Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. november 18., szombat Megyénk lakosságának jövedelmi helyzete Az életkörülmények egyik fontos meghatározója a jövedelem, de ezen kívül befolyásolja azt a lakosság vagyoni és lakás- helyzete, a család összetétele, a családtagok kora és egészségi állapota, a helyi munkalehetőségek, stb. A Központi Statisztikai Hivatal 1963-tól ötévenként rendszeresen végez jövedelmi felvételeket. Ezek célja, hogy áttekintést adjanak a lakosság különböző rétegeinek, csoportjainak jövedelmi helyzetéről, a jövedelmi különbségek forrásairól. Legutóbb az 1987. évi jövedelmekről készült reprezentatív felvétel 1988. év tavaszán, amely megyénkban 654, országos közel 20 ezer háztartásra terjedt ki. (A továbbiakban ennek legfontosabb eredményeit ismertetem.) Megyénkben 1987. évben az egy háztartásra jutó havi személyes jövedelem 14.312 forint volt, az ország és a megyék átlagánál egyaránt 2,5 százalékkal kisebb. Az egy főre jutó havi személyes jövedelem pedig (5.159 forint) az országos átlagtól 2,0 százalékkal elmaradt, de a megyék átlagát 1,3 százalékkal meghaladta. A jövedelmi színvonal megyék közötti különbségét meghatározó legfontosabb tényezők: a keresők és eltartottak aránya, az átlagkereset és a kisgazdaságból származó jövedelem nagysága, valamint az aktív háztartások aránya. A 100 aktív keresőre jutó eltartottak száma 1987. évben megyénkben 67 fő volt, a megyék átlagával egyező; az alkalmazásban állók és a tsz-tagok havi bruttó átlag- keresete (6.878 forint) a megyék átlagánál 1,8 százalékkal nagyobb; a kisgazdasággal rendelkezők kisgazdaságból származó jövedelmének egy háztartásra jutó összege (2.259 forint) a megyék átlagánál 16,6 százalékkal kisebb: az inaktív háztartások aránya 32 százalék, a megyékben együtt 28 százalék. Az egy főre jutó személyes jövedelem nagysága nem tükrözi, hogy a népességen belül milyen jövedelmi különbségek vannak, és hogy az átlagtól való különböző nagyságú eltérések a lakosság mekkora hányadánál fordulnak elő. Szociológiai felmérések adhatnak csak választ arra, hogy a lakosság mely része küzd naponta megélhetési gondokkal. A jövedelemnagyság szerinti felmérések alapján megközeh'tően becsülhető az, hogy mekkora a lét-, illetve a társadalmi minimum alatt élők száma és aránya. Országos számítások szerint 1987. évben az egy főre jutó létminimum összege 2.810 forint, a társadalmi minimumé 3.410 forint volt. A jövedelemfelvétel adatai szerint megyénkben mintegy 34 ezerfő, a lakosság egy tizede (országosan 960 ezer fő, a lakosság 9 százaléka) a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett, és mintegy 71 ezer fő, a lakosság 21 százaléka (országosan 2,1 millió fő, a lakosság 20 százaléka) a társadalmi minimum szintje alatt élt. A népesség számának megoszlása az egy főre jutó havi személyes jövedelem nagysága szerint, 1987 Az egy főre jutó havi személyes jövedelem Ft Heves megyében A megyékben együtt Országosan % 2 601 alatt 7,2 7,0 6,4 2601-3400 13,6 14,1 13,4 3401-4 200 20,5 29,6 18,9 4201-5 000 15,9 18,1 17,5 5 00I—5 800 12,8 13,5 13,6 5801-6600 9,6 9,3 9,6 6601-7400 6,7 6,3 6,5 7401-8200 4,9 4,0 4,5 8201-10000 4,8 4,4 4,9 10 000 felett 4,0 3,7 4,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Megyénk lakosságának az 1987. évi jövedelem nagysága szerinti megoszlása az országostól és a megyék átlagától lényegesen nem tér el. Nálunk a lakosság 57 százaléka, a megyékben együtt 59 százaléka, országosan 56 százaléka rendelkezett 5 000 forintot meg nem haladó egy főre jutó havi személyes jövedelemmel. A népesség azonos hányadainak (10 százalékainak) részesedése az összes személyes jövedelemből lényegesen eltérő. A népesség legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékának átlagjövedelme az egész népesség átlagjövedelmének 43 százalékát tette ki, a legmagasabb jövedelmű 10 százalékánál pedig 103 százalékkal magasabb volt annál. A lakosság legmagasabb jövedelemmel rendelkező 10 százalékának átlagjövedelme 4,7 szerese ( a megyékbenn együtt 4,6- szerese) volt a lakosság legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező népességtizedének. Az egy főre jutó személyes jövedelem nagysága alapján képzett népességtizedek részesedése az összes személyes jövedelemből, 1987 Heves megyében A megyékben együtt Jövedelem- hányadok , X Népességtizedek Jövedelem- hányadok , X 20,3 10. 20,5 9. 14,1 0. 11.7 12,1 7. 'v 11,0 * 6.->' 10,5 5. 10,5 9,5 4. 9,5 8,6 3. 8,6 7,8 7,0 2. 7,0 5.9 ___ 6 ,1 4.3 1. 4.5 Az aktív keresővel rendelkező, illetve az aktív kereső nélküli (inaktív) háztartásokban élők életkörülményei, lehetőségei eltérnek egymástól. Az inaktív háztartások egy főre jutó személyesjövedelme 4.782 forint volt, az aktívákénak 91 százaléka. A két háztartástípusba tartozók jövedelmének források szerinti öszetétele lényegesen különböző. Az aktív háztartások jövedelmének túlnyomó része (83,5 százaléka) munkából származott, és csak 14,0 százaléka volt pénzbe- ni társadalmi jövedelem. Az inaktív háztartásokban a személyes jövedelemnek 36,6 százalékát tette ki a munkajövedelem. Az összes személyes jövedelemnek az inaktív háztartásokban mintegy 24 százaléka, az aktív háztartásokban pedig csak 9 százaléka származott a kisgazdaságban végzett tevékenységből. Az egy főre jutó havi személyes jövedelem a kéttagú aktív háztartásokban volt a legmagasabb (6 941 forint). A taglétszám növekedésével a fajlagos jövedelem—főként az eltartottak emelkedő aránya miatt—csökkent. A kéttagú háztartások népességének 14,5 százaléka, a 6 és több tagúakénak 54,0 százaléka élt a társadalmi minimumnál kisebb egy főre jutó személyes jövedelemből. Ugyanakkor az 5 000 forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők aránya a kéttagú háztartásokban 51,3 százalék, a 6 és több tagúakban csak 12,2 százalék volt. A háztartások közötti jövedelmi különbségeket a gyermekek száma nagyobb mértékben határozza meg, mint a szülők keresete. A gyermeket nevelő háztartások jövedelmi helyzete a gyermeket nem nevelőkhöz képest továbbra is kedvezőtlenebb. Megyénkben a háztartások 57 százaléka gyermektelen, 21 százaléka egy, 19 százaléka kettő, 3 százaléka pedig három és több gyermekes volt. Az aktív háztartásokban az egy gyermekesek jövedelmi színvonala—az egy főre jutó szemlyes jövedelem alapján—78 százaléka, a két gyermekeseké 63 százaléka, a három és több gyermekeseké pedig 53 százaléka volt a gyermektelenekének. A gyermekes és a gyermek nélküli háztartások egy főre jutó személyes jövedelmének arányai a valóságosnál valamivel nagyobbnak mutatják a jövedelmi helyzetükben levő differenciákat. Az anyagi-fogyasztási viszonyokban levő különbségeket jobban jellemzik az ún. fogyasztási egységre jutó jövedelmek. Az erre vonatkozó számítás figyelembe veszi, hogy a gyermekek szükségletei a felnőttekénél alacsonyabbak, továbbá azt, hogy a nagyobb létszámú háztartásokban a közös szükségletek kielégítése nem igényel a háztartás létszámával arányosan nagyobb összeget. Az aktív háztartásokban az egy gyermekesek jövedelmi színvonala—az egy fogyasztási egységre jutó személyes jövedelem alapján—86 százaléka, a két gyermekeseké 75 százaléka, a három és több gyermekeseké pedig 68 százaléka volt a gyermektelenekének. A gyermek nélküli aktív háztartások népességének 2„5 százaléka élt a társadalmi minimumnál kisebb egy főre jutó személyes jövedelemből, 47,9 százalékuk jövedelme pedig meghaladta a 6 600 forintot. Ugyanakkor a 3 és több gyermekesek 54,1 százalékának a társadalmi minimumnál kisebb volt a jövedelme, a viszonylag magas jövedelműek— havi 6 600 forint felettiek—aránya pedig csak 5,8 százalék volt. Jövedelmi különbségek figyelhetők mega lakóhely jellege szerint is.. A városokban lakók egy főre jutó havi személyes jövedelme mintegy 8 százalékkal kisebb volt, mint a községekben élőké. A községekben lakók jövedelmi helyzete főként a kisgazdaságból származó nagyobb jövedelem miatt kedvezőbb. A községekben csaknem minden háztartás rendelkezett kisgazdasággal, a városokban csak a 38 százaléka. Jacsó Mária KSH Heves Megyei Igazgatósága Ismerkedés Budapesten az új amerikai számítógépekkel Vasfüggönyön innen, COCOMlistán túl A megnyitón Georg Maus, a M.A.U.S Kft igazgatója beszélt (A szerző felvételei) 1989. október 17. Nevezetes nap. Budapesten ekkor nyílt meg a kaliforniai Apple számítástechnikai konszern budapesti bemutatója az Apple Center-ben. Eseményzuhatag. így jellemezhetjük az ország idei esztendejét. Mindenkinek honi állampolgárnak éppen úgy, mint a külföldi vendégeknek vagy megfigyelőnek, fejtörést okozhat, hogy miként csoportosítsa a történéseket értékük, fajsúlyúk és jellegük szerint, vagyis mit tekintsen fontosnak és mit lényegtelennek. Sok tehát a kiszámíthatatlan, az viszont bizonyos, hogy az a budapesti vállalat, amely zászlajára a jövő technológáját írta, mindenképpen figyelemreméltó és nem köznapi esemény. Ebben az esetben is, mint napjainkban annyiszor, szerencsésen találkozik mindaz, ami jó nyugaton és keleten. A számítástechnika korszerű berendezéseit, amelyet az Egyesült Államokban gyártottak és a magyar tehetséget össze lehet kapcsolni és alkalmazni lehet a gyakorlati életben, az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, televíziózásban vagy akár a gyógyászatban is. Egyetlen tény erejéig csupán egyetlen történetig visszapillantás: Az első számítógépet Neumann János konstruálta, aki mint köztudott, az Egyesült Államokban élt. Rá is érvényes az, amit egy amerikai politikus jelentett ki nemrégen. •.- Mi az Egyesült Államokban sokszor élveztük annak előnyét, és élvezzük ma is, hogy Magyar- országról különböző történelmi időszakokban ezrek és ezrek vándoroltak ki, és jutottak el hozzánk, köztük olyan tudósok is, akiknek nevét megtalálhatjuk a tudomány egyetemes történetében. Közéjük tartozik Neumann János is. Amióta azonban ő létrehozta az első számítógépet, azóta sok víz lefolyt a Mississippi medrében. A mai számítógépek egészen mások, mint amilyenek a legelsők voltak, és teljesítményük úgy viszonyulhat a maiakhoz, mint a konflis a versenyautóhoz, vagy mint a gyerekek által készített sárkányok az űrhajóhoz. Nem titok, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarországon nem volt olyan számítástechnikai géppark, amely felvehette volna a versenyt a nyugati cégek hasonló gépállományával. Mindenki tudja, hogy miért. A CO- COM-lista ezt nem tette lehetővé. Nyugaton ugyanis attól tartottak, hogy katonai célokra használják fel ezeket a berendezéseket. Tekintettel arra, hogy a magyar politikai életben új szelek fújnak és döntő változások történtek a magyar politikában, megváltozott a nyugati magatartás is. Most már változások történtek a COCOM-listán is, és olyan számítógépek is bejuthatnak Magyarországra, amelyek döntően megváltoztatják az eddigi helyzetet. Ehhez azonban kellett a magánvállalkozás bátorsága, és a magántőke kezdeményezőkészsége is. Az, hogy a legkorszerűbb számítógépek, vagyis a jövő technológiája bejuthasson Magyarországra, az Georg Malisnak, a minden újra érzékeny gazdasági szakembernek köszönhető. 0 Bécsben már eredményesen tevékenykedett, hogy a kelet-nyugati kapcsolatokat erősítse. Legújabb tevékenységét mutatja a M.A. U.S. Kft létrehozása. A tőke 49 százaléka külföldi, míg 51 százaléka magyar. Körülbelül 40 millió forintos beruházás történt, ez kizárólag magántőke. Ebből eredően jöhetett létre a Rózsadombon, vagyis a magyar főváros egyik viszonylag csendes részében a modem központ. Itt a romantikus nevű Borbolya utcában a legújabb technológiát mutatják be, és első lépcsőként az Apple kaliforniai számítástechnikai konszern berendezéseit ismertették meg a magyar szakemberekkel. Érdemes egy kicsit közelebbről megismerkedni egy ilyen, a nyugati szervezési stratégia tapasztalatait felhasználó bemutatóközpont szerkezetével. Ez négy részből áll. 1. Desktop Publishing. Szövegszerkesztés, kép-, ill. színbontás, szedés és grafikai alkotások az Apple Macintosh komputerrendszerben. Mindezt azonban színezi, ha úgy tetszik magasabb szintre emeli a magyar tehetség, az innovációs készség. Jelentős szerepet kapnak itt a Budapest Grafika művészei, munkatársai. 2. Video-kommunikáció Apple Macintosh-bázison. A csúcstechnológia mindennapi alkalmazása. Különösen modern berendezések érkeztek külföldről, köztük olyan színvonalú is, amellyel a szöuli olimpia televíziós trükkjeit előállították, vagy amilyenek a nyugat-európai televízióban, így a bécsi adásban vagy a Super Chanell műsoraiban látható. 3. Adatbank. A számítástechnika ma már nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. Azt az ismerős mondást, hogy az ipar nélkül a nemzet félkarú óriás, így módosíthatjuk: „Adatbank nélkül félkarú törpe a nemzet.” • 4. Nemzetközi kereskedőház. Itt is fontos szerepet kapnak a számítógépek. A hagyományt, a fantáziát és a legújabb technológiát ötvözik össze. így alakul ki az automatizált kereskedelmi modell. Ennek működtetése az előjelek szerint kedvező lesz a magyarországi és a külföldi partnerek részére. ígéretes üzleti tárgyalások jönnek létre, így csak egy mutatóba. Máris kapcsolatot teremtettek termelőszövetkezetekkel, hogy bartel-üzleteket hozzanak létre a várható partnerekkel. Figyelemreméltó tehát a M.A.U.S. kft szerkezete, és mások számára is minta lehet, hogyan kell egy magánvállalkozást úgy megszervezni, hogy ebben a nyugati technológia és, ha úgy tetszik, a keleti kezdeményezőkészség összekapcsolódjon és forintot vagy dollárt hozzon. Molnár Károly