Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. november 16., csütörtök Ülést tartott az MSZP Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) csoportját felkérik, hogy vitassa meg a szakszervezetek állásfog­lalását a Parlapient elé kerülő kérdésekről, s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárusításának megakadályozása érdekében az MSZP Elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulaj­donnal, a tulajdonlással össze­függő ügyek rendezésében. Az Elnökség részt kíván venni az új érdekképviseleti törvény előké­szítésében is. Napirendre került a párt hát­térintézményeinek, konkrétab­ban a Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézet­nek a sorsa is. Egyetértés szüle­tett abban, hogy az állampárt le­építése nyomán a Politikai Főis­kolát állami kezelésbe kell adni. Az iskolát azonban olyan formá­ban kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak állami ke­zelésbe kívánnak adni. Az elnökség megvitatta a me­gyei pártlapok sorsának alakulá­sát is, erről azonban bővebb tájé­koztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő nép­szavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. El­mondta: nem változott a párt ér­tékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapo­dások megtorpedózására irá­nyul. A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvé­nyes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Ma­gyar Demokrata Fórum érveivel, álláspontjával, azzal a kiegészí­téssel, hogy a szocialisták hatá­rozott óhaja: mielőbb legyen Magyarországnak a nép által vá­lasztott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát — általában mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt válasz­tani —, hogy a népszavazás első kérdésére nemmel válaszoljon. Az újságírók érdeklődtek ar­ról is, mivel segíti az elnökség a pártapparátus leépítésének „ál­dozatul esett” több ezer káder el­helyezkedését. Kosa Ferenc az­zal válaszolt, hogy a pártállam le­építése az egész társadalom ügye. Tapasztalható azonban, hogy mindenütt idegenkednek az „ej­tőernyősöknek” titulált volt pártkáderektől, holott többsé­gük megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A békés átmenet biztosítása nagyobb toleranciát, az emberi méltóság tiszteletben tartását kívánná meg a társada­lom részéről is. Kelet-Európábán az ésszerűség győzött Jakovlev nyilatkozata A Szovjetunió a jövőben nem folyamodik a háború eszközéhez és nem küld csapatokat külföldre — jelentette ki Alekszandr Ja­kovlev, a japán — szovjet parla­menti társaság díszvacsoráján Tokióban. A nemzeti sajtóklub­ban méltatta a Kelet-Európán végigvonuló demokratikus és pluralista reformokat, hangsú­lyozva, hogy azok" az ésszerűség győzelmének számítanak, és győzelmet jelentenek a szocializ­mus számára”. Ami Kelet-Euró- pában végbemegy, teljesen nor­mális és egészséges, a kedvező irányú demokratikus folyamat nem jelent veszélyt senki számá­ra, kivéve azokat a kormányokat, amelyeknek még szükségük van a demokratizálásra — mondta. (MTI) Hiányzott a szovjet navigátor Moszkva leállította az Alaszka—Csukcs-f élsziget közti repülést A Szovjetunió kedden várat­lanul leállította azt a repülőjára­tot, amelyet egy kis amerikai ma­gántársaság üzemeltetett július óta A laszka és a Csukcs-félsziget között, a Bering-szoros fölött. A döntéssel gyakorlatilag lezárták az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka és a Szovjetunió eszki­mók lakta távol-keleti vidéke között csendben megnyílt határ- átkelőhelyet, miközben Nyugat felé sorra nyílnak az új szovjet határátkelőhelyek. A szovjetek két órával az egyik járat indulása előtt tiltották le a repülést, közölve, hogy a Be­ring Air a jövőben csak akkor re­pülhet, ha járatain lesz szovjet navigátor. Félő azonban, hogy a tízszemélyes kis gépeket közle­kedtető társaság nem engedheti meg magának egy állandó szov­jet navigátor alkalmazását. A légitársaság júliusi indulása óta már 84 járatot bonyolított le az alaszkai Nome és a szovjet-tá- volkeleti Provigyenyija között. A szovjet szabályok csak­ugyan előírják, hogy a Szovjetu­nióban üzemeltetett külföldi re­pülőgépeken legyen szovjet na­vigátor, kivéve, ha az illetékes minisztérium másként nem ren­delkezik. A kis amerikai légitár­saság eredetileg navigátor nélkü­li üzemelésre kapott engedélyt. (MTI) Burkolólapvásárt) 5-30 % engedménnyel! Minden termékünket termelői áron kínálunk vásárlóinknak, mely további 10 % megtakarítást jelent Önnek! Csak Romhányban! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Telefon: 27-11345, 27-12134, 27-12268 Nyitva tartás: hétköznap 7-15.30 óráig, szombaton 7-12 óráig. Ki kell alakítani az érdekek egyensúlyát Gorbacsov és Roland Dumas tárgyalásai A kelet-nyugati kapcsolatok­ban „egészen a közelmúltig ké­részük előtt álltunk” — jelentette ki kedden Mihail Gorbacsov, amikor fogadta a Moszkvában tartózkodó Roland Dumas fran­cia külügyminisztert. A szovjet államfő szerint most már meg­történt a választás: nem a konf­rontáció és nem az ideológiai harc, hanem az együttműködés fejlesztése, egy új és békés kor­szak kialakítása van napirenden, ami nyugalmat és megfontoltsá­got igényel. Dumas, aki Gorbacsov mel­lett Eduard Sevardnadze külügy­miniszterrel is találkozott, a ke­let-európai változások szovjet megítélését igyekezett kipuha­tolni. Ezzel összefüggésben hangzottak el Gorbacsov szavai, csakúgy, mint Sevardnadze kéré­se: miközben a Szovjetunió nem avatkozik be a szuverén kelet-eu­rópai államok belügyeibe, a Nyugat se támasszon feltételeket, és ne bátorítson szélsőséges meg­nyilvánulásokat ezekben az or­szágokban. Gorbacsov elnök üdvözölte a Kelet-Európábán zajló drámai változásokat, de fi­gyelmeztetett arra is, hogy senki sem kiálthatja ki magát a hideg­háború győztesének. A szovjet vezető a francia külügyminisz­terrel tartott keddi megbeszélése után nyilatkozott. A szovjet államfő szerint „fe­lesleges győzteseket hirdetni a hidegháború után, illetve ennek vagy annak a társadalmi rendnek a bukását deklarálni”. Ehelyett a változások reális értékelését kell elkészíteni, és ki kell alakítani az érdekek egyensúlyát— tette hoz­zá. (MTI) Az ellenzéki szóvivő nyilatkozata Mladenov toleráns A Glasznoszty klub szóvivőjének nyilatkozata Koprinka Cservenkova, a Klub a Glasznoszty és a Pereszt­rojka Támogatására nevű ellen­zéki értelmiségi szerveződés szó­vivője nyilatkozott az MTI tudó­sítójának a legfrissebb szófiai fej­leményekről. Mint már jelentet­tük, a BKP KB Politikai Bizott­sága helyreállította tizenegy olyan személy párttagságát, aki­ket Zsivkov és politikája bírálata miatt zártak ki a BKP-ból. Kö­zöttük van maga Cservenkova is. Két kizártnak azonban — Ivan Nikolov közgazdász professzor­nak és Ivan Marev professzornak — nem állították helyre a párt­tagságát, „mindannyiuk legna­gyobb meglepetésére”. Arra a kérdésre, hogy vállal- ják-e újra a párttagságot, a szóvi­vő így válaszolt: "Mindegyi­künknek magának kell eldönte­nie, tagja kíván-e lenni ennek a pártnak vagy sem. Ami engem il­let: az elmúlt