Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. november 23., csütörtök Első olvasatnak tekintik a leszavazott kormányprogramot (Folytatás az 1. oldalról) emelkedéseket.) A számítások alapján 1990-ben a család hitel- felvétellel kapcsolatos kiadásai nettó jövedelmük 68 százalékát, míg a következő évben 77,4 százalékát tennék ki. A számok — úgy hiszem — önmagukért beszélnek! Igaz, hogy ebben az esetben változatlan nettó jövedelemmel kalkuláltunk, de csaknem kizárt, hogy évi 16 százaléknál nagyobb mértékben nőne a bevételük. A terheket még tovább fokozzák az időközben megszületendő gyermekek nevelésével kapcsolatban felmerülő költségek. Úgy érzem, ebben a körben nem kell külön hangsúlyozni — hiszen a kormány és képviselő- társaim is jól tudják —, hogy már napjainkban is a családok nagy részénél nem kis gondot jelent a mindennapos megélhetés fedezetének biztosítása. Amint már korábban is jeleztem az Országgyűlés elnökéhez és képviselőtársaimhoz eljuttatott tiltakozó levelemben, a terhek már kritikus méretűvé váltak, különösen a fiatalok és a családalapítók körében. Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben mindenképpen elkerülhetetlen a kamatfeltételek visszamenőleges megváltoztatása, úgy — az elmondottakat figyelembe véve — az 1 -es számú változatot tekintem elfogadhatónak. Bár azt külön hangsúlyozom, hogy a tervezett lakbér- emeléssel a kidolgozott bér- és szociálpolitikai reform hiányában egész egyszerűen nem lehet egyetérteni. Bízom abban, hogy a kormány a vitában elhangzott képviselői hozzászólások tartalmát figyelembe veszi az újbóli megvitatáskor, és a közvélemény számára is elfogadhatóbb döntési alternatívát fog előteijeszteni. * A kormányprogram vitájához ezt követően még hárman szóltak hozzá, majd a hosszúra nyúlt szünet után Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. Elmondotta, hogy a szünetben ülést tartott a kormány, és állást foglalt a képviselők által megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban. Ezeknek a javaslatoknak a többségét beépítik a kormányprogramba. Elismerte, hogy a programban fellelhető számos bizonytalanság, kérdőjel, kockázat. A legnagyobb bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában van, elsősorban azért, mert a szovjet gazdaság alapvető gondokkal küszködik. A válságjelenségek súlyosbodása igen hátrányosan érintené Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső finanszírozásának biztosításában is. Az OT elnöke rámutatott: a kormány hároméves programja lényegében egy egyéves gazdasági tervnek tekinhető, amely kétéves kitekintéssel rendelkezik. Egyetértve a képviselők javaslatával, a kormány decemberben az egyéves terv részeként egy félévesrészletes, mindenre kiterjedő akcióprogramot is beterjeszt, amely a választásokig határozza meg a kormány legfontosabb feladatait. Arra azonban felhívta a képviselők figyelmét, hogy mindenképpen szükség van a jövő évi gazdasági terv és költségvetés elkészítésére, mert enélkül nem jöhet létre megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Kemenes Ernő a továbbiakban szólt arról, hogy a kormány jövőre tovább akarja folytatni kínálatélénkítő politikáját.' 1990- ben azonban a bruttó nemzeti tennék csupán 1 százalékos növekedésére nyűik lehetőség. Eközben az iparban jelentős átrendeződésre lehet számítani. Csak a vállalatok 40 százalékának adatik meg a lehetőség, hogy termelésüket bővítsék, a többségnek — 60 százalékuknak — stagnálásra, illetve visszaesésre kell felkészülnie. A képviselők közül sokan kifogásolták, hogy a kormányprogram nem foglalkozik az ipari húzóágazatok kifejlesztésével. Azért nem — mondotta Kemenes Ernő —, mert ilyen húzóágazatokat egy év alatt nem lehet kifejleszteni, így a meglévő bázisok erősítését tervezik csupán. Ugyanakkor a kormány hozzá akar látni a nem hatékony, veszteséges tevékenységek leépítéséhez. Arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, az adóhivatalt, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el a fizetésképtelenné vált cégekkel. Kemenes Ernő végül a beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos javaslatot. * * * A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a Parlamentben megjelent Horst Horrmannt, Alsó-Szászország művelődésügyi miniszterét és a küldöttség tagjait, akik Glatz FeKemenes Ernő: jövőre a bruttó nemzeti termék csupán 1 százalékos növekedésére nyűik lehetőség renc művelődési miniszter meghívására tartózkodnak Magyar- országon. * * * Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta, hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladatmegjelölő határozatot. A vitában viszont a kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el. Ezeket az Ország- gyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezek után kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119-en nemmelszavaz- tak, 94-en igennel és 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapította: az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a Parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A Parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket. Ezután Horváth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány beterjesztett tájékoztatóját. Ezt követően rövid szóváltás volt Horváth Lajos és Sarlós István között abban a kérdésben, hogy lezártnak tekinthető-e a napirend, vagy sem. Végül is Sarlós István az Országgyűlés hozzájárulásával elmondhatta véleményét. Megfogalmazása szerint: rosszul feltett kérdésre nem lehet válaszolni. Ezért jaA következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. — A miniszterelnök beszédében és az első napirendi pont tárgyalása során kirajzolódott az a gazdaságpolitikai háttér, amelyre a költségvetés céljait és előirányzatait alapozni lehet, amelyhez a költségvetési politikának a realitások jegyében alkalmazkodnia kell — mondotta elöljáróban. - Az éles viták és súlyos kétségek ellenére is világosak azok az alapok és folyamatok, amelyekre a költségvetés jövedelmeit és e jövedelmek elosztási programját építheti a kormány a jövő esztendőben. Tudjuk, hogy nincs holnapunk a fizetőképesség megőrzése, a külső és belső egyensúly javítása nélkül. Bármily népszerűtlen is, változatlanul ez a legfontosabb cél, amely a költségvetés lehetőségeit meghatározza. Fontos program a szociális biztonság erősítése, az elszegényedés megállítása. A költségvetés nyelvére lefordítva ez a gazdaságpolitikai vonalvezetés azt jelenti, hogy a közkiadások a jövő esztendőben is növekednek, az adók az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben csökkenthetők, s a kiadások fő arányai fokozatosan eltolódnak a szociálpolitika, az egészségügy és az oktatás javára, elsősorban a gazdaság támogatásának és az állam működési kiadásainak terhére, miközben csökkennie kell a költségvetés hiányának. Békési László szerint az előterjesztett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költség- vetési koncepciót tartalmaznak. Az egyik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos árindexre épít, a másik a vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. Az első változat a stagnálás, a beletörődés a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisz- szumokkal járó változat, a második alternatíva — amelyet a kormány ajánl — több feszültséggel jár, de magában foglalja a gazdasági átalakulás és differenciált növekedés esélyeit — mutatott rá. — A kormány költségvetési tervezete következetesen halad azon a nyomvonalon, amelyet a Parlament júniusi ülésszakán a költségvetési reformkoncepció keretében meghatározott. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek a költségvetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásának cseréje a költségvetés és a társadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei, a támogatáscsökkentési és adó-korszerűvaslatot tett arra, hogy a kérdést más formában tegyék fel újólag szavazásra. Eszerint: hozzájárul- e az Országgyűlés ahhoz, hogy a kétnapos vita eredményeként a kormány a decemberi ülésszakra beterjessze az átdolgozott, meghatározott időre szóló, világos és tárgyalásra alkalmas programot. Bejelentését élénk helyeslés kísérte. A Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredményeként a jelenlévő 301 képviselőközül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostani előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programokról. sítési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány támogatáscsökkentési programja 1990- re eredetileg mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a támogatások az, alacsony hatékonyságú tőkés export, a rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is. Ezután Békési László a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19 százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat takar. A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy területen vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatásban. Az összes többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkentésre kell felkészülni. — A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családi- pótlék-növelés garantálja a családi pótlék reálérték-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nemcsak a meglévő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. A miniszteri tájékoztatót követően tizenegyen mondták el véleményüket. Ezt követően Békési László válaszolt a vitában felvetődött kérdésekre. A határozathozatal során a képviselők az idei költségvetés két tételének módosításáról döntöttek. * Az Országgyűlés ma reggel 9 órakor az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat vitatja meg. Két költségvetési koncepció Hazánk Ro Te Vu újabb állomása (Folytatás az 1. oldalról) Koreai Köztársaságtól, hanem kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk, amelynek legkívánatosabb formáját az ipari termelési kooperációban, a harmadik piacon való közös fellépésben látjuk, s szeretnénk minél több koreai működötökét bevonni a gazdaságba. Azt is elképzelhetőnek tartjuk — emelte ki —, hogy koreai tőkeerős vállalatok vállalják fel valamelyik magyar iparág komplex rekonstrukcióját, illetve játsszanak abban komoly szerepet. Ezt követően ünnepélyes keretek között — Szűrös Mátyás és Ro Te Vu jelenlétében — két kormányközi egyezményt írtak alá a Parlamentben; ezekkel együtt már kilenc magas szintű megállapodás van a két ország között. A polgári repülésről szóló légügyi egyezményt Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, valamint Cshö Ho Dzsung látta el kézjegyével. E megállapodás lehetőséget teremt a légitársaságok konkrét együttműködésére. (Az elnök kíséretében van egyébként a Korean Airlines elnöke is.) Az idegenforgalmi együttműködési jegyzőkönyvet Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Cshö Ho Dzsung írta alá. E megállapodás ösztönzi a turistaforgalom bővítését, turistacsoportok küldését és fogadását, s támogatja a vegyes vállalatok alapítását is. Az Országház delegációs termében folytatott megbeszélést Ro Te Vu Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Párt elnökével. A belpolitikai helyzet, illetve a két ország együttműködésének áttekintése után a két politikus nemzetközi kérdésekről cserélt véleményt. Késő délután két köztársasá- gielnök-jelölt kereste fel Ro Te Vu elnököt szálláshelyén. Előbb Pozsgay Imre államminiszterrel, az MSZP jelöltjével, majd Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterrel, a Hazafias Népfront elnökével és jelöltjével folytatott négyszemközti megbeszélést. Este Szűrös Mátyás és felesége díszvacsorát adott Ro Te Vu és felesége tiszteletére a Parlament Vadásztermében. A díszvacsorán részt vett a hazai politikai és kulturális élet számos személyisége, köztük az ellenzéki pártok több vezetője. Nonstop tüntetés Prágában Ötödik napja tüntetett szerdán hatalmas tömeg a prágai Vencel téren a jelenlegi vezetés távozását, a kormány lemondását, gyors változásokat követelve. Pénteken újra összeül a CSKP KB. Pokolgép robbant Megölték a libanoni elnököt Pokolgépes merénylet áldozata lett szerdán a nemrégiben megválasztott René Moavad libanoni elnök. Moavad, akinek megválasztását hevesen ellenezte Michel Aun tábornok és a vezetése alatt álló keresztény kormány, kora délután a bejrúti elnöki palotából páncélozott gépkocsin távozott katonai kísérettel, és a konvoj útjában hatalmas erejű pokolgép robbant. A merényletnek számos halálos és sebesült áldozata van.
