei adófelügyelő­ségeket), vagy a folyószámlához csatolt egyeztető lapot postai le­vélként visszaküldhetik az adó­felügyelőségekhez. Az adóhiva­tal tapasztalatai szerint az eltéré­sek leginkább abból származtak, hogy az adózó ugyan teljesítette befizetését, de azt rossz számlára utalta. Az APEH a késedelmi pót­lék felszámításától mindaddig eltekint, amíg a kiküldött kivo­natok alapján, az adófolyó­számlák egyeztetése nem törté­nik meg. Kétezer új technológiai licencet ajánlanak — Könnyítések vegyes vállalatok létrehozására — Az egri kiállítás mérlege Újszerű kapcsolatok a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben Pillanatkép a kiállításnak a biotechnológiában való együttműkö­dést szemléltető területéről (Fotó: Pesti Erzsébet) Mint lapunkban beszámoltunk róla, nemrég emlékeztek meg a szovjet — magyar tudományos és műszaki együttműködési szerző­dés aláírásának negyvenedik évfordulójáról, valamint a kormány­közi vegyes bizottság megalakulásának negyedszázados létrejötté­ről. Ez alkalomból október elején Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendeztek jubileumi kiállítást, az együttműkö­dés eredményeit bemutatva. Október 31-től november 9-ig pedig Egerben, az oktatási igazgatóságon tekinthetik meg az érdeklődők ugyanezt az anyagot. A kiállítás reprezentálja a kapcsolatokat, és alkalmat kínál a számvetésre, az újszerű együttműködési lehetősé­gek elvégzésére. Erről beszélgettünk Ludmilla Kuznyecovával, a ki­állítás igazgatójával. — Miként értékeli a két or­szágban végbemenő társadalmi, gazdasági változásokat? — Mind a Szovjetunióban, mind Magyarországon nagy je­lentőségű reformfolyamatoknak lehetünK részesei. A két nép fe­lelősségteljes korszakot él, és mi­nőségi változásokra törekszik a f azdaságban is. Mindez a koráb- i időszak átértékelését is jelenti, miután előtérbe helyezi új anya­gok, technológiák kidolgozását es bevezetését, a meglévő eszkö­zök hatékonyabb, célszerűbb ki­használását. Amikor ezt a kiállí­tást szerveztük, az említett alap- gondolat fogalmazódott meg bennünk, mintegy a jövőre te­kintve. Ennek a bemutatónak a létrehozásában egyébként hu­szonkét szovjet minisztérium működött közre, míg Magyaror­szágról huszonöt intézmény se­gített. Több mint kétszáz kiállítá­si tárgy látható itt Egerben is, amelyek felölelik a kutatási, a gépipari, a számítástechnikai, az elektronikai, az energetikai, a kohászati, a vegyipari és petrol­kémiai, a híradástechnikai, a közlekedési, az orvosi, a műszer­ipari, a mezőgazdasági és az élel­miszer-ipari szakterületeken az együttműködés eredményeit. — Kérem, avassa be olvasóin­kat néhány érdekességbe! — Szeretném kiemelni a be­mutatott spektrométert, a fém­forgácsolásban használható lé­zeres berendezést, valamint azt az eszközrendszert, amellyel kü­lönlegesen tiszta ipari víz állítha­tó elő. Látható itt lézeres nyom­dai szerkesztőberendezés is. Kü­lönlegességnek számít az a rend­szer, amely a hőaggregátorok és kohók diagnosztizálásához hasz­nálható. A szakemberek köré­ben érdeklődésre tarthat számot az atomerőművek üzembizton­sági ellenőrzőrendszere. Nem kevésbé az a rendkívül könnyű hőszigetelő anyag, amely igen magas hőmérsékletet elbír. Ezenkívül sokféle orvosi, bio­technológiai preparátum látha­tó, amely mind jelentős külön­böző területeken. — A kiállítás mennyiben járul hozzá a meglévő kapcsolatok erősítéséhez, illetve újak létesíté­séhez? — Azt hiszem, sokfélekép­pen. A két országban zajló re­formfolyamatok gyorsították fel éldául a vegyes vállalatok létre- ozását. Jelenleg tizenhét műkö­dik, és újabb öt létrehozását ter­vezik. A szovjet kormány ebben az évben a tavalyihoz képest hat­van százalékkal nagyobb pénz­ügyi támogatást biztosít a műsza- ki-tudomanyos fejlesztési prog­ramok megvalósítására. Ezeket a magyar tudósok is minden bi­zonnyal hamarosan megismerik, és várható együttműködés az említettekben is. Mintegy két­ezer új szovjet technológiai licen­cet ajanlanak exportra az érdek­lődőknek, természetesen a ma­gyar partnereknek is. Hazánk­nak, Magyarországnak igen fon­tos kereskedelmi partnere, főként nyers- és alapanyagokat ad el. Ugyanakkor a Szovjetunió jelen­tős használója a magyar gyárt­mányú gépeknek, vásárlója az élelmiszereknek és iparcikkek­nek. Ezt a kapcsolatot a jövőben is nagyon jelentősnek tartjuk. — Az együttműködésnek ezért m ilyen újabb lehetőségei kí­nálkoznak? k iinru ~ — Mint már említettem, van­nak szovjet — magyar vegyes vállalatok, amelyek, száma min­den bizonnyal tovább növekszik majd. Kormányunk ugyanis az idén április egytől olyan határo­zatokat hozott, hogy,.amennyi­ben gazdaságilag megalapozott­nak tartják a cégek, akkor a szak­minisztériumok közbeiktatása nélkül, csökkentve a bürokráci­át, alakíthatnak vegyes vállalato­kat. Ez a tudományos intézetek között is érvényes. Példaként említem, hogy éppen itt, az egri kiállításon találkoztak, és végle­gesítették az együttműködés szándékát a- miskolci műszáki egyetem, valamint az egyik moszkvai műszaki egyetem ille­tékesei, amely kohászati közös kutatásokra vonatkozik. Egyéb­ként itt a helyszínen is utaltunk rá, hogy azok az érdeklődő ma­f yar vállalatok, amelyek szovjet apcsolatot kívánnak létesíteni, leggyorsabban pontos informá­ciót Budapesten, a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában, a Semmelweis utca 2. szám alatt kaphatnak. A telefonszám: 1-176-773. A szovjet kormány, illetve a minisztériumok részéről a vállalatok közötti kapcsolatok erősítésére további könnyítések várhatók. Mindezek, azt hiszem, előnyöket jelenthetnek majd. — Mennyire volt sikeres az eg­ri bemutatkozás, és legközelebb hol rendeznek kiállítást? — Míg Budapesten keveseb­ben, addig örömmel mondhatom, hogy Egerben sokan megtekintet­ték az együttműködést bemutató kiállításunkat. Sőt konkrét érdek­lődők is voltak. Egyébként vidé­ken egyedül itt mutattuk be a negyven év eredményeit. A város­ról már korábban hallottam, hi­szen Moszkvában, ahol lakom, ol­vastam Gárdonyi Géza Egri csil­lagok című regényét. Ezért is jár­tam kíváncsisággal a várban, azon a helyszínen, ahol egykor a törö­kök elleni harcban diadalt arattak a magyarok, és azt Gárdonyi mű­véből megismerhettem. Voltam az ugyancsak hírneves gyógyfür­dőben, amelynek vizét ki is pró­báltam. Nagyon szép Eger belső része, ahol elvezet sétálni, meg­fordulni. Innen a kiállítás befeje­zése után visszautazom a Szovjet­unióba, ahol már tervezzük a kö­vetkezőt. Ez 1990-ben lesz Cseh­szlovákiában. A két ország gaz­dasági és tudományos-muszaki együttműködésének eredményeit öleli majd fel, hiszen az ottani kapcsolatok jövőre lesznek negy­venévesek. — Köszönjük a beszélgetést. Mentu$z Károly

Next

/
Thumbnails
Contents