Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. november 16., csütörtök Ülést tartott az MSZP Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) csoportját felkérik, hogy vitassa meg a szakszervezetek állásfoglalását a Parlapient elé kerülő kérdésekről, s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárusításának megakadályozása érdekében az MSZP Elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek rendezésében. Az Elnökség részt kíván venni az új érdekképviseleti törvény előkészítésében is. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konkrétabban a Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. Az iskolát azonban olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak állami kezelésbe kívánnak adni. Az elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Magyar Demokrata Fórum érveivel, álláspontjával, azzal a kiegészítéssel, hogy a szocialisták határozott óhaja: mielőbb legyen Magyarországnak a nép által választott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát — általában mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt választani —, hogy a népszavazás első kérdésére nemmel válaszoljon. Az újságírók érdeklődtek arról is, mivel segíti az elnökség a pártapparátus leépítésének „áldozatul esett” több ezer káder elhelyezkedését. Kosa Ferenc azzal válaszolt, hogy a pártállam leépítése az egész társadalom ügye. Tapasztalható azonban, hogy mindenütt idegenkednek az „ejtőernyősöknek” titulált volt pártkáderektől, holott többségük megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A békés átmenet biztosítása nagyobb toleranciát, az emberi méltóság tiszteletben tartását kívánná meg a társadalom részéről is. Kelet-Európábán az ésszerűség győzött Jakovlev nyilatkozata A Szovjetunió a jövőben nem folyamodik a háború eszközéhez és nem küld csapatokat külföldre — jelentette ki Alekszandr Jakovlev, a japán — szovjet parlamenti társaság díszvacsoráján Tokióban. A nemzeti sajtóklubban méltatta a Kelet-Európán végigvonuló demokratikus és pluralista reformokat, hangsúlyozva, hogy azok" az ésszerűség győzelmének számítanak, és győzelmet jelentenek a szocializmus számára”. Ami Kelet-Euró- pában végbemegy, teljesen normális és egészséges, a kedvező irányú demokratikus folyamat nem jelent veszélyt senki számára, kivéve azokat a kormányokat, amelyeknek még szükségük van a demokratizálásra — mondta. (MTI) Hiányzott a szovjet navigátor Moszkva leállította az Alaszka—Csukcs-f élsziget közti repülést A Szovjetunió kedden váratlanul leállította azt a repülőjáratot, amelyet egy kis amerikai magántársaság üzemeltetett július óta A laszka és a Csukcs-félsziget között, a Bering-szoros fölött. A döntéssel gyakorlatilag lezárták az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka és a Szovjetunió eszkimók lakta távol-keleti vidéke között csendben megnyílt határ- átkelőhelyet, miközben Nyugat felé sorra nyílnak az új szovjet határátkelőhelyek. A szovjetek két órával az egyik járat indulása előtt tiltották le a repülést, közölve, hogy a Bering Air a jövőben csak akkor repülhet, ha járatain lesz szovjet navigátor. Félő azonban, hogy a tízszemélyes kis gépeket közlekedtető társaság nem engedheti meg magának egy állandó szovjet navigátor alkalmazását. A légitársaság júliusi indulása óta már 84 járatot bonyolított le az alaszkai Nome és a szovjet-tá- volkeleti Provigyenyija között. A szovjet szabályok csakugyan előírják, hogy a Szovjetunióban üzemeltetett külföldi repülőgépeken legyen szovjet navigátor, kivéve, ha az illetékes minisztérium másként nem rendelkezik. A kis amerikai légitársaság eredetileg navigátor nélküli üzemelésre kapott engedélyt. (MTI) Burkolólapvásárt) 5-30 % engedménnyel! Minden termékünket termelői áron kínálunk vásárlóinknak, mely további 10 % megtakarítást jelent Önnek! Csak Romhányban! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Telefon: 27-11345, 27-12134, 27-12268 Nyitva tartás: hétköznap 7-15.30 óráig, szombaton 7-12 óráig. Ki kell alakítani az érdekek egyensúlyát Gorbacsov és Roland Dumas tárgyalásai A kelet-nyugati kapcsolatokban „egészen a közelmúltig kérészük előtt álltunk” — jelentette ki kedden Mihail Gorbacsov, amikor fogadta a Moszkvában tartózkodó Roland Dumas francia külügyminisztert. A szovjet államfő szerint most már megtörtént a választás: nem a konfrontáció és nem az ideológiai harc, hanem az együttműködés fejlesztése, egy új és békés korszak kialakítása van napirenden, ami nyugalmat és megfontoltságot igényel. Dumas, aki Gorbacsov mellett Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel is találkozott, a kelet-európai változások szovjet megítélését igyekezett kipuhatolni. Ezzel összefüggésben hangzottak el Gorbacsov szavai, csakúgy, mint Sevardnadze kérése: miközben a Szovjetunió nem avatkozik be a szuverén kelet-európai államok belügyeibe, a Nyugat se támasszon feltételeket, és ne bátorítson szélsőséges megnyilvánulásokat ezekben az országokban. Gorbacsov elnök üdvözölte a Kelet-Európábán zajló drámai változásokat, de figyelmeztetett arra is, hogy senki sem kiálthatja ki magát a hidegháború győztesének. A szovjet vezető a francia külügyminiszterrel tartott keddi megbeszélése után nyilatkozott. A szovjet államfő szerint „felesleges győzteseket hirdetni a hidegháború után, illetve ennek vagy annak a társadalmi rendnek a bukását deklarálni”. Ehelyett a változások reális értékelését kell elkészíteni, és ki kell alakítani az érdekek egyensúlyát— tette hozzá. (MTI) Az ellenzéki szóvivő nyilatkozata Mladenov toleráns A Glasznoszty klub szóvivőjének nyilatkozata Koprinka Cservenkova, a Klub a Glasznoszty és a Peresztrojka Támogatására nevű ellenzéki értelmiségi szerveződés szóvivője nyilatkozott az MTI tudósítójának a legfrissebb szófiai fejleményekről. Mint már jelentettük, a BKP KB Politikai Bizottsága helyreállította tizenegy olyan személy párttagságát, akiket Zsivkov és politikája bírálata miatt zártak ki a BKP-ból. Közöttük van maga Cservenkova is. Két kizártnak azonban — Ivan Nikolov közgazdász professzornak és Ivan Marev professzornak — nem állították helyre a párttagságát, „mindannyiuk legnagyobb meglepetésére”. Arra a kérdésre, hogy vállal- ják-e újra a párttagságot, a szóvivő így válaszolt: "Mindegyikünknek magának kell eldöntenie, tagja kíván-e lenni ennek a pártnak vagy sem. Ami engem illet: az elmúlt időben sok mindent újra kellett gondolnom, s ma sokkal kritikusabban látom ezt a pártot. Másrészről ugyanakkor úgy vélem, hogy az ország új vezetésének esélyt kell kapnia, vagyis nem szabad kezdettől tagadással reagálnunk mindarra, amit ez a vezetés tesz. Én tehát egyelőre várok, amíg látható lesz: mennyire komolyan akarja a párt a saját belső megreformálását. Jelen formájában ugyanis, véleményünk szerint, képtelen bármilyen eredményes munkára: olyan embereket szelektált magába, akik nem gondolkodnak. Fontos kérdés tehát: érdekelni fogják-e a pártot a gondolkodó, esetenként a saját vezetőségétől eltérően gondolkodó emberek. Azt hiszem, ez határozza majd meg valamennyiünk döntését. Az új vezetés reagálásai most nagyon gyorsak, ezért én úgy érzem, nincs jogom a bojkottra.” Az új főtitkárnak az értelmiség képviselőivel való keddi találkozójáról a Glasznoszty klub szóvivője elmondta, hogy őmaga nem volt ott, de tudja: a meghívottakat úgy válogatták össze, hogy azok valamennyi „színárnyalatot” képviseljék, Zsivkov leglojálisabb híveitől az ellenzékig. A vezetés részéről Petar Mladenov egyedül volt jelen, nem volt ott még Jordan Jotov, a szellemi szféráért felelős KB-titkár sem. Több mint két tucat felszólalás hangzott el, ezek a bulgáriai törökök és török nevek kérdésétől egészen a tömegtájékoztatás nyíltságáig sok mindent felöleltek. Főként a meghívottak beszéltek, Mladenov lényegében csak megköszönte véleményeiket, amelyek — mint ígérte — részévé lesznek egy, a jövő hónapban megtartandó központi bizottsági ülésre szánt beszámolónak. Persze senki se ringassa magát abba az illúzióban, hogy ezek a problémák két nap alatt megoldhatók — figyelmeztetett Mladenov, akinek „nagyon toleráns magatartása” kétségtelenül imponált másként gondolkodó hallgatóinak. (MTI) Döntött az amerikai szenátus A lengyel—magyar segélyről A száz tagú amerikai szenátus közép-európai idő szerint szerda hajnalban 99 szavazattal, ellen- szavazat nélkül elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a következő három év során Lengyel- országnak 657 millió, Magyar- országnak 81 millió dolláros támogatást nyújt a gazdasági reformok végrehajtásához. A törvény hivatalos célja „a demokrácia és a politikai pluralizmus támogatása” a két országban. Magyar vonatkozásban az összeg nagyobbik részét beruházási alapra fordítják, amely hiteleivel a magánszektor fejlesztését fogja segíteni. Ugyancsak magyar vonatkozásban kisebb összegek jutnak középkelet-európai környezetvédelmi központ felállítására, valamint a tudományos, a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, ösztöndíjakra, diákcserékre. A Fehér Ház egy szóvivője az MTI kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy az elnök mikor és milyen formában fogadja el a törvényt, amely jelentősen túlmegy George Bush eredeti javaslatán: az elnök összesen 435 millió dollárt irányzott elő a két ország támogatására. A szóvivő közölte, hogy a Fehér Ház elvben támogatja a segítségnyújtást, de meg akarja ismerni a törvény részleteit. Bush hír szerint azt is igényli, hogy Lengyelország (az élelmiszersegélyen túlmenő) támogatás folyósítása előtt kössön megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. (MTI) Vorkutai bányászok Ultimátum a kormánynak Ultimátumot intéztek a vorkutai sztrájkoló bányászok a szovjet kormányhoz — jelentette kedd este a TASZSZ szovjet hírügynökség. Csak akkor veszik fel a munkát, ha a kormány előbb teljesíti anyagi és politikai követeléseiket. A bányászok politikai kikötése, hogy sztrájkbizottságukat ismerjék el állandó jelleggel működő szervnek, és adjanak neki különleges felhatalmazást. Gazdasági követeléseik az északi vidékeken dolgozóknak járó pótlékokkal kapcsolatosak. A sztrájkoló bányászok egy küldöttsége pénteken fog tárgyalni Moszkvában Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel. (MTI) Lengyelországot és hazánkat segítik Az Európai Közösség Phare-terve A hét vezető tőkés ország (az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, az NSZK, Olaszország és Anglia) 1989. július 14-16 között Párizsban tartott csúcsértekezlete megbízta az Európai Közösségek Bizottságát, hogy hangolja össze a lengyel és a magyar reformfolyamat támogatására vállalkozó 24 fejlett tőkés ország ebbéli tevékenységét. 1989. augusztus 1-jére a bizottság Brüsszelbe összehívta a » 24-ek első koordinációs értekezletét. Ezen a hét vezető tőkés ország, az Európai Közözösség (EK) többi állama (Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország) és a hat EF- TA-ország (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország), továbbá Ausztrália, Törökország és Új-Zéland vett részt. Az EK Miniszteri Tanácsa által július 27-én hozott határozat végrehajtásának konkrét módozatait kidolgozva megszervezték a Lengyelországnak szóló élelmiszer-gyorssegélyt (130 millió ECU értékben). Elhatározták, hogy a két reformországnak a beruházások és a szakmai képzés támogatásával, továbbá a piacrajutás elősegítésével nyújtanak segítséget. Ennek megvalósítására munkacsoportokat állítottak fel. 1989. szeptember 17-19-én Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alel- nöke, a külkapcsolatok és a kereskedelempolitika felelőse látogatást tett Budapesten és Varsóban. Ilyen előkészítés után terjesztette elő a bizottság a 24-ek második koordinációs értekezletén — 1989. szeptember 26-án — a Phare-tervet, amely egyrészt pénzügyi támogatást irányoz elő a reformokhoz, másrészt a két ország termékeinek közösségipi- acrajutását kívánja elősegíteni. A terv elnevezése betűszó, a Lengyelországnak és Magyarországnak gazdaságuk átalakítására nyújtott segély rövidítése, de „fényszóró”-t is jelent. A Phare-terv keretében nyújt az EK Lengyelországnak ingyenes élelmiszerszegélyt; ezt zlotyért forgalmazzák, s az így képződő pénzalapot a két fél által létrehozott paritásos szerv a lengyel mezőgazdaság fejlesztésére fordítja. A bizottság az első 130 millió ECU-s segélycsomag után újabbat dolgoz ki. A lengyel mezőgazdaságot gépekkel és műtrágyával is segítik. Ezen felül a közösség pénzügyi támogatást irányzott elő a reformokhoz, olyan területeken, mint közös beruházások