Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 272. szám ÁRA: 1989. november 16., csütörtök 4,30 FORINT ÉGI JELEKRE VÁRNAK FELSŐTÁRKÁNYBAN „...a televíziós műholdadásokat látni vágyók hoppon ma­radtak.” (3. oldal) KÖLTŐI KÉRDÉSEK AZ ÖREGEKRŐL „...nagy .úr a szegénység, de megalázó is.” A MEGGYŐZŐDÉSES MEGGYŐZHETETLEN „Mi erre a négy igennel mondunk nemet.” (3. oldal) (4. oldal) AKI HALLGAT, BELEEGYEZNI LÁTSZIK „...sírni sem szabad, kérdezni sem, ha élni akarunk...” (4. oldal) Garantálni kell a kommunikáció szabadságát! Ülést tartott az MSZP Elnöksége Műszaki-közgazdasági hetek ’89 A gazdasági kibontakozás és a vállalkozások esélyei Dr. Kemenes Ernő és a nagyszámú hallgatósága (Fotó: Gál Gábor) A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrális-bürokratikus pártálla­mi irányítás igényeihez igazo­dott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommuni­kációs intézmények struktúrájá­nak, működési gyakorlatának gyökeres átalakítását — hangoz­tatja az MSZP Elnökségének ál­lásfoglalása, amelyet a pártel­nökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában. A pártel­nökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferenci­án Kosa Ferenc elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP vá­lasztási irodájának vezetője és Tóth András az országos irodá­jának vezetője számolt be a ta­nácskozás eredményeiről. Kosa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvá­nosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnök­ség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnök­ség most elvi ajánlásokat dolgo­zott ki a sajtódemokrácia érvé­nyesítése érdekében. Ezek sorá­ban az MSZP határozottan le­szögezi azon véleményét, hogy a televízió, a rádió, illetve más fon­tos tömegkommunikációs intéz­mények nem valamely párt, ha­nem az egész társadalom, a nem­zet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeleté­nek módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tar­tozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramla­tok és vélemények szabad kifej­tését. Az MSZP Elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó telekommunikációs tör­vény kidolgozására. Ennek fel­adata lenne, hogy szabályozza az intézmények, illetve az ott dol­gozó munkatársak jogait és köte­lességeit, biztosítsa az alkotás, a szólás szabadságát, ugyanakkor gátat vessen az információs hata­lommal való visszaélés bármely Tegnap volt két éve, hogy 1987. november 15-én a Ceau- sescu-rezsim brutálisan vérbe fojtotta a brassói munkások tün­tetését. A szavukat jogosan föle­melő, emberi életet követelő ro­mán dolgozók sem gondolhattak arra, hogy az ottani hatalom — a ’’munkások államában” — fegy­verrel fordul saját munkásai el­len. Az áldozatok pontos számá­ról nincsenek adatok, de tény, hogy sokan a brassói utcák és te­rek kövein lelték halálukat, má­sokat pedig később végeztek ki. A két évvel ezelőtti tragikus eseményre és az áldozatokra em­lékeztek tegnap az ország szá­mos pontján. A demonstráció támogatására a Fiatal Demokra­ták Szövetsége országos gyertya­formájának. A pártelnökség az­zal az ajánlással fordul a kor­mányhoz, hogy hozzon létre egy társadalmi bizottságot köztiszte­letben álló személyiségekből, a jelentősebb pártok és szervezetek képviselőiből a telekommuniká­ciós intézmények demokratikus átalakításának és működésének felügyeletére. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a rendkívül je­lentős társadalmi funkciót ellátó tömegtájékoztatási intézmények számára biztosítani kell a megfe­lelő anyagi, technikai eszközöket és gondoskodni kell az ott dolgo­zók erkölcsi és anyagi megbecsü­léséről. Tóth András arról számolt be, hogy az Elnökség ülésén teríték­re kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel ösz- szefüggésben. A pártba belépett mintegy 40-45 ezer tag joggal el­válja ugyanis, hogy ne kerülje­nek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták ma­gukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációk­ban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pel­lengérre állítani, ezért azzal a fel­hívással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések, alapszervezetek szűrjék ki a párt számára kártékony embereket. Az MTI munkatársának érdek­lődésére a sajtótájékoztatón el­mondták, hogy az elnökségi ülé­sen nem merültek fel konkrét ne­vek, esetek az említett visszaélé- ekkel kapcsolatban. Az elnökség elvi jelentőségű nyilatkozatot kí­vánt tenni, amivel elsősorban a pártszerveződés folyamatát kí­vánták meggyorsítani. Tóth András ugyanakkor közölte, hogy az erkölcsi követelmények­kel összefüggő kérdéseket a de­cember 16-án kezdődő országos párttanácskozás elé viszik, így nem kizárt, hogy a visszaéléseket akkor konkrétabb formában is megnevezik. Az elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást, misze­rint az MSZP stratégiai szövet­ség kialakítására törekszik a szakszervezetekkel. Ennek érde­kében rendszeres konzultációkat szerveznek. A párt parlamenti (Folytatás a 2. oldalon) gyújtási akciót szervezett Buda­pesten kívül 25 városban. Ehhez az akcióhoz vidéken a kisgazda- párt és a Szolidaritás Szakszerve­zeti Munkásszövetség helyi szer­vezetei csatlakoztak. Egerben, a Széchenyi úti Fi- desz-iroda előtt egész nap gyer­tyát és különböző könyveket, ki­adványokat árultak. Délután és este pedig a gyertyák meggyújtá­sával emlékeztek az elesett tün­tetőkre. A gyertyák árusításából be­folyt összeg felét egyébként a Fi­desz a Magyarországon élő ro­mániai menekülteknek ajánlja fel, a másik részéből pedig gyógyszereket kívánnak vásárol­ni, amit eljuttatnak majd a Ro­mániában élőknek. Merre tart ma a magyar gaz­dasági kibontakozás? Milyen a feltételrendszer, amelyben él­ünk, és miként alakulhat a kö­vetkező években? Többek kö­zött ezekről esett sző a műszaki­közgazdasági hetek '89 rendez­vénysorozatának kiemelt ese­ményén, szerdán délután Eger­ben, a dohánygyár nagytermé­ben. Ezen részt vett Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsá­nak elnöke is. A nagyszámú érdeklődőt dr. Domán László, az MTESZ He­ves Megyei Szervezetének titká­ra köszöntötte, majd dr. Keme­nes Ernő miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke tartott elő­adást A kibontakozás és a vállal­kozás a gazdaságban címmel. Bevezetőjében arról szólt, hogy 1989. gazdasági mérlege az eddi­giekben vegyes képet mutat. Vannak benne reményt keltő vo­nások, ugyanakkor éleződtek a feszültségek néhány területen, amelyek a jövőre nézve veszélye­ket jelenthetnek. Az idei eszten­dő a magyar gazdaságban elég látványos teljesítményjavulást hozott, néhány helyen viszont a gazdasági válság mélyülése a jel­lemző. Kiemelte, hogy a tavalyi esztendő volt az első év a kor­mány által korábban meghirde­tett stabilizációs program meg­valósításának folyamatában. A cél a fizetési mérleg javítása és az adósságállomány csökkentése volt a történelmileg kialakult gazdasági szerkezeten belül. Mindez nem volt eredményte­len, hiszen 550 millió dolláros kereskedelmi aktívummal zárta az évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor csökkent a fizetési mérleg hiánya is. Az idén más stílusú kormány­zati munkával, új kezdeményezé­sekkel a kínálat élénkítő, az ex­port fejlesztését ösztönző, libera­Hasznosítható tapasztalato­kat és példát adó törekvéseket gyűjthettek Gyöngyösön, a Vá­ros- Községvédő és -szépítő Egyesületek Szövetsége választ­mányának tagjai november 14- én és 15-én. Az történt, hogy a gyöngyösi szervezet meghívására a választ­mányi gyűlésüket ebben a mátra- alji városban tartották meg. Meghallgatták dr. Seregi József­nek, a helyi városépítők elnöké­nek tájékoztató előadását. Meg­állapították, hogy a gyöngyösiek kezdeményezése a második vi­lágháború hősi emlékművének felállítására, a Képzőművészeti Alappal kialakított jó kapcsola­taik megszervezésének módoza­tai, valamint a helytörténeti munka eredményei alkalmasak, lizációs gazdaságpolitika került előtérbe. Mindez persze kocká­zatokkal is járt, ám mégis kezdeti eredményekhez vezetett. Az ex­portértékesítés tovább fokozó­dott, és az import is igen dinami­kusan növekedett a gazdaság­ban. Ez biztató, hiszen a kibon­takozás lehetőségét magában hordja. Változások figyelhetők meg a termelésben, az esztendő jó mezőgazdasági eredmények­kel zárul, és az ipari üzemek egy jelentős csoportja növeli terme­lését. Javult a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, és az élő­munka hatékonysága. Miközben ezek a kedvező folyamatok ját­szódnak le — hangoztatta dr. Ke­menes Ernő —, jelentős árnyol­dalai is vannak a gazdaságnak. Zavarok keletkeztek a kelet-eu­rópai országokkal folytatott pia­ci kapcsolatainkban, és a kor­mány exportkorlátozó intézke­désekre is kényszerült. Ez azt jel­zi, hogy a következő években is tartós piacvesztéssel számolha­tunk. A konvertibilis elszámolá­sú fizetési mérlegünk kedvezőt­lenebbül alakul a tervezettnél. Ez összefügg adósságállomá­nyunkkal, annak kamat- és fize­tési kötelezettségeivel. Az ide­genforgalmi bevételek irányítási hiányosságok miatt nem úgy ala­kulnak, mint ahogy szerettük volna. Miután 1988-ban csök­kent a lakosság fogyasztása, az idei évben ez növekszik várható­an 2 százalékkal. Mindez össze­függ a bérliberalizálással és azzal a kiterjedt szociálpolitikai intéz­kedéssorozattal, amelyet a kor­mány kiemelten kezelt. Az említett kedvező és kedve­zőtlen jelenségek arra intenek, hogy a kormány mérlegelje, mi­lyen intézkedéseket tehet a ki­bontakozás irányában a követ­kező években. Dr. Kemenes Er­nő aláhúzta, hogy csak a nemzeti hogy országosan elterjedjenek a gyöngyösi módszerek alapján. A választmány a munkáját no­vember 14-én azzal kezdte Gyöngyösön, hogy a helybeli ta­pasztalatokat gyűjtötte össze, amiről a megjegyzéseket novem­ber 15-én tehették meg a jelenlé­vők. Az elmúlt egy év munkáját a szövetség működésére vonatko­zóan dr. Csáky Csaba, a szövet­ség titkára foglalta össze. Ugyan­csak ő összegezte a Pécsett lezaj­lott tapasztalatcsere tanulságait. S. Hegedűs László, a szövetség elnöke a téli közgyűlés és a Gö­döllőn megrendezendő országos tapasztalatcsere feladatait kör­vonalazta. Megvitatták annak a lehetősé­gét, hogy az új lakótelepek, a pa­nelházas városok felújítása és munkánk javításával várhatók újabb sikerek. A kormány éppen ezért, figyelembe véve a kedvező világpiaci lehetőségeket, a hazai gazdasági folyamatokat élénkí­teni kívánja. Ebben elsődleges­séget élvez az export további fo­kozása, főleg a tőkés országok felé, amelyet új piacok nyitásával és gazdasági diplomáciával igyekszünk biztosítani. Nagyon fontos, hogy tovább javuljanak a teljesítmények, és felgyorsuljon a szerkezetátalakítás. Ennek ér­dekében 1990-ben új elemek lép­nek a gazdálkodásba. Tovább bővítik az import liberalizálását, ugyanakkor a nemzetközi piac hatásait érvényesítik a belső pia­cokon is. Ez várhatóan kikény­szeríti a szerkezeti változtatáso­kat. A kormány eltökélt szándé­ka a vállalkozások erőteljesebb támogatása, melyre programot dolgozott ki. Miután növekszik a gazdasági kényszer, így a teljesít­mények fokozásának elenged­hetetlen eszköze a húzóerőt fel­tételező érdekeltség fokozása, melynek új eleme lesz a tulajdo­nosi érdekeltség megjelenése a gazdaságban. Bár kockázatos, mégis fontos 1990-ben is a libe­ralizált bérszabályozás. Kifejtette, hogy az elképzelé­sek megvalósítására továbbra is szigorú költségvetési és banki politikát folytatnak. Radikálisan csökkentik az állami támogatá­sok körét, és lesznek változtatá­sok az adórendszerben is. Vége­zetül hangoztatta, hogy csak ak­kor van esély a kibontakozásra, ha a piacváltást, a modernizáci­ót, a gazdaság intézményrend­szerét minél gyorsabban sikerül átalakítani. Természetesen ez a folyamat nagyon sok bizonyta­lansággal, rengeteg kockázattal és feszültséggel jár, amelyet hely­zetünkben vállalni kell. Mentusz Károly szépítése milyen eljárásokat tesz szükségessé. Beszámoltak arról, hogy az Európa Tanács szakmai szerve­zete teljes jogú tagjának válasz­totta a magyar szövetséget. A városvédők európai szövet­sége pedig tanácskozási jogot adott a magyar társszervezetnek. Hogy az NSZK hasonló csopor­tosulásával milyen kapcsolato­kat sikerült kialakítani, azt Rá­day Mihály, a szövetség alelnöke és dr. Csáky Csaba, a szövetség titkára ismertette. Elhatározták a gyöngyösi tanácskozáson azt is, hogy országos mozgalmat indí­tanak a helytörténeti tanköny­vek megírására úgy, hogy a könyvet a szakminisztérium el­fogadja, és az anyagot a tanterv­be beépítse. Polltizálóbb párttagok Hazánk változó társadal- j mi-politikai életében nem- | csak a pluralizmust, hanem a l \ kis létszámú pártokat is szók- ; ’ nunk kell. A százezrek emle- J getéséhez szokott fülnek } ^ meglehetősen idegenül * ’ hangzik még, amikor csupán l tíz-húszezer körüli vagy en- í nél kisebb, sőt jóval szeré- 1 nyebb, mindössze néhány százas adatokról beszélnek s gyűléseken és kongresszuso- í kon. Idő kell, amíg szemünk sem rebben, arcizmunk sem rándul ezek hallatán, nagyon I is természetesnek találjuk a I statisztika ilyenféle jelenté- | seit. Jó idő eltelt ahhoz is, amíg i a mindentudó, mindenható i párt — az egyetlen — helyén I többet akaró, sokféle szerve- j zet lett, s képviselőik felis- i merték, hogy felduzzasztott, \ olykor mammut-apparátu- I sok nem feltétlenül szüksé- | gesek irányításaikhoz. Pél­dák sora bizonyítja már, ! hogy valóban társadalmi ! munkában, egyéb fontos el- I | foglaltság, teendő, főállás í mellett is lehet eredménye- j | sen szervezni, támogatókat I találni a nemes ügyeknek. S ] aligha csak a választott testü­letek mennyisége, nagysága garantálhatja a sikert. Előbb vagy utóbb rájö­vünk arra is, hogy pusztán a tagdíjfizetésért meglehető­sen értelmetlen dolog az em­bernek ide vagy oda belép­nie. A hovatartozás jóval többet jelent. Igazi meggyő­ződést, elkötelezettséget, cselekvő részvételt a min­dennapi munkában, a lakó- területi, az országos politiká­ban. Nincs szükség semmi színlelésre, álszimpátiára. Különösebb kockázat, féle­lem, hátrány nélkül is lehet a szívre, az észre hallgatni, s ki- nek-kinek döntenie arról, hogy hol a helye. A politizáló párttagok ideje jött el, azoké, akik való­ban kedvvel kerülnek a közé­let küzdőpályáira akár a leg­egyszerűbb szerepekben is, s tényleg szíwel-lélekkel pró­bálják képviselni, hirdetni szervezeteik programját, új hittel iparkodnak felsora­kozni tisztségviselőik mögé. Azon vannak, hogy válasz- tottaik valamennyi tagtársuk bizalmát élvezzék, ha pedig méltatlanok erre, nyíltan mindjárt kifejezésre is juttat­ják. A közös hangra törek­szenek, tisztességgel akarnak osztozni a feladatokon, őrzik pártjaik tisztaságát, hitelét. Nemcsak beszélnek a de­mokráciáról, hanem alakít­ják is nap nap után. Rábeszé­lés nélkül akaiják magukkal sodorni a többieket a még hallgató, csöndes vagy éppen szótlan, mozdulatlan tömeg­ből. S egyre kevésbé harsány jelszavakkal, hordószónok­latokkal, sokkal inkább a vi­lágos, egyenes beszéddel, megnyugtató szavakkal. Amire a leginkább szükség van. Főleg pedig ami méltóbb is azokhoz, akik a korábbiak­nál különbek szeretnének lenni, s — mint vallják — már a történelem ítéletétől sem tartanak. Gyóni Gyula A szolidaritás gyertyái Emlékezés a brassói tüntetésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents