Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
2 TANÁCSKOZIK A KONGRESSZUS NÉPÚJSÁG, 1989. október 9., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) hogy az alapszabály-tervezet egyértelműen rögzíti: a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kíván működni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is megállják a helyüket. Az alapszabály-tervezet alkalmas arra is, hogy' a párt újjászervezze erőit, és a választásokon eredményesen képviselje a saját munkából élő emberek többségét. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét, és jelezte, hogy a vidék-tagozatot be kívánják jegyeztetni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése — amely nem ad módot hozzászólásokra a programnyilatkozat-tervezethez — „hermetikusan” elzáija az új arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kongresszus. Hoch Róöer/kifejtette: az Ösz- szefogás platform alapvetően egyetért az alapszabály-tervezettel, csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Új Fórum című hetilapot is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt, törekedni kell annak következetes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot, sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztok — a kongresszus, a párttagság — határozataitól. Bejelentette, hogy az Összefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Korábban többször hangsúlyozták: arra törekednek, hogy az MSZMP-t — nem a névhez ragaszkodva — megmentsék. Úgy érzik, hogy ennek a célnak az eléréséhez sikerült hozzájárulniuk — hangsúlyozta Hoch Róbert. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben — jóllehet, az alapszabály ezt kimondta — mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette e plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világosan megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fogadják el a küldöttek. A megyei küldöttcsoportok nevében szólók az alapszabálytervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerő, profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővítésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni — vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el — az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben —, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögzíteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták — például Bács-Kiskun megyei küldöttek —, hogy az új pártba lépő szándékát — aláírás után — a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tartalmában a párt eszmeiségéből táplálkozik. Gesztus értékű felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1-es számú küldött — Bodó László Baranya megyéből — bejelentette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldöttsorszámok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső Szűrös Mátyás, Hajdú-Bihar megyei küldött, az Országgyűlés elnöke a vasárnap délelőtti vitában elhangzott felszólalásában kijelentette: a Magyar Szocialista Párt életre hívása újabb, fontos állomás az ország demokratikus átalakulásában, egyben segíti Magyarország felzárkózását Európához is. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy életképes szocialista mozgalom nélkül nem valósítható meg a demokrácia. Leszögezte: a látványos és gyökeres változásoknak azt is szolgálniuk kell, hogy az új szocialista párt szervezeti felépítésében, szerveződési elveiben is más legyen elődjénél. Olyan javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában szót kért az Országgyűlés elnöke. pártot kell teremteni, amely programjában és vezetési összetételében egyaránt biztosítja a párt hosszabb távú versenyképességét, helytállását a választási küzdelmekben. Az MSZP-nek olyan szervezeti kereteket kell kialakítania, amelyek nem teszik lehetővé új oligarchia létrejöttét, éppen ellenkezőleg, a tagság akaratának érvényre juttatását biztosítják. További fontos követelményként jelölte meg Szűrös Mátyás a végrehajtó és az ellenőrző szervek elhatárolását. Ennek szellemében pontosan el kell különíteni a létrejövő elnökség és a választmány jogait, kötelezettségeit annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismét az a viszony, ami korábban a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság együttműködését jellemezte. A szocialista pártnak fel kell készülnie arra is, hogy egy többpártrendszerű demokráciában egy lesz az egyenlők között, remélhetőleg az első az egyenlők között — tette hozzá. Úgy vélekedett: a politikai küzdelem és az érdekegyeztetés igazi színtere a jövőben az Országgyűlés lesz. A pártnak szervezeti felépítésében és vezetési elveiben erre a szempontra is messzemenően figyelnie kell. A közelgő választások különösen fontossá teszik, hogy a párt általános programja mellett egy ütőképes választási programot is dolgozzanak ki. A szervezeti kereteket egyben úgy kell kialakítani, hogy segítsék az izmosodó magyar többpártrendszerű demokrácia megerősödését, vagyis a szocialista párt szervezeti rendjének lehetővé kell tenni a többi demokratikus párttal és mozgalommal való együttműködést. Erre annál is nagyobb szükség lesz, mivel az egész nemzet érdekeinek körvonalazása, képviselete, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtése csak együttesen lehetséges. Magyarország előtt az a történelmi feladat áll, hogy visszailleszkedjék Európába. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy demokráciákkal csak demokráciák képesek igazán együttműködni. A szocialista párt egyik fontos feladata, hogy jó partnerkapcsolatokat ápoljon a nemzetközi munkásmozgalom pártjaival. Legyen szó akár a Szovjetunió Kommunista Pártjáról, akár a Spanyol Szocialista Munkáspártról. Szűrös Mátyás végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista pártnak fel kell karolnia az egész magyarság ügyét. » * * Az elnöklő Berend T. Iván' szavazásra bocsátotta a Zala megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a továbbiakban — egy korábbi ügyrendi határozatot megváltoztatva — folytasson általános politikai vitát a programnyilatkozatról. A küldöttek a kezdeményezést jóváhagyták. Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP konglomerátum jellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat működik benne, ezért csak egységes vezetés tudja egyben tartani. Csak így tudja megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom új viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és formálni is képes szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés összetételét e szempontból kell végiggondolni. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely "ezt az országot az MSZMP vezetése alatta totális csőd állapotába juttatta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem a kinyilatkoztatásoktól függ — figyelmeztetett —, hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örököseként, illetve a kormánnyal szoros kapcsolatban álló pártként olyan változtatásokat kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy valóban új párt született. Az Ifjúságért platform nevében Koncz Dezsőazt kifogásolta: a dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt a feltételezést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A felülről szerveződés legelőször mindig ennél a generációnál görcsölt be — mutatott rá. Szerinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. A Népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László, aki arra kereste a választ, hogy a párt, illetve tágabb értelemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tag- (Folytatás a 3. oldalon) TÓRUMON KÍVÜL ) Grósz: „Nem vagyok megsértődve...” Elterjedt a hír a Kongresszusi Központban — s ezt a rádió egyik adása is „megerősítette” —, hogy Grósz Károly, a volt MSZMP főtitkára megsértődött egyes hozzászólások hallatán. Tudósítóinknak alkalmuk volt erről megkérdezni a pártvezetőt. — Nem vagyok megsértődve, nem vagyok sértődős típus, nem vagyok olyan alkat. Más kérdés, hogy engem elmarasztaltak, ez természetes. Egyébként ezt senki más nem tette meg jobban, mint én magam, hiszen a beszámolóban magamra vállaltam a felelősséget. Talán még olyasmiért is, ami nem egészen engemet illet. De én úgy gondoltam, hogy mindenki számoljon el a saját lelkiismeretével, én elszámoltam. — Ezek szerint mégiscsak lett volna oka a támadások miatti neheztelésre... — Támadó jellegű, provokatív hozzászólás valóban elhangzott. Aki hallotta a kongresz- szust, az tudja. Másra se utaljak, mint arra, hogy az én rövid kormányelnöki tevékenységemmel kapcsolatban megfogalmazott kérdés kimondottan célirányos, provokatív szándékú kérdés, hisz mindenki tudja, aki egy kicsit is olvasott akkoriban, hogy én egy nagyon nehéz örökséget vettem át, és az örökségből való kiúthoz mindazok, akik ma a kormányban dolgoznak, rendkívül sok segítséget és támogatást adtak nekem. A jelenlegi miniszterelnöktől kezdve, bármelyik kormányképviselőig, aki ma vezető poszton van. Szóval, az a kérdés egyértelműen provokatív kijelentés volt... — Híresztelik, hogy a mostani, vezetői tevékenységét bíráló vélemények megerősítették a szándékát, hogy a kongresszus után azonnal nyugdíjba vonul... — Ezt négy hónappal ezelőtt bejelentettem a Központi Bizottságnak. Nem változott az álláspontom, valóban nyugállományba vonulok a kongresszus után. A politikai életben változatlanul részt kívánok venni, de nem hivatásos politikusként. Negyvennégy éves munkaviszonyom van, 60 éves vagyok. Fiatalabbakat kell a vezetéshez juttatni, mert egy nagyon kemény korszak következik, nincs jogom egyszerűen a pártot olyan helyzetbe hozni, hogy az irántam való személyes ragaszkodás vagy tisztelet miatt ne tudja azt az intenzitását produkálni, amire szükség van. Meg vagyok róla győződve: minden egyes embernek alá kell rendelnie személyes érdekeit a párt érdekeinek... * A tegnap esti órákban kezdődött plenáris ülés első perceiben Grósz Károly véleményét kérdezték a hazai és nemzetközi sajtó képviselői. A rögtönzött sajtókonferencián a politikus elmondta: — A kongresszus olyan döntést hozott, amely számomra nem elfogadható. Hozzátette azt is, hogy az MSZP-nek nem kíván tagja lenni, s nem akar új pártot sem alakítani, de — mint mondta — meg fogja találni a pártját. A párt szerinte várhatóan egyben marad, az egységért azonban nagy árat fog fizetni. Szűrös Mátyás: „A szocialista pártnak fel kell karolnia az egész magyarság ügyét”
