Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
POLITIKAI NAPILAP Elfogadták az MSZP programnyilatkozatát Nyers Rezső teljes bizalmat kapott a kongresszustól Pártjelképként vörös szegfű — Létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát — Október 31-ig kell összehívni az alapszervezeteket A Magyar Szocialista Párt elnöke: NYERS REZSŐ A kongresszus 23 tagú elnökséget választott A Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje: Pozsgay Imre A pártelnök első nyilatkozata Az MSZP kongresszusán hétfőn este tartott zárt ülés után a tanácskozó teremből kilépő Nyers Rezsőt azonnal újságírók vették körül, mivel ekkor már ismertté vált, hogy őt választották az új párt elnökévé. A 66 éves politikus, aki 1940 óta a párt tagja és 1962-től 1975-ig, majd hosszú évek után 1988. májusától ismét részt vett az MSZMP vezetésében, a záporozó kérdésekre válaszolva elmondotta: — A kongresszus munkája számomra azt bizonyította, hogy az MSZMP-ben rendkívül nehéz időszakban, bonyolult körülmények között kifejlődött egy olyan párttagság, amely viszonylag rövid idő alatt demokratikus eszközökkel képes volt közös álláspontot kialakítani a pártban működő hat-nyolc áramlat véleményéből. Képes volt ezt megtenni a politikai alapelvek, az új párt alapszabálya tekintetében, a személyi kérdésekben — bár ez utóbbi volt a legnehezebb. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a platformok önálló véleménye, nézeteik szabad érvényesítése nem bénította meg ezt a pártot, hanem éppen hogy eredményes kongresszushoz segítette. Nyers Rezső az új párt tömegbázisát firtató kérdésre reagálva kijelentette: — Lesz, akiktől elválunk, ám ennek a búcsúnak barátságosnak kell lennie. És lesznek új találkozások, remélem, hogy nagy találkozások. — Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az itt demonstrált egységért fizetendő legnagyobb ár a tagságnak az a része lesz, akik majd a párton kívül maradnak. A további kérdéseket azzal hárította el, hogy nemzetközi sajtókonferencián válaszol majd az újságírók érdeklődésére. A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresz- szus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állítják össze a vezető posztokra jelöltek listáját. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az ön- kormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy — egy indítvánnyal ellentétben — nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnek az MSZP. A már szokásossá vált napkezdő ügyrendi polémiát követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megAkivel csak beszélgetett hétfőn a tudósító, mindenki az esélyeket latolgatta. Egyénileg és csoportokban mérlegelték az elnökség leendő összetételét, s erre egy elterjedt „pletyka” adott okot, miszerint a küldöttek háta mögött folynak a személyi javaslatok vitái. Vitányi Iván, a Reformplatform képviselője javasolta — s ezt a kongresszus azonnal elfogadta —, hogy az érintett vezetőjelöltek kapjanak 10-10 percet, s a küldöttek előtt tátják fel a nézeteltérések okait és indítékait. Erről — s a többi személyi kérdésről —, miután zárt ülést rendeltek el, az újságírók nem számolhattak be. * Az utolsó napon óhatatlanul megfogalmazódnak bizonyos vélemények a kongresszus munkájáról. Tóthpál Jánosnéhatvani küldöttet arról kérdeztem: a vita során mit mondtak el igazán a szíve szerint? — A helyi önkormányzat igényét. A települések fejlődéséhez, az igazi önkormányzathoz anyagi alapok kellenek, ezek megteremtését eddig a megyék elosztó- és forráskezelő szerepe megakadályozta. Ha például már holnap lehetőségünk nyílna az önkormányzat gyakorlására, nem fájna a fejünk a városi művelődési centrum, vagy a kollégiumiférőhelyek hiánya miatt. — S mivel nem értett egyet? — A vasárnapi holtidőkkel, amelyek szervezési hiányosságokat takartak. S bizony nem tetszett a Csongrád megyei Keserű Imre inkorrekt felszólalása, talán még azzal sem tudott kiengesztelni, hogy később nyíltan bocsánatot kért a kongresszustól... * Meghívottként — mint a Politikai Intéző Bizottság tagja — kísérte figyelemmel az eseményeket a gyöngyösi pártvezető, Rajki Sándomé. — Sokszor elfigyeltem, hogy meglehetősen „töprengve” járválasztható. Ám kivételek is akadnak. így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egykált a folyosókon. Mi foglalkoztatta ilyenkor? — A töprengésem oka az volt, hogy most a kongresszus döntését fel lehet-e fogni úgy, hogy ez egy időtálló döntés. S úgy is, hogy létrejött-e legalább reményében, programjában, alapszabályában egy szocialista párt, vagy pedig ez csak egy olyan kompromisszum, amelybe minden belefér. És amely igazán kü- lönbözik-e már az MSZMP-től. Hosszú távon különbözhet, de úgy érzem, nekünk nincs időnk, mert nekünk a választásra kell készülnünk. Ha erről a szocialista pártról az emberek csak azt látják, hogy a neve változott, de ugyanazok a „figurák” adják a programját, alapszabályát, és kénytelenek lesznek a korábbi állásfoglalásokkal összeütköző módon nyilatkozni, megpróbálják ezt hittel hirdetni, akkor ez egy akkora hazugság, hogy újra nem hisznek nekünk. Tehát én alacsonynak tartom a küszöböt, s túl nagynak a kompromisszumot, bár meg kell gondolni, ebben az esetben lehetett-e, szabad lett volna-e mást tenni? Erre nem tudok válaszolni, de érzem, hogy ennek a nagy „összeboru- lásnak” az árát még megfizetjük... — .-..akkor, hogyan tovább? — Azért kell nekünk dolgozni, hogy a párttagságból azok, akik nem feltétlenül pártot keresnek maguknak, hanem politizálni szeretnének és szocialista politikát szeretnének, sokan ebben a csapatban maradjanak. De nem lehet elkerülni azt, hogy sokkal konkrétabban húzzuk meg a vonalakat. Tehát, hogy kinek van ebben a pártban helye és kinek nincs. Vagyis, azoktól hogyan tudunk elhatárolódni, akik eddig is hangoztatták csupán a reform- hajlamaikat, de mindenkor az akadályozói voltak azáltal, hogy nem döntöttek, nem csináltak semmit, hogy pletykaszinten művelték a politikát. Reménykedhetünk abban, hogy ez a párt ség területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, a vezetőinek nem hatalmat fog adni, hanem szolgálatra kötelezi őket, s ezért fogom kérni a tagságot: maradjon, hogy ezt a kötelező szolgálatot bevasalhassa a vezetőkön... * A választások előtt ismét fel- bolydult méhkashoz hasonh't a Kongresszusi Központ. Hogy Kiss Sándorral, a megyei küldöttcsoport vezetőjével szót válthassunk, bizony sokáig kellett keresgélni egy csendes zugot. — Negyven tagú delegációval képviseltette magát a kongresz- szuson Heves, szinte negyven féle állásponttal. Mi volt az oka, hogy alig-alig akadt kérdéscsoport, amelyben egységes véleményre jutottak a küldöttek? — Ez tükrözi azt a gondolati sokszínűséget, amely benne van a megye párttagságában, s a kongresszusban. Nem úgy jöttünk el, hogy előre megbeszéltük: kiszól hozzá, s hogy ezeket a véleményeket egyeztessük. Itt mindenki a saját közösségét képviselte, és mindenki a saját lelkiismeretére bízva fogalmazza meg a mondanivalóját, illetve szavaz. S arra is lehetőség nyílt, hogy eldöntsék, ki, melyik platformhoz csatlakozik. — Nem egy felszólalásban elhangzott, hogy az itt hozott döntések „próbája” az lesz: miként fogadja el a párttagság, az ország népe? Milyen kongresszusi visszhang várható majd szűkebb hazánkban? — Ebben nem lehet jóslatokba bocsátkozni, s nagy hiba is lenne, mert a megítélés arányaiban nagyokat lehet tévedni. A kongresz- szuson egy történelmi — ám bizonyos pillanatokban törékeny — kompromisszum született, méghozzá olyan megfontolásból, hogy Magyarországon legyen egy baloldali elkötelezettségű tömegpárt. Ennek a létrehozása az első két napon kockán forgott, mert a különböző platformok egymástól lényegesen eltérő nézeteket vallottak és fennhogy — immár az alapszabály adta lehetőséggel élve — a vidéki munkástagozatok és a kongresz- szus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára — alapszervezeti hovatartozás nélkül — po- litizálási lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat ter- (Folytatás a 2. oldalon) állt a veszélye a pártszakadásnak. A tét az volt, hogy meg tudjuk-e őrizni hazánkban a baloldali tömegpártot. Az MSZMP méhéből szerveződik, válik újjá ez a szocialista párt, amely elhatárolja magát mindazoktól a bűnöktől, történelmi hibáktól, amelyekről mostanában oly sokat beszélgetünk. Ugyanakkor vállalja azt a jogfolytonosságot, amely eredményt jelentett az elmúlt négy évtizedben, s amire alapozni lehet. Hogy miként fogadják ezt? Abban a kongresszusi küldötteknek és a tömegkommunikációnak óriási feladatuk van, hogy miként visszük el a lényegét a párttagsághoz. Ha leegyszerűsítjük a dolgokat, hogy itt csupán névváltozás történt, illetve hogy eladtuk az MSZMP-ét és létrehoztuk a Magyar Szocialista Pártot, vagy hogy egyes személyek egyéni ambíciójához kötjük, akkor rosszul járunk. Nekünk ennek a történelmi kompromisszumnak a lényegét, s az egész társadalom szempontjából való jelentőségét kell hangsúlyoznunk. Mert, ha nem sikerül ezt a baloldali tömegpártot megtartanunk, akkor elveszítjük nemcsak a kormányzás sanszát, hanem azt az erőt is, amely képes lesz kivinni ezt az országot a válságból. Hiszem azt, hogy a párttagság és a lakosság zöme jó szívvel fogadja ezt a mostani döntést, mert hiszen a kongresszust megelőző időszakban nagyon sokan megfogalmazták a radikális változások igényét... * Amikor ezt a tudósítást adjuk, még javában zsong az ülésterem. Talán éjszakába nyúlik a vita, amely nem marad majd a zárás után sem a patinás falak között, hiszen a küldöttek már megfogalmazták: számukra—s az általuk képviselt párttagoknak — a történelmi döntést követő munka csak most kezdődik igazán... (Fotó: Perl Márton) Tagdíjfizetési szabályzat Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tagdíjfizetésre is vállalkozhatnak. A Kongresszusi Központból jelenti Szalay Zoltán és Szilvás István „Nincs sok időnk, a választásokra kell készülnünk ”