elősegítése, a szakmai, elsősorban a menedzserképzés támogatása és a környezetvédelem. Ezt szolgálta egyrészt a közösségi költségvetésben egy 200 millió ECU-s (220 millió dollár, napi árfolyamon) külön lengyel-magyar költségvetési keret létrehozása. A bizottság ehhez még 100 millió ECU-t kért, arányosan, az egyes közösségi tagállamoktól, s a reformok támogatására kész másik 12 országot, köztük az Egyesült Államokat és Japánt a közös akció koordinátoraként további 300 millió ECU folyósítására szólította fel. Ebből tehát összesen 300 millió ECU lenne a közösség saját megajánlása.A közösség Miniszteri Tanácsa jóváhagyta a 200 millió ECU-s keretet, amelyet a jövő évi költségvetésből e célokra fordíthatják, s az egyes tagállamok megajánlották a rájuk háruló, összesen 100 millió ECU-s további, kétoldalú (bár a közösséggel összehangoltan folyósítandó) keretet. Az Európai Parlament, amelytől a közösség költségvetésének jóváhagyása függ, a költségvetésben létesített 200 millió ECU-s hitelkeretet 300 millióra emelte. Ez 400 millió ECU-re növelné a közösségi hozzájárulást, de a bizottság és a Miniszteri Tanács még nem fogadta el ezt a változtatást. A bizottság javasolta azt is, hogy az EK pénzügyi intézményei a közösségen belül alkalmazott feltételeknek megfelelő kölcsönöket nyújtsanak a két reformországnak. A Miniszteri Tanács ennek megfelelően 1990- 1992-re összesen 1 milliárd ECU (1,1 milliárd dollár) értékben garantálta a közösségi költségvetésből az Európai Beruházási Bank (EBB) által a két országnak nyújtandó kölcsönöket, amelyeknek előnyös feltételeit konkrét beruházási tervben pályázhatják meg. Sem a 300 vagy a 400 millió ECU-s közösségi keret, sem az EBB-nek nyújtott 1 milliárd ECU-s garancia nem tartalmazza, hogy ebből az összegből menynyi jut majd Lengyelország és mennyi Magyarország támogatására, amint a konkrétan támogatásban részesítendő programok kijelölése sem történt még meg. A szeptember 26-i akciótervben a piacrajutás elősegítését határidő nélkül említették. A bizottság október 12-én konkretizált javaslata alapján a Miniszteri Tanács november 6-án —január 1-jei hatállyal — megszüntette a közösség és Magyarország, illetve Lengyelország szerződésében egyes cikkek közösségi behozatalának specifikus diszkriminatív — az „állami kereskedelműnek” minősített országokat” sújtó — mennyiségi korátozásait. Magyarország vonatkozásában ezek 1995-ig lettek volna még érvényben, s a közösségi országokba irányuló magyar export mintegy 5 százalékát érintették. Az „állami kereskedelmű ország” minősítést azonban a közösség nem szüntette meg. Ugyancsak január 1-jétől a két reformországra is kiterjesztette a közösség a fejlődő országokra vonatkozó általános kedvezmények rendszerét (GSP), amely vámmentességet, illetve vámkedvezményeket biztosít az áruk széles köre számára — bár a mezőgazdasági cikkekre és a textilipari termékekre vonatkozó GSP-kedvezményekről csak november 27-én hoznak döntést a miniszterek. A bizottság támogatja „nem specifikus” — tehát nemcsak erre az országkörre vonatkozó — mennyiségi korlátozások feloldását is, mivel azonban itt országok szélesebb körét érintő intézkedésről lenne szó, ez hosszabb tárgyalást igényel. A „fényszóró-akció” keretein belül tehát az Európai Közösség gyors ütemben kidolgozta a segítségnyújtás kereteit, s kapcsolatban áll a Nemzetközi Valutaalappal, amely Lengyelországgal és Magyarországgal jelenleg tárgyalásokat folytat a gazdasági szanálásra irányuló intézkedésekről. A Valutaalap és Magyar- ország megegyezése esetén a közösség megtárgyalhatja egy áthidaló kölcsön nyújtását a magyar fizetési mérleg egyensúlyának biztosítására. Delors és Dumas budapesti, illetve varsói látogatása után novemberben a 24-ek újabb összehangoló értekezletet tartanak. December közepén pedig — előreláthatólag 13-án, vagyis már a közösség strasbourgi csúcsértekezlete után, amelynek egyik fő témája éppen a kelet-európai reformok támogatása lesz — miniszteri, tehát politikai szintű értekezletet tart a Phare-tervben összefogó 24 ország. A 24-ek közül többen a Phare-terv, és általában a nyugati segítség nagyarányú növelését tartják szükségesnek. Baracs Dénes
