Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 239. szám ÁRA: 1989. október 9., hétfő 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP Nincs kormányválság! Vasárnap este egy kérdés hangzott el az MSZP kongresszusán, amely szerint olyan hí­resztelések kaptak lábra, hogy kormányvál­ság lenne, a kormány több tagja lemondott volna. Ezt a híresztelést a plénum előtt Né­meth Miklós kormányfő cáfolta. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, mi­szerint a kormány a helyén van, egyetlen tagja sem mondott le, nincs kormányválság. Mint megjegyezte: a miniszterek közül az esti órák­ban néhányon valóban távoztak a teremből, amit azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy készülniük kell a hétfői munkanapjukra. A viták napja Egységes és együttműködni képes pártvezetést A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Be­rend T. Iván, az ülés elnöke Gub­csi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmá­csolva a nyílt, demokratikus jelö­lés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnö­két válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfo­gadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt lis­tás jelölést rögzít) a tisztségvise­lőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelöl­je és válassza meg. Ezzel biztosí­tanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mond­ta, javaslatát a Magyar Néphad­sereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr- Sopron és Komárom megye kül­döttei is támogatták. Kovács László, az ügyrendi bi­zottság elnöke Gubcsi Lajos fel­vetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már nagy többség­gel meghozott s a zárt listás jelö­lés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindösz- sze 20 százalékának helyeslésé­vel találkozott. Gubcsi Lajos ér­velését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokratiku­sabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkal­maztak zárt listás jelölést a párt- kongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hoz­ható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos in­dítványának elfogadásával az el­nökségben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. O maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platfor­mok konszenzusa alapján össze­állított listának. Mások pedig cá­folták Gubcsi Lajosnak azt a ki­jelentését, miszerint küldöttcso­portjuk egyöntetűen támogatta volna kezdeményezését. Szenvedélyesség jellemezte a kongresszus harmadik napját (Fotó: Perl Márton) Az elnöklő Berend T. Iván szavazattal és 55 tartózkodással mégis szavazásra tette fel a j avas­latot, aminek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823 ellen­elvetette az indítványt. A kongresszusnak az eredeti­leg elfogadott ügyrend szerint a „Történelmi utunk tanulságai”, valamint a párt tervezett prog­ramnyilatkozatának dokumen­tumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kap­csolatban azonban Berend T. Iván űjabb ügyrendi javaslatot jelentett be. Több küldöttcsoport — példá­ul a Baranya, Somogy és Zala megyei, valamint a budapesti — úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne lemondani e két doku­mentum vitájában a felszólalás­ról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott doku­mentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspon­tot fogalmazott meg. Ezért ele­gendőnek tartanák azt a megol­dást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevé­teleiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az újonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szöve­gét. Egy Pest megyei küldött vi­szont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket — rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell jóváhagy­nia. Ezt a javaslatot mások is tá­mogatták. A szavazás eredmé­nyeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat ter­vezetéhez mindenki írásban te­gye meg javaslatát, de az ily mó­don átdolgozott szöveget teijesz- szék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapsza­bály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képvi­selői kaptak szót. Gulyás András a Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével össz­hangban az MSZP a tagság párt­ja legyen, érvényesítse a teljesít­ményelvet céljaiban, működésé­ben, gazdálkodásában. Szüksé­gesnek tartotta, hogy az alapsza­bály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a me­chanizmusokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell, ideiglenes szabályozás­sal. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely va­lóban megilletné, mint a párttag­ság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív felada­tok, illetve funkciók még túlzot­tak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képvise­lője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmaz­zon az alapszabály, azt a párttör­vény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb el­készüljenek a kiegészítő mellék­letek — a fegyelmi, etikai szabá­lyozás —, nehogy felmerülhes­sen a titkos záradékok eshetősé­ge. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői — az alapsza­bály részeként is megfogalmazva — jelölésükkor írásos nyilatko­zatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisz­tességgel munkálkodnak; s te­gyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. A Népi demokratikus plat­form szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmas­nak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében bir­kózzon meg a társadalmi válság­gal. Örömmel vették tudomásul, (Folytatás a 2. oldalon) A Kongresszusi Központból jelenti Szalay Zoltán és Szilvás István A legfontosabb most az új párt ereje... — Történelmi pillanatok. Szombat este 8 óra 24 perc, fel­hangzik a Himnusz. A teremben hangosan énekelnek a küldöt­tek, a folyosókon tisztelgő test­tartásban állnak az eseményeket kivetítő tévéképernyők előtt a közreműködők, az érdeklődők. Ezt az emelkedett hangulatú epizódot megelőzően jelentette be a kongresszus soros elnöke, Horn Gyula: — Megalakult a Magyar Szo­cialista Párt...! Miután a Reformszövetség és a népi demokratikus platform — a döntő kongresszusi többség — hosszú és alapos vitában meg­egyezett az állásfoglalás-tervezet elnevezésű dokumentum szöve­gében, úgy tűnt, elhárult az aka­dály az új párt megalakulásának kikiáltására. A plenáris ülésen azonban — egyes megítélések szerint „stilisztikai köntösbe öl­töztetett politikai cívódás” — újabb vita vette kezdetét a meg­szövegezés finomítására. Ebben a szóváltásban tett javaslatot me­gyénk egyik küldötte, dr. Vass Géza. — A parlamenti obstrukció elkerülése végett szeretném a tisz­telt küldött-társaim figyelmébe ajánlani Machiavelli egyik követi utasítását: "A szavak olykor arra valók csupán, hogy elleplezzék a lényegest...” Véleményével számosán egyetértettek az ülésteremben, így javaslata mintegy forduló­pontot jelentett — sebességvál­tóként hatva — a már-már part­talanná váló módosításáradat­ban. * Vasárnapi számunkban még azt írtuk, hogy a megyei küldött­csoporton belül egyre erőtelje­sebben kirajzolódnak az eltérő erővonalú vélemények. Amikor ezt megállapítottuk, mint tényt, kora délután volt, az első napi­rend fölötti vita közepén jártunk. A kora esti szünetben erről a témáról érdeklődtünk Szántó Mártontól, a Heves Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat személy­zeti osztályvezetőjétől és Végh Istvántól, Pétervására pártbi­zottsági titkárától. Szántó Márton: — Küldött­csoportunk érdemi felkészülése szerintem későn kezdődött meg, ezért rajzolódik csak most ki az általad is vázolt kép. Tartalmi szempontból két vonal különít­hető el: a népi demokratikus platformhoz és a reform szövet­séghez tartozóké. Tulajdonkép­pen e kettő megegyezése hozhat­ja a végső és várt eredményt. Végh István: — Én azt remé­lem, hogy most öt percen belül arról hallhatunk már az üléste­remben, hogy képesek meg­egyezni a szélső pontokban, és egyesül a két jelentős , platform. Ez szerintem abszolút többséget jelent majd egy új típusú szocia­lista pártnak. Szerintem ez az új, szocialista párt képes arra, hogy kormányzó párttá válhasson. Ha viszont nem lesz meg az általam óhajtott egyezség, akkor nagyon félő, hogy nemcsak kettészakad az MSZMP, hanem elemeire hull szét... Társalgásunkat a küldötteket a Pátria-terembe szóh'tó szignál hangja szakította félbe. Siettek beszélgetőpartnereink is, hogy delegátusi helyükön követhes­sék nyomon az országos pártfó­rum legfontosabb pillanatait. * Nem azt kell mondanunk, hogy Végh István nagyszerű jós lenne, sokkal inkább azt, hogy jól látja a politikai erővonalakat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy negyven perc eltelté­vel — Nyers Rezsőpolitikai prog­rambeszédének elhangzása után — már az új, feltétlenül meghatá­rozó élményről faggathattuk az egri és a pétervásári küldöttün­ket. — Az első, főleg érzelmi be­nyomások alapján — mondta Szántó Márton — igen sikeres­nek tartom Nyers elvtárs előadá­sát, mind a politikum, mind a konszenzus szempontjából, és azért is, mert nem egy múltat fog­lalt össze, hanem előretekintve egy jövőt vázolt! — Mennyiben találkozik a né­zeted a Nyers-programban meg­fogalmazottakkal? — Két témát tartok nagyon fontosnak: az egyik a párt gazda­ságpolitikája, amelyben igen lé­nyeges, hogy a Magyar Szocia­lista Párt kiálljon a szociális pi­acgazdaság mellett, a tőkeáram­lás meggyorsítását, a tőkehoza­dék hazai felhasználását tekintse lényeges feladatának! Szeret­ném, ha a párt egész gazdaság- politikája a területi tevékenység­ben jelenne meg. A másik téma­kör a párt taktikájának, stratégi­ájának, napi munkájának a gaz­daságbeli formálásáról szól. Szükségszerű a modellváltás! El kell vetni minden régi beidegző­dést, sematikus gyakorlatot, meg kell szabadulni a rosszízű, prag­matikus kompromisszumoktól, ami az MSZMP-t vezérelte hosz- szú időn át. Ennyiben is kapcso­lódik hozzászólásom a Nyers Rezsőtől hallottakhoz. Az lenne helyes, ha a párt elsősorban sza­kértelme révén orientálná a jö­vőben a kormányt és a gazdasági szerkezet fejlődését. — Vajon meglesz-e az új párt hitelképessége, milyen esélyeit látod a választásokon? — Nyers Rezső hitelképessé­ge, személyes varázsa nagyon je­lentős, és a pártonkívüli emberek előtt is elismert. Úgy gondolom, az MSZMP múltjához képest az új párt hitelképessége erősödik, a tétovázók jelentős része e szer­vezetbe lép majd be, továbbha­lad velünk. — Nyers elvtársnak sziporká­zó beszéde volt ez — vette át a szót Végh István. — A kongresz- szus zárszavának is beillett az előadása. Biztos vagyok benne, hogy ő lesz a párt elnöke, s akkor neki már csak meg kell köszön­nie a bizalmat, hisz a programbe­széde már elhangzott. Gondola­taival sokan azonosulnak. Ezért, ha hazamegyek, a fő feladatom­nak azt látom, hogy e program mögé sorakoztassuk fel az alap­szervezetek tagjait, s tegyük le­hetővé társadalmi elfogadását. — Várhatóan csökken-e a párt létszáma véleményed sze­rint? — Elképzelhető, hogy igen, de nem a létszám itt a lényeg, ha­nem a párt ereje! — Akkor tehát a választások­ra is érvényes lesz ez az erő? — Nagyon remélem, hiszen most már a tagságnak lesz tám­pontja a szerveződéshez, kellő erővel leszünk képesek fellépni. A megyénk küldöttcsoportját is érintő közjátékra került sor va­sárnap délelőtt. Gubcsi Lajos ja­vasolta a kongresszusnak — hi­vatkozva arra, hogy többek kö­zött a Heves megyeiek is támo­gatják őt —, hogy az elnökségi ta­gokat ne zárt listán, hanem egyé­nileg válasszák meg. Küldöttcso­portunk vezetője, Kiss Sándor-áz. ügyrendi vitában elmondta a plé­num előtt: nincs szó arról, hogy a hevesiek csoportja támogatná a javaslattevőt, csupán a csoport néhány tagja írta alá az erről szó­ló papírt. Ezek után Gubcsi levélben fordult a kongresszus elnökségé­hez, amelyben többek között kö­vetelte a megyénkbeli hozzászó­lótól is, hogy „vonja vissza nyi­latkozatát, mivel sehol sem emlí­tettem, hogy az adott küldöttcso­port nevében beszélek.” A félreértés nyilvánvaló: ezzel senki sem „vádolta” Gubcsi La­jost... * A Mátra Volán egri üzemegy­ségének küldötte, Pruzsinszki Mihály igazi munkáskollektívát képvisel. Megválasztásakor ilyen „útravalót” kapott a párttagság­tól: ’Legyünk igazi munkáspárt, olyan értelmiségiek, más réteg­beliek támogatásával, akik a sta­bilitást, a jobb életet, a nyugod- tabb körülményeket, a biztosabb megélhetést szorgalmazzák. ” — Túl a kongresszus félidején, megítélése szerint mennyiben si­került ennek az elvárásnak meg­felelni? — A munkáspárt nem jött be, sem arányában, sem elnevezésé­ben. Jellemző, hogy a küldöttek közül mindössze negyvenhár­mán munkások, s csak néhányuk szólhatott. — Önnek is adott volt a véle­ménynyilvánítás lehetősége... — írásban be is adom a gon­dolataimat. Arról van szó benne, hogy a program megszerkeszté­sekor ne rekesszük ki a munká­sok gondjainak orvoslását. Véle­ményem szerint olyan szocialista párt jött létre, amely az értelmi­ségiek és más rétegbeliek támo­gatásával talán alkalmas lesz ar­ra, hogy a munkásoknak megfe­lelő programot rátermett veze­tőkkel képviselje. Itt olyan konk­rét gazdaságpolitika kialakításá­ra gondolok, amely a tulajdonvi­szonyok és a vállalkozások terén pezsgést hoz, s lehetővé teszi a kft. -k, az új gazdasági módszerek vállalatokon belüli érvényesülé­sét is. Ha ez nem valósul meg, akkor a párt elveszti a munkásokat. S ugye, nem ez a cél...

Next

/
Thumbnails
Contents