Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 277. szám ÁRA: 1989. november 22., szerda 4,30 FORINT HOGYAN MŰKÖDIK A MAGYAR NEMZETISÉGŰ ROMÁN DOLGOZÓK TANÁCSA? „A testület feladata lenne, hogy segítse a központi bizottságot...” (3. oldal) VÁLSÁG UTÁN ISMÉT AZ ÉLEN „Minősültek az egri néptáncosok” (4. oldal) VÁLASZTÁSOKAT KÖVETELNEK A BOLGÁROK „Nemcsak a minisztériumokat rehabilitálták, hanem politikusokat is” (5. oldal) RUSSLAND „Azzal hitegették őket, hogy csak néhány hétre mennek, de meg sem álltak Ukrajnáig” (8. oldal) Magyar—vatikáni tárgyalások az együttműködésre Tárgyalások kezdődtek kedden a Vatikánban a magyar kormány és az egyházi állam képviselői között a diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről és — vatikáni közlés szerint — „a magyar katolikus egyházzal kapcsolatos kérdésekről”. A magyar tárgyalóküldöttséget Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházügyi titkárság vezetője, a vatikánit Francesco Colasuonno érsek, különleges megbízatású nuncius vezeti. Várható, hogy a magyar küldöttséget fogadja Agostino Ca- saroli bíboros államtitkár, az egyházkormányzat vezetője is. Casaroli és Németh Miklós miniszterelnök korábban nyilvánosságra hozott levélváltása már rögzítette: mindkét fél részéről megvan a készség a háború után megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Fontos részletek azonban még tisztázásra várnak, s ezt célozzák a megkezdett tárgyalások. Ezek első fordulója csütörtökön ér véget. Neve: Főnix, az újjászületés jelképeként Áruházavatás Gyöngyösön Szokatlanul nagy érdeklődés vette körül a gyöngyösi Főnix Lakberendezési Áruház avatását, mert egy üzleti vállakózásnál jóval többet jelentett ez a település számára. Egy olyan épületet varázsoltak ugyanis újjá, amely meghatározó városképi szempontból: az egykori zsinagóga Közép-Európa egyik legszebb ilyen jellegű építménye. A megjelent vendégeket kedden délután Hadsz Tamdsné a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntötte, aki méltatta a vállalkozás jelentőségét. Mint elmondta, a pusztító tűzvészek után 1930-ban főnkként született újjá ez az épület bizánci és arab stílusban, s a II. világháború után tanácsi kezelésbe került. Sokáig nem találták megfelelő szerepét, végül kiderült, hogy kulturális központ létrehozására nincs pénz, ezért a pusztulástól az mentette meg, hogy kereskedelmi célokra alakították át, így „önfenntartóvá” vált, s színvonalasan sikerült felújítani. Ezután Kiss József Gyöngyös Város Tanácsának megbízott elnöke adta át a létesítményt, hangsúlyozva: látván az eredményt, minden gyöngyösi állampolgár helyeselheti azt a döntést, hogy a tanács anyagilag is támogatta az átépítést. A Főnix Lak- berendezési Áruház igazgatónője Kecskés Gyűld né megköszönte a szép munkát, s hozzáfűzte, hogy a vevők és az elárusítók kapcsolatát is alapvetően meghatározza ez a szép környezet. Ezt követően elismerések átadására került sor, mint már hírül adtuk, alig több mint egy év alatt valósult meg ez az elképzelés, elsősorban kisiparosok keze nyomán. Schmidt Rezső Heves Megye Tanácsának elnöke ezt elismerve adta át az Ipar Kiváló Mestere oklevelet Pete László kőműves mesternek, az építés generál kivitelezőjének és Szabó Ldjz/d villanyszerelő mesternek, aki az elektromos szereléseket végezte eL Többen elismerő oklevelet kaptak, illetve Vállalati Kiváló Dolgozó címet tevékenységükért. Ezt az alkalmat használták fel arra, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kiemelkedő munkatársainak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adjanak át: Schmidt Rezső ezt Márkus Ferencnének, Lőrincz Ferencnek és Bögösné Huszár Zsuzsannának nyújtotta át. Ekkor hirdettek eredményt a