Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
z NÉPÚJSÁG, 1989. november 22., szerda Még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a Parlament között (Folytatás az 1. oldalról) bi ellehetetlenüléstől a nemzetet szérinte úgy lehetnemegmenteni, ha az Országgyűlés december 11-i hatállyal—megbízatásának lejárta előtt — kimondanáfeloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az ideiglenes köztársasági elnök — az alkotmány előírásának megfelelően — 1990. március 11-érekiírhassa az országgyűlési választásokat. Az alkotmány 28. szakasza 40. paragrafusának 6. pontja értelmében a jelenlegi Országgyűlés tovább folytatja eredetileg beterjesztett tervet szerint munkáját, az üj Parlament első üléséig. Javasolta azt is, hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszítené. A képviselő kérte az Országgyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé, hogy javaslatát az illetékes bizottságok és képviselő csoportok megtárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. A plénum ezután fogadta el az ülésszak tárgysorozatát. Azelső napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke a hároméves kormányprogram beteijesztése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar Köztársaság kikiáltásával az átmenet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött Amíg a demokratikus jogállam alapintézményeinek megalkotásában könnyű volt a közös nevezőt megtalálni, addig a gazdasági válság megoldását célz ó kormányzati törek vé- seket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai érdekeik a Parlament és a kormány konstruktív viszonyának megrontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehetséges cselekvés korlátáit, a szükséges cselekvés elkerülhetetlen voltát. — Vitathatatlan — folytatta —, hogy amiről hamarosan dönteni kell, azt nem fogják tízezrek ujjongva üdvözölni a Kossuth téren, mint tették a köztársaság kikiáltásakor. De a kormány és a Parlament munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzetben ünnepeljék, a népet, az ország jövőjét kell szolgálni. Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez. Az előttünk álló feladatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a Parlament között. Nem egymással kell konfrontálódnunk, hanem a valósággal Ezután Németh Miklós tájékoztatást adott a képviselőknek az ország valós adóssághelyzetéről. Az 1971-1979 közötti időszakban halmozódott fel mintegy 9 milliárd dollár adósság. Ekkor ismerték fel, hogy ez így nem mehet tovább. Megkezdődött a belső felhasználás fokozatos hozzáigazítása a tényleges jövedelmekhez, de a már felhalmozott adósság törlesztése és kamatai több pénzt igényeltek, mint amit komoly megrázkódtatás nélkül a hazai gazdálkodók és a lakosság jövedelméből erre el lehetett vonni Ezért folyamatosan újabb hiteleket is kellett felvenni. Néhány éven át sikerült is javítani valamit a helyzeten, de a 80-as évek elején a nemzetközi pénzvilágot több politikai és pénzügyi válság zavarta meg. Számos ország fizetésképtelenné vált, köztük több szocialista ország is. Az addig biztonságos hitelforrások felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9-én benyújtotta lemondását. „Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse fel tisztsége alól! ” — írja a kormányfő, egyszsersmind tájékoztatta az Országgyűlést, az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később tesz javaslatot A Parlament tudomásul vette Maróthy László lemondását (Ezt követően — napirenden kívül — a kormányfő kért szót. Beszédét külön közöljük.) A miniszterelnök beszédét egy képviselő hozzászólása követte, majd az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról.- Napjainkban, amikor politikai reformjaink hihetetlen gyorsasággal haladnak a megvalósulás felé, különösen szembetűnő a gazdasági kibontakozás lassúsága. A szükséges gazdasági változások felgyorsítása, a gazdaság- politika radikalizálása ma töelőttünk is bezárultak, és így minket is fenyegetett a pénzügyi összeomlás. Támaszt kellett keresni, s erre a Nemzetközi Valutaalapba való belépés volt a legalkalmasabb. Az akkor fennálló konvertibilis adósságállomány tényleges és publikált összege között mintegy másfél milliárd dollár, a költség- vetésben, illetve az államháztartásban pedig közel 300 milliárd forint különbség volt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez a különbség pár év alatt, a belépést