Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. november 30., csütörtök Lemondott az indiai Radzsiv Gandhiindiai minisz­terelnök szerdán benyújtotta kormánya lemondását Ramasz- vami Venkataraman köztársasá­gi elnöknek. Az indiai országos parlamenti választások végleges eredményei még a lemondás pillanatában sem voltak ismertek, de már ked­„A szovjet-amerikai csúcstalál­kozót követően Moszkvában ta­lálkoznak a szocialista országok pártjainak vezető képviselői” — jelentette be Karel Urbanek, a CSKP KB főtitkára a párt ked­den este tartott országos aktíva­értekezletén. Urbanek konkrét időpontot nem nevezett meg — és a résztve­vők körét sem részletezte —, csak annyit mondott, hogy a ta­A kelet-európai országokban zajló reformokkal kapcsolatos eufóriát hamarosan keserű kijó­zanodás váltja fel — jósolta Adil Carcani albán miniszterelnök. A kormányfő kedden Tiraná­ban egy gyűlésen fejtette ki azt az álláspontját, hogy a kelet-euró­pai országokban zajló esemé- ,nyek eddig zűrzavart és bizony­den világossá vált, hogy a kor­mányzó Kongresszus (I) párt ki­sebbségbe került a szövetségi parlament alsóházában, a Lók Szabhában. Az államfő felkérte Radzsiv Gandhit, hogy további intézkedések meghozataláig ma­radjon hivatalában. A kormány lemondásának lálkozót a hétvégi Gorbacsov- Bush megbeszélések után tartják meg. Hozzátette, hogy ebből az alkalomból ő külön is tárgyalni fog Mihail Gorbacsowal. Mihail Gorbacsov korábban moszkvai látogatásra hívta meg Urbaneket. Csehszlovák részről a látoga­tás időpontjaként a szovjet-ame­rikai csúcs utáni időszakot jelöl­ték meg. talanságot idéztek elő. Az albán hírügynökség idézte Carcani szavait, amelyek szerint „még nem tudni, hogy milyen külső és belső következményei lehetnek ezeknek az eseményeknek”. „Keleten és Nyugaton midenféle illúziók keletkeztek, és eufórikus hangulat lett úrrá. A realitások­kal szembesülve azonban ezek az kormány bejelentésekor a Lók Szabha 525 képviselői helye közül már csu­pán 56-nak a sorsa volt bizony­talan. Az eddigi tendenciáknak megfelelően a legerősebb parla­menti párt az indiai Nemzeti Kongresszus (I) lett, második he­lyen a Dzsanata Dal, harmadikon a Bharatija Dzsanata Párt áll. A keddi aktívaülésen külpoli­tikai kérdéseket érintve Urbanek aggodalommal szólt Kohl kan­cellárnak a német egyesítésre vo­natkozó elképzeléséről. Hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia a jövőben is a második világhábo­rú után kialakult európai beren­dezkedés mellett foglal állást, a nyugatnémet elképzelés veszé­lyezteti az országa által is támo­gatott helsinki folyamatot. illúziók elkeseredésbe csapnak majd át” — mondotta a kelet-eu­rópai reformokról az albán kor­mányfő. A múlt héten Ramiz Alia pártvezető is támadta a kelet-eu­rópai országokban zajló refor­mokat, amelyek szerinte a szo­cializmus felszámolásához nyit­ják meg az utat. Bush aláírta a lengyel­magyar segély- programot George Bush amerikai elnök kedden este aláírta ^Lengyelor­szágnak és Magyarországnak szóló támogatásról szóló tör­vényt. Az Egyesült Államok a következő három évben összesen 938 millió dolláros támogatást nyújt a két államnak gazdasági és politikai reformjaik megvalósí­tásához. A támogatás oroszlán- része Lengyelországnak jut, Ma­gyarország mintegy 90 milliót kap: az összeg többek között a magánberuházásokat ösztönző alapot, kulturális csereprogra­mokat szolgál. A támogatást Bush elnök júli­usi budapesti és varsói látogatá­sán jelentette be. Eredeti javasla­ta a fenti összeg egyharmada volt, ám a demokrata többségű törvényhozás beható viták után nagyobb támogatás mellett dön­tött. Az elnök az ünnepélyes alá­íráson magáénak vallotta a mó­dosított törvényt. Az aláírásra a Lengyelország­ba induló magas rangú kormány- küldöttség búcsúztatásán került sor. Az amerikai kereskedelmi, a mezőgazdasági és a munkaügyi miniszter, valamint további ve­zető kormánytisztviselők és a magánszektor irányító személyi­ségei háromnapos látogatást tesznek, hogy felmérjék: milyen támogatásra van szüksége az or­szágnak. A delegáció Bush elnök elé terjeszti majd javaslatait. Clayton Yeutter mezőgazda- sági miniszter kedden a sajtó előtt kijelentette: elképzelhető, hogy más kelet-európai orszá­gokba is utazik majd hasonló helyzetfelmérő küldöttség. Ye­utter egyébként elmondotta, hogy Washington Varsóban (és másutt) óv majd az alaptalan vá­rakozásoktól. A gazdaságot nem lehet egyik napról a másikra át­alakítani, a gazdasági reformhoz legalább3-5évre, vagyméghosz- szabb időre van szükség — mon­dotta. Edwards-légibázis, Kalifornia, USA: Az eredetileg tervezett időpontnál egy nappal később, november 27-én szállt le a Discovery amerikai űrrepülőgép. Felvételünkön a legénység tagjai földet érés után: (balról jobbra szkafanderben) Kathy Horton, Fred Gregory, John Blaha, Story Musgrave és Manly Carter. A november 26-i visszatérést a Mojave-sivatagban kiépített leszállópálya környékén uralkodó erős szél akadályozta meg. (Népújság-telefotó — MTI) Pártvezetők találkozója Moszkvában Albánia támadja a kelet-európai reformokat Példátlan lehetőségek A Málta melletti szovjet-ame­rikai csúcs körüli bizonytalansá­gok, találgatások talán csak a reykjaviki találkozó előtti idő­szakhoz mérhetőek: legutóbb Iz- landon nem volt kötött napi­rendje a főtitkár és az akkori el­nök megbeszélésének. Az újság­írók akkor is, most is — kény­szerhelyzetben lévén — „pótcse­lekvéseknek” szentelték, szente­lik magukat, hogy kielégítsék a világ közvéleményének érdeklő­dését. Szinte már az utolsó csa­varig ismerjük a két cirkálót, a tárgyalások színhelyét, a ven­déglátó máltaiak véleményét, a csúcsra szebbnél szebb jelzőket találtak (sósvizi víkend, az asz­talra tett lábak csúcstalálkozója, stb.), de egyelőre csak homályos feltételezések vannak arról, hogy konkrétan miről is tárgyal a két nagyhatalom első számú vezető­je. Reykjaviktól eltérően — ak­kor szinte bombaként robbant Mihail Gorbacsov merész lesze­relési terve — Málta már a folya­matosság, az évek óta zajló, pozi­tív szovjet-amerikai párbeszéd jegyében zajlik, habár, a meghir­detett kötetlen beszélgetés most is eredményezhet áttörést a tár­gyalások öt állandó témaköré­nek bármelyikében. A „fanfá­rok” ezúttal hiányozni fognak, de a nyilvánosság kizárása, a nyugodtabb légkör biztosítása a szovjet és amerikai területen tar­tott csúcs számára (tulajdonkép­pen ezért is választottak hadiha­jókat, hiszen a polgári tengerjá­rókkal ellentétben ezek az egysé­gek még a parti vizeken is az adott ország felségterületének számítanak) azt jelzi, hogy a két vezető csakis a munkának, a vi­lágpolitika áttekintésének, a kö­zös lépések kidolgozásának, az együtt gondolkodás kialakításá­nak szenteli magát. Amerika lépéskényszerbe ke­rült, s ezt támasztja alá, hogy a december első hétvégéjére kitű­zött csúcsot Washington még a nyáron kezdeményezte, hogy Mihail Gorbacsov jövő tavasszal esedékes washingtoni látogatá­sáig tartó „konzultációs űrt” be­töltse. A Bush-adminisztráció hivatalba lépése óta ugyanis vi­haros változások mentek végbe a világban, elsősorban Európá­dban. A kelet-európai szocialista országok szédületes sebességű átalakulásai a nyáron még csak épp hogy kirajzolódtak, de eköz­ben következetesen, menetrend­szerűen folyt a szovjet leszerelési intézkedések megvalósítása, amelyek mind ez ideig tulajdon­képpen egyoldalú, aszimmetri­kus csökkentések voltak. A „szovjet fenyegetés” minőségi és mennyiségi zsugorodása szük­ségtelenné teszi az amerikai ka­tonai kiadások szinten tartását, s Washingtont is lészerelési intéz­kedések bejelentésére készteti. Ezeket a lépéseket a Szovjetunió méltó módon értékelné, és mesz- szemenően üdvözölné — fogal­mazott Geraszimov szóvivő, egy amerikai lap kiszivárogtatott adatai kapcsán. A leszerelési kérdéseken belül prioritásokat élveznek majd a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentésének, a ve­gyi fegyverek betiltásának, a nukleáris kísérletek korlátozásá­nak témakörei, hiszen e problé­mák tekintetében akár már a ta­vaszi washingtoni csúcson is tető alá lehetne hozni a megállapodá­sokat. A regionális kérdések tekinte­tében minden kétséget kizáróan Európa viszi el a pálmát. A VSZ- tagországok többségében a tűz­vész gyorsaságával végbement demokratikus változásokat üd­vözli Moszkva és Washington is, de egyik nagyhatalomnak sem érdeke az öreg kontinens oly ér­zékeny stabilitásának megbontá­sa. A keleti tömb széthullása, mi több, az anarchia eluralkodása beláthatatlan következmények­kel járna az egész világ számára — ezt mindkét nagyhatalom be­látja, s inkább a kiszámítható, fontolva haladást szorgalmazza. A szocialista országokban vég­bement, s most is zajló változá­sok még a külső szemlélő számá­ra is nyilvánvalóvá teszik, hogy a testvéri országok most sokkal in­kább saját belső problémáikkal vannak elfoglalva. Washington válasza erre csak egyféle lehet: a kontinensen állomásoztatott csapatainak drasztikus csökken­tése. Bush elnöknek még washing­toni értékelések szerint is példát­lan lehetősége nyűik a kelet-nyu­gati közeledés ösztönzésére, a politikai és gazdasági együttmű­ködés továbbfejlesztésére. A máltai csúcs ilyen szempontból is meghatározó lehet: ha igaz az a feltevés, hogy Washington érde­kelt a Szovjetunióban zajló átala­kítás, a kelet-európai változások sikerében, akkor nemcsak sza­vakban, hanem tettekkel, konk­rét programokkal kell támogat­nia ezeket a folyamatokat, a sta­bilitás megőrzését. S Amerika nem is oly keveset tehet a köz­hangulatot oly nagymértékben befolyásuló válsággazdaság ba­jainak gyorsított ütemű orvoslá­sáért. A december most már hagyo­mányosan a szovjet-amerikai csúcsok hónapja: 1987-ben Gorbacsov Reagannel tárgyalt Washingtonban, tavaly ilyentájt látogatott a szovjet vezető New Yorkba, s nemcsak a leköszönő Reagannel, hanem a megválasz­tott utóddal, Bush-sal is eszme­cserét folytatott. Az utóbbi két évadzáró találkozó bővelkedett eseményekben, és eredmények­ben is, s ez alól talán a máltai sem lesz kivétel. Az események azon­ban gyorsan követik egymást. A szovjet sajtó alig néhány napja még úgy írt a csúcsról, hogy az szinte felteszi a pontot az „i”-re, lezárja az 1989-es szovjet külpo­litikai évet. De az élet a kom­mentároknak sem adott igazat, hiszen Gorbacsov három nappal a csúcs után már Mitterrand francia elnökkel tart villámmeg­beszélést. Tamássy Sándor Gorbacsov Rómában Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamelnök és pártvezető szerdán hivatalos államfői látogatásra Rómába érkezett. Kíséretében van EduardSevardnadzekü\ügy- miniszter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára, a PB tagja, és több más hivatalos személy. Elkísérte útjára felesége, Raisza is. Az Iljusin 62-es különgép 11.30-kor, néhány perccel a programban rögzített idő előtt ért földet a római repülőtér be­tonján, ahol katonai díszsorfal és az államfőnek kijáró 21 ágyúlö­vés fogadta a gépből kilépő szov­jet vezetőt. Az olasz kormány nevében Giulio Andreotti miniszterelnök és Gianni De Michelis külügy­miniszter köszöntötte a vendé­get, aki néhány üdvözlő szó után kíséretével azonnal szálláshelyé­re, az Abamelek villába hajta­tott. A római nagyköveti reziden­ciát egy gazdag orosz kereskedő építtette a század elején. A villa és a moszkvai Kreml között a lá­togatás alkalmából állandó táv­közlési összeköttetés létesült. Mihail Gorbacsovot és kísére­tét a déli órákban a Quirinale- palotában, a köztársasági elnök­ség díszudvarán fogadta Fran­cesco Cossiga olasz államfő, aki­vel a himnuszok elhangzása és a kíséretek kölcsönös bemutatása után rögtön egyórás politikai megbeszélés következett, a kor­mánytagok jelenlétében, majd ebéd a küldöttségek részvételé­vel. Gorbacsov ezután koszorút helyezett el a Piazza Venezián, a „Haza oltárának” nevezett Vik­tor Emmanuel-emlékműnél, és gyalogosan rövid városnéző sé­tát tett a Colosseum, a Konstan- tin-diadalív és az antik római Fo­rum környékén, amelyet lezár­tak a forgalom elől erre az alka­lomra. A városnézés a Chigi-palotá- nál, a miniszterelnökségnél ért véget, ahol Giulio Andreotti vár­ta vendégét a részletesebb és el­mélyültebb tárgyalásokra. Eze­ken a kétoldalú kapcsolatok kér­dései mellett a nemzetközi hely­zet teljes áttekintése szerepelt napirenden, kiemelt helyet szen­telve a kelet-európai változások­nak és az európai biztonság ezzel összefüggő mozzanatainak. A megbeszélésekkel egy idő­ben Raisza Gorbacsova a római műcsarnokban megnyitotta ”A peresztrojka művészete és tudo­mánya” című kiállítást, majd be­vásárló sétát tett a belváros di­vatüzleteiben és szalonjaiban, ahol minden kirakatot Gorba­csov képével díszítettek fel. Gorbacsovék városnéző kör- sétőja valóságos diadalmanet volt: a római lakosság spontán módon hatalmas ünneplésben részesítette a szovjet vezetőt. A Colosseum környékén zászlók­kal, üdvözlő feliratokkal fogad­ták, „bravót” kiáltoztak. Gorba­csov kezet fogott sok ismeretlen­nel, nagy gondot okozva ezzel biztonsági kíséretének. „Cossiga elnökkel igen ko­moly megbeszéléseket folytat­tunk, és biztos vagyok benne, hogy ugyanilyen tartalmasak lesznek a további tárgyalások is” — mondta a szovjet elnök újságí­róknak. „A kelet — nyugati kapcsola­tok Európában eljutottak az együttműködés szakaszához. Messze vagyunk azonban még az európai közös háztól. Meg kell konkrétan találni az átmeneti szakasz lépcsőfokait, az együtt­működés lehetséges tényleges formáit” — így foglalta össze a köztársasági elnök szóvivője Cossiga elnök és Gorbacsov megbeszélését. Az új Európának — ebben tel­jes egyetértés mutatkozott a fel­ek között — a helsinki okmány kijelölte keretek között kell kiala­kulnia: a határok sérthetetlensé­ge mellett, a leszerelés és a gazda­sági együttműködés fokozásá­val, az emberi jogok maradékta­lan tiszteletben tartásával. A miniszterelnökségen folyó megbeszélésen nyolctagú kül­döttségek foglaltak helyet az asz­tal két oldalán Gorbacsov és Andreotti mellett (a szovjet kül­döttségben Sevardnadze, Jakov­lev és Adamisin külügyminisz­ter-helyettes). A tárgyalások után a látogatás első napja hangversennyel és díszvacsorával zárult a Quirina- le-palotában. Miniszterelnökünk fogadta a VSZ Honvédelmi Miniszteri Bizottságának tagjait Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta a Varsói Szer­ződés Honvédelmi Miniszteri Bizottságának tagjait. Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter adott tájé­koztatást Németh Miklósnak az ülés munkájáról, annak eredmé­nyéről. A magyar kormányfő ismer­tette az új haderőreform napok­ban nyilvánosságra hozott rész­leteit. Nyomatékkai szólt arról, hogy hazánk a jövőben is a Var­sói Szerződés tagja lesz, valamint arról, hogy ugyanakkor szükség van a szervezet korszerűsítésére. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy várakozással te­kint a közelgő Gorbacsov — Bush csúcstalálkozó elé, s abban bízik, hogy azon a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO, valamint az európai biztonság szempont­jából fontos döntések születhet­nek. Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy Eger, Alkotmány u. 9. sz. alatti boltunk december 3-án bronsvasárnapot tart és ettől kezdődően megkönnyítve vásárlásukat minden nap hosszabbított nyitvatartással áll rendelkezésükre. Ékszerek, órák és ajándéktárgyak nagy áruválasztékát kínálja holtunk Ne feledje! December 3-án bronzvasárnapi árusítás az boltjaiban! Csúcs a tengeren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents