Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1989. november 1., szerda 2. Megyénk képviselői az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) hozzá a miniszter. Majd kijelen­tette: a könyv jórészt olyan kér­déseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoz­nak. Véleménye szerint a bizott­ságnak módjában áll az interpel­láló képviselőnek azt a megálla­pítását is megvizsgálni, hogy Bo­kor Imre nyugdíjaztatása „ reflex­szem, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenysé­géért a honvédelmi miniszter ál­tal odaítélt Stromfeld Aurél-dí- jat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lé­vő vizsgálatra — kérte a képvise­lőt és az Országgyűlést: a Ház­szabály értelmében tegye lehető­vé, hogy az interpellációra har­minc napon belül térjenek visz- sza. Remélhetőleg addig a vizs­gálat is befejeződik. Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért szavazást. A Parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kérdések tárgyalására. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kér­ve, a Magyarországra menekül­tek ügyére kívánta felhívni kép­viselőtársai figyelmét. Drámai i szavakkal ecsetelte az erdélyi me­nekültek helyzetét. Ma már az er­délyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye s a Belügyminisztérium gondja — hangsúlyozta. Országos összefo­gásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván: segítségre, ám nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan épületekre, meg­felelő munkahelyekre van szük­ségük a menekülteknek. Enélkül elképzelhetetlen beilleszkedé­sük a magyar társadalomba. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfel­kiáltással egyetértettek az orszá­gos összefogásra buzdító felhí­vással. Az elnöklő Fodor István ja­vaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.) az Ál­lami Számvevőszék tisztségvise­lőinek jelölésére alakult bizott­ság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezető­ket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvéle­mény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. Ezután Fehémé Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismer­tette. Mint mondotta, a bizottság az Állami Számvevőszék elnö­kének Hagelmayer Istvánt, el­nökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt java­solta. A Ház megbízott elnöke kü- lön-külön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerül­jenek-e a szavazólapokra. Ha­gelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azon­ban Kupa Mihály neve nem ke­rült fel a szavazólapra, mivel eh­hez nem kapta meg a képviselők többségének jóváhagyását. Fodor István ezt követően be­jelentette, hogy a mostani ülés­szakon nem tudják megválaszta­ni az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsola­tos munkáját, s további egyezte­tésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisz­ti karát is csak azon az ülésen vá­laszthatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök • javasolta: a két elfogadott jelölt­ről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés. A jelölések befejeztével folyta­tódott a népszavazások elrende­léséről, illetve a köztársaságiel- nök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vi­ta. A jogi, igazgatási és igazságü­gyi bizottság több ülésen kialakí­tott állásfoglalását az állampol­gári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegsze­rű változtatással, és más sorrend- , ben javasolja a szavazólapon fel­tüntetni. A kérdések után záró­jelben magyarázó szövegek sze­repelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű vá­laszt adhassanak. A bizottság el­utasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasz­tást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében novem­ber 26-án, a Magyar Köztársa­ság címeréről a kormány kezde­ményezésére kiírandó népszava­zást, valamint a köztársaságiel­nök-választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökvá­lasztási forduló időpontjául ja­nuár 14-e megjelölését támogat­ja. Az ülésszak soros elnöke, Fo­dor István Király Zoltán felveté­sére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népsza­vazásról szóló törvény értelmezé­sét, és annak alapján döntött. A kialakult , gyakorlatnak megfelelően a képviselők elő­ször a módosító javaslatokról ha­tároztak. Elfogadták Filló Pál­nak a köztársaságielnök-válasz- tással kapcsolatos kérdéshez fű­zött magyarázat javaslatát, to­vábbá a bizottságnak azt az indít­ványát, hogy e kérdés szövegé­ben ne szerepeljen a „szabad” jelző. Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba — ismételt felkérésre — annyit jegyzett meg: amennyi­ben e kérdésben olyan szavak szerepelnek, amelyek ellentéte­sek a magyar jogrendszerrel, ak­kor azokat a bizottságnak mód­jában áll megváltoztatni. Ezt tet­te a „szabad választások”-kal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a követ­kező választásokat. Ez az újabb közbenső magya­rázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendelésé­ről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plé- num figyelmeztette, majd elfo­gadta a határozatot. Ezután következett a Minisz­tertanács kezdeményezte nép­szavazás elrendeléséről szóló or­szággyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi cí­merről szavazni. A javaslatot a kormány nevé­ben Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogad­ta. Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, ho­gyan kell megjelölni a kiválasz­tott címert. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köz­társaság címeréről. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdései­ről szóló határozat megvitatásá­hoz elérkezve az Országgyűlés úgy döntött — élve az alkot­mányban biztosított lehetőség­gel —, hogy a köztársasági elnö­köt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési vá­lasztások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazá­sok, illetve az elnökválasztás idő­pontjáról is. Úgy határozott: az állampol­gári kezdeményezésű népszava­zást november 26-án, a címer ki­választására vonatkozó népsza­vazást és a köztársaségielnök- választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságiel- nök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként ja­nuár 14-ét jelölte meg. A bős — nagymarosi vízlép­csőrendszer sorsának alakulásá­ról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményei­ről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök teijesz- tette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer problé­máit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megál­lapításait ismertetve a Miniszter- tanács elnöke elmondta: a kor­mány álláspontjának megfogal­mazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti ter­MAGYAR RÁDIÓ SZOLNOKI STÚDIÓJA SZÓL A RÁDIÓ mától minden nap “RÁDIÓ SZOLNOK" A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának kereskedelmi műsora ZENE + HÍR + ZENE + REKLÁM + ZENE + SZOLGÁLTATÁS + ZENE + KÍVÁNSÁG + ZENE + JÁTÉK + ZENE + NYEREMÉNY + ZENE + APRÓHIRDETÉS HALLGASSUK, SZERKESSZÜK EGYÜTT! Reklám, apróhirdetés, kívánság, üzenet megrendelhető a Jászkun Lap- és Könyvkiadó Vállalat felvevőhelyein, valamint az MR Szolnoki Stúdiójánál A RÁDIÓREKLÁM FÉNYSEBESSÉGGEL ÉR CÉLBA! Az MSZP parlamenti csoportjának felhívása A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja békés át­menet politikai feltételeinek megteremtésében vállalt kötele­zettségeinek történelmi súlyát és felelősségét átérezve, a nyil­vánosság erejét igénybe véve felhívással fordul a Parlament­hez, az ország felelős politikai tényezőihez, pártokhoz, társa­dalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról, jö­vőjéről felelősen gondolkodó magyar állampolgárokhoz. A demokráciába való békés politikai átmenetnek és felté­teleinek biztosítása minden demokratikus politikai tényező­nek legfőbb törekvése, hőn áhított célja, egyben történelmi felelőssége. Csak az erőszakmentes folyamat felel meg a nemzet érde­keinek, és vezethet a válság leküzdéséhez, a felemelkedéshez. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja ezért a ne­hézségek és remények feszültségeitől vibráló közhangulatban a békés átmenetet veszélyeztetőnek és felelőtlennek tart min­den szélsőséges megnyilvánulást. Kéri a társadalom demok­ratikus erőit: józan mértéktartással segítsék elő, hogy az amúgy is ellentétes érzelmekkel telített politikai légkörben, közhangulatban ne uralkodhasson el az ellenségeskedés. Határoljuk el magunkat és óvjuk meg szervezeteink tekin­télyét mindazoktól: . — akik demokráciát hirdetnek, de az anarchia felé taszíta­nak; ’ . — akik az erőszak ellen prédikálnak, s közben szellemi ter­rort alkalmaznak; — akik szabadságot hirdetnek, de másokat száműznének a közéletből; — akik pluralizmust igényelnek, de a más nézetűekkel szemben türelmetlenek; — akik közmegegyezést kívánnak, de sokakat ebből kire- kesztenek; — akik a nyilvánosság erejét felelőtlen agitációra, izgatásra használják; — akik békéről szónokolnak, ugyanakkor ellenséges érzü­letet, indulatokat, félelmet keltenek. Az MSZP képviselőcsoportjának tagjai a Magyar Köztár­saság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés méltóságteljes megünneplésének résztvevőiként őszinte örömmel láthatták a jelenlevők nagy többségének alkalomhoz illő emelkedettsé­gét. Sajnálattal tapasztaltuk ugyanitt a magyar történelem leg­rosszabb emlékeit felidéző végletes megnyilatkozásokat is, demagóg szovjetellenességet, gyűlölködő antikommunista hangulatkeltést, a Parlamentünket is becsmérlő kirohanáso­kat. Mindezek ellen ezúton is határozottan tiltakozunk. A változásokat békés úton elérni akarók körében visszatet­szést, sokakban megdöbbenést és félelmet keltett. Velük együtt azt valljuk, hogy a demokrácia ott kezdődik, ahol a fé­lelem megszűnik. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja kéri az Or­szággyűlést, a Tisztelt Képviselőket, hogy utasítsák vissza, ha­tárolják el magukat azoktól a megnyilvánulásoktól, törekvé­sektől, nyilvánvaló provokációktól, amelyek a békés átmene­tet veszélyeztetik, s ezzel a nemzet érdekeit sértik. A Tisztelt Parlament magatartásával ebben a kérdésben is tegyen tanúbizonyságot történelmi felelősségérzetéről, poli­tikai érzékenységéről, példát mutatva és ösztönzést adva a demokratikus erőknek, higgadtságával a bizalmat erősítve a becsületes állampolgárokban. Budapest, 1989. október 31. MSZP parlamenti csoportja Tüntetés Moszkvában veknek megfelelő üzembe helye­zésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghely­zetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsra]aratás lehetőségének ki­iktatásával, a nagymarosi vízlép­cső megépítésének végleges elha­gyásával, a bősi erőmű alapüze­mű használatával lehet megelőz­ni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák fél­nél „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo — Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer megvalósításáról és üzemel­tetéséről szóló 1977. évi szep­tember 16. napján aláírt szerző­dés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdemé­nyezi, hogy az 1989 februárjá­ban aláírt jegyzőkönyv Nagyma­rosra vonatkozó részét érvényte­lenítsék. Végezetül határozottan leszö­gezte: a kormány vállalja a rá há­ruló felelősséget, azt nem kívánja a Parlamentre hárítani. A mi­niszterelnök ennek szellemében azt kérte a Parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kor­mánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kor­mányt arra, hogy az országhatár­tól Nagymarosig terjedő Duna- szakaszra a helyi és a területi ta­nácsok részvételével új, komp­lex, regionális fejlesztési koncep­ciót és rendezési tervet dolgoz­zon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal te­gyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; te­gyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízve­szély elhárítására. Ezután Udvari László közle­kedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős — nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a na­pirend előadója tájékoztatta a képviselőket. A bős — nagymarosi vízlép­csőrendszer megépítése környe­zeti szempontból egyértelműen kockázatos — mondotta. — A prognosztizáláshoz szükséges vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak be­csülhető. Különösen nagy az ivó- vízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznye­résnél, másrészt a Kisalföld alat­ti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a víz­készletnek a minőségét Magyar- ország és Csehszlovákia érdeké­ben egyaránt meg kell őrizni. Már este nyolc óra volt, ami­kor a képviselők nagy többséggel elfogadták a nagymarosi mun­kálatok felfüggesztése alatt vég­zett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizs­gálatokról szóló minisztertaná­csi beszámolót. Az Országgyűlé*arra hívta fel a kormányt, hogy tevékenységét a jövőben is az ökológiai szemlé­let, a tudományos megalapozott­ság és a nemzeti érdek képvisele­tének elsődlegessége hassa át. Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot az 1977-es ál­lamközi szerződés módosításá­nak kezdeményezésére. (Ez a szerződés a nagymarosi vízlép­csőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szól.) Az Országgyűlés egyetértőleg tudomásul vette, hogy a kormány a Duna országhatártól Nagyma­rosig teijedő szakaszára komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgoz ki. Ezzel a Parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. / , " A PÉNZÜGYI ES SZÁMVITELI FŐISKOLA SALGÓTARJÁNI INTÉZETE MEGHIRDETI 1990. februári tanévkezdéssel a Mérnök-üzemgazdász képzést Egerben. Jelentkezési határidő: 1989. november 10. Jelentkezési lapot és bővebb információt Farkas Imréné nyújt az Oktatási Igazgatóságon. Cím: Eger, Egészségház út 4. Telefon: 12-377. V // Az Állambiztonsági Bizottság (KGB) belvárosi székháza előtti békés tüntetés Moszkva másik terén, a Puskin téren letartózta­tásokkal ért véget hétfőn este. A Dzerzsinszkij téri KGB- székház előtt mintegy ezren gyűltek össze hétfőn este több al­ternatív mozgalom, szervezet — köztük a Memorial, az oroszor­(Folytatás az 1. oldalról) nál is többel. Ám, hogy ez hon­nan adódott, miképp történhe­tett — hiába várták a választ a munkások. Azt is megkérdezték 1985-ben, miért vette át a Mát­raaljai Szénbányák az üzemet a borsoditól. A vezérigazgató vá­laszában elmondotta, azért, mert az akkori vezetők — az üzemiek és a megyeiek is — rózsaszínűre festették a bánya helyzetét. Az egercsehiek augusztusban kér­ték: vizsgálják felül a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem véleményét, mely szerint nem volna gazdaságos az új akna, a meglévő szénvagyon feltárása. Ez megtörtént, ám az Ipari Mi­nisztérium egyetértett az előző vizsgálattal. Sokakban megmaradt a kér­dés: az év hátralévő két hónapjá­ban nem lenne-e olcsóbb az itt meglévő szenet kitermelni, sem­mint külföldről megvásárolni azt. Sok minden a vállalattól füg­getlenül történt, hiszen a kor­mány ezután egyetlen fillért sem szági Szindikalisták Szövetsége, a Pamjaty — hívására, hogy bé­kés tüntetésen emlékezzenek a sztálini megtorlás áldozataira. A részvevők mintegy fele a meg­emlékezés jegyében lobogó lán- gú gyertyával vonult a KGB elé. A-felvonulásra a Memorial elő­zetes engedélyt kért és kapott. ad a veszteséges bányaüzemek termeléséhez. A nyugdíjasok nem elégedtek meg azzal, hogy a jövőben a húsz mázsa szén he­lyett annak árát kapják meg, hi­szen így mindenképp a rövideb- bet húzzák, mert jövőre drágább lesz a szén. A vállalat a tőle telhető ked­vezményeket megadja az eger- csehieknek. Példaként említhet­jük, hogy a vissza nem térítendő kölcsönt lakásvásárláshoz, illet­ve -építéshez továbbra is meg­kapják. Január 1-jétől többek között áttelepülési támogatás­ban is részesülnek a dolgozók. Új munkahelyet is próbálnak te­remteni helyben, ám az erőviszo­nyok pillanatnyilag még nem tisztázottak. S bár a vezérigazga­tó egyértelműen hangsúlyozta, az objektív körülmények miatt, és nem a vállalat hibája követ­keztében alakult ki a dolgozók számára kedvezőtlen helyzet — az indulatos közbe- és hozzászó­lásokból az tűnt ki, hogy az eger- csehi bányászok nem elégednek meg ezzel az okfejtéssel. Mi lesz veletek, bányászok?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents