Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 239. szám ÁRA: 1989. október 9., hétfő 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP Nincs kormányválság! Vasárnap este egy kérdés hangzott el az MSZP kongresszusán, amely szerint olyan híresztelések kaptak lábra, hogy kormányválság lenne, a kormány több tagja lemondott volna. Ezt a híresztelést a plénum előtt Németh Miklós kormányfő cáfolta. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, miszerint a kormány a helyén van, egyetlen tagja sem mondott le, nincs kormányválság. Mint megjegyezte: a miniszterek közül az esti órákban néhányon valóban távoztak a teremből, amit azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy készülniük kell a hétfői munkanapjukra. A viták napja Egységes és együttműködni képes pártvezetést A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr- Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták. Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már nagy többséggel meghozott s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindösz- sze 20 százalékának helyeslésével találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a párt- kongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítványának elfogadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. O maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platformok konszenzusa alapján összeállított listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését, miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna kezdeményezését. Szenvedélyesség jellemezte a kongresszus harmadik napját (Fotó: Perl Márton) Az elnöklő Berend T. Iván szavazattal és 55 tartózkodással mégis szavazásra tette fel a j avaslatot, aminek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823 ellenelvetette az indítványt. A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a „Történelmi utunk tanulságai”, valamint a párt tervezett programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván űjabb ügyrendi javaslatot jelentett be. Több küldöttcsoport — például a Baranya, Somogy és Zala megyei, valamint a budapesti — úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az újonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét. Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket — rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredményeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki írásban tegye meg javaslatát, de az ily módon átdolgozott szöveget teijesz- szék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András a Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, hogy az alapszabály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell, ideiglenes szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mellékletek — a fegyelmi, etikai szabályozás —, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői — az alapszabály részeként is megfogalmazva — jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, (Folytatás a 2. oldalon) A Kongresszusi Központból jelenti Szalay Zoltán és Szilvás István A legfontosabb most az új párt ereje... — Történelmi pillanatok. Szombat este 8 óra 24 perc, felhangzik a Himnusz. A teremben hangosan énekelnek a küldöttek, a folyosókon tisztelgő testtartásban állnak az eseményeket kivetítő tévéképernyők előtt a közreműködők, az érdeklődők. Ezt az emelkedett hangulatú epizódot megelőzően jelentette be a kongresszus soros elnöke, Horn Gyula: — Megalakult a Magyar Szocialista Párt...! Miután a Reformszövetség és a népi demokratikus platform — a döntő kongresszusi többség — hosszú és alapos vitában megegyezett az állásfoglalás-tervezet elnevezésű dokumentum szövegében, úgy tűnt, elhárult az akadály az új párt megalakulásának kikiáltására. A plenáris ülésen azonban — egyes megítélések szerint „stilisztikai köntösbe öltöztetett politikai cívódás” — újabb vita vette kezdetét a megszövegezés finomítására. Ebben a szóváltásban tett javaslatot megyénk egyik küldötte, dr. Vass Géza. — A parlamenti obstrukció elkerülése végett szeretném a tisztelt küldött-társaim figyelmébe ajánlani Machiavelli egyik követi utasítását: "A szavak olykor arra valók csupán, hogy elleplezzék a lényegest...” Véleményével számosán egyetértettek az ülésteremben, így javaslata mintegy fordulópontot jelentett — sebességváltóként hatva — a már-már parttalanná váló módosításáradatban. * Vasárnapi számunkban még azt írtuk, hogy a megyei küldöttcsoporton belül egyre erőteljesebben kirajzolódnak az eltérő erővonalú vélemények. Amikor ezt megállapítottuk, mint tényt, kora délután volt, az első napirend fölötti vita közepén jártunk. A kora esti szünetben erről a témáról érdeklődtünk Szántó Mártontól, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat személyzeti osztályvezetőjétől és Végh Istvántól, Pétervására pártbizottsági titkárától. Szántó Márton: — Küldöttcsoportunk érdemi felkészülése szerintem későn kezdődött meg, ezért rajzolódik csak most ki az általad is vázolt kép. Tartalmi szempontból két vonal különíthető el: a népi demokratikus platformhoz és a reform szövetséghez tartozóké. Tulajdonképpen e kettő megegyezése hozhatja a végső és várt eredményt. Végh István: — Én azt remélem, hogy most öt percen belül arról hallhatunk már az ülésteremben, hogy képesek megegyezni a szélső pontokban, és egyesül a két jelentős , platform. Ez szerintem abszolút többséget jelent majd egy új típusú szocialista pártnak. Szerintem ez az új, szocialista párt képes arra, hogy kormányzó párttá válhasson. Ha viszont nem lesz meg az általam óhajtott egyezség, akkor nagyon félő, hogy nemcsak kettészakad az MSZMP, hanem elemeire hull szét... Társalgásunkat a küldötteket a Pátria-terembe szóh'tó szignál hangja szakította félbe. Siettek beszélgetőpartnereink is, hogy delegátusi helyükön követhessék nyomon az országos pártfórum legfontosabb pillanatait. * Nem azt kell mondanunk, hogy Végh István nagyszerű jós lenne, sokkal inkább azt, hogy jól látja a politikai erővonalakat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy negyven perc elteltével — Nyers Rezsőpolitikai programbeszédének elhangzása után — már az új, feltétlenül meghatározó élményről faggathattuk az egri és a pétervásári küldöttünket. — Az első, főleg érzelmi benyomások alapján — mondta Szántó Márton — igen sikeresnek tartom Nyers elvtárs előadását, mind a politikum, mind a konszenzus szempontjából, és azért is, mert nem egy múltat foglalt össze, hanem előretekintve egy jövőt vázolt! — Mennyiben találkozik a nézeted a Nyers-programban megfogalmazottakkal? — Két témát tartok nagyon fontosnak: az egyik a párt gazdaságpolitikája, amelyben igen lényeges, hogy a Magyar Szocialista Párt kiálljon a szociális piacgazdaság mellett, a tőkeáramlás meggyorsítását, a tőkehozadék hazai felhasználását tekintse lényeges feladatának! Szeretném, ha a párt egész gazdaság- politikája a területi tevékenységben jelenne meg. A másik témakör a párt taktikájának, stratégiájának, napi munkájának a gazdaságbeli formálásáról szól. Szükségszerű a modellváltás! El kell vetni minden régi beidegződést, sematikus gyakorlatot, meg kell szabadulni a rosszízű, pragmatikus kompromisszumoktól, ami az MSZMP-t vezérelte hosz- szú időn át. Ennyiben is kapcsolódik hozzászólásom a Nyers Rezsőtől hallottakhoz. Az lenne helyes, ha a párt elsősorban szakértelme révén orientálná a jövőben a kormányt és a gazdasági szerkezet fejlődését. — Vajon meglesz-e az új párt hitelképessége, milyen esélyeit látod a választásokon? — Nyers Rezső hitelképessége, személyes varázsa nagyon jelentős, és a pártonkívüli emberek előtt is elismert. Úgy gondolom, az MSZMP múltjához képest az új párt hitelképessége erősödik, a tétovázók jelentős része e szervezetbe lép majd be, továbbhalad velünk. — Nyers elvtársnak sziporkázó beszéde volt ez — vette át a szót Végh István. — A kongresz- szus zárszavának is beillett az előadása. Biztos vagyok benne, hogy ő lesz a párt elnöke, s akkor neki már csak meg kell köszönnie a bizalmat, hisz a programbeszéde már elhangzott. Gondolataival sokan azonosulnak. Ezért, ha hazamegyek, a fő feladatomnak azt látom, hogy e program mögé sorakoztassuk fel az alapszervezetek tagjait, s tegyük lehetővé társadalmi elfogadását. — Várhatóan csökken-e a párt létszáma véleményed szerint? — Elképzelhető, hogy igen, de nem a létszám itt a lényeg, hanem a párt ereje! — Akkor tehát a választásokra is érvényes lesz ez az erő? — Nagyon remélem, hiszen most már a tagságnak lesz támpontja a szerveződéshez, kellő erővel leszünk képesek fellépni. A megyénk küldöttcsoportját is érintő közjátékra került sor vasárnap délelőtt. Gubcsi Lajos javasolta a kongresszusnak — hivatkozva arra, hogy többek között a Heves megyeiek is támogatják őt —, hogy az elnökségi tagokat ne zárt listán, hanem egyénileg válasszák meg. Küldöttcsoportunk vezetője, Kiss Sándor-áz. ügyrendi vitában elmondta a plénum előtt: nincs szó arról, hogy a hevesiek csoportja támogatná a javaslattevőt, csupán a csoport néhány tagja írta alá az erről szóló papírt. Ezek után Gubcsi levélben fordult a kongresszus elnökségéhez, amelyben többek között követelte a megyénkbeli hozzászólótól is, hogy „vonja vissza nyilatkozatát, mivel sehol sem említettem, hogy az adott küldöttcsoport nevében beszélek.” A félreértés nyilvánvaló: ezzel senki sem „vádolta” Gubcsi Lajost... * A Mátra Volán egri üzemegységének küldötte, Pruzsinszki Mihály igazi munkáskollektívát képvisel. Megválasztásakor ilyen „útravalót” kapott a párttagságtól: ’Legyünk igazi munkáspárt, olyan értelmiségiek, más rétegbeliek támogatásával, akik a stabilitást, a jobb életet, a nyugod- tabb körülményeket, a biztosabb megélhetést szorgalmazzák. ” — Túl a kongresszus félidején, megítélése szerint mennyiben sikerült ennek az elvárásnak megfelelni? — A munkáspárt nem jött be, sem arányában, sem elnevezésében. Jellemző, hogy a küldöttek közül mindössze negyvenhármán munkások, s csak néhányuk szólhatott. — Önnek is adott volt a véleménynyilvánítás lehetősége... — írásban be is adom a gondolataimat. Arról van szó benne, hogy a program megszerkesztésekor ne rekesszük ki a munkások gondjainak orvoslását. Véleményem szerint olyan szocialista párt jött létre, amely az értelmiségiek és más rétegbeliek támogatásával talán alkalmas lesz arra, hogy a munkásoknak megfelelő programot rátermett vezetőkkel képviselje. Itt olyan konkrét gazdaságpolitika kialakítására gondolok, amely a tulajdonviszonyok és a vállalkozások terén pezsgést hoz, s lehetővé teszi a kft. -k, az új gazdasági módszerek vállalatokon belüli érvényesülését is. Ha ez nem valósul meg, akkor a párt elveszti a munkásokat. S ugye, nem ez a cél...
