Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 241. szám ÁRA: 1989. október 11., szerda 4,30 FORINT KÜLDÖTTEINK ÍRÁSOS VÉLEMÉNYEI „...azt is mondjuk ki, hogy ebben a században az állami kapitalizmus volt a legfejlettebb rendszer Magyarországon.” (2. oldal) VEZÉRIGAZGATÓI SZINTEN Az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinátnál: egy (bor-) csöpp a mai valóság kissé szennyes tengeréből. (3. oldal) ONKOTERÁPIÁS OSZTÁLY EGERBEN „Mindenesetre az állásokat meghirdettük, és várjuk a pályázatokat.” (4. oldal) A TELELOTTÓ NYERŐSZÁMAI Az októberi húzás nyerőszámai a következők: 4, 11, 39, 46, 54 Október 23. legyen nemzeti emléknap — Lemondás a pártvagyonból, közcélokra — A munkásőrség felett a jövőben a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezik Az MSZP munkáját A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfő éjszakai történéseinek összefoglalója: Az időszerű politikai kérdések tárgyalása között kapott helyet a pártvagyon feletti vita. Kovács Imre, aki a küldöttcsoportok pártvagyonnal foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP vagyonának értéke 10,3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan, amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti. A pártvagyonról a küldöttek részletes tájékoztatót kaptak. Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteknek, hogy a kongresszus mindazon ingatlanok kezelői jogáról mondjon le közcélokra, amelyek meghaladják a politikai, a mozgalmi tevékenységhez szükséges mértéket. Ennek módjával kapcsolatban két változat közül választhattak a küldöttek. Az első lehetőség szerint szakértői csoport mérje fel, mire van szüksége az új pártnak, s ezután döntsenek arról, mit tartanak meg, s mit nem. A második változat az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezte volna a vagyontárgyakat, a Parlamentre bízva ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fogadták el, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyontárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. 1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresz- szus, csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal. Az elfogadott állásfoglalásában a kongresszus leszögezi: az MSZP minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasolják: „ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenek. A jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet”. A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a kongresszus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap, mely me- mentóként emlékeztet arra, hogyan tudja eltorzítani a társadalmat és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomontó politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának alkalmazása a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az államok belügyeibe a külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. Éjfél is elmúlt már, amikor a küldöttek kinyilvánították véleményüket a munkásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy az MSZP kongresszusa köszönetét mond a Munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben azonban a Munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja: elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel összeegyeztethetetlen, ha a testület egészét vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás éri. Az MSZP számít arra, hogy a Munkásőrség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált rendszerében a polgári védelem és a katasztrófaelhárítás igényeit és követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes és párt- semleges testület felállításának alapelveit és az átalakulás módját. Az MSZP szükségesnek tarf- ja, hogy az új testület működését törvény szabályozza. A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti küldött kért szót, aki — mint mondotta — a küldöttek 10 százalékának összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plé- num elé kerüljön. A kongresszus elvetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt programjával egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint mondotta, a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örökségét, s magukat reformkommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd az Internacionálét. (Az MSZP kongresszusára a 2. oldalon pillantunk vissza.) A többség félelmei Hallgató többség. Amikor ezt a két szót meghallom, vagy meglátom leírva, kételyeim támadnak. Az utóbbi időben divatossá vált kifejezést ugyanis többnyire azok használják, akik e nehezen körülhatárolható tömeg támogatására apellálnak. Sokan igyekeztek már kisajátítani ezt a „hallgató többséget”, sajátos politikai koncepciójuk érvényesítése érdekében. Szerencsére azonban senkinek sem sikerül, mert amint kiejti valaki a száján ezt a két bűvös szót, azonnal akad, aki felhorkanva utasítja el a „nép nevében” szónoklót. Ez így van rendjén. Már csak azért is, mert szép számmal vannak olyanok, akik mindenáron azt akarják elhitetni, hogy ez a „tömeg” egy veszélyes valami. Egyre gyakrabban hallani ugyanis olyan kijelentéseket, hogy például -”ha egyszer a melós megúnja a sok szöveget, egy legyintéssel lesöpri a terepről a sok „okoskodót”, vagy: -”azért pattognak ezek az alternatívok is, hogy minél nagyobb káosz legyen. Rendet kellene j! itt csinálni végre.” Szóval ami- I kor sokasodnak az ilyen kije- ? lentések, az ember előbb- utóbb félni kezd. Fél, mert a hallgató több- ség, szűkebb értelemben a párton, pártokon kívül álló, ? egyes embernek eszében sincs erőszakhoz folyamodni. Legalábbis az én tapasztalataI im ezt támasztják alá. Az utóbbi időben sok em- ’ bérrel beszélgettem. Bányász- szál, kohásszal, kisiparossal, értelmiségivel, egészségügyben dolgozókkal, és még folytathatnám. Ezek az emberek a megélhetési nehézségek, a a kilátástalannak tűnő holnapok ellenére egy dologban egyetértenek: ebben a hazá- , ban többé senki ne nyúljon fegyverhez, és ne akarjon erőszakkal rendet csinálni. Túl sok áldozatot követelt már ez a szemlélet. S legyenek bármilyen kuszák az erővonalak, legyen bármilyen áttekinthe- { tetlen a politikai küzdőtér, ne vegye senki ahhoz a bátorságot, hogy ítéljen, s hogy egy ; ; szűk csoport érdekei miatt 1 emberek ártatlanul elítéltessenek, meghurcoltassanak. Mondják, vannak a történelemben pillanatok, amikor I a rendcsinálás elkerülhetetlen. Itt, most azonban erre a rendcsinálásra senki sincs feljogosítva. Nemrégiben egy \ falusi plébános fogalmazott úgy: „Kizsigerelt, pszichésen és fizikailag leromlott állapotú, megkeseredett, kiábrándult j emberek tömegei reménykednek egy letisztult, humánusabb társadalom eljövetelében. Ez a tisztulási folyamat azonban csak most kezdődött el, és még évekig eltarthat. Ha ebben az időszakban bárki fegyverhez nyúl, a maradék remény is elvész.” Megszívlelendők ezek a f mondatok. Elsősorban azok jj számára, akik, a tömegek, a - 5 nép nevében a népért han- | ij goztatnak álszólamokat, ígér- ; í nek nyugalmat, rendet, kiszá- j * míthatóságot. | Félek, mert én is a hallgató ; . többséghez tartozom, és nem ■ s tudom, ki, mikor, milyen j Ü megfontolásból fog az én és 5 í társaim nevében fegyverhez j nyúlni. jjarta Katalin Magyarország nem ér véget Budapestnél Három északi megye bemutatkozik Grazban A Herren Gasse, Graz főutcája (Fotó: Egres Béla) (Munkatársunk telefontudósítása:) Egyre inkább megfigyelhető, hogy a nyugatról érkező turisták megelégszenek a Balaton, Dunántúl és Budapest érdekességeinek megtekintéseivel. Kicsit olyan ez, mintha véget érne számukra a Dunánál az ország. Pedig számos turisztikai történelmi és kulturális érték található hazánk keleti felén is. Ennek tudatosítására úgy tűnik nem elég a központi propaganda, a keleti megyéknek is lépniük kell vendégcsalogató értékeik megismertetésében. Ezt felismerve fogott össze három megye — Nógrád, Heves és Borsod—, hogy Stájerország fővárosában Grazban észak-magyarországi napokat rendezzen. A programsorozat tegnap kezdődött és péntek estig tart, ebben a négy napban mind a nagyközönség, mind az idegenforgalmi szakemberek számos rendezvényt találnak. A nyitónapon egymást követték az események. Reggel fél 9-kor a Gajdos együttes népzenéje köszöntötte az osztrák város polgárait, majd a polgármester, illetve a tartományi parlament elnöke adott fogadást a magyar delegáció tiszteletére. Alfred Stingl polgármester elmondta, közös európai házban élünk, ám ennek tudatosításához is szükség van valóban élő kapcsolatokra az egyes országok között. Magyar- országgal sok történelmi és jelenkori szál fűzi össze Ausztriát, és különösen jó alkalom lesz az együttműködésre a világkiállítás megrendezése. Franz Wegart, a tartományi parlament elnöke azt hangsúlyozta, hogy nagy érdeklődéssel követik ma Ausztriában is Magyarország demokratizálódásának napról napra újabb meglepetéseket tartogató folyamatát. A fogadás végén magyarul köszönt el vendégeitől ilyeténképpen: szeretlek téged szívemből! Ezután sajtótájékoztatót rendeztek, melyen a városi és a tartományi lapok újságírói, illetve a Magyar Televízió riporterei előtt ecsetelték az idegenforgalmi szakemberek a konkrét turisztikai lehetőségeket, és a jelenlegi helyzetet. Csak egy érdekességet emelnék ki, a magyar turisták kétharmada nyugati szomszédunkat választja úti céljául. És hasonló az arány az osztrák utazók esetében is. Tornyos, erkélyes steier lakóház A díszebéd után kirándulás következett. A Graz melletti Schökl hegyre kalauzolták el vendégeiket az osztrák házigazdák. Ez a terület a graziak házihegye, kedvenc kiránduló célpontja, és a táj szépsége számunkra is igazolta népszerűségét. Eközben már zajlottak a gasztronómiai programok. Az egyik patinás étteremben a Panoráma szakácsai főzték a magyaros fogásokat, egy cukrászdában pedig Kopcsik Lajos olimpiai bajnok mestercukrász készítette édességkölteményeit. Ma, elsősorban szakmai programok lesznek, délelőtt a magyar és az osztrák utazási irodák képviselői tartanak megbeszélést, délután a két ország gazdasági és kereskedelmi kamaráinak tagjai tanácskoznak a gazdasági együttműködésről. Csütörtökön és pénteken a vacsoraestek a cukrászati bemutató és egy idegenforgalmi fotókiállítás váija az érdeklődőket, akik a magyaros ízeket megkóstolva és á'csaloga- tó tájképeket megszemlélve remélhetőleg maguk is ellátogatnak majd az észak-magyarországi tájakra, így megyénk legszebb vidékeire is. (konz) Stukkódíszes steier lakóház
