Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 238. szám ÁRA: 1989. október 8., vasárnap 4,30 FORINT Új párt: a Magyar Szocialista Párt létrehozására tett javaslatot az MSZMP kongresszusán részt vevő, s a Re­formszövetséghez, illetve a Népi demokratikus platform­hoz tartozó küldöttek csoportja a tanácskozás plénumán. A szombaton este 6 órakor ismertetett állásfoglalás­tervezet szerint hazánk történelmében lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak, az MSZMP, mint állampárt tör­ténete véget ért. A tervezet szerint az új reformpárt „a saját munkájuk alapján jövedelemből részesedők, a kisvállalkozók, ma­gyar és más nemzetiségű honfitársak pártja. Működésé­nek elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége”. Szombat este 8 óra 20 perckor a kongresszus elsöprő többséggel, 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta a párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet. Ezzel megalakult a Magyar Szocialista Párt. Lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak Megalakult a Magyar Szocialista Part Elsöprő Szombaton 8.30 órakor foly­tatta munkáját a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A délelőtti tanácskozá­son elnöklő Horn Gyula beje­lentette, hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elren­delését kérte. A küldöttek egy­hangú szavazással jóváhagyták a kérést. A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reform- szö vétség arra használta fel a szü­netet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Part megala­kítására vonatkozó tézisterveze­tét. E tézisek szerint e párt áz MSZMP programjával és szer­vezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú, balolda­li párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, akcióegysé­get vállaló platformok szövetsé­géből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevé­kenykedne tovább. A téziseket ismertető Ágh At­tila elengedhetetlennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem poli­tikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják e té­ziseket, azok egy új párt megala­kításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományai­nak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsola­tot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra törekszik a re­formelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és Kelet-Eu­rópábán, s a reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Európában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy „pluralista, ■ de relatíve egységes ” elnökség ki­alakítását. Hozzátette: a szemé­lyi kérdésekben természetesen nem kívánnak dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül. A Reformszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáala­kulását, fenntartva jogi szemé­lyiségének folytonosságát, vala­mint azt, hogy az új párt letéte­ményese ugyanazon kezelői jo­goknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklará­ció nélkül ugyanis jogüag támad­hatóvá válhat az új párt jogutód­lásának kérdése. A rövid tanácskozáson megál­lapodtak abban, hogy a téziseket a küldöttek a nap során tovább vitatják. Ágh Attila bejelentette: amint a kongresszus határoz az új párt megalakításáról, a szervező- munkát azonnal meg tudják kez­deni. A Népi demokratikus plat­form szünetben tartott összejö­vetelén az átmenet, a párt jog­folytonosságának mikéntje, s ez­zel kapcsolatban a névváltozta­tás kérdése vetődött fel legmar­kánsabban. Többen kifejtették azt is: míg a Reformszövetség jól többséggel fogadta el a kongresszus az új párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet szervezett, és hangulatilag uralja a tanácskozást, addig a többi platform — így a Népi demokra­tikus tömörülés is — mintha hát­térbe szorulna. Hozzátették: bár a Reformszövetség szervezett, egyáltalán nem biztos, hogy többséget képvisel, s mint rámu­tattak, nem is egységes. Többen hangot adtak annak a vélemé­nyüknek is, hogy a tényleges vita valójában nem a kongresszus plénumán, hanem valahol a hát­térben zajlik. A szünetet követően — immár a küldöttek előtt — Gönci János foglalta össze a Népi demokrati­kus platform megbeszélésén el­hangzottakat. Hangsúlyozta: a platformban tömörültek vélemé­nye szerint szükséges lenne, hogy a plenáris ülésen a törésvonalak tisztázása érdekében a kérdéseket kiélezetten vessék fel. Négy pont­ban foglalta össze, mi az, amiben a kongresszusnak feltétlenül döntenie kell. Ezek: a párt mű­ködésijellege, a platformok által elfogadott közös programmini­mum, a személyi kérdések, vala­mint az átmenet mikéntje. Hoz­zátette: ez utóbbi kapcsán vető­dik fel a párt jogfolytonosságá­nak kérdése is. Erről a Népi de­mokratikus platformnak az a vé­leménye, hogy e folytonosságot biztosítani kell, mégpedig sze­mélyileg is. Ezért — mint Gönci János hangsúlyozta — a platform azt kívánja, hogy továbbra is Nyers Rezső legyen a párt elnöke. Továbbra is az átmenet kérdé­seit taglalva a Népi demokrati­kus platform képviselője kijelen­tette: cezúrát kell vonni az MSZMP és utódpártja között, a névváltoztatás azonban nem le­het szakítópróba a kongresszusi küldöttek között. A párttagság jogfolytonosságát pedig oly mó­don kell biztosítani, hogy ne ke­rüljön sor új belépési procedúrá­ra. Gönci János kijelentette: aki elfogadja a párt megújulási prog­ramját,, annak — mindenfajta tagrevízió nélkül — legyen helye a párt tagjainak sorában. Mint mondotta, a párttagok a decem­beri tagdíjfizetésigeldönthetnék, továbbra is fenntartják-e tagsá­gukat. E megújulási program — mint mondotta — egy olyan ba­loldali program lehet, amely le­bontja a pártállamot, és nem fo­gadja el a proletárdiktatúrát. Ezzel éles fordulatot vett a kongresszus menete, sarkítot- tabbá, egyértelműbbé váltak a felszólalások. A párt jellegéről folyó vitában sokan még az érde­mi mondandójuk előtt deklarál­ták valamelyik platformhoz való tartozásukat, illetve „független­ségüket”. Igen eltérőek voltak a vélemé­nyek abban a kérdésben, hogy új pártra, esetleg pártokra, vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A hozzászólók egy ré­sze azt hangsúlyozta: a változá­sokat, az előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság szá­mára is követhető legyen. Töb­ben azt is megfogalmazták: min­denképpen el kell kerülni a sza­kadást, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt, s ez ma a legnagyobb veszély. A többség álláspontja azonban Kárászné Rácz Lídia Zala megyei küldött szavaival összegezhető. Eszerint olyan pártot kívánnak, "amely (Folytatás a 2. oldalon) A Kongresszusi Központból jelenti Szalay Zoltán és Szilvás István Egy megreformált, átalakítandó pártról beszélünk... — Ha a csütörtöki „elősze­zont” is beleszámítjuk, akkor a kongresszus másfeledik napját zárták küldötteink pénteken éj­jel. Az este 9-kor befejeződött napi vita után ugyanis a szállás­helyen, a Külügyi Szállóban folytatódott a csoport eszmecse­réje. Előtte azonban még történt valami: a nap utolsó felszólalói között lépett a mikrofon elé Ka­lina József, aki — mint arról már beszámoltunk — idő hiányában, hogy ki ne fusson az engedélye­zett öt percből, nem tudta telje­sen elmondani a tervezett beszé­dét. A vegyes érzelmekkel — tapssal és ellenvéleménnyel — értékelt felszólalás után kérdez­tük: mi maradt ki a hozzászólás­ból? — Tulajdonképpen még a sa­ját véleményemet szerettem vol­na bővebben kifejteni, vagyis azt, hogy olyan pártban látom a jö­vőt, amely a nép érdekeit szem előtt tartva kész és képes a válto­zásra, a változtatásra, amelynek tettei egybeesnek szavaival, ame­lyet hiteles, nemcsak a pártban, de a társadalomban is népszerű személyiségek vezetnek. Olyan pártot tehát, amely nem bizony- talanítja el közkatonáit azzal, hogy tábornokai más-más ve­zényszavakat fogalmaznak meg... Kongresszusi résztvevőink közül egyébként heten kértek szót. S mint Szőke Emiltől, az ügyrendi bizottság közvetítőjétől megtudtuk, Kalina József mel­lett a szintén füzesabonyi Blahó István és az egri állami építők küldötte, Szántó Márton fejtheti ki véleményét a plénum előtt. Két küldött — a lőrinci Sárosi Károly és az apci Antal István — észrevételei, javaslatai írásban jutottak el az országos pártfórum elnökségéhez. — A sok felszólalásra jelent­kező, illetve az idővel való taka­rékosság miatt úgynevezett „zse­tonos ” rendszert vezettek be a ta­nácskozáson. Csoportunk kül­döttenként két-két zsetont ka­pott, ezek egyenként 15 másod- percnyi időt érnek — tájékoztat Szőke Emil. — Ezeket adjuk ösz- sze egy-egy felszólaláshoz, így érthető, hogy igyekszünk mind szabatosabban, konkrétabban és a lényeget röviden megfogal­mazva elmondani a vélemé­nyünket. Átformálódott hát a mondás: az idő — zseton. De: a zseton eb­ben a politikai munkában az idő­nél is nagyobb érték... * Még pénteken az esti szünet­ben kértük frissiben Grósz Ká­roly és Pozsgay /mreelőteijeszté- séről, a megyei küldöttek felszó­lalásairól Németh László KEB- tag, az egri pártbizottság első tit­kára véleményét: — Grósz Károly beszédét meglehetősen eklektikusnak tar­tom, egymásnak ellentmondó megfogalmazásokkal telítettnek. Egy sor kérdésben nem ásott a dolgok mélyére. De leginkább erre a párt állapotával kapcsola­tos példát lehet felhozni, amikor arról beszélt, érzi a felelősségét a vezetésbeli egyenletlenségek mi­att. Ez igaz, s így helyes, a főtit­kár felelős, ha a legfelsőbb veze­tésben nincs egység. De a problé­ma gyökere inkább az, hogy az MSZMP olyan párt, amelyben egymástól távoli, egymásnak szögesen ellentmondó vélemé­nyek vannak. Ez tükröződik a központi bizottságbeli és a veze­tők közti egyet nem értésben. Pozsgay kiegészítését én el tu­dom fogadni, és azokat a doku­mentumokat is, amelyeket ő ter­jesztett elő. Ezek körvonalazzák egy új szocialista párt lehetősé­gét. Számomra nagyon szimpati­kus volt, amikor arról szólt, hogy a helyi önkormányzatok erősítik majd a pártmunkát. — Tapasztalatai szerint kellő­en támogatják-e Pozsgay Imre el­képzelését? — Igen, ezt egyértelműen mu­tatja, hogy a péntek délután fel­szólalt tíz megyei küldött mind­egyike a reform, az új párt érde­kében és mellett emelt szót. — Eszerint teljesen átalakított pártról kell beszélnünk? — Egy alapjaiban megrefor­mált, átalakítandó pártról. — Melyek tetszettek legin­kább az elhangzott vélemények­ből? — Nekem azok tetszettek iga­zán, amelyek a meglévő törés­pontokat hozták ki, mert most erre kell a fő figyelmet fordítani. Tisztázni kell a párton belüli vi­szonyainkat! Ha megint egyfajta rosszízű kompromisszumokba megyünk bele, netán szőnyeg alá söpörnénk a véleménykülönbsé­geket, akkor ez a párt végső szét­esését, kimúlását jelenti majd! — Egy szociológus a rádióban azt a félelmét fejtegette, hogy ezen a kongresszuson az MSZMP szempontjából az égad­ta világon semmilyen változás nem következik be. Rendszerint van-e alapja rettegésének? — Ha marad egy MSZMP ne­vű szervezet, és őrzi a jelenlegi állapotait, akkor, sajnos, beiga­zolódhat ez a jóslat. De szerin­tem a mai fórum nem arra tesz hitet, hogy változatlan marad az MSZMP. Itt új párt fog kinőni, reményeim szerint, s az eddigi megnyilatkozások alapján. * Szombaton délelőtt kérdeztük Blahó Istvánt, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárá­nak igazgatóját. Elsőnek arról, mi a véleménye, megtartható-e a párt munkásjellege, ha például mindössze 43-an képviselik a kongresszuson a fizikai dolgozó­kat? * — Ez szerintem semmiképp sem vezet a helyes irányba. Csak a munkásokkal együtt oldható meg a várt megújulás. — S ezt épp egy igazgató mondja...? — En megkérdeztem annak idején a választóimat, miért nem munkást küldenek helyettem. Három okot is említettek, mond­ván: tudjuk, hogy mi egy hullám­hosszon vagyunk, te jobban el tudod mondani, amit kell, ráadá­sul több időd is van rá... — Milyen érzésekkel hallgatta az előző napi hozzászólásokat, amelyekből a reformszárny elő­retörése tűnt ki? — A reformszárny tulajdon­képpen mindegyik párttagot érinti, hiszen mindannyian vál­toztatást kívánunk a szervezet­ben. Ami tegnap a tanácskozá­son történt, az valóban a reform- szárny, és azon belül is a szélsősé­gesebb részének radikális fellé­pése volt. Ez túlzottan nem töl­tött el derűlátással. Ugyanakkor már érezni lehetett a háttérben, és ezt szombat reggel a népi de­mokratikus platform tájékozta­tója is bizonyította, hogy már szerveződnek azok az erők, ame­lyek meg tudják menteni ezt a pártot. Nem kívánnak szélsősé­ges erőkre hallgatva pártszaka­dást, hanem a legbátrabb, a legs­tabilabb, a hosszú távokra is fi­gyelő és ügyelő erőket kívánják összehozni. Ebben Nyers elvtárs — úgy érezzük — támogatja, és bizonyos fokig irányítja is ezt a szerveződést. Nézőpontok, elvek ütköznek — akárcsak plenáris ülésen, az éjszakába nyúló vitákon. Infor­mációink szerint a kongresszus további menetében megyénk küldöttcsoportján belül is az ed­diginél erőteljesebben kirajzo­lódtak az eltérő erővonalú véle­mények. • — A mandátumvizsgáló bi­zottság tájékoztatójából kitűnt, hogy az 1256 küldött közül mindössze 103 a nő. Mi önnek erről a véleménye? — kérdeztük a hatvaniak küldöttét, Farkas Kálmánnét. — Számomra is nagy megle­petés ez az arány, még akkor is, ha szűkebb és tágabb környeze­temben már vannak jelzések ar­ról, hogy a nők mintha visszavo­nultak volna a közélettől — mondta. — Lehet, hogy valóban megriadtak ezektől a kemény politikai csatározásoktól, ame­lyek — ismeijük be — nem min­dig tiszták... — Tartják, a nőknek a közé­letben kétszeresen is bizonyítani­uk kell.. — így igaz, rosszízű megjegy­zés ma már az, hogy legyen egy nő csinos, és máris győzedelmes­kedik. Ma nem erről van szó, ha­nem kitartásról, a példamutatás­ról és a tudásról, amelyekkel va­lóban bizonyítani lehet. De eh­hez idő kell, s lehetőség is, mert lám, itt is eddig csak négyen szól­hattak. — Ön nem gondolt rá, hogy felszólal? — Nem hiszem, hogy lesz rá mód, de szívesen beszéltem vol­na arról, hogy sokan visszaélnek a politikai fogalmakkal, mint például a demokráciával. Tisz­tázni szükséges, hogy egyszerre kell elfogadnunk a polgári de­mokrácia, illetve a demokratikus szocializmus értékeit. Ez nem mond ellent a marxi tételnek, mi­szerint: ”egy államnak csak ad­dig van létjogosultsága, amíg van demokráciája... ”

Next

/
Thumbnails
Contents