névadó pályázat résztvevői között is, 132 ötletet nyújtottak be, melyek közül Cifra Vera javaslatát fogadták eL A szép épület előtt a gyöngyösiek már kora délután gyülekeztek, s az érdeklődés este sem lanyhult, sokan voltak kíváncsiak erre az impozáns áruházra, amely több mint üzleti vállalkozás, mert a városkép gazdagítója is. Az épület belsejét az űj funkciójának megfelelően alakították ki (Fotó: Gál Gábor) Megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka Még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a Parlament között Maróthy László leköszönt a környezetvédelmi tárca éléről — Czinege Lajos rendfokozat nélkül — Beterjesztették a hároméves kormányprogramot Az ülésszak tárgysorozata: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990-1992. évi gazdaságpolitikai programjáról; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény- javaslat, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka Törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 9. Az 1995-re tervezett Budapest - Bécs Világkiálb'tás előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdések; 12. Bejelentések, nyilatkozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíróság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelycttesé- rőL (Fotó: Perl Márton) mentnek nem kívánja benyújtani a törvényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében — .rövid, a padsorok közötti konzultáció után — Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők elálltak. A tárgysorozat ismertetése előtt Bdnffy György (Budapest, 4. vk.l ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a gazdasági és a kormányzati téren válságos helyzet alakult kL Ennek további romlása veszélyeztetheti a Parlament által már elfogadott törvények maradéktalan megvalósításiát is. A továb- (Folytatás a 2. oldalon) Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Különös figyelmet kapott Szir- tesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), aki 63 képviselő- társával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véleményét megismerné. Amennyiben a kormányzat úgy határoz — tette hozzá —, hogy a jelenlegi ParlaParlamenti tudósítónk jelenti: ______________________________ A nagy lemondások és őszinteségek napja... A kemény lépések és a határozott vélemények napjaként könyvelheti el a „Parlament-történet” a mostani ülésszak kezdetét. S a nagy lemondások színtereként... Mindjárt a kezdet percei felbolygatták az üléstermet. A személyi kérdések sorában jelentette be dr. Fodor István házelnök, hogy dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kér szót. — Mint miniszter, leköszönök, mint képviselő folytatom, amit hitem szerint vállaltam... — mondta, miután summázta döntése indítékait. — Elhatározásomnak alapvetően politikai oka van. A kormány mögött nincs meghatározó párt, így ezért a helyzete meglehetősen nehéz, ugyanis minden párt győzni akar, de azt nem nézik, milyen áron... A vízlépcsővel kapcsolatban: két év alatt volt időm, hogy kialakítsam a véleményemet, miszerint az építkezést alá kellene rendelni a környezetvédelmi szempontoknak, de úgy, hogy azért hozzon hasznot is. Miután kiállók a nézeteim mellett, nem kívánom újabb támadásoknak, vitáknak kitenni a kormány amúgy is minden oldalról erős szél fújta hajóját... A leköszönő miniszter ezúttal sem rejtette véka alá a szakemberi meglátásait. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az országban rövidesen energiagondok várhatók, a vízi beruházás leállítását jelentős külföldi kárigény tetőzi majd, s mindez — ki- mondva-kimondatlan — a belső gazdasági feszültségek növekedésével jár majd. A sokat támadott miniszter tehát a felmentését kérte az Országgyűléstől. Amikor a szavazásra került sor, kiderült, hogy ehhez nincs meg a szükséges 50 százalékos' többség. Szünetet kellett elrendelni, hogy a jogi, igazságügyi bizottság tisztázza: a képviselőknek nem kell szavazniuk, így végül tudomásul vették Maróthy László lemondását A parlamenti tudósítók doyenje, a győri Kisalföld munkatársa, Imre Béla 1942 óta küldi cikkeit lapjának a T. Házból, ó mondta: — Nem emlékszem arra, hogy a szocialista típusú Országgyűlés bármelyik időszakában is sor került volna egy miniszter lemondására, illetve ilyen kérés elfogadására... Ez is igazolja, hogy nem is nagyon tudtak mit kezdeni vele a képviselők... • S a nap másik nagy lemondása: Németh Miklós kormányfői expozéjában jelentette be, hogy a volt honvédelmi miniszter, Czinege Lajosonként megvált a hadseregtábornoki rangjától, s a velejáró kedvezményektől, beleértve a szolgálati lakását is. Ehhez a hírhez tartozik még, hogy Kárpáti Ferencnek, a honvédelmi tárca jelenlegi vezetőjének november 30- ig kielégítő választ kell adnia számos képviselői kérdésre a hadsereg személyi állományának morális állapotáról, a katonapolitikai helyzetről — a Bokor-könyv „bombarobbanása” kapcsán... Ami a határozott véleményeket illeti: a gazdaságpolitikai program, a költségvetési, illetve az adótörvény vitájában két képviselőnk is szólni kíván. Csongrádi Csaba: — Ez a Parlament több olyan törvényt alkotott, amelyek zöme kedvező fogadtatásra talált a társadalomban. De több olyan is van, amely az állampolgárok ellenérzésével, kritikájával találkozik, ilyen az 1988-tól bevezetett adórendszer, ezen belül a személyi jövedelemadó. A választóimmal egyetértve úgy éreztem, módosítási javaslatot kell benyújtanom, és indokolnom az adótáblát illetően, valamint a túlórák, az ügyeleti díjak, a műszakpótlékok adóztatása ellen... Dobos József né: — Jó fél esztendővel ezelőtt levelet kaptam a gyöngyösi főiskola szakszervezeti bizottságától azzal, hogy tiltakozzam, ha a lakáskamatok módosítása napirendre kerülne. Akkor levelet írtam az Országgyűlés elnökének, kértem, tiltakozó véleményemet juttassák el valamennyi képviselőtársamnak. Mondanom sem kell, sokan reflektáltak rá, hogy egyetértenek... — ...Most tehát mindezt megerősíteni kívánja... — Igen, de ezúttal egy „átlagos, életkezdő fiatal házaspár” példájával, és számszerűen. Ennek lényege: változatlan feltételek mellett 1991-re a duplájára növekszik a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás költsége. Ehhez jönnek még az egyre emelkedő rezsiköltségek, illetve a gyermeknevelés, és egyáltalán a lét- fenntartás kiadásai. Súlyos és hovatovább megfizethetetlen ezresek. A mostani pénzügyi tervezet elfogadását csak úgy tudom javasolni, ha egyidejűleg megfe- lő bér- és szociálpolitikai reformokra is sor kerül... Nos, ahogy az államháztartás „szénája” most áll, ezen — és még annyi minden zsebbevágó kérdésben — éles vita várható az ülésszakon. • Az államháztartás helyzetét a már említett felszólalásában Németh Miklós miniszterelnök is meghivatkozta. Egyes vélemények szerint elnöksége második történelmi jelentőségű beszédét mondta el, mintegy jelezve ezzel a mostani döntéshozatal fontosságát — Korábbi ígéretemhez híven tájékoztatni szeretném önöket és p közvéleményt az ország valós adóssághelyzetéről... — mondta. — A valóságfeltdrds őszinte szándékával elvégzett alapos felülvizsgálat, módszertani tisztázások és minden további pénzügyi művelet teljes értékű számbavétele után a teljes bruttó adósság ez év végére eléri, vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt... így tiszta és hiteles hát a kép, s erről az alapról biztosabb jövőt tervezni és építeni — valóban magyaros tett lesz... Szilvás István