időben sok min­dent újra kellett gondolnom, s ma sokkal kritikusabban látom ezt a pártot. Másrészről ugyan­akkor úgy vélem, hogy az ország új vezetésének esélyt kell kapnia, vagyis nem szabad kezdettől ta­gadással reagálnunk mindarra, amit ez a vezetés tesz. Én tehát egyelőre várok, amíg látható lesz: mennyire komolyan akarja a párt a saját belső megreformá­lását. Jelen formájában ugyanis, véleményünk szerint, képtelen bármilyen eredményes munká­ra: olyan embereket szelektált magába, akik nem gondolkod­nak. Fontos kérdés tehát: érde­kelni fogják-e a pártot a gondol­kodó, esetenként a saját vezető­ségétől eltérően gondolkodó emberek. Azt hiszem, ez hatá­rozza majd meg valamennyiünk döntését. Az új vezetés reagálá­sai most nagyon gyorsak, ezért én úgy érzem, nincs jogom a boj­kottra.” Az új főtitkárnak az értelmi­ség képviselőivel való keddi ta­lálkozójáról a Glasznoszty klub szóvivője elmondta, hogy őmaga nem volt ott, de tudja: a meghí­vottakat úgy válogatták össze, hogy azok valamennyi „színár­nyalatot” képviseljék, Zsivkov leglojálisabb híveitől az ellenzé­kig. A vezetés részéről Petar Mla­denov egyedül volt jelen, nem volt ott még Jordan Jotov, a szel­lemi szféráért felelős KB-titkár sem. Több mint két tucat felszó­lalás hangzott el, ezek a bulgáriai törökök és török nevek kérdésé­től egészen a tömegtájékoztatás nyíltságáig sok mindent felölel­tek. Főként a meghívottak be­széltek, Mladenov lényegében csak megköszönte véleményei­ket, amelyek — mint ígérte — ré­szévé lesznek egy, a jövő hónap­ban megtartandó központi bi­zottsági ülésre szánt beszámoló­nak. Persze senki se ringassa ma­gát abba az illúzióban, hogy ezek a problémák két nap alatt meg­oldhatók — figyelmeztetett Mla­denov, akinek „nagyon toleráns magatartása” kétségtelenül im­ponált másként gondolkodó hallgatóinak. (MTI) Döntött az amerikai szenátus A lengyel—magyar segélyről A száz tagú amerikai szenátus közép-európai idő szerint szerda hajnalban 99 szavazattal, ellen- szavazat nélkül elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a kö­vetkező három év során Lengyel- országnak 657 millió, Magyar- országnak 81 millió dolláros tá­mogatást nyújt a gazdasági refor­mok végrehajtásához. A törvény hivatalos célja „a demokrácia és a politikai pluralizmus támoga­tása” a két országban. Magyar vonatkozásban az összeg na­gyobbik részét beruházási alapra fordítják, amely hiteleivel a ma­gánszektor fejlesztését fogja se­gíteni. Ugyancsak magyar vo­natkozásban kisebb összegek jutnak középkelet-európai kör­nyezetvédelmi központ felállítá­sára, valamint a tudományos, a kulturális kapcsolatok fejleszté­sére, ösztöndíjakra, diákcserék­re. A Fehér Ház egy szóvivője az MTI kérdésére nem tudta meg­erősíteni, hogy az elnök mikor és milyen formában fogadja el a törvényt, amely jelentősen túl­megy George Bush eredeti javas­latán: az elnök összesen 435 mil­lió dollárt irányzott elő a két or­szág támogatására. A szóvivő közölte, hogy a Fehér Ház elv­ben támogatja a segítségnyújtást, de meg akarja ismerni a törvény részleteit. Bush hír szerint azt is igényli, hogy Lengyelország (az élelmiszersegélyen túlmenő) tá­mogatás folyósítása előtt kössön megállapodást a Nemzetközi Va­lutaalappal. (MTI) Vorkutai bányászok Ultimátum a kormánynak Ultimátumot intéztek a vor­kutai sztrájkoló bányászok a szovjet kormányhoz — jelentette kedd este a TASZSZ szovjet hí­rügynökség. Csak akkor veszik fel a munkát, ha a kormány előbb teljesíti anyagi és politikai köve­teléseiket. A bányászok politikai kiköté­se, hogy sztrájkbizottságukat is­merjék el állandó jelleggel mű­ködő szervnek, és adjanak neki különleges felhatalmazást. Gaz­dasági követeléseik az északi vi­dékeken dolgozóknak járó pót­lékokkal kapcsolatosak. A sztrájkoló bányászok egy küldöttsége pénteken fog tár­gyalni Moszkvában Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel. (MTI) Lengyelországot és hazánkat segítik Az Európai Közösség Phare-terve A hét vezető tőkés ország (az Egyesült Államok, Kanada, Ja­pán, Franciaország, az NSZK, Olaszország és Anglia) 1989. jú­lius 14-16 között Párizsban tar­tott csúcsértekezlete megbízta az Európai Közösségek Bizottsá­gát, hogy hangolja össze a len­gyel és a magyar reformfolyamat támogatására vállalkozó 24 fej­lett tőkés ország ebbéli tevékeny­ségét. 1989. augusztus 1-jére a bizottság Brüsszelbe összehívta a » 24-ek első koordinációs értekez­letét. Ezen a hét vezető tőkés or­szág, az Európai Közözösség (EK) többi állama (Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugá­lia, Spanyolország) és a hat EF- TA-ország (Ausztria, Finnor­szág, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország), továbbá Ausztrá­lia, Törökország és Új-Zéland vett részt. Az EK Miniszteri Ta­nácsa által július 27-én hozott határozat végrehajtásának konk­rét módozatait kidolgozva meg­szervezték a Lengyelországnak szóló élelmiszer-gyorssegélyt (130 millió ECU értékben). El­határozták, hogy a két reformor­szágnak a beruházások és a szak­mai képzés támogatásával, to­vábbá a piacrajutás elősegítésé­vel nyújtanak segítséget. Ennek megvalósítására munkacsopor­tokat állítottak fel. 1989. szeptember 17-19-én Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alel- nöke, a külkapcsolatok és a ke­reskedelempolitika felelőse láto­gatást tett Budapesten és Varsó­ban. Ilyen előkészítés után terjesz­tette elő a bizottság a 24-ek má­sodik koordinációs értekezletén — 1989. szeptember 26-án — a Phare-tervet, amely egyrészt pénzügyi támogatást irányoz elő a reformokhoz, másrészt a két ország termékeinek közösségipi- acrajutását kívánja elősegíteni. A terv elnevezése betűszó, a Lengyelországnak és Magyaror­szágnak gazdaságuk átalakításá­ra nyújtott segély rövidítése, de „fényszóró”-t is jelent. A Phare-terv keretében nyújt az EK Lengyelországnak ingye­nes élelmiszerszegélyt; ezt zlo­tyért forgalmazzák, s az így kép­ződő pénzalapot a két fél által létrehozott paritásos szerv a len­gyel mezőgazdaság fejlesztésére fordítja. A bizottság az első 130 millió ECU-s segélycsomag után újabbat dolgoz ki. A lengyel me­zőgazdaságot gépekkel és mű­trágyával is segítik. Ezen felül a közösség pénz­ügyi támogatást irányzott elő a reformokhoz, olyan területeken, mint közös beruházások elősegí­tése, a szakmai, elsősorban a me­nedzserképzés támogatása és a környezetvédelem. Ezt szolgálta egyrészt a közösségi költségve­tésben egy 200 millió ECU-s (220 millió dollár, napi árfolya­mon) külön lengyel-magyar költségvetési keret létrehozása. A bizottság ehhez még 100 millió ECU-t kért, arányosan, az egyes közösségi tagállamoktól, s a re­formok támogatására kész másik 12 országot, köztük az Egyesült Államokat és Japánt a közös ak­ció koordinátoraként további 300 millió ECU folyósítására szólította fel. Ebből tehát összesen 300 mil­lió ECU lenne a közösség saját megajánlása.A közösség Mi­niszteri Tanácsa jóváhagyta a 200 millió ECU-s keretet, ame­lyet a jövő évi költségvetésből e célokra fordíthatják, s az egyes tagállamok megajánlották a rá­juk háruló, összesen 100 millió ECU-s további, kétoldalú (bár a közösséggel összehangoltan fo­lyósítandó) keretet. Az Európai Parlament, amelytől a közösség költségvetésének jóváhagyása függ, a költségvetésben létesített 200 millió ECU-s hitelkeretet 300 millióra emelte. Ez 400 mil­lió ECU-re növelné a közösségi hozzájárulást, de a bizottság és a Miniszteri Tanács még nem fo­gadta el ezt a változtatást. A bizottság javasolta azt is, hogy az EK pénzügyi intézmé­nyei a közösségen belül alkalma­zott feltételeknek megfelelő köl­csönöket nyújtsanak a két re­formországnak. A Miniszteri Ta­nács ennek megfelelően 1990- 1992-re összesen 1 milliárd ECU (1,1 milliárd dollár) értékben ga­rantálta a közösségi költségve­tésből az Európai Beruházási Bank (EBB) által a két ország­nak nyújtandó kölcsönöket, amelyeknek előnyös feltételeit konkrét beruházási tervben pá­lyázhatják meg. Sem a 300 vagy a 400 millió ECU-s közösségi keret, sem az EBB-nek nyújtott 1 milliárd ECU-s garancia nem tartalmaz­za, hogy ebből az összegből meny­nyi jut majd Lengyelország és mennyi Magyarország támoga­tására, amint a konkrétan támo­gatásban részesítendő progra­mok kijelölése sem történt még meg. A szeptember 26-i akcióterv­ben a piacrajutás elősegítését ha­táridő nélkül említették. A bi­zottság október 12-én konkreti­zált javaslata alapján a Miniszteri Tanács november 6-án —január 1-jei hatállyal — megszüntette a közösség és Magyarország, illet­ve Lengyelország szerződésében egyes cikkek közösségi behoza­talának specifikus diszkriminatív — az „állami kereskedelműnek” minősített országokat” sújtó — mennyiségi korátozásait. Ma­gyarország vonatkozásában ezek 1995-ig lettek volna még érvény­ben, s a közösségi országokba irányuló magyar export mintegy 5 százalékát érintették. Az „álla­mi kereskedelmű ország” minő­sítést azonban a közösség nem szüntette meg. Ugyancsak janu­ár 1-jétől a két reformországra is kiterjesztette a közösség a fejlő­dő országokra vonatkozó általá­nos kedvezmények rendszerét (GSP), amely vámmentességet, illetve vámkedvezményeket biz­tosít az áruk széles köre számára — bár a mezőgazdasági cikkekre és a textilipari termékekre vonat­kozó GSP-kedvezményekről csak november 27-én hoznak döntést a miniszterek. A bizottság támogatja „nem specifikus” — tehát nemcsak er­re az országkörre vonatkozó — mennyiségi korlátozások felol­dását is, mivel azonban itt orszá­gok szélesebb körét érintő intéz­kedésről lenne szó, ez hosszabb tárgyalást igényel. A „fényszóró-akció” keretein belül tehát az Európai Közösség gyors ütemben kidolgozta a se­gítségnyújtás kereteit, s kapcso­latban áll a Nemzetközi Valutaa­lappal, amely Lengyelországgal és Magyarországgal jelenleg tár­gyalásokat folytat a gazdasági szanálásra irányuló intézkedé­sekről. A Valutaalap és Magyar- ország megegyezése esetén a kö­zösség megtárgyalhatja egy áthi­daló kölcsön nyújtását a magyar fizetési mérleg egyensúlyának biztosítására. Delors és Dumas budapesti, illetve varsói látogatása után no­vemberben a 24-ek újabb össze­hangoló értekezletet tartanak. December közepén pedig — elő­reláthatólag 13-án, vagyis már a közösség strasbourgi csúcsérte­kezlete után, amelynek egyik fő témája éppen a kelet-európai re­formok támogatása lesz — mi­niszteri, tehát politikai szintű ér­tekezletet tart a Phare-tervben összefogó 24 ország. A 24-ek közül többen a Phare-terv, és ál­talában a nyugati segítség nagy­arányú növelését tartják szüksé­gesnek. Baracs Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents