Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 29., szerda GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3. Ki keres tőkét? Adok-veszek a Vigadóban Figyelemre méltó vállalkozásba kezdett a magántőke Magyar- országon. A M.'A.U.S. Kft. az Agroinform-Boron Kft közreműködésével meglepő gyorsasággal megteremtette az előfeltételeit annak, hogy Nemzetközi Befektetési Börzét létesítsenek Budapesten. Minderről Maus György, a szervező bizottság elnöke nyilatkozott. A cél az, hogy közép-kelét-európai nemzetközi befektetési magántőzsdét létesítenek, ahol a pénzintézetek, pénzalapok, beruházó vállalkozók, tehát a finanszírozást kínálók közvetlen és gyors kapcsolatot találhatnak azokkal, akiknek tőkére vagy technológiára van szükségük. Napok, hetek alatt valósul meg, válik gyakorlattá a nagyszabású elképzelés. A rendezők korszerű amerikai számítógépeket állítanak munkába, amelyek segítségével rendkívül gyors módon fel lehet dolgozni az egyik oldalon jelentkező tőke igényeit a másik oldalon mutatkozó tőkeigénnyel. Az Apple számítógépekkel feldolgozzák a különböző projektek adatait. Nagy lehetőség nyílik a vidék előtt is, ezt máris sok termelőszövetkezet, üzem, magánvállalkozó kihasználta és jelentkezett a nemzetközi befektetési börzére, ahol külföldi vásárlókkal, tőke- befektetővel szemtől-szembe találkozhat. Külföldről jelezték részvételüket nyugatnémet, osztrák, svéd, angol, svájci, közép-keleti, észak-amerikai cégek, bankok. Van, aki ingatlant, van, aki mezőgazdasági termékeket keres megvételre. A Nemzetközi Befektetési Börze (International Investment Exchange) szakmai területeit így csoportosították: 1. Szállodai idegenforgalom, 2. Közlekedés, telekommunikációs, 3. Kereskedelem, szállítmányozás, 4. Kommunális, ingatlan, 5. Találmány, kutatás, fejlesztés, software, 6. Elektronika, számítástechnika, hardware, 7. Sajtó, rádió, tv, film, 8. Bank, biztosítás, 9. Mezőgazdaság, biotechnológia, élelmiszer- ipar, 10. Vegyipar, gyógyszer- ipar, 11. Jármű, autóipar, 12. Gépipar, automatizáció, 13. Környezettechnológia, 14. Építéstervezés, kivitelezés, 15. Egyéb. Három napig, december 4-6. között a pesti Vigadóban minden bizonnyal nagy élénkség lesz, mért a jelenlévő szakemberek találkozhatnak egymással, különösebb bürokrácia nélkül kapcsolat jöhet létre a tőkebefektetők és a tőkét keresők között. A szervezők arra számítanak, hogy 500- nál több projektet kínálnak fel a magyarok a külföldi befektetőknek. A jelentkezés folyamatos, a részvételt még a nagy érdeklődésre való tekintettel, s a helyszínen, a pesti Vigadóban is be lehet jelenteni. A háromnapos nemzetközi befektetési börze jelmondata: „Magyarország gazdasága nem volt, hanem lesz. ” „ VikV-játékszalon Hatvanban... A Heves megyei Hatvanban Tóth Ferenc magánvállalkozó kereskedő az ünnepek közeledtével „Viki” játékszalont nyitott meg. A Trial, a Skála és a Tranzit Kft által forgalmazott játékszerekből mintegy 1000 típust forgalmaz, több mint 5 millió forintos árukészlettel. A közkedvelt „Lego" építőből az idén itt nem lesz hiány, a vásárló több száz fajtából válogathat igénye és pénztárcája szerint... (Szabó Sándor felvétele-MTl) — francia együttműködés Magyar Korlátolt felelősségű társaság létrehozására kötött szerződést a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet az ismert francia New Tec konzorciummal, valamint a Komplex Külkereskedelmi Vállalattal. A franciák harminc százalékig érdekeltek az üzletben, amihez korszerű berendezések és termékek mellett működő tőkével is hozzájárultak. A licencek között különös érdeklődésre tarthat számot az a csomagoló berendezés, amely nem elektromos árammal, hanem az olcsóbb földgázzal vagy pb-gázzal működik, és gyorsan telepíthető. Ugyancsak szellemes az az automata, amely képes a könyvtől a ruhásszekrényig fóliacsomagolással ellátni a tárgyakat. A kft. lehetővé teszi, hogy a tsz jóhírű csomagológépgyára a jelenlegi évi száznegyven millió forintos termelését kétszáz millió forint fölé emelje. Ennél is fontosabb, hogy új termékeivel — az eddigi szovjet és csehszlovák export mellett — bejuthat a konvertibilis piacra. ' Az idén ez már a második ipari vegyes vállalat, amely Szé- csényben létesült. Az első, az NSZK Bolta céggel alakított kft. is 1990. január 1-jén kezdi meg a működését. Egy űj műanyagüzemről van szó, amely a többi között az Ikarusz autóbuszokhoz gyárt majd lökhárítót. Emellett kábelcsatornák, padlószegélyek, díszlécek, a belsőépítészetben és a bútoriparban használatos takaró- és funkcionális elemeket bocsát ki, az első évben hetven millió forint értékben, a tervek szerint exportra is. Jeleseink nyomában Séta az egri Hatvani temetőben Eger egyik legrégibb temetője a Hatvani-sírkert (a Fájdalmas Szűzről elnevezett temető), amely 1752-ben nyílt meg. Az azóta eltelt hosszú évszázadok alatt számos kiváló helyi tudós, művész, tanár, orvos, közéleti ember és politikus földi maradványait hántolták el ebben. Ezek a sírdombok jelentős részben már nem láthatók, az újratemetések során sokat felszámoltak közülük. írásomban azokról a nevezetes személyekről szólok, akiknek síremléke ma is látható. A sírkertben nyugvó jeleseink többsége tudós, tanár és művész volt. E temetőben kapott végső nyugvóhelyet Montedégói Albert Ferenc (1811-1883) a neves csillagász, aki 1851-től a Líceum csillagvizsgálójának igazgatója volt. Több szakkönyvet, cikket írt a csillagászat, a meteorológia, a fizika tárgyköréből. Helytörténeti szempontból ma is alapműnek számít Heves és Külső-Szol- nok törvényesen egyesített megyék leírása című könyve (Eger, 1868). Bartalos Gyula (1839-1923) kanonok régészeti kutatásaival, történetírói, irodalomtörténészi és költői munkásságával tűnt ki. Benkóczy Emil (1883-1944), az egri római katolikus fiú tanítóképző intézetben tanárkodott. Irodalomtörténészi és néprajzi írásai érdemelnek figyelmet. Somos Lajos (1904-1987) szintén az egri tanítóképzőben dolgozott, előbb tanára, majd az intézetnek igazgatója volt. Főiskolai tanárként ment nyugdíjba. Hosszú élete során több kiváló tankönyvvel, számos nagyszerű pedagógiai tanulmánnyal gyarapította nevelési irodalmunkat. Az egri képző egykori gyakorló iskolájának országos hírű vezetője Trajtler Géza (1888-1978), aki mint helytörténeti bibliográfus is jelentősét alkotott, szintén ide került. E temető lett a nyugvóhelye Berzy Andrásnak (1907-1971), aki az egri főiskola tanáraként halt meg. Életének nevezetessége, hogy az 1930-as évek elején Budapesten József Attila baráti köréhez tartozott. Szorgalmas látogatója volt a Csehszlovák Köztársaság kulturális attaséja, Anton Szraka összejöveteleinek. Fiatal tanárként írott versei tehetségről vallanak. A Hatvani temető a nyugVó- helye Breznay Imrének (1870- 1944), az egri tanítóképző egykori címzetes igazgatójának, a XX. század első fele legjelentősebb egri helytörténet írójának, a nevezetes közéleti férfiúnak. Nyugvóhelye közelében található a neves tanártárs, Mlinkó István (1872-1924) síija, aki a si- ketnemák egri intézetének alapítója, igazgatója volt. A Breznay- család rokoni körébe tartozott a szintén e temetőben elhantolt Kempelen Rudolf (1815-1892) híres rovargyűjtő, lepkeszakértő tudós, akinek síremlékén jelenleg már neve sajnos nem olvasható. A helyi cisztercita szerzetesek impozáns síremléke alatt három nagy nevű tudóstanár csontjai porladnak. Ebbe a sírboltba került Maczki Ka/e>( 1847-1921) a neves esztéta és irodalomtörténész, a kiváló közéleti ember. Itt nyugszanak Szvorényi Józsefnek (1816-1892), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának, a nagy nyelvésznek és tankönyvírónak földi maradványai. Ide tért vissza a fővárosból nyugodni Pataki János Vidor (1901-1973), aki hervadhatatlan érdemeket szerzett az egri vár kazamatáinak feltárásában, s történetíróként is jelentősét alkotott. A tudósok sorát Szőkefalvi- Nagy Zoltán (1916-1980), az egri főiskola egykori tanárával zárjuk, aki e században hazánk legkiválóbb orvos és kémiatörténésze volt. Ó készítette el Szabadváry Ferenccel együtt a magyarországi kémia tudomány és oktatás történetét először, amelyet e témában még hosszú ideig kézikönyvként használunk. Nem véletlen, hogy tagjává választotta a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémia. A tudósok és tudóstanárok mellett jelentős számú elhúnyt művésznek is nyughelyét adott e temető. Itt porladnak Kracker János Lukács (1717-1779), a 18. századi barokk festészet egyik jelentős európai képviselőjének csontjai. A művész 1765-től kisebb megszakításokkal városunkban dolgozott. A megye- székhelyen és az egyházmegyében számos freskója, festménye ma is látható. Főműve az egri Líceum könyvtártermének menye- zetképe, amelyet 1778-ban készített. A Hatvani temetőbe kerültek Kovács Mihály (1818- 1892) festőművész maradványai. A főként történelmi festményeiről nevezetes alkotó 1849-től majdnem 10 évig dolgozott Egerben. Több helyi kiválóság portréját is megfestette. Például Szvorényi Józsefét és Tárkányi Béláét. A temető kápolnájának háta mögött nyugszanak a nevezetes zeneművész család, a Zsaskovszky-família tagjai. Közülük az egyházi zenében elsősorban Zsaskovszky Endre (1824-1882) és Zsaskovszky Ferenc (1819-1887) alkotott maradandót. Ide tért megpihenni 80 éves korában Huszthy Zoltán (1894-1974), az Egri Dalkör nagyhírű karnagya. Élete elválaszthatatlan Eger zenekultúrájának 20. századi történetétől. El nem múló emlékét hirdeti Király Róbert helyi szobrászművész jól sikerült síremléke. A múltszázad és e század elejének nevezetes cigányprímása, Baloga Gűöor( 1858-1919) teste is ide került, akinek síremlékén méltán hirdeti a vers, hogy „igaz magyar cigány voltál.” A sírkert kápolna felőli kapujához közel fekvő parcellában foglal helyet Mindszenty Gedeon (1829-1877), a múltszázad egyik jelentős római katolikus papköltőjének sírja. Zalár Józsefnek (1825-1914), megyénk egykori aranytollú költő-alispánjának sírdombja már nem látható, mivel, mint Kapor Elemér költő mondja, megvette a sírhelyet valaki és odatemetkezett. Mint érdekességet említem meg, hogy itt nyugszik világhírű írónk, Gárdonyi Géza Sándor nevű fia, illetve édesanyja Nagy Terézia. A város orvosai közül többen nyugszanak e temetőben. Közülük említem meg Glósz Kálmánt) 1863-1927), a szegények orvosát és Gárdonyi barátját, Varga Bélát (1907-1985), az ismert szemészt. A temetőben nyugvó számos mérnök közül évitezedek múlva is jól csengő neve lesz Hevesy Sándor (1902-1985) egykori városi főmérnöknek, aki óriási érdemeket szerzett szeretett városa rendezésében, építésében és legkivált országos hírű műemlékeinek védelmében. A sírkertben több 1848-49-es katona is alusz- sza örök álmát. Ezek közül leghíresebb Csiky Sándor (1805- 1892), aki 1848-ban Gyöngyös város országgyűlési képviselője, Heves vármegye kormánybiztosa volt. 1867. után a város legismertebb ellenzéki politikusa. Itt nyugszik Cserey Ignác (1806- 1897) ezredes, aki a pesti Honvéd Menedékház első parancsnoka volt. Úgy szintén itt találhatók Timon ZSigmond (1816- 1876) huszárőmagy földimaradványai is, aki a szabadságharc alatt a magyar hadsereg főpénztárosa volt. A Hatvani temetőben számos olyan politikust temettek el, akiknek jelentős része volt a város közéletének formálásában. Ezek közül említésre méltó Ba- bocsay Sándor ügyvéd (1846- 1930), az 1848-as Függetlenségi Párt egyik helyi vezetője. Nagy János kanonok (1877-1926) papként, keresztényszocialistaként, országgyűlési képviselőként jelentős érdemeket szerzett a szegény iparos tanulók megsegítésében, a város szőlőtermelő parasztjai gondjainak megoldásában. . A helyi munkásmozgalom több képviselőjének is nyugvóhelye e temető. Sokak ismerik közülük Kolacskovszky Lajos (1891-1954), 1919-es „vörös” alispánt, a nevezetes természet- barátot és helytörténészt. Ide került Okos Miklós (1905- 1969), az e századi helyi szociáldemokrata mozgalom ismert és mindig áldozatkész vezetője, Dancza János (1899-1985), a helyi természetbarát és szak- szervezeti mozgalom ismert személyisége, a hírneves amatőr ősrégész. Szecskó Károly