követően felszámolható. A belépést követő két-három év igazolni látszott a döntés helyességét. A valutaalappal megvalósult pénzügyi együttműködés eredményeként sikerült elhárítani a fizetési válságot, s a kialakított és követett szigorú gazdaságpolitika a pénzügyi egyensúly javulását eredményezte. Rövid idő alatt megállt az adósság növekedése, sőt 1984-ben az adósság csökkent. De az eredményeket hozó, megszorító jellegű gazdaságpolitikát a politikai vezetés — élvezve a gazdálkodó és pénzügyi szervezetek bizonyos köreinek és a szakszervezetek legfőbb vezetőinek támogatását — nem tolerálta tovább. Kiadta a jelszót: élénkíteni, dinamizálni kell a gazdaságot. Anélkül, hogy a szerkezet átalakításáért bármit tettek volna, lendületet akartak adni a növekedésnek. így nőtt az import, emelkedett a fogyasztás és 1985-1987 között ismét megduplázódott az adósság, újra óriásira duzzadt az átmenetileg egyensúlyba került költségvetés hiánya. 1988-ban ugyan sikerült lefékezni a romlást, és ismét aktív volt az áruforgalom egyenlege, megigény. A kormányzat ezt a magatartást érvényesíti előterjesztett javaslatában - mondotta elöljáróban. A magyar gazdaság válsága nem átmeneti, rövid távon oldódó és múló konjunkturális válság és nem irányítási probléma, amely néhány naiv, de helyenként nagyon is hangos nézet szerint néhány vezető vagy éppen a kormány cseréjével kezelhető és megoldható. Gazdaságunk mély strukturális válságba süllyedt: gyenge alkalmazkodóképességéből következően versenyképessége a nyugati piacokon nem erősödött, sőt több területen meggyengült, s éppen ezekben az években kelet-európai térvesztéssel is szembe kell néznünk. Súlyos fizetési helyzettel kell megküzdenünk; a magas adósságállományból következő fizetési kötelezettségek folyamatosan a GDP több százalékát kitevő erőforrás-kivonásra kényszerítik gazdaságunkat, ami nyilvánvalóan blokkolja a strukturális modernizálás folyamatát, és korlátozza az egyre feszítőbb életszínvonal- és szociális problémák oldásának lehetőségeit. Gazdaságunkban az elmúlt években nem jött létre érdemi gazdasági növekedés, s viszonylag magas, kétszámjegyű az infde olyan intézkedések születtek — a világútlevél bevezetése, vámrendelkezések —, amelyek népszerűek voltak a lakosság körében, ám fenyegetően előrevetítették a kedvezőtlen tendenciákat. Mindez újabb csapdát jelentett. Visszavonni ezeket a rendelkezéseket akkor értetlenséget váltott volna ki, hiszen kedvezően fogadott intézkedésekről volt szó.- Az én felelősségem — hangsúlyozta Németh Miklós —, hogy bár a helyzet tarthatatlanságát felismertem, mégsem tettem ellené Somikor teltem—a legutóbbi valutarendelet kiadásával —, már későn és rosszul magyarázhatóan cselekedtünk. Nem tehető felelőssé a lakosság azért, hogy adott szabályok között legalább 6 igyekszik racionálisan cselekedni Eleinte voltak olyan jelzések, hogy a nyugati országok majd csak a választások után, azok eredményétől függően váltják valóra segítő szándékaikat. A tények cáfoljak ezeket a spekulációkat. A nyugati országok többsége nem vár ki a választásokig. Csak egyet várnak: átalakulást célzó és alátámasztó határozott reformpolitikát, következetes gazdaságpolitikát és rendezett békés átmenetet. Azt tehát, amit mi is akarunk. Egyértelművé tették: nem személyeket vagy pártokat, hanem az átalakulási folyamatot támogatják. Erről győztek meg Bush elnökkel, Kohl kancellárral, González miniszterelnökkel, Vranitzky kancellárral, valamint az Európai Közösség vezetőivel, Dumas és Delors urakkal a közelmúltban folytatott személyes megbeszélések. De ugyanez volt tapasztalható Mitterrand köztársasági ellációs ráta, néhány akut strukturális problémához kapcsolódóan megjelent a munkanélküliség veszélye is. Az 1989. évi gazdasági helyzet kedvezőtlen új jelensége a rubel elszámolású import jelentős, körülbelül 5 százalék körüli mérséklődése, és az export visszaesése, számottevő kereskedelmi aktívum, forráskihelyezés kialakulása. Az importkiesés és az export csökkenése kiélezi gazdaságunk piaci gondjait és strukturális problémáit. Az áruforgalom és idegenforgalom egyaránt aktív egyenlege pedig jelentős, nem elviselhető forráskihelyezést jelentő fizetési mérlegtöbbletet eredményezett. Sajnos, a konvertibilis elszámolású fizetési mérlegünkben a kedvező, körülbelül félmilliárd dolláros külkereskedelmi egyenleg ellenére részben a növekvő kamatterhek (körülbelül 1.4 milliárd dollár) részben az idegen- forgalmi devizamérlegben - a lakossági deviza igénybevételét fékező vámrendelkezések és korlátozó devizaintézkedések ellenére - kialakuló 400-500 millió dollárhiány nyomán körülbelül 1.3-1.5 milliárd dollár körüli, tehát növekvő hiány várható. A bérek és a teljesítményjavulás összhangja a liberalizált bérenökkel, valamint a francia, svéd, holland, kanadai és ausztrál miniszterelnökökkel korábban folytatott eszmecseréimben is. Németh Miklós hangsúlyozta: bízik abban, hogy a hazai folyamatokban azóta elért haladás tükröződni fog Margaret Thatcher brit kormányfővel és Helmut Kohl kancellárral küszöbön álló tárgyalásain is, mint ahogy nagy várakozással tekint a délkoreai elnök mostani, a japán miniszterelnök és Mitterrand elnök jövő év eleji látogatása elé. Németh Miklós kifejezte reményét, hogy az ország hasznára válik az a kivételes lehetőség, amit az Európai Közösség vezetői legutóbbi, budapesti látogatásukkor felajánlottak: a magyar miniszterelnök vegyen részt és szólaljon fel a Közös Piac külügyminisztereinek december 13- án, Brüsszelben tartandó, Magyarország és Lengyelország megsegítésével foglalkozó tanácskozásán, amelyen Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere is részt vesz. Németh Miklós hangsúlyozta: rokonszenwel követjük azokat a politikai változásokat is, amelyek több közép-európai országban zajlanak. Saját törekvéseink iránt megértést, bizalmat, türelmet kérünk, s hasonló az alapállásunk szomszédainkhoz is. Kiemelte:a jövőben soha többé ne rendeljük alá országunk érdekeit olyan internacionalista közösségi érdekeknek, amelyeket a nép, a társadalom előtt nem tudunk igazolni A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt. Elmondotta: alapkérdés, hogy a békés átmenet jelenlegi szakaszában sikerül-e törvényes, alkotmányos úton elvezetni az országot a választásokig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a Parlamentnek és a kormányának szüksége van a különböző pártok segítségére is. A békés átmenet, a választások rendezett lebonyolítása a Magyar Köztársaság minden törvényes és felelős politikai erejének elemi érdeke. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány az új alkotmányjogi helyzetben eddigi stratégiáját megerősítve a Parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként kíván működni. zési rendszerben a vállalatoknál, intézményekben az érdekegyeztetési megállapodásoktól eltérően alakul - mutatott rá a továbbiakban a Tervhivatal elnöke —, a reálkeresetek alakulása jelentősen eltér a várttól és gazdaságilag indokolhatótól. összességében a lakosság reálfogyasztása körülbelül 1.5 százalékkal nő, hozzátéve a lakosság külföldi fogyasztását is, megközelíti a 4 százalékot, ami jóval meghaladja a gazdasági növekedés adta lehetőségeket. A jelzett kedvező és kedvezőtlen irányú mozgások mellett növekednek a gazdaság működési zavarai (például likviditási problémák, piaci ellátási zavarok, veszteségessé válás, depressziós térségek stb.) és a kiterjedt szociálpolitikai kezdeményezések ellenére növekvők a szociális gondok, nő a nehéz élethelyzetbe kerülő családok, egyének, esetenként rétegek száma is. Ezekre a folyamatokra építve, ezekkel az éleződő problémákkal szembenézve kell meghatároznunk az 1990. évi gazdaságpolitika feladatait. Jelentős változást okozhat a tulajdonreform kibontakoztatása, amely a tulajdonosi érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési, kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási akciók kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális területek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. A megmaradó állami tulajdon olyan működését alakítjuk ki, amelyet a valós gazdasági érdekeltség határoz meg. Sor kerül a gazdaságunkban nagyjelentőségű szövetkezeti tulajdon működési formáinak korszerűsítésére is, és törvényszintű szabályozási garanciákat teremtünk a magántulajdon, az egyéni vállalkozások számára. Kemenes Ernő kiemelte, hogy a kívánt gazdasági változások felgyorsításában fokozatos szerepet szán a kormány a külföldi tőke bevonásának. A működötöké importját a kormány szakértői a realitásokat mérlegelve évi fél milliárd dollár körül valószínűsítik. A differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés kialakításának érdekében a bér-, kereseti rendszer teljes körű liberalizálására törekszünk — mondotta. Nagy változást jelentenek a kormány illetékes szakszerveinek lakásrendszerünk megújítását célzó javaslatai. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a rendszer változatlansága esetén működése finanszírozhatatlanná válik. Piaci típusú lakásrendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegyede jelenleg is személyi tulajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci hitelkamatok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szervezett és ellenőrzött lakáspiac megteremtését jelentené. Az állam feladatai emellett szociális természetűek, a lakbérterhek és kamatterhek viselésében támogatni kell az arra jövedelmi és szociális helyzetüknél fogva rászorulókat. A javasolt lakásrendszerbeli változtatás kétségtelenül nagy konfliktusok forrása, széles körű az ellenérdekeltek köre. Mégis: gazdaságilag racionálisabb, szociálisan igazságosabb rendszer kialakulását eredményezi — mondotta befejezésül Kemenes Ernő. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét tette árnyaltabbá a képviselők számára. A hároméves kormányprogram felett nyitott vitában az első napi ülésszak zárásáig heten kaptak lehetőséget a véleménynyilvánításra. Az Országgyűlés novemberi ülésszaka — amely várhatóan péntekig ülésezik — ma folytatja munkáját. Vendégünk Ro Te Vu Budapest vendége mától Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. Az elnök várhatóan tárgyalást folytat Szűrös Mátyással, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökével, Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Pártelnökével, Fozsgay Imre államminiszterrel, Kulcsár Kálmán igazság- Ugy-miniszterrel. Németh Miklóssal, a Minisztertanács elnökével, Fodor Istvánnal, az Or- szággyűlés megbízott elnökével, s beszédet mond a Parlament novemberi Ülésszakán. Ro Te Vu az ellenzéki pártok vezető képviselőivel és Für Lajossal, az MDF köztársaságielnök-je- löltjévcl is találkozik majd. E magas szintű látogatásra alig tíz hónappal azután kerül sor, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással; a délkelet-ázsiai ország 1948-as létrejötte óta első ízben létesített szocialista országgal diplomáciai kapcsolatot A két ország közötti viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány ezt megelőzően. Az induláshoz megteremtette a kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, hogy elküldik sportolóikat a szöuli nyári olimpiai játékokra. A magyar - dél-koreai közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek. Az első komolyabb lépés az voh, hogy tavaly márciusban irodát nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Az olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-, műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az állandó képviselet. A teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről intézkedő államközijegyzéket ez év február 1-jén - az akkor még külügymi- nisztériumi államtitkár - Hóm Gyula és Cshö Ho Dzsung külügyminiszter látta el kézjegyével. Azóta a kétoldalú kapcsolatokban élénk fejlődés tapasztalható: eddig nyolc különböző kormányközi, illetve tárcaközi egyezményt kötöttek, s ez bővül a polgári légiközlekedési, valamint a turisztikai egyezménnyel, amelyeket az elnöki látogatás idején Budapesten írnak alá. A két ország a közeljövőben idegenforgalmi megállapodást is köt egymással, s előkészületben van az állat- és növény-egészségügyi megállapodás is. Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti kereskedelmi forgalom még alacsony, de látványosan növekszik: 1987- ben 22 millió dollár, tavaly összesen 33 millió USD volt, amelyből a magyar export 12 millió USD-t tett ki Az idén a magyar kereskedők a forgalom megduplázódására számítanak; az első félévi eredmény 28 millió dolláros forgalom volt, 8 millió dolláros magyar exporttal Habár az évente megkétszereződő forgalom kedvező, kivitelünk szerkezete nem igazán előnyös, ugyanis kevés a feldolgozott ipari termék. Németh Miklós: „Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez” Rangvesztés A miniszterelnök bejelentette, hogy Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettes lemondott hadseregtábomoki rangjáról, és vállalta, hogy kiköltözik lakásából. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Czinege Lajosnak nyugállományú hadseregtábomoki rendfokozatáról való lemondását, a Minisztertanács elnökének javaslatára, elfogadta. Ennek következtében Czinege Lajos katonai rendfokozat viselésére nem jogosult
