Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

POLITIKAI NAPILAP 4 NÓTASZERZŐ TISZTELETE „Ahogy tudott, úgy segített a rászorulókon, szegényeken.” (3. oldat) LEVÉL KOLUMBUSZRÓL „...nincs Gagarinunk, csak farkasbercink..." (3. oldal) EGY NÉPBETEGSÉG EGRI GYÓGYÍTÓI „...a szer már ebben a megyében is rendelkezésre áll...” (4. oldal) SZEMLÉLETI SZEMLÉLŐDÉS „Szívóssá váltam, mint egy macska.” (5. oldal) Magyar — lengyel — keletnémet ütőadu Thatcher—Mitterrand kártyacsata Párizsban? Feloldották az építési tilalmat a Kertész utcán (Fotó: Szántó György) Párizsban szombat este a ma­gyar — lengyel — keletnémet „kártya” lesz az ütőadu mind a közös piaci integrálás felpörge­tését sürgető Francois Mitter­rand francia elnök, mind a fék­pedálra taposó Margaret That­cher brit kormányfő kezében az Európai Közösségek vezetőinek tizenkét személyes asztalánál. Londonban így látják kirajzo­lódni a rendkívüli csúcstalálko­zón várható alaphelyzetet Mit­terrand drámai kezdeményezése és Thatcher asszony hétfőn este elhangzott beszéde nyomán. Brit megfigyelők némi iróniá­val állapítják meg, hogy Párizs és London most egyaránt a berlini fal leomlásában kicsúcsosodó kelet-európai változásokra hi­vatkozva próbálja igazolni saját álláspontját és kenyértörésre vin­ni régi vitáját az európai közös­ség jövőjét, integrálódásának ter­mészetét és mértékét illetően Brit megfigyelők általában egyetértenek Margaret That­Horn Gyula külügyminiszter, Kjell Magne Bondeviknek, az Európa Tanács Miniszteri Bi­zottsága soros elnökének meghí­vására kedden Strasbourgba uta­zott, ahol részt vesz az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 85. ülésszakán. A 23 ország kül­ügyminisztereiből álló testület ülése során Horn Gyula hivata­Az 1987. november 15-i bras­sói munkástüntetésről és áldoza­tairól emlékeznek meg ma a bu­dapesti román nagykövetség előtti tömegdemonstráción. A csendes tüntetés, amelyet ellen­zéki szervezetek által a hazánkba menekült román állampolgárok csoportjainak képviselőiből álló November 15. Bizottság szervez, este hat órakor kezdődik. A de­monstráció során magyar és ro­mán szónokok beszédei hangza­nak el, s a román menekültek pe­tíciót szándékoznak átnyújtani a nagykövetségen. Fél nyolckor kezdi meg a Szabad Románia Demokratikus Mozgalom öt ak­tivistája nyolcnaposra tervezett éhségsztrájkját, amellyel a Ceau- sescu-diktatúra, valamint az RKP főtitkárának tervezett újra­választása ellen kívánnak tilta­kozni. A demonstráció támogatására a Fiatal Demokraták Szövetsége országos gyertyagyújtási akciót szervezett. Az akció során — amelynek jelszavai: Emberi jo­gokat Romániában! és Szolidari­tás Erdéllyel! — 25 városban, Budapesten pedig a Villányi úti Chernek azzal a nyomatékos fi­gyelmeztetésével, hogy a Nyu­gatnak nem szabad semmi olyat tennie, ami Kelet-Németország- nak a Varsói Szerződésről való leválasztására irányuló törekvés­nek tűnhetne, avagy bármilyen más módon veszélyeztethetné Mihail Gorbacsov és a kelet-eu­rópai reformerők helyzetét. Ér­velésmódjának megítélésében azonban már két táborra szakad­nak a megfigyelők. A konzervatív bulvárlapok, mint például a Daily Express, a The Sun és a Daily Mail, egyér­telműen támogatásukról biztosí­tották Margaret Thatcher asz- szonyt. Kiváltképpen helyeslik azt a felhívását, hogy az Európai Közösségeknek a saját belső ügyeibe való „rögeszmés” bele- merülés helyett most minden fi­gyelmet a kelet-európai változá­sok felgyorsulásában rejlő veszé­lyekre, a NATO stabilitását is fe­nyegető drámai fejleményekre kell összpontosítania. losan bejelenti, hogy hazánk tel­jes jogú tagja kíván lenni a szer­vezetnek, s letétbe helyezi az Eu­rópa Tanács három konvenciójá­hoz — a természeti környezet megőrzéséről, a külföldi jogról, valamint a kulturális együttmű­ködésről szóló egyezményekhez — történő csatlakozásunk meg­erősítő okiratát. Szent Anna-templomnál, a Fel- szabadulás téri Ferences-temp­lomnál, a Deák téri evangélikus templomnál, a Kálvin téri refor­mátus templomnál, valamint a Batthyány-örökmécsesnél gyújtják meg egyidejűleg este hat órakor az emlékezés gyertya­lángjait. A Fidesz akciójához vi­déken a kisgazdapárt és a Szoli­daritás Szakszervezeti Munkás­szövetség helyi szervezetei csat­lakoztak. Baráth Gergely, a Fi­desz választmányának tagja el­mondta, hogy a gyertyákat szer­dán reggel 7 órától huszonöt vi­déki városban és Budapesten 23 standon árusítják a fideszesek. Szeretnék, ha minél több állam­polgár vásárolna, illetve gyújta­na gyertyát este hat órakor, s ily módon emlékezne meg a brassói munkástüntetés áldozatairól, il­letve vállalna szolidaritást a Ro­mániában élőkkel. A gyertyák árusításából származó összeg felét a Fidesz a Magyarországon élő romániai menekülteknek ajánlja fel, másik feléből pádig gyógyszereket kívánnak eljuttat­ni a Romániában élőknek. Eger Város Tanácsa nemrégi­ben tekintette át a megyeszékhe­lyen végzett lakossági önerős formában épülő közműberuhá­zások helyzetét. Megállapították, hogy a fej­lesztési lehetőségek csökkenése miatt Egerben is leállt az elmúlt évek folyamán az állami közmű­építés. Ézzel szemben a lakossá­gi igény megnőtt, amihez páro­sult az anyagi terhek vállalása is. Lakóközösségek — például ut­cánként — építőközösséget ala­kítanak, s vállalják, hogy a veze­téket saját pénzen (esetleg tanácsi támogatással) megvalósítják, majd utána azt térítés nélkül át­adják állami tulajdonba: az üze­meltető vállalatnak. Ez a forma egyébként 1984 óta egyre nép­szerűbb. Ennek jele, hogy e kö­zösségek száma állandóan emel­kedik. Különösen a gázelosztó vezeték építésére alakulnak ilye­nek, de nagy kedv mutatkozik a szennyvízcsatorna létesítésére is. Annál is inkább, mert a magáne­rős ivóvíz és szennyvízcsatorna létesítése rövidebb időt vesz igénybe, mint a gázelosztó veze­téké. Ennek oka, hogy a gázve­zeték építését igen nagy tortúra — engedélyezési eljárás — előzi meg, s ez az emberek türelmét joggal kezdi ki. A magánerős közműveket is sújtja a tavaly januárban beveze­tett általános forgalmi adó: 1988-ban csupán az ivóvíz- és Díjkiosztással kezdődött a vállalkozói ankét kedden a MOM művelődési házában. Pozsgay Imre államminiszter át­adta a „kiváló vállalkozás 1989.” címet tanúsító oklevelet azon tíz vállalkozás vezetőjének, amelye­ket az idén a legeredményesebb­nek ítélt a VOSZ zsűrije. Pozsgay Imre a díjak átadását követően a jelenlegi gazdasági körülmények ellentmondásossá­gára hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a vállalkozókedvet az utóbbi évtizedekben visszaszorí­totta a bürokrácia, az elosztásos rendszerben nem volt hajtóerő — s a helyzet, a lehetőségek csak lassan változnak. A kilábalás sürgős, ám a válságot enyhítendő rövid távú indézkedések nem mindig találnak egyetértésre a szennyvízcsatorna után lehetett az ÁFA-val azonos összegű álla­mi támogtást kérni. Az idei évtől azonban vízműveknél az ÁFA teljes összege, gáz és egyéb köz­műveknél pedig a lakossági pénzeszközre jutó rész igényel­hető vissza az adóhatóságtól. Könnyítés, hogy a befizetett ér­dekeltségi hozzájárulás 30 száza­léka a befizetett (személyi jöve­delem) adóból levonható. Az OTP ugyanakkor maximum 50 ezer forint értékben — több köz­mű esetén 200 ezer forint a határ — kedvezményes hitelt nyújt. Egy másik rendelet szerint a mindenkori kereskedelmi kamat 70 százalékát a költségvetés köz­vetlenül téríti meg az OTP-nek — a közösség helyett. Igen vonzó, hogy a magánerő­ben megépült vezetékek fajlagos költségei jóval alacsonyabbak, az egyéb beruházásokénál. Eger Város Tanácsa társadalmi mun­kát szervező bizottsága a pályá­zók között a teljes beruházási ösz- szeg 20-50 százalékáig nyújt tá­mogatást. A makiári és a Kertész úti építési tilalom feloldása után egyébként a magánerős közmű- beruházásokat is kiemelt támo­gatásban részesíti a tanács. Az elmúlt három évben min­den jogosan pályázó kapott se­gítséget. Korábban erre nemigen volt mód, hiszen a keretösszeg jóval szerényebb volt, mint azt a jogos igények indokolttá tették vállalkozók körében. Az állam­miniszter utalt külföldi tárgyalá­saira, s azok tapasztalatait kedve­zőnek ítélte. Véleménye szerint a külföldi tőke célirányos hazai fel- használása segítheti a vállalkozói középosztály kialakulását, s a külföldi partnerekben megvan a hajlandóság az együttműködésre. A magyar vállalkozók esélyeit a külföldi partnerek szemében az is növeli, hogy a világon számos si­keres magyar vállalkozó van. Egyébként ők is együttműködné­nek a legkülönbözőbb formákban a hazai vállalkozókkal. Az államminiszter végezetül leszögezte: a vállalkozás kreatív tevékenység; arra nem lehet szá­mítani, hogy az elbocsátott gyári munkások általában vállalkozók lesznek, akik azonban rendel­volna. Azoknak a közösségek­nek, akik társadalmi munkában játszóterek, utak, parkok, járdák építését vállalják, a tanács anyagköltséget, illetve helyszín­re szállított anyagot biztosít. Az elmúlt évtizedekben Eger közművei igen eltérő mértékben fejlődtek, ennek folytán még mindig akadnak ellátatlan terü­letek. E helyzet felszámolására a tanács tanulmánytervet rendelt meg. Ennek elkészülte után érte­sítik a lakosságot a magánerős forma lehetőségeiről. A magánerős közműépítés — állapítja meg az értékelés — az egész város érdekeit szolgálja, hi­szen a fejlett infrastruktúrával bíró területen néhány esztendő alatt átépül a korszerűtlen lakás- állomány, és a lakótelkek értéke jelentősen nő. Ezen kívül a kör­nyezetvédelem is nyer a dolgon, hisz a gázvezeték a levegő tiszta­ságát, a szennyvízcsatorna pedig az ivóvá bázis védelmét szolgál­ja. A tanács bízik abban, hogy a lakosság méltányolja elvüket, azt, hogy ne egy-két utca kapjon teljes közművesítést, az évente rendelkezésre álló fejlesztési alapból, hanem azt — pályázat alapján — több közösség kapja meg. Az elképzelések között az is szerepel, hogy a tanács egy for­góalap elkülönítésével megelő­legezi a lakossági közműépítése­ket terhelő ÁFA-t, hogy ezek még rövid ideig se terheljék a kö­zösségek tagjait. keznek a szükséges képességek­kel, azok kiválhatnak. Mindez viszont felveti a képzés, oktatás kérdését; ennek megoldása a kormány feladata. Az ankét résztvevőit Báger Gusztáv, az Országos Tervhiva­tal közgazdasági főcsoportfőnö­ke tájékoztatta a kormány jövő évre tervezett, a vállalkozásokat dinamizáló gazdaságpolitikájá­ról. Elmondotta: a kormány- program alapvető célja a vállal­kozás élénkítése,, a világpiachoz való közeledés elősegítése, vala­mint az életszínvonal és a szoci­álpolitika stabilizálása. Ennek megvalósítása érdekében már jövőre kialakulnak a privatizálás alapvető szabályai, folytatódik a piac fejlődését akadályozó korlá­tok lebontása. Helyi hatalmak Az út gyorsan elkészült, az i ivóvíz és az iskola gondja vi- i szont maradt. Jó néhány év- i vei ezelőtt a megyeszékhely­hez közeli községben csak azért kellett mindent megelő- ; zően kiépülnie annak a há- j rom kilométeres szakasznak, ; mert az magasrangú elvtársak pihenő házához vezetett. : Igaz, a falunak sokkal inkább J j szüksége lett volna másra, ám i ; ki figyelt arra oda! Másutt ’ l ugyanakkor kizárólag az va- : : lósulhatott meg, amit a tele- : : pülés hatalmasságai óhajtot- i tak. Az iménti példák, s a cím- ■ , ben jelzett kategória rosszízű . emlékét egy majdnem száz ol­dalas irat igyekszik feledtetni. ; Tehát nem a valamikori kiski- . rályokról van szó. Még e pilla- j natban illegális törvény kon- \ cepciójának részletes leírása j tartalmazza a leendő helyi ha- ; ; talmak, az önkormányzatok ; \ legfontosabb elemeit, jegyeit. Szerepel köztük a népfel- ? ség alkotmányos elvéből kö- I vetkezően mindenekelőtt a f demokratikus helyi hatalom- ; gyakorlás követelménye, amelyre kizárólag az adott te- j lepülés lakosságának van jo- ; ga. Mégpedig a helységben kezdeményezhető népszava- ; zás révén, illetve a képviselő- . testületek tevékenységével. Nem különb igény a jövőre nézve, a valódi jogállam kere­tei között az önkormányzati önállóság, amely biztosítja majd talán, hogy a falvakban tényleg az ott élő emberek dönthessenek a saját sorsukat érintő legfontosabb kérdé­sekben, ne felsőbb elhatáro­zás alapján tudják meg, mire is volna vagy lesz szükségük! Ennek a szabad igazgatási és szabályozási mozgástérnek — az elképzelések szerint — csakis a törvényes keretek szabhatnak határt. Fő törekvés ebben az el­gondolásban, hogy az elkö­vetkezőkben alapfokon, vagyis a községekben és a vá- rosokban szervezhessék meg — természetesen az ottani kí­vánalmakhoz igazodóan — a kötelező szolgáltatások java részét. Leginkább oly módon, hogy ne legyen abba beleszó­lása a megyének, legfeljebb akkor, ha valamely probléma megoldásához az adott hely- ; ség segítségre szorul. Mindez rendkívül átfogó igazgatási . munkát és széleskörű felelős- : séget feltételez, erre pedig ugyanilyen mértékben igyek­szik biztosítékokat adni az említett koncepció. Az elmúlt egy-két esztendő azt is bizonyította, mindig iz­galmas kérdés a községek kü­lönállósága, illetve a sok he- ’ lyen kierőszakolt közös taná­csi megoldás. Az érdemi vál­tozás ebben is várható az el­képzelések törvénnyé válása ; után, elsősorban annak ki­mondásával — ami a készülő tervezet lényeges gondolata, mi több: alapelve —, hogy a • települések önállóak és sza- i badon társulhatnak! Ha akar- j nak — tehetjük mindjárt hoz- j zá. Azaz, az eddig oly sokat I vitatott közösködés kénysze- I rűsége megszűnik. Az önkormányzatokkal kapcsolatos jövőbeli tervek I persze, még sokszínűbbekké j válhatnak. Már csak azért is, I mert társadalmi vitára bo- I csátják őket. Itt az ideje hát, I hogy minél többen mondják I el véleményüket! Szalay Zoltán i Horn Gyula Strasbourgba utazott Országos gyertyagyújtás! akció Csendes tüntetés a román nagykövetség előtt Pozsgay Imre beszéde Vállalkozói ankét Budapesten Egerben Közműépítés magánerőből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents