Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1989. november 18., szombat Megyénk lakosságának jövedelmi helyzete Az életkörülmények egyik fontos meghatározója a jövede­lem, de ezen kívül befolyásolja azt a lakosság vagyoni és lakás- helyzete, a család összetétele, a családtagok kora és egészségi ál­lapota, a helyi munkalehetősé­gek, stb. A Központi Statisztikai Hivatal 1963-tól ötévenként rendszeresen végez jövedelmi fel­vételeket. Ezek célja, hogy átte­kintést adjanak a lakosság kü­lönböző rétegeinek, csoportjai­nak jövedelmi helyzetéről, a jö­vedelmi különbségek forrásai­ról. Legutóbb az 1987. évi jöve­delmekről készült reprezentatív felvétel 1988. év tavaszán, amely megyénkban 654, országos kö­zel 20 ezer háztartásra terjedt ki. (A továbbiakban ennek legfon­tosabb eredményeit ismertetem.) Megyénkben 1987. évben az egy háztartásra jutó havi szemé­lyes jövedelem 14.312 forint volt, az ország és a megyék átla­gánál egyaránt 2,5 százalékkal kisebb. Az egy főre jutó havi sze­mélyes jövedelem pedig (5.159 forint) az országos átlagtól 2,0 százalékkal elmaradt, de a me­gyék átlagát 1,3 százalékkal meghaladta. A jövedelmi szín­vonal megyék közötti különbsé­gét meghatározó legfontosabb tényezők: a keresők és eltartot­tak aránya, az átlagkereset és a kisgazdaságból származó jöve­delem nagysága, valamint az ak­tív háztartások aránya. A 100 aktív keresőre jutó eltartottak száma 1987. évben megyénkben 67 fő volt, a megyék átlagával egyező; az alkalmazásban állók és a tsz-tagok havi bruttó átlag- keresete (6.878 forint) a megyék átlagánál 1,8 százalékkal na­gyobb; a kisgazdasággal rendel­kezők kisgazdaságból származó jövedelmének egy háztartásra jutó összege (2.259 forint) a me­gyék átlagánál 16,6 százalékkal kisebb: az inaktív háztartások aránya 32 százalék, a megyék­ben együtt 28 százalék. Az egy főre jutó személyes jö­vedelem nagysága nem tükrözi, hogy a népességen belül milyen jövedelmi különbségek vannak, és hogy az átlagtól való különbö­ző nagyságú eltérések a lakosság mekkora hányadánál fordulnak elő. Szociológiai felmérések ad­hatnak csak választ arra, hogy a lakosság mely része küzd napon­ta megélhetési gondokkal. A jö­vedelemnagyság szerinti felmé­rések alapján megközeh'tően be­csülhető az, hogy mekkora a lét-, illetve a társadalmi minimum alatt élők száma és aránya. Országos számítások szerint 1987. évben az egy főre jutó lét­minimum összege 2.810 forint, a társadalmi minimumé 3.410 fo­rint volt. A jövedelemfelvétel adatai szerint megyénkben mint­egy 34 ezerfő, a lakosság egy tize­de (országosan 960 ezer fő, a la­kosság 9 százaléka) a létmini­mumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett, és mintegy 71 ezer fő, a lakosság 21 százaléka (or­szágosan 2,1 millió fő, a lakosság 20 százaléka) a társadalmi mini­mum szintje alatt élt. A népesség számának megoszlása az egy főre jutó havi személyes jövedelem nagysága szerint, 1987 Az egy főre jutó havi személyes jövedelem Ft Heves megyében A megyékben együtt Országosan % 2 601 alatt 7,2 7,0 6,4 2601-3400 13,6 14,1 13,4 3401-4 200 20,5 29,6 18,9 4201-5 000 15,9 18,1 17,5 5 00I—5 800 12,8 13,5 13,6 5801-6600 9,6 9,3 9,6 6601-7400 6,7 6,3 6,5 7401-8200 4,9 4,0 4,5 8201-10000 4,8 4,4 4,9 10 000 felett 4,0 3,7 4,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Megyénk lakosságának az 1987. évi jövedelem nagysága szerinti megoszlása az országos­tól és a megyék átlagától lénye­gesen nem tér el. Nálunk a lakos­ság 57 százaléka, a megyékben együtt 59 százaléka, országosan 56 százaléka rendelkezett 5 000 forintot meg nem haladó egy fő­re jutó havi személyes jövede­lemmel. A népesség azonos hányadai­nak (10 százalékainak) részese­dése az összes személyes jövede­lemből lényegesen eltérő. A né­pesség legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékának átlagjövedelme az egész népesség átlagjövedelmé­nek 43 százalékát tette ki, a legma­gasabb jövedelmű 10 százalékánál pedig 103 százalékkal magasabb volt annál. A lakosság legmaga­sabb jövedelemmel rendelkező 10 százalékának átlagjövedelme 4,7 szerese ( a megyékbenn együtt 4,6- szerese) volt a lakosság legalacso­nyabb jövedelemmel rendelkező népességtizedének. Az egy főre jutó személyes jövedelem nagysága alapján képzett népességtizedek részesedése az összes személyes jövedelemből, 1987 Heves megyében A megyékben együtt Jövedelem- hányadok , X Népesség­tizedek Jövedelem- hányadok , X 20,3 10. 20,5 9. 14,1 0. 11.7 12,1 7. 'v 11,0 * 6.->' 10,5 5. 10,5 9,5 4. 9,5 8,6 3. 8,6 7,8 7,0 2. 7,0 5.9 ___ 6 ,1 4.3 1. 4.5 Az aktív keresővel rendelke­ző, illetve az aktív kereső nélküli (inaktív) háztartásokban élők életkörülményei, lehetőségei el­térnek egymástól. Az inaktív háztartások egy főre jutó szemé­lyesjövedelme 4.782 forint volt, az aktívákénak 91 százaléka. A két háztartástípusba tartozók jö­vedelmének források szerinti öszetétele lényegesen különbö­ző. Az aktív háztartások jövedel­mének túlnyomó része (83,5 szá­zaléka) munkából származott, és csak 14,0 százaléka volt pénzbe- ni társadalmi jövedelem. Az in­aktív háztartásokban a szemé­lyes jövedelemnek 36,6 százalé­kát tette ki a munkajövedelem. Az összes személyes jövedelem­nek az inaktív háztartásokban mintegy 24 százaléka, az aktív háztartásokban pedig csak 9 szá­zaléka származott a kisgazda­ságban végzett tevékenységből. Az egy főre jutó havi szemé­lyes jövedelem a kéttagú aktív háztartásokban volt a legmaga­sabb (6 941 forint). A taglétszám növekedésével a fajlagos jövede­lem—főként az eltartottak emel­kedő aránya miatt—csökkent. A kéttagú háztartások népességé­nek 14,5 százaléka, a 6 és több tagúakénak 54,0 százaléka élt a társadalmi minimumnál kisebb egy főre jutó személyes jövede­lemből. Ugyanakkor az 5 000 fo­rintnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők aránya a kéttagú háztartásokban 51,3 százalék, a 6 és több tagúakban csak 12,2 százalék volt. A háztartások közötti jövedel­mi különbségeket a gyermekek száma nagyobb mértékben hatá­rozza meg, mint a szülők kerese­te. A gyermeket nevelő háztartá­sok jövedelmi helyzete a gyer­meket nem nevelőkhöz képest továbbra is kedvezőtlenebb. Me­gyénkben a háztartások 57 szá­zaléka gyermektelen, 21 százalé­ka egy, 19 százaléka kettő, 3 szá­zaléka pedig három és több gyer­mekes volt. Az aktív háztartá­sokban az egy gyermekesek jö­vedelmi színvonala—az egy főre jutó szemlyes jövedelem alap­ján—78 százaléka, a két gyerme­keseké 63 százaléka, a három és több gyermekeseké pedig 53 százaléka volt a gyermektelene­kének. A gyermekes és a gyer­mek nélküli háztartások egy főre jutó személyes jövedelmének arányai a valóságosnál valamivel nagyobbnak mutatják a jövedel­mi helyzetükben levő differenci­ákat. Az anyagi-fogyasztási vi­szonyokban levő különbségeket jobban jellemzik az ún. fogyasz­tási egységre jutó jövedelmek. Az erre vonatkozó számítás fi­gyelembe veszi, hogy a gyerme­kek szükségletei a felnőttekénél alacsonyabbak, továbbá azt, hogy a nagyobb létszámú háztar­tásokban a közös szükségletek kielégítése nem igényel a háztar­tás létszámával arányosan na­gyobb összeget. Az aktív háztar­tásokban az egy gyermekesek jö­vedelmi színvonala—az egy fo­gyasztási egységre jutó szemé­lyes jövedelem alapján—86 szá­zaléka, a két gyermekeseké 75 százaléka, a három és több gyer­mekeseké pedig 68 százaléka volt a gyermektelenekének. A gyermek nélküli aktív háztartá­sok népességének 2„5 százaléka élt a társadalmi minimumnál ki­sebb egy főre jutó személyes jö­vedelemből, 47,9 százalékuk jö­vedelme pedig meghaladta a 6 600 forintot. Ugyanakkor a 3 és több gyermekesek 54,1 százalé­kának a társadalmi minimumnál kisebb volt a jövedelme, a vi­szonylag magas jövedelműek— havi 6 600 forint felettiek—ará­nya pedig csak 5,8 százalék volt. Jövedelmi különbségek figyel­hetők mega lakóhely jellege sze­rint is.. A városokban lakók egy főre jutó havi személyes jövedel­me mintegy 8 százalékkal kisebb volt, mint a községekben élőké. A községekben lakók jövedelmi helyzete főként a kisgazdaságból származó nagyobb jövedelem miatt kedvezőbb. A községek­ben csaknem minden háztartás rendelkezett kisgazdasággal, a városokban csak a 38 százaléka. Jacsó Mária KSH Heves Megyei Igazgatósága Ismerkedés Budapesten az új amerikai számítógépekkel Vas­függönyön innen, COCOM­listán túl A megnyitón Georg Maus, a M.A.U.S Kft igazga­tója beszélt (A szerző felvételei) 1989. október 17. Nevezetes nap. Budapesten ekkor nyílt meg a kaliforniai Apple szá­mítástechnikai konszern bu­dapesti bemutatója az Apple Center-ben. Eseményzuhatag. így jelle­mezhetjük az ország idei eszten­dejét. Mindenkinek honi állam­polgárnak éppen úgy, mint a kül­földi vendégeknek vagy megfi­gyelőnek, fejtörést okozhat, hogy miként csoportosítsa a tör­ténéseket értékük, fajsúlyúk és jellegük szerint, vagyis mit te­kintsen fontosnak és mit lényeg­telennek. Sok tehát a kiszámítha­tatlan, az viszont bizonyos, hogy az a budapesti vállalat, amely zászlajára a jövő technológáját írta, mindenképpen figyelemre­méltó és nem köznapi esemény. Ebben az esetben is, mint napja­inkban annyiszor, szerencsésen találkozik mindaz, ami jó nyuga­ton és keleten. A számítástechni­ka korszerű berendezéseit, ame­lyet az Egyesült Államokban gyártottak és a magyar tehetsé­get össze lehet kapcsolni és al­kalmazni lehet a gyakorlati élet­ben, az iparban, a mezőgazda­ságban, a kereskedelemben, te­levíziózásban vagy akár a gyó­gyászatban is. Egyetlen tény erejéig csupán egyetlen történetig visszapillan­tás: Az első számítógépet Neu­mann János konstruálta, aki mint köztudott, az Egyesült Álla­mokban élt. Rá is érvényes az, amit egy amerikai politikus je­lentett ki nemrégen. •.- Mi az Egyesült Államokban sokszor élveztük annak előnyét, és élvezzük ma is, hogy Magyar- országról különböző történelmi időszakokban ezrek és ezrek vándoroltak ki, és jutottak el hozzánk, köztük olyan tudósok is, akiknek nevét megtalálhatjuk a tudomány egyetemes történe­tében. Közéjük tartozik Neumann János is. Amióta azonban ő lét­rehozta az első számítógépet, azóta sok víz lefolyt a Mississippi medrében. A mai számítógépek egészen mások, mint amilyenek a legelsők voltak, és teljesítmé­nyük úgy viszonyulhat a maiak­hoz, mint a konflis a versenyau­tóhoz, vagy mint a gyerekek által készített sárkányok az űrhajó­hoz. Nem titok, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarországon nem volt olyan számítástechni­kai géppark, amely felvehette volna a versenyt a nyugati cégek hasonló gépállományával. Min­denki tudja, hogy miért. A CO- COM-lista ezt nem tette lehetővé. Nyugaton ugyanis attól tartot­tak, hogy katonai célokra hasz­nálják fel ezeket a berendezése­ket. Tekintettel arra, hogy a ma­gyar politikai életben új szelek fújnak és döntő változások tör­téntek a magyar politikában, megváltozott a nyugati magatar­tás is. Most már változások tör­téntek a COCOM-listán is, és olyan számítógépek is bejuthat­nak Magyarországra, amelyek döntően megváltoztatják az ed­digi helyzetet. Ehhez azonban kellett a ma­gánvállalkozás bátorsága, és a magántőke kezdeményezőkész­sége is. Az, hogy a legkorszerűbb számítógépek, vagyis a jövő technológiája bejuthasson Ma­gyarországra, az Georg Malis­nak, a minden újra érzékeny gaz­dasági szakembernek köszönhe­tő. 0 Bécsben már eredménye­sen tevékenykedett, hogy a ke­let-nyugati kapcsolatokat erősít­se. Legújabb tevékenységét mu­tatja a M.A. U.S. Kft létrehozása. A tőke 49 százaléka külföldi, míg 51 százaléka magyar. Körül­belül 40 millió forintos beruhá­zás történt, ez kizárólag magán­tőke. Ebből eredően jöhetett lét­re a Rózsadombon, vagyis a ma­gyar főváros egyik viszonylag csendes részében a modem köz­pont. Itt a romantikus nevű Bor­bolya utcában a legújabb techno­lógiát mutatják be, és első lép­csőként az Apple kaliforniai szá­mítástechnikai konszern beren­dezéseit ismertették meg a ma­gyar szakemberekkel. Érdemes egy kicsit közelebbről megismer­kedni egy ilyen, a nyugati szerve­zési stratégia tapasztalatait fel­használó bemutatóközpont szer­kezetével. Ez négy részből áll. 1. Desktop Publishing. Szö­vegszerkesztés, kép-, ill. szín­bontás, szedés és grafikai alkotá­sok az Apple Macintosh kompu­terrendszerben. Mindezt azon­ban színezi, ha úgy tetszik maga­sabb szintre emeli a magyar te­hetség, az innovációs készség. Jelentős szerepet kapnak itt a Budapest Grafika művészei, munkatársai. 2. Video-kommunikáció Apple Macintosh-bázison. A csúcstechnológia mindennapi al­kalmazása. Különösen modern berendezések érkeztek külföld­ről, köztük olyan színvonalú is, amellyel a szöuli olimpia televí­ziós trükkjeit előállították, vagy amilyenek a nyugat-európai te­levízióban, így a bécsi adásban vagy a Super Chanell műsorai­ban látható. 3. Adatbank. A számítástech­nika ma már nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. Azt az isme­rős mondást, hogy az ipar nélkül a nemzet félkarú óriás, így mó­dosíthatjuk: „Adatbank nélkül félkarú törpe a nemzet.” • 4. Nemzetközi kereskedőház. Itt is fontos szerepet kapnak a számítógépek. A hagyományt, a fantáziát és a legújabb technoló­giát ötvözik össze. így alakul ki az automatizált kereskedelmi mo­dell. Ennek működtetése az elő­jelek szerint kedvező lesz a ma­gyarországi és a külföldi partne­rek részére. ígéretes üzleti tárgya­lások jönnek létre, így csak egy mutatóba. Máris kapcsolatot te­remtettek termelőszövetkezetek­kel, hogy bartel-üzleteket hozza­nak létre a várható partnerekkel. Figyelemreméltó tehát a M.A.U.S. kft szerkezete, és má­sok számára is minta lehet, ho­gyan kell egy magánvállalkozást úgy megszervezni, hogy ebben a nyugati technológia és, ha úgy tetszik, a keleti kezdeményező­készség összekapcsolódjon és forintot vagy dollárt hozzon. Molnár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents