Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 14., kedd GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3. Követhető példát kell mutatni A tudomány szerepe a harmadik világ fejlődésében Már a korábbi századokban is észrevették azt az egyenlőtlen fejlődést, amely földgolyónkon megvalósult. Ma meg már egyenesen égbekiáltó a különbség Észak és Dél, a harmadik világ és a fejlett országok között. Vajon mit tehet, mit tesz a tudomány a különbségeknek legalább a mérsékléséért? — kérdeztük B erényi Dénes akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének igazgatóját. — A különbség valóban elképzelhetetlen méreteket öltött. Amíg a fejlett országokban vajhegyek halmozódnak fel, s az emberek elhízásban szenvednek, addig a fejlődő harmadik világbeli országokban évente 14 millió gyermek hal meg az éhségtől, s olyan hiánybetegségektől, amelyek megfelelő táplálkozás esetén kiküszöbölhetők lennének. Egyik oldalon luxus és pazarlás, a másikon éhhalál. Ez olyan ellentmondás, amely szégyen az emberiség számára. — A fejlődő országok polgárai ezért választanának új nazát. De a fejlett országok korlátozzák a bevándorlást, lezárják határaikat. Vajon a szegénység és főleg annak hatása elöl el lenet-e zárniuk magukat? Más szóval: csak a szegény országokat érinti a szegénység? — Könnyen bebizonyítható, hogy nem. Vegyünk egy ehező és energiahiányban szenvedő szegény országot. A szűkölködés sokszor olyan megoldásokra kényszenti, amelyek katasztrofálisan környezetkárosítóak. S a környezetszennyeződést már nem lehet határsorompókkal kizárni. Az energiaéhseg például arra kényszen'ti őket, hogy pusztítsák a trópusi erdőségeket, rossz minőségű szeneket égessenek el rossz technológiával. A levegőbe kerülő kén-dioxid mesz- szire eljut, és savas esőt okoz. Továbbá: nincs elég termőtalaj? Felégetik az őserdőt. Növekszik a szen-dioxid mennyisége a légkörben, ez az üvegházhatást erősíti, megint az egész Földet fenyegeti a felmelegedés, a világtenger szintemelkedése. Ugyanakkor az így nyert termőtalaj hamar kimerül, az eső lepusztítja, a táj elsiva- tagosodik, s további erdőt kell felégetni. A trópusi esőerdő termeli az életfontosságú oxigén zömét, tehát károsodik az oxigén újratermelése. Sokak véleménye szeint nem kell az emberiség pusztulásához atombomba, hidrogénbomba, elég, ha nem teszünk semmit a kör/iyezetszeny- nyeződés ellen, s megszűnnek az emberiség létfeltételei. S mindezt erősen indokolja a szegénység. — Ha az energiatermelésnél maradunk, az a szegény országoknak igen nagy gondja, de a E robléma a fejlett országokban is at. Tehát nemcsak a következmény globális. — Éppen ezért kellene — mondjuk a hadiipar helyett — a kutatók óriási seregének e probléma megoldásán fáradozni. Sok lehetősége van a tiszta energia nyerésének. Jobban kellene hasznosítani a Nap energiáját, továbbá új akkumulátorokat kellene kifejleszteni, azon kellene dolgozni, hogy a városokban ne fenyegesse az embereket a megfulladás a kipufogógázokban, vagy az ólommérgezés a motorbenzinből a levegőbe kerülő ólomtól. Ha például megvalósítanák a hidrogén üzemanyaggal működő belső égésű motorokat, az nagyban elősegítené, hogy a városokban tisztább «legyen a levegő, hiszen a hidrogén elégésekor csak víz keletkezik. A hidrogén azonban veszélyes anyag, oxigénnel (azaz jelen esetben a levegővel) durranógázt képez, ami robban. Meg kell oldani tehát biztonságos tárolását a kocsiban, magas hőfokú elégetését a motorban. Ott van azután a re- 'ménybeli, de egyelőre meg nem valósult lehetőség, az irányított magfúziós reaktor, amely