Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. november 6., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A rövidítés marad HVDSZ — Az együttes érdek- képviselet lehetősége — Bárki, bármikor csatla­kozhat,és ki is léphet Szakszervezeti szövetség alakul Fekete harisnyás rabió az Echónál Saját munkahelyén próbálkozott a bűntevő — Erdőtelekről telefonált, magát leplezte le — Aki túl alacsony, annak nem érdemes bűnözni? A Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezete szövetséggé alakulásáról volt szó egy nemrégiben megrendezett egri tanácskozáson. Az ülésen — amelyen egyébként a HVDSZ- hez tartozó megyei alapszerve­zetek tisztségviselői konzultáltak a témáról — részt vett Bokányi Pál, a HVDSZ központi vezető­ségének titkára, a kongresszust előkészítő bizottság vezetője is. Mint elmondta, azért van szük­ség a szövetségre, mert a tagság érdekeit csak egy új alapokon létrehozott egységgel lehet kép­viselni, az az út nem járható, hogy a különböző érdekek pola­rizálódjanak. Ez a laza szövetség minden ágazatnak lehetőséget biztosítana, hogy érdekeit kife­jezze, együttesen lépjen fel. Az új szövetség létrehozásáról a december 15-i kongresszus dönt majd. A leendő tagok: a Kommunális Dolgozók Szak- szervezete, a Vízügyi Közszol­gáltatási Dolgozók Szakszerve­zete, az Ingatlankezelési Dolgo­zók Szakszervezete, a Tanácsi Ipari és Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Szövet­kezetek és Közös vállalatok Dol­gozóinak Szakszervezete, a Szakmunkástanulók Szakszer­vezeti Tagozata, valamint a ma­gánmunkáltatók alkalmazottai és a HVDSZ-hez társulási szán­dékukat kinyilvánítók. A szövet­ség neve — a legesélyesebbnek tartott változat szerint — Helyii­pari és Városgazdasági Dolgo­zók Szövetsége lesz, tehát meg­marad a HVDSZ rövidítés. A független ágazati-szakmai szak- szervezetek önkéntes konföde­rációjaként működik, a benne tömörülő társult szakszerveze­tek munkájának koordinálására, egyeztetésére, összefogására lét­rehozott fórum, képviseleti szer­vezet. Keretében minden érdek- képviselettel összefüggő kérdés­ben csak közmegegyezéssel (egy­hangúlag), az operatív kérdések­ben szótöbbséggel születhet dön­tés. Az utóbbi módon hozott ha­tározat csak azokra a szakszerve­zetekre kötelező, amelyek ehhez szavazatukkal hozzájárultak. A kisebbségnek joga van különvé­leményét fenntartani, s állás­pontját hangoztatni. A szövetség az elképzelések szerint demokratikus, nyitott, rugalmas, a változásokhoz és az igényekhez alkalmazkodó szer­vezetként fog funkcionálni, az egységes magyar szakszervezeti mozgalom részeként. Hozzá csatlakozni, illetve belőle kilépni bárkinek és bármikor lehet. Cél­ja a társult tagok közös célkitűzé­seinek megvalósításához szüksé­ges egység, erő létrehozása, a tag­ság élet- és munkakörülményei­nek megóvása, javítása. A fel­adat: érdekképviselet a kor­mánynál és az országos szakszer­vezeti szövetségben, a kapcsola­tok, az egymás iránti szolidaritás erősítése, szolgáltatások biztosí­tása, a tagok anyagi és szociális helyzetének jobbítása. A szövet­ség legfőbb szerve a szövetségi kongresszus lenne, amely min­den HVDSZ-szeí összefüggő kérdésben dönthet, megválasztja a vezetőket, meghatározza a programot. A szövetségi tanács­ban a társult szakszervezetek el­nökei, titkárai kapnának helyet; tulajdonképp ez a tanács az ér­dekegyeztető, koordináló fó­rum. A szövetség gazdálkodást ellenőrző bizottsága nevének megfelelően a pénzügyek, a va­gyonkezelés ellenőrzését látná el. A főtitkár a szövetség hivata­los képviselője, többek között ő fogja majd össze a tanács mun­káját. A szövetségi koordinációs iroda az ügyintéző, operatív szerv, feladata a képviseleti munkához szükséges elemzés, véleményezés, problémafeltá­rás, döntéselőkészítés. A szövet­ség vagyonkezelő és gazdálkodó szervezete önálló munkaszerve­zet, a közös vagyon, a külön va­gyonrészek, pénzeszközök keze­lésével foglalkozna. Itt kell el­mondani, hogy a tagszakszerve­zetek saját vagyonukkal önálló­an, szabadon fognak rendelkez­ni, de közös elhatározással közös vagyont is létrehozhatnak, an­nak hasznából arányosan része­sülhetnek. A szövetségi szerző­dés hatálybalépésekor a jogelőd HVDSZ értékei közös, elkülö­nült vagyont fognak képezni. Még egy fontos gondolat: a szö­vetség szerveinek külön tagdíjré­szesedése nem lesz, a működés anyagi feltételeit a társult szak- szervezetek biztosítják. A terüle­ti képviseletek az őket alakító helyi alapszervezetek érdekében tevékenykednek majd; taglét­számuk arányában kapnak tá­mogatást. Brazil-magyar vegyes vállalat „A bankok és pénzintézetek a fejlett világban mindenütt élenjár­nak a számítástechnika alkalmazá­sában. Magyarországon ezt idáig még nem tapasztalhattuk, de a két­szintű bankrendszer kialakítása és a pénzügyi politika mélyreható válto­zásai következtében van rá esély, hogy a közeljövőben nálunk is ha­sonló helyzet alakuljon ki!” A fenti sorokat a Computer- world-Számítástechnika ez évi szeptember 2-i számában olvashat­tuk, abban az összeállításban, amely a szegényes hazai bankinformatiká­ról „Ahány bankház, annyi szokás” címmel számolt be. Ha nem is kife­jezetten ez az idézet, de a benne vá­zolt helyzet már régóta foglalkoz­tatja a Műszertechnikát. A legna­gyobb hazai számítástechnikai ma­gánvállalkozás egyebek mellett a bankinformatikában vélte megta­lálni azt a piacot, ahol ma még nem áll valódi kínálat az igényekkel szemben. A Műszertechnika, amelynek ma már három földrészen vannak be­jegyzett vállalkozásai, ehhez a tevé­kenységhez Dél-Amerikában lelt partnerre: a brazíliai SID INFOR- MATICA S/A korszerű és árban kedvező gyártmányai olyan kiváló­ak és megbízhatóak, hogy — átvéve a gyártás — velük érdemes legyen ellátni a hazai pénzintézeteket. A vállalkozás nem nélkülözhette a Postabank és Takarékpénztár Rt. pénzügyi ismereteit és a Medicor Kereskedelmi Rt. brazil vontakozá- sú kereskedelmi tapasztalatait sem, így jött létre — 27 millió forint törzs­tőkével — 1989. október 30-án a négypartneres pénzügy-technikai brazil-magyar vegyes vállalat. A most megalakult MTB (Mana­gement and Technology for Ban­king) vegyes vállalat olyan techni­kát kínál a bankoknak, pénzintéze­teknek, amely az ügyfelekkel való kapcsolatok automatizálása révén optimalizálja a banki szolgáltatáso­kat. Az egyes munkahelyek magja egy mindenütt azonos alapkiépítésű számítógép, amely azután a beépí­tett kártyáktól és a hozzá csatlakoz­tatott berendezésektől függően vá­lik pénztári terminállá, adminisztrá­ciós munkahellyé vagy éppen bank- jegykiadó automatává. A kiegészítő berendezések közé tartozik a speci­ális billentyűzet, a mágneskártya ol­vasó és feliratozó. A pénztárautomatát hangszinte­tizátorral is el lehet látni, amely em­beri nyelven figyelmezteti a teen­dőkre a hitelkártyájára pénzt fel­venni szándékozó ügyfelet. Az alapszámítógépek hálózatba köthe­tők, a már meglévő mikroszámító- gépes vagy nagyszámítógépes rend­szerekhez hozzáilleszthetők. Megyénkben valószínűleg a népköztársaság utolsó bűncse­lekménye volt, és elkövetője — aki öt órán belül kézre került — minden bizonnyal a köztársaság első elfogott rablója. Történt ugyanis, hogy október 23-án, alig fél órával Szűrös Má­tyás történelmi bejelentése előtt, csörgött a telefon az Egri Rend­őrkapitányság ügyeletén. Izga­tott női hang adta tudtul, hogy az Echo Kft. Fuvarozási és Szolgál­tató Vállalatnál bűncselekményt követtek el. Az akciócsoport azonnal a helyszínre sietett, s már magnóra is vehette Zsák Ágostonná adminisztrátor vallo­mását. — Alig húsz perce — mesélte el a történteket —, hogy egy is­meretlen személy lépett be az iro­dába. Fején fekete harisnyát vi­selt, és vérben forgó fekete szemei voltak. Előrántott egy körülbelül 50 centiméteres fanyelű kést, fel­szólított, hogy a szekrényből ve­gyem ki a pénzes kazettát. A hölgy mit tehetett mást, tel­jesítette a kérést, ám közben ala­posan megfigyelte az elkövetőt. Azzal adta a legnagyobb segítsé­get a nyomozóknak, hogy el­mondta: a rabló szokatlanul ala­csony férfi, alig valamivel maga­sabb nála, tehát nem lehet na­gyobb 155-158 centiméternél. Emellett még tippekkel is szol­gált, hisz jól tudta, kinek milyen pénzügyi gondjai vannak. Még ott, a tanúk meghallgatá­sa közben újabb esemény „sie­tett” a rendőrök segítségére. Egy óra után néhány perccel a cég egyik dolgozója, Lóié Sándor X.e- lefonált Erdőtelekről, s bejelen­tette főnökének, hogy nem tud bejönni dolgozni, mert délelőtt az orvosnál járt, és az kiírta. Ebből már a bűnfelderítő munkában nem túlzottan jártas ember is kikövetkeztetheti, a te­lefonáló bizonyára alibit szeret­ne magának. Ezt erősítette meg az a tény is, hogy korábbi — előre be nem jelentett — hiányzásai al­kalmával Lóié egyáltalán nem tartotta szükségesnek a gyors ér­tesítést. Továbbá az is könnyen kiszámítható, mennyi idő alatt érhet erdőtelki lakóhelyére. A rendőrség természetesen rövid időn belül megjelent a 21 éves Lóié lakásán, Erdőtelek, Jókai utca 5. szám alatt. Sokáig kutatniuk sem kellett, az illető kocsijából, egy fehér Ladából 78 ezer forint került elő, ráadásul azzal a szalaggal átkötve, ame­lyet eredetileg tettek a pénzköteg- re. Ezután már csak az volt hátra, hogy megleljék a kazettát, vala­mint a kést. Először a már őrizet­ben lévő ifjú humorra vette a dol­got: egy Erdőtelek melletti ho­mokbánya tavához küldte el a búvárokat, akik azonban több órás keresés után sem bukkantak rá a keresett tárgyakra. Nem is találhatták volna meg azokat, hi­szen — mint az elkövető későbbi vallomásából is kiderült — a ka­zettát és a kést Makiár és Füzesa­bony között egy félreeső részen rejtette el, gondosan betakargat­va a bűnjeleket. Kétségkívül bravúrosan rövid idő alatt sikerült elfogni az Echo- iroda rablóját, akiről — mint azt már az olvasó kikövetkeztethette — kiderült, jelentős pénzzavar­ban volt. De világossá vált ez az adminisztrátomő vallomásából is, hiszen Lóié rendkívül ottho­nosan mozgott az irodában, s az is igen szokatlan volt, hogy a 80 ezer forinttal teli kazetta mellett az egyik munkatárs szatyoiját is magával vitte. Márpedig kívülál­ló rabló ilyet semmiképpen sem tesz. Lóié Sándor jelenleg előzetes letartóztatásban van, vele szem­ben rablás bűntettének alapos gyanúja miatt folytatják az eljá­rást. Nyilvánvalóan a 21 éves fia­talembernek azon is lesz majd ideje elgondolkodni a fogdában, hogy ilyen alacsony termettel ér­demes-e egyáltalán a bűn útjára lépni... (-lay) Holland hagymatisztító gép A Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalat 50 millió forintos beruházással nagy­teljesítményű, világszínvo­nalú holland hagymatisztí- tő gépet állított üzembe az öilési telepén. Az új gép na­ponta 30 tonnányi hagy mát tisztít meg, és szeletel fel, illetve készít élű szárításra. A szárított hagyma keresett tennék a tőkés piacon. (MTI-fotó: Németh György) Lakodalmon Csányban... Az ősz nemcsak a levélhullás ideje, hanem a lakodalmaké is. Nagy ünnep ez a fiatal pároknak, a szülőknek, a rokon­ságnak. Ahol tehetik, megadják a mód­ját. Csányban a minap kötött házasságot — amelyet a tanácson és a templomban egyaránt megerősítettek — Józsa And­rea, 18 éves óvónő és Magyar György 22 éves forgácsoló szakmunkás, a helyi álla­mi gazdaság dolgozója. A kétszázötven vendéget négy disznó, kétszáz csirke jó­féle falatjai, kétszáz díszes torta, egy hektoliter töményital, 1311 üveg habzó sör, két hektoliter bor és három hektoli­ter üdítő várta. (Fotó: Szabó Sándor — MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents