Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-30 / 284. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 30., csütörtök GAZDASÁG-TÁRSADALOM 3. A Mai Nap jubileuma — „Pártbeszed” a pártokkal A Mai nap 1989. november 27-i számában érdekes cikket közöl Robinson háztulajdonos lett címmel llliszL. László tollából. „Kivételesen hárman kelünk útra, ugyanis Kolbe Attilát a fővárosba szólították ügyes-bajos dolgai. — Na, hogy tetszett a város? — Először nagyon élveztem, de hamar elmúlt a varázs. Bosz- szantott a forgalom, a tömeg, hiányzott a levegő. A természet hamar el tudja venni az ember kedvét a kőrengetegtől. Egyetlen értelme volt utazásomnak: sikerült támogatókat találnom. Az Ofotért látcsövet és fényképezőgépet adott, a Kispesti Centrum és a Kőbányai Sörgyár is segített. S ami talán még ennél is fontosabb, naplómat megvette a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Feltűnnek a Mátra szeh'd lankái, egyre hűvösebb szél csap be a résnyire nyitott ablakon. Kopaszak a fák, csak az örökzöldek szakítják meg itt-ott a kopár szürkeséget. Befordulunk az öreg, roskatag major mellett. Amint felfelé haladunk, egyre mélyülnek az őszi vízmosások. Csúszkál az autó, megpörög a kerék, és kész. Se előre, se hátra. Jókora bakhát tetején pihen az autó, kereke a levegőt kapaija. Kikecmergünk a melegből, próbálunk gallyakat tömni alá, de hiába. Attila előremegy a táborba, ásóért. A félóra keserves kínlódás után elém táruló kép: a nyári sátraknak nyoma sincs. Aprócska, takaros kunyhó áll a helyükön. (Erdőkövesd mellett, az erdőben. A szerk.) — Ez hát a téli szállás! — Ez bizony! — mutatja büszkén. — Vesszőfonatból van az oldala, agyaggal tapasztottam be, majd jól körülraktam gyeptéglákkal. A tető szorosan felrakott kukoricaszárból van, be lehetne még borítani fakéreggel, de szerintem így is jó lesz. Nem táncterem, de nekem megteszi. — Hogyan fűtöd? Tartja ez az alkotmány a meleget? — Rögtön meglátod. Behúzódunk, bedurrantunk. Néhány perc múlva kellemes meleget áraszt a vaskályha. — Honnan a kályha? Ha jól emlékszem, kemencét akartál csinálni. Csak nem vallott kudarcot a tudományod? — Meg tudtam volna csinálni, de minek törjem magam, ha jobb megoldás is akad. Arra talán még emlékszel, hogy kiraboltak. No, egyszer lementem a faluba, és látom, hogy az egyik kölykön ott virít a sapkám. Kérdem, kitől kapta? Büszkén mondja, hogy a nagyapjától. Már indultam is az öreghez. Kérdőre vontam, s ahogy ott beszélgetünk az udvarán, megakad a szemem egy kitett vaskályhán. Nem kellett sokat győzködni. Azóta húsz — huszonkét fok van a kunyhóban. Épp időre lett meleg, mert egy darabig feküdnöm kellett. — Betegség? — Olyasmi. Lestem a baglyokat, és lepottyantam a fáról. Csúnya agyrázkódásom lett, csörgött a vér a fülemből, alig tudtam hazabotorkálni. Na meg a gombamérgezés. — Szakértő létedre rosszat szedtél? — Frászt, elfogadtam egy vacsorameghívást. A világító tölcsérgombát nagyon könnyű ösz- szekeverni a rókagombával. Én az előbbiből kaptam. — Milyen lesz a tél? — Szigorú. Szokatlanul hirtelen vetkőzött le a természet. Nagyon hosszú a szarvasok szőre, s a kakasomon is vastag a toll. Egy-két hét, és itt a tél. A völgyben már most is mínusz tíz van éjszaka. Robinson lakótársa, Fillér, az aprócska kutya, reszketve kuco- rodik a tábortűz meleget sugárzó hamujába. Attila nevetve inti: — Vigyázz, a múltkor is én oltottalak el! Búcsúzóul még megszemléljük, reményei szerint egérmentes téli éléstárát, vászonzacskókba gyűjtött gombakészletét. Én keveslem, szerinte elég lesz. Majd meglátjuk egy hónap múlva. Szerény jubileumához érkezik december 1-jén a Mai Nap című újság, akkor jelenik meg 250. alkalommal. A lap népszerűségére jellemző, hogy ma már egyre többen keresik az újságárusoknál. Az újság érdekes vállalkozásba kezdett a közelmúltban. A választási előkészületek jegyében Pártbeszéd címmel választási hetilapot indított. Ebben a legaktuálisabb kérdésekről számol be. A legutóbbi szám megírja, hogy miért mondott le Nagy Imre, a Demisz vezetője, számot ad Für Lajos, az MDF köztársasági- elnök-jelöltje „nagy meneteléséről”, és kifejtik a különböző pártok képviselői, hogy érdemes-e nekünk világkiállítást rendezni. Aki tehát tájékozott akar lenni a pártok életéről, törekvéseiről, az mindig hű képet kaphat a választási hetilapból. (k. I.) Az alapvető élelmiszereknél nem várható gond — Ami problémás: margarin, étolaj — A megyei húsipar teljesíti a szerződéseket — Jövőre szabadár? Milyen lesz az ellátás az ünnepek alatt? Ami most sem olcsó, s amit a szabadár csak drágíthat: a hús (Fotó: Gál Gábor) Karácsony, szilveszter, újév — még néhány hét, és ünnepelhetünk. Feltéve, hogy lesz mivel. Mert például a szenteste nemcsak az ajándékoké, a karácsonyi vacsoráé is, s az óév utolsó napján sem éppen az önmegtartóztatás jellemző. Fontos tehát, hogy jó legyen az ellátás, elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű — az árról jobb nem is beszélni — élelmiszer sorakozzon a boltok pultjain. Hogy ebből aztán mi valósul meg, magyarán: mi várható? Erről kérdeztük Oláh Zoltánt, a Heves Megyei Éleim iszer-kiskereskedelm i Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét: — Az alapvető élelmiszereknél — tej, kenyér — nem lesz baj, igyekszünk minden igényt kielégíteni. Ami ilyenkor aktuális, szaloncukor, csokimikulás, a tavalyinál több van, nagy részük egy-két fajta kivételével már a boltokban várja a vásárlókat. Azt nehéz megjósolni, hogy tőkehús lesz-e elég, eddig még nem volt probléma, ha ez folytatódik, akkor — úgy néz ki — semmi gond. Margarinból és étolajból viszont most sem teljesen folyamatos az ellátás. Bár ezt az idei napraforgótermés határozza meg, azért bízom benne, hogy nem lépnek fel különösebb problémák. — A téli ünnepek alatt, legalábbis az elmúlt években, majd Precision — 2000 televíziók Székesfehérvárról A székesfehérvári Videoton Ipari Rt. az év végéig 300 ezer televíziót gyárt, termékeik 70 százaléka exportmegrendelésre készül. November közepétől karácsonyig a hazai ellátásra mintegy 40 ezer televíziót szállítanak, túlnyomórészt a legkorszerűbb típusokból. Jelenleg a szerelőszalagon a legkorszerűbb, Precision — 2000 típuscsaládból az 51, 56 és a 71 centiméter képátlójú készülékeket szerelik. Ezek a tévék belső mikroprocesszoros automatika-utánállí- tóval és teletexszel is el vannak látva. (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) minden üzletben lehetett kapni déligyümölcsöt... — Várhatóan az idén is lesz narancs és banán, de meg kell mondanom, mérsékelt az érdeklődés a vásárlók részéről. — Nem gondolja, hogy azért, mert túl drága? — Mi olyan áron adjuk, mint tavaly, viszonylag olcsón. Azt hiszem, nem is az árral van baj, hanem a vevők pénztárcája laposabb. — Ha minden igaz, jó néhány termék szabadáras lesz jövőre. Hogyan befolyásolhatja ez a keresletet? — Nem tartom valószínűnek, hogy nagyon növekednének az árak. Ismét a vásárlók pénztárcáját kell emlegetnem, amely nem biztos, hogy el tud viselni még magasabb árakat. Hiszen például a marhahúst már most is nagyon kevesen engedhetik meg maguknak. A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Molnár Gáborsztnni. a korábbi, megszokott gyakorlattól eltérően az ellátásban most a kereskedelmen van a hangsúly: — A termelő, a húsipari vállalat azt, amire szerződést kötött, amire vállalkozott, azt teljesíti. Teljes mértékben a megyének dolgozunk, de ez nem zátja ki azt, hogy a kereskedelmi ellátás érdekében azzal a céggel kössünk megállapodást, amelyikkel a legcélszerűbb. A szerződésben foglaltak betartása a fontos, az elsődleges feladat, termelői oldalról teljesen szerződéses alapokra kell helyezni a dolgot. Próbaképpen nézzünk egy élelmiszer-áruházát. A hatvani Rákóczi útiABCvezetője, Kása Balázs szavai nagyjából-egészé- ben megerősítik a korábban leírtakat: — Alapvető cikkekből jó lesz az ellátás, szaloncukor is van bőven. A hússal és a margarinnal, az étolajjal lehet gond. Alapjában véve kedvezőek a kilátások. — Ön mit vár az esetlegesen bevezetendő szabadáraktól? — A szabadárat sem lehet túlzásba vinni. A nagyfokú áremelkedés főleg a hús, a húskészítmények esetében veszélyes, mert ezek most is igen drágák. Mit lehet erre mondani? Egyetértünk... Történelmi újdonság Előkerült az egri törökök első' megadási egyezménye 1687. december 2-áról Bár Eger várának és városának a 91 éves oszmán uralom alól való felszabadulás 300. évfordulójára zömében sikerült tisztázni és feltárni a jelentős eseményt részleteiben. Kiderült, hogy a hosszú hónapokon át blokád alatt tartott Eger védőiben megingott a fanatikus kitartás vak fanatizmusa. 1687 novemberére a vár és a város falai között nem csupán az élelemhiány gyötörte a törököket, de a beköszöntött tél hidegével is meg kellett küzdeniök. Mindennapivá vált az éhenhalás, sőt a katonák soraiból a dezertálás az ostromgyűrű keresztény csapatainak a sorába. S mi több, felütötte fejét a fegyvereserőben a lázadás is. A kétségbeejtő nélkülözés, valamint a felmentés legcsekélyebb lehetősége reményének a szertefoszlása nyomán általánossá vált elégedetlenség és kilátástalanság végül is oly mértéket öltött, hogy már maga a jó katona, a helytállásnak szinte példaképe, Rusztem basa, az egri beglerbég is belátta, csupán egyetlen járható kiút marad részére: a kapituláció, azaz Eger várának és városának a feladása blokád keresztény csapatainak. Az Egert ostromgyűrűben tartó magyar és német keresztény katonaság parancsnoka Johannes Battista Doria őrgróf, Antonio Carafa ezredének alezredese, egyben császári és királyi kamarás volt. 1687. november 28-án négytagú delegációt küldött Rusztem Doria főhadiszállására Eger feladásának részleteit tisztázandó és rögzítő egyezmény megtárgyalására. Itt megszakítva az események ismertetését, el kell mondanunk, hogy 1987-re fény derült arra, hogy Rusztem basa végül is két kapitulációs egyezményt kötött: egyet Doria alezredessel, egyet pedig magával Carafa tábornokkal. Doria alezredes ugyan szigorú parancsot kapott Carafától, hogy ne bocsátkozzék tárgyalásokba a törökökkel, hanem Rusztem abbéli szándékát jelentse neki, mivel ő kívánja be- hódoltatni a kulcsfontosságú török katonai bázist: Egert. Közben azonban Doriához királyi utasítás érkezett, hogy a törökökkel létrejött megadási egyezményt jóváhagyás végett fel kell küldenie magához Lipóthoz, az uralkodóhoz. 1987-re sikerült tisztáznom a két kapitulációs egyezmény szövegét: a Doria-félét a bécsi Kriegsarchiv (Hadilevéltár), a Cara- fa-félét pedig az egri jezsuiták háztörténete őrizte meg számunkra. De a Doria-féle megadási egyezménynek az a példánya maradt fenn Bécsben, melyet Habsburg Lipót szentesített. Dóridnak Rusztem beglerbég küldötteivel létrejött megállapodását az uralkodó 1687. december 7-én írta alá Pozsonyban. De ismeretlen volt magának a megegyezés létrejöttének az időpontja, azaz a november 28-án kezdetét vett kapitulációs alkudozás mennyi időt vett igénybe. Nem voltismeretes ennek az Eger falai alatt megszületett megállapodás szövege sem. Most azonban eloszlott a homály, s a jó kollégiális kapcsolat eredményeként Münchenben a Bayerische Staatsar- chivból (a Bajor Állami Levéltárból) előkerült Johannes Battista Doria alezredesnek a török beglerbéggel és küldötteivel kötött kapitulációs egyezmény is, amelynek xeroxmásolatát meg- küldötte a levéltár főtanácsosa. íme, a latin szöveg hű magyar fordítása: "Mi Doria őrgróf császári és királyi kamarás, alezredes, nem különben az Egert megszálló (azaz blokád alatt tartó, S. I.) hadsereg parancsnoka egy részről, és Rusztem basa, a hatvani bég, a janicsárok agája, a tesser tiha és a gyömli tiha más részről, megegyezünk Eger átadásáról és a török őrségnek biztonságáról a következő feltételekben: (Megemlítem, hogy a szövegben a „tesser tiha” a defter tihaját, a „gyömli tiha” pedig a gönöllü tihaját jelenti.) Először. Azon nyomban, amint a legszentségesebb császári és királyi felség, a legyőzhetetlen római császár, Lipót megerősíti a következő feltételeket, ő biztosító útleveleket bocsát ki; — melyek kieszközlésére két követ, egy német és egy török tiszt küldetik Bécsbe. A basa átadja Eger várát és városát minden gonosz csel nélkül az ott lévő ágyúkkal és lőszerrel együtt, s ha valaminő akna volna ott, azokat felfedi. Másodszor. A török várőrség felső és alsó fegyvereivel, kibontott zászlókkal és dobokat verve vonul el. Harmadszor. Az egyháziak a polgárok és a gyermekek, bármilyen neműek és állapotúak is legyenek, a katonák után szabadon távoznak el, minden ingó javukat magukkal viszik, melyek elszállítására körülbelül 300 kocsiról gondoskodnak. Negyedszer. Biztonságos védelemmel fogják Temesvárig elkísérni (tudniillik a törököket, S. I.), s gonosz csalárdság nélkül 100 német lovas katona kíséretével fogják őket óvni. Ezeknek és a szekereknek a biztosítására a török főtisztek közül 4 túszul Szegeden fog maradni, akik azonban a kíséret és a kiállított szekerek visszatértekor szabadulni fognak. Ötödször. Ha valamely beteg és gyengélkedő a városban visz- szamaradna, ezek egészségük helyreálltával útlevéllel ellátva török földre vissza fog térni. Hatodszor. Minden keresztény fogoly, bárminő nemű, korú, szabadon bocsátandó. Hetedszer és végül. Azalatt, amíg a követek a királyi udvarból visszatértére várakoznak, legyen fegyverszünet. Ez azonban olyan feltétellel, hogy se német ne lépjen be a városba, se török ne menjen a táborba (tudnüllik a blokád keresztény csapatai táborába, S. I.), legkevésbé azért, hogy magának kenyeret szerezhessen. Mindezen pontokat csalárdság nélkül hitünkre ígérjük megtartani, melyeknek hiteléül azt aláírjuk és pecsétünkkel megerősítjük. Az Eger alatti mezőn 1687. december 2. napján." Eszerint tehát 5 napig tartott Doria és Rusztem, valamint követei között a tárgyalás, az alku Eger átadási, kapitulációs egyezményéről. Ezt azután gyors futár vitte Pozsonyba, ahol azt december 7-én már alá is írta az uralkodó. Egyedülálló eset, hogy az Eger alá érkezett Carafa tábornok nem fogadta el a Doria-féle kapitulációs egyezményt, és magának kíván ván Eger behódolta- tásának sikerét, 1687. december 14-én újabb, és lényegesen liberálisabb megadási szerződést kötött Rusztemmel, biztosítván a törököknek vagyonuk megtartásával való visszamaradását. A Rusztem basa és Antonio Carafa altábornagy közötti kapitulációs egyezmény létrejötte után 3 nap múltán, 1687. december 17-én vonult el Eger vára török helyőrsége, s a polgári lakosság zöme is a városból. Ezen megadási egyezmény jelentőségét az adja meg, hogy nem csupán eleddig az egyetlen helyszíni hiteles és hivatalos irat az egri blokád hónapokon tartó ideje alatt, de minden kétségen kívül hitelesíti Johannes Battista Doria, az ostromgyűrű parancsnoka és Rusztem egri beglerbég basa között kötött kapitulációs szerződés eredeti szövegét, melyen a Pozsonyban tartózkodott uralkodó sem módosított semmit. Sugár István