hidrogénizotópokat használna üzemanyagul. Ezeket a problémákat nemcsak a fejlődő országok, hanem az egész világ érdekében is meg kell oldania a tudománynak. — A tudománynak persze nemcsak arra kell rámutatnia, mit csinálnak rosszul a fejlődő országokban, hanem arra is, hogyan éljenek ésszerűbben, emberhez méltóan az egész világon. — Annál inkább így van ez, mert egyelőre a gazdaságilag fejlett országok sem tudnak követendő és követhető példákkal, életmintákkal, életstílussal szolgálni. A fejlett országok is sokszor saját fejlődésük zsákutcáiba kerülnek. A fejlődő országoknak oda fölösleges lenne követniük őket. Milyen célokat tűzzenek maguk ele az ott lakó emberek? Azt, hogy legyen minden második vagy harmadik embernek saját autója, mint az Egyesült Államokban? Hogyan is lehetne ez a végcél, mondjuk Bangladesben, Indiában, Kínában? Mennyi vasérc kellene csupán a karosszériákhoz szükséges acélhoz? Mennyi kőolaj, ami a benzin előálhtásához lenne szükséges? — a közvéleményben, azt hiszem, inkább mindennek az ellenkezőjéről van szó. Hajlamosak vagyunk eleve leírni a harmadik világ országait, hogy azoknak eleg, ha a vegetálás szintién maradnak. Még meg is ideologizáljuk, hogy ott lent, Délen, ahol a világ szegényebbik fele él, nem szeretnek az emberek dolgozni. Nem is érhetnek el olyan magas életszínvonalat, mint Svédország, Nagy-Britan- nia, az NSZK. — De ne felejtsük el, hogy Thaiföldön, Szingapúrban is meleg van, mégis úgy nekieredtek a fejlődésnek, hogy bámulja őket az egész világ. — Már közhelyszámba megy a mondás, amely szerint ne halat adjunk az éhezőnek, hanem tanítsuk meg halászni. Hogyan tanítja a modem tudomány halászni a harmadik világ fejlődő országainak polgárait? — Elsősorban a műveltség terjesztésével, iskolákkal, a tudással. Persze a közvetlen segítség is kell, hiszen mit érnek a tudományukkal, ha közben éhen halnak. Meg kell tanítani őket, hogyan dolgozzanak, hogyan hozzanak létre eladható termékeket. Indiában járva tapasztaltam ennek az ellentmondásos országnak a problémáit. Hallottam, hogy az asszonyokat például kézimunkázni tanítják, népművészeti tárgyakat készítenek, így átélik, hogy értéket teremthetnek, munkájukat mások munkájának termékeire válthatják át, és nem szorulnak alamizsnára. Mindez persze nemcsak a kézimunkára all, hanem a legmodernebb, tudományos kutatásból kifejlődő termékek előállítására is. Erre nagyon jó példát szolgáltatnak a föntebb már említett, a fejlődő országok élvonalába került ázsiai országok. G.J. Mi lesz a gyógyszerárakkal? A társadalombiztosítási támogatást kell növelni, hogy a betegek jövő év januárjától ne fizessenek a gyógyszerekért a mostaninál több térítési dijat, vagy ha mégis, a növekedés akkor ne haladja meg a 10 százalékot — fogalmazta meg a véleményét dr. Matejka Zsuzsanna miniszteri biztos az MTI kérésére a gyógyszertárak és a társadalom- biztosítási főigazgatóság közötti áralku nyomán. Mint ismeretes, a gyógyszer- gyárak nyári 8,5 százalékos ter- melőiár-emelése a fogyasztói árakban nem jelent meg. A gyárak — újabban — 9,2 százalékos áremelési szándékkal léptek fel, az inflációra, a tőkés beszerzésű alapanyagokra hivatkozva. Mindehhez hozzájön — azért, hogy a gyógyszerforgalmazás is nyereséges legyen — a megnövelt nagy- és a kiskereskedelmi árrés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a gyógyszerárak 34,2 százalékkal emelkednének. Hogy ebből ki és mennyit fizetne, vagyis mennyi jutna a társadalombiztosítás kasz- szájából és mennyit fedezne közvetlenül az állampolgár, az egyelőre vita tárgya. Az állásfoglalás a kormány, illetve az Országgyűlés feladata lesz. Az lenne a megoldás, ha a társadalombiztosítás a gyógyszertámogatásra fordított mostani 18 milliárd forintját — miként azt dr. Matejka Zsuzsanna kifejtette —jövőre 26 milliárdra emelné. Annál is inkább, mert a gyógyszergyárak bejelentették: a forint esetleges leértékelése nyomán újabb termelői- ár-emelés igényével lépnek fel. A magyar baloldal centrumává válhat Beszélgetés Kovács Jenővel, a Magyar Szocialista Párt Elnöksége tagjával Sok a kérdőjel még az MSZMP utolsó, s az MSZP első kongresszusa körül. Sokan nem értik, sokan pedig nem is akarják érteni, hogy mi történt ezen a tanácskozáson, a küldöttek miről és hogyan döntöttek. Nemrégiben Egerben járt Kovács Jenő, a Magyar Szocialista Párt Elnökségének tagja, akinek feltettünk néhány aktuális kérdést a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. — Hallani olyan vélekedést, hogy a Magyar Szocialista Párt arctalan, nincs igazán körvonalazott programja. Igaz-e ez az állítás, mi erről a véleménye? — Úgy érzem, hogy az alapvető kérdésekben a Magyar Szocialista Párt álláspontja tisztázott. A mai magyar viszonyok között a döntő kérdés az, hogy egy párt a demokrácia vagy az egyeduralom valamilyen formája mellett teszi-e le a voksot, legyen az bármilyen színezetű diktatúra. Az MSZP magára nézve is vállalta azokat a gyakorlati következményeket, amelyek a többpárti demokráciával járnak. Ez egy szilárd kiindulópont, véget vet az olyan nézetkülönbségeknek, amelyek az MSZMP-n belül léteztek. Alapvetően tisztázott az MSZP állaspontja a tulajdonviszonyokat és a vállalkozásokat illetően is: a többi szocialista pártokhoz hasonlóan fordulópontot hajtott végre a szocializmus kizárólag állami, kormányzati tulajdonban megvalósuló koncepciója felől, a legkülönbözőbb rendű és rangú vállalkozások elismerése felé. Ennek minden gyakorlati következményét is vállalja, azt is, hogy szocialista pártként a munkavállalók érdekeit erőteljesen védeni és képviselni fogja. Olyan szociálpolitika, nyugdíjrendszer, társadalombiztosítási szisztéma és egészségügyi politika mellett tesz- szük le a voksot, amely nem aszerint teszi lehetővé az ellátást, hogy valaki szegény vagy gazdag, hanem mindenkinek emberi körülményeket biztosít. Azt hiszem, hogy igen fontos, hogy a közvélemény — a volt MSZMP- tagok, s a pártokon kívüliek is — megismerje a párt politikai koncepcióját, a legfontosabb kérdésekben vallott álláspontját. — Akadnak olyanok, még korábbi vezető politikusaink között is, akik azt hangoztatják, hogy az MSZMP él, nem szüntették meg. Lehet-e ezzel kapcsolatban egyértelműen állást foglalni? — A jogfolytonosság kérdése a kongresszuson egyértelműen tisztázódott. Meg kell, hogy mondjam, hogy ez nemcsak jogi kérdés. Ugyanis hiába beszél valakijogállamról és a jogállamiság felé haladásról, ha ő maga a jogot nem tiszteli. A jog szerint pedig a demokratikusan megválasztott küldöttek döntő többsége a Magyar Szocialista Munkáspártot Magyar Szocialista Párttá alakította. Ezért tehát a jogfolytonosság kérdésének a felvetése, vagy az olyan koncepciók hirdetése, miszerint az MSZMP vezető szervei továbbra is léteznek, továbbra is élnek, azt jelenti, hogy azok, akik ezt hangoztatják, továbbra is a jog fölé helyezik magukat. Ez nincs egészen összhangban azzal, hogy leszögezik: a jog tisztelete az elsődleges, sarkalatos pontja az ő koncepciójuknak is. Más kérdés az, hogy a konzervatív, a megőrző gondolatnak is a maga pozitív értelmében minden politikai struktúrában van helye. S ha ilyen párt vagy pártok alakulnak, s azok a valódi értékeket akarják konzerválni, nem az egyeduralomra való törekvést s elfogadhatatlan politikai módszereket, hanem az egyenlőséget, az igazságosságot hangsúlyozzák, s ebben túlzásokba esnek, én úgy gondolom, hogy ez egy tisztességesen konzervatív gondolkodásmód. De akkor ez egy új párt. Ha elfogadnám azt a koncepciót, amely azt mondja — s jogilag abszurd —, hogy az MSZMP továbbra is él, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy annak az utolsó hivatalos dokumentuma az országos pártértekezlet állásfoglalása. No már most, azok, akik ezt az MSZMP-t továbbélő- nek hirdetik, maguk is azt mondják, hogy ezt a dokumentumot rég túlhaladta az idő, s az MSZP koncepcióját alapvetően a politikai ügyekben elfogadják. Ezért tehát nincs olyan legitim fórum vagy dokumentum, amely alapján az MSZMP továbbvitelere való törekvések egyáltalán megítélhetők. Nem tudom, hogy mi a kezdeményezőknek az álláspontja a többpártrendszerről, s más mai aktuális kérdésekről, hiszen az aktívaértekezletek hozzászólásai sehol nem számítanak egy párt politikája mérvadó alapjának. — Az MSZMP név védett-e, felveheti-e ezt egy új párt? — Az egyesülési jog szerint — nagy valószínűséggel — egy új párt esetében az MSZMP név használata nem jogszerű. — Ebben ki dönthet, ki foglalhat állást? — Természetesen bíróság ítélheti meg ezt a kérdést, az egyesülési törvény alapján, amely nagyobbrészt a partokra is vonatkozik. — Ez egy jelentős változást hozó időszak, hiszen a hajdani MSZMP apparátusa jórészt állást keres, szerkezete megszűnik. Hogyan látja ezt a vajúdást? — Ez egy természetes, de fájdalmas folyamat. Ugyanis az MSZMP körül, annak apparátusában jelentős szakértelem és politikai tudás halmozódott fel. Ezt a kétségtelenül szükséges karcsúsítási folyamatot úgy kell megvalósítani, hogy se az ember, se a tudás ne vesszen el. Mindaz, ami az MSZMP örökségéből előrevivő és haladó, azt a megfogyatkozott és az új körülményekhez igazodó apparátus és az MSZP tovább tudja vinni. — Hogyan látja ma a Magyar Szocialista Párt esélyeit a magyar politikai életben? — Az MSZP esélyei megítélésem szerint jók, mivel a magyar baloldal centrumává válhat. Politikája, s'reméljük a következő hónapokban cselekedetei, alkalmasak lesznek arra, hogy messze a párt sorain túlmutató vonzerőt gyakoroljanak, és befolyásra tegyenek szert. Ezt olyan állásfoglalások és gyakorlati téttek alapozhatják'meg, mint például a településfejlesztési politika, az agrárpolitika alapos kimunkálása, konkrét állásfoglalás a vállalkozások fellendítésével kapcsolatban, az adórendszer módosítására, a nyugdíjrendszer átdolgozására, a társadalombiztosítás rendszerére vagy az egészségügy lehetetlen helyzetének megoldására vonatkozó elképzelések kialakítása. S akkor világossá válik a magyar közvélemény számára, hogy ez egy olyan párt, amejy híve a válfalkozásoknák, a pójgári és szabadságjogoknak, s egyben úgy gondolja, nogy a demokrácia és a vállalkozás nemcsak azok számára lehetőség, akiknek sok a pénzük, vagyonnal rendelkeznek. Gábor László 25 ezer tag Egyéves a kisgazdapárt A Független Kisgazda-, Földműves- es Polgári Párt újjáalakulásának egyéves évfordulóját ünnepelték meg vasárnap Szentendrén. Az egy évvel ezelőtti helyszínen, az Eper utca 10. szám alatti házban tartott megemlékezésen Böröcz István alel- nök elmondotta, hogy a régi Kisgazdapárt jogilag nem szűnt meg, nem oszlott fel, csupán „Csipkerózsika álmát aludta* , a Í 'elaaat a párt újraélesztése volt. iz történt meg 1988. november 12-én, amikor a 15 alapító tag aláírta azt a nyilatkozatot, hogy a jog- és a történelmi folytonosság alapján álló Független Kisgazda- párt soraiba lépnek, és létrehozzák a szentendrei szervezetet. Ezt követően több vidéki városban is megalakultak a helyi szervezetek, november 18-án pedig megtartották a párt első országos értekezletét es megválasztották a párt országos vezetőségét, intézőbizottságát. Ennek az volt a jelentősége, nogy több mint 30 év után az MSZMP mellett létezett egy másik párt is. Mint az előadó elmondta, az elmúlt egy év azt bizonyította, hogy Magyarországon meg lehet valósítani a többpártrendszert, bár Böröcz István hozzátette, 1988 novemberében még nem voltak biztosak abban, hogy lesz egyéves évfordulójuk. A megemlékezés után Böröcz István az MTI tudósítójának elmondotta, hogy ma a Független Kisgazdapárt 400 vidéki szervezete több mint 25 ezer tagot számlál. Elmondta azt is, hogy a pártjukon belül létezett egy szűk csoport, amely folyamatosan a Kisgazdapárt működése és politikája ellen dolgozott. Ezektől az emberektől megváltak, ma a vezetés és a tagság teljesen egységes. A pártszakadástól egyáltalán nem félnek, hiszen a júniusi érdi nagyválasztmány után sikerült az ellentéteket elsimítani, az itt született közmegegyezés ma is él, és ez a belső egység alapja. Ma a kisgazdapárton belül nincsenek ideológiai viták. Segítség — hazánknak Az elmúlt hét végén befejeződött a New York-i székhelyű Global Economic Action Institute (GEAI) által rendezett nemzetközi konferencia Budapesten. A zárónapon a konferencia résztvevői — a világ számos országából ideérkezett üzletemberek, pénzügyi szakemberek, volt vezető kormánytisztviselők — többek között azzal foglalkoztak, hogy a kelet-európai reformországok milyen nemzetközi támogatásra számíthatnak. A japán Export-Import Bank képviselője elmondotta: a pénzintézet elsőként Magyarországnak folyósított Kelet-Európábán kölcsönt a reformok támogatására. A japán pénzügyi szakemberek szerint Kelet-Európábán a háborút követő japán gazdasági újraélesztési modellt kellene alkalmazni. Ennek megfelelően általános takarékosságot ajánlanak Magyarországnak is. Az IMF képviselője hangoztatta: a nemzetközi pénzügyi szervezet komolyan támogatja a régió gazdasági reformjait. Ám az érintett országok csakis akkor juthatnak hozzá a kívánt hitelhez, ha megfelelő stratégiát dolgoznak ki a visszafizetésre. A konferenciát követő sajtó- tájékoztatón szintén szóba került az IMF-fel folytatott együttműködés. Robert Muldoon, a Global Economic Action Institute elnöke szerint Magyarországon olyan gazdaságpolitikát kell érvényre juttatni, amely teljes mértékben figyelembe veszi a hazai adottságokat. Amennyiben az IMF túl szigorú követelményeket támaszt, annak teljesítése politikai instabilitáshoz vezethet. Rendkívül szerencsétlen lenne, ha a nemzetközi pénzintézet olyan gazdaságpolitikát kényszerítene az országra, amely jelentősen megnövelné a társadalmi feszültségeket, s veszélyeztetné a békés átmenetet. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Magyarországnak mindenképpen fenn kell tartania együttműködését a nemzetközi pénzügyi szervezettel. Kiskeresetűeknek, családalapítóknak A gyöngyösi Gyöngyszöv bútoráruháza mintegy 30 gyártó céggel áll kapcsolatban az értékesítés területén. Az 1400 négyzetméter eladó- és raktárterülettel rendelkező szövetkezeti kereskedelmi egységnél egyre több az olcsó bútor. A Mát- raalja kiskeresetű és családalapító fiataljainak próbálnak segíteni az árucserével, a kis- határmenti kereskedelem keretében beszerzett olcsó román termékek értékesítésével (Szabó Sándor felvétele -MTI)
