Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 238. szám ÁRA: 1989. október 8., vasárnap 4,30 FORINT Új párt: a Magyar Szocialista Párt létrehozására tett javaslatot az MSZMP kongresszusán részt vevő, s a Reformszövetséghez, illetve a Népi demokratikus platformhoz tartozó küldöttek csoportja a tanácskozás plénumán. A szombaton este 6 órakor ismertetett állásfoglalástervezet szerint hazánk történelmében lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak, az MSZMP, mint állampárt története véget ért. A tervezet szerint az új reformpárt „a saját munkájuk alapján jövedelemből részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársak pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége”. Szombat este 8 óra 20 perckor a kongresszus elsöprő többséggel, 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta a párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet. Ezzel megalakult a Magyar Szocialista Párt. Lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak Megalakult a Magyar Szocialista Part Elsöprő Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést. A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reform- szö vétség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Part megalakítására vonatkozó tézistervezetét. E tézisek szerint e párt áz MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú, baloldali párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, akcióegységet vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevékenykedne tovább. A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják e téziseket, azok egy új párt megalakításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra törekszik a reformelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és Kelet-Európábán, s a reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Európában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy „pluralista, ■ de relatíve egységes ” elnökség kialakítását. Hozzátette: a személyi kérdésekben természetesen nem kívánnak dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül. A Reformszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folytonosságát, valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői jogoknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklaráció nélkül ugyanis jogüag támadhatóvá válhat az új párt jogutódlásának kérdése. A rövid tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a téziseket a küldöttek a nap során tovább vitatják. Ágh Attila bejelentette: amint a kongresszus határoz az új párt megalakításáról, a szervező- munkát azonnal meg tudják kezdeni. A Népi demokratikus platform szünetben tartott összejövetelén az átmenet, a párt jogfolytonosságának mikéntje, s ezzel kapcsolatban a névváltoztatás kérdése vetődött fel legmarkánsabban. Többen kifejtették azt is: míg a Reformszövetség jól többséggel fogadta el a kongresszus az új párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet szervezett, és hangulatilag uralja a tanácskozást, addig a többi platform — így a Népi demokratikus tömörülés is — mintha háttérbe szorulna. Hozzátették: bár a Reformszövetség szervezett, egyáltalán nem biztos, hogy többséget képvisel, s mint rámutattak, nem is egységes. Többen hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a tényleges vita valójában nem a kongresszus plénumán, hanem valahol a háttérben zajlik. A szünetet követően — immár a küldöttek előtt — Gönci János foglalta össze a Népi demokratikus platform megbeszélésén elhangzottakat. Hangsúlyozta: a platformban tömörültek véleménye szerint szükséges lenne, hogy a plenáris ülésen a törésvonalak tisztázása érdekében a kérdéseket kiélezetten vessék fel. Négy pontban foglalta össze, mi az, amiben a kongresszusnak feltétlenül döntenie kell. Ezek: a párt működésijellege, a platformok által elfogadott közös programminimum, a személyi kérdések, valamint az átmenet mikéntje. Hozzátette: ez utóbbi kapcsán vetődik fel a párt jogfolytonosságának kérdése is. Erről a Népi demokratikus platformnak az a véleménye, hogy e folytonosságot biztosítani kell, mégpedig személyileg is. Ezért — mint Gönci János hangsúlyozta — a platform azt kívánja, hogy továbbra is Nyers Rezső legyen a párt elnöke. Továbbra is az átmenet kérdéseit taglalva a Népi demokratikus platform képviselője kijelentette: cezúrát kell vonni az MSZMP és utódpártja között, a névváltoztatás azonban nem lehet szakítópróba a kongresszusi küldöttek között. A párttagság jogfolytonosságát pedig oly módon kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor új belépési procedúrára. Gönci János kijelentette: aki elfogadja a párt megújulási programját,, annak — mindenfajta tagrevízió nélkül — legyen helye a párt tagjainak sorában. Mint mondotta, a párttagok a decemberi tagdíjfizetésigeldönthetnék, továbbra is fenntartják-e tagságukat. E megújulási program — mint mondotta — egy olyan baloldali program lehet, amely lebontja a pártállamot, és nem fogadja el a proletárdiktatúrát. Ezzel éles fordulatot vett a kongresszus menete, sarkítot- tabbá, egyértelműbbé váltak a felszólalások. A párt jellegéről folyó vitában sokan még az érdemi mondandójuk előtt deklarálták valamelyik platformhoz való tartozásukat, illetve „függetlenségüket”. Igen eltérőek voltak a vélemények abban a kérdésben, hogy új pártra, esetleg pártokra, vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A hozzászólók egy része azt hangsúlyozta: a változásokat, az előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság számára is követhető legyen. Többen azt is megfogalmazták: mindenképpen el kell kerülni a szakadást, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt, s ez ma a legnagyobb veszély. A többség álláspontja azonban Kárászné Rácz Lídia Zala megyei küldött szavaival összegezhető. Eszerint olyan pártot kívánnak, "amely (Folytatás a 2. oldalon) A Kongresszusi Központból jelenti Szalay Zoltán és Szilvás István Egy megreformált, átalakítandó pártról beszélünk... — Ha a csütörtöki „előszezont” is beleszámítjuk, akkor a kongresszus másfeledik napját zárták küldötteink pénteken éjjel. Az este 9-kor befejeződött napi vita után ugyanis a szálláshelyen, a Külügyi Szállóban folytatódott a csoport eszmecseréje. Előtte azonban még történt valami: a nap utolsó felszólalói között lépett a mikrofon elé Kalina József, aki — mint arról már beszámoltunk — idő hiányában, hogy ki ne fusson az engedélyezett öt percből, nem tudta teljesen elmondani a tervezett beszédét. A vegyes érzelmekkel — tapssal és ellenvéleménnyel — értékelt felszólalás után kérdeztük: mi maradt ki a hozzászólásból? — Tulajdonképpen még a saját véleményemet szerettem volna bővebben kifejteni, vagyis azt, hogy olyan pártban látom a jövőt, amely a nép érdekeit szem előtt tartva kész és képes a változásra, a változtatásra, amelynek tettei egybeesnek szavaival, amelyet hiteles, nemcsak a pártban, de a társadalomban is népszerű személyiségek vezetnek. Olyan pártot tehát, amely nem bizony- talanítja el közkatonáit azzal, hogy tábornokai más-más vezényszavakat fogalmaznak meg... Kongresszusi résztvevőink közül egyébként heten kértek szót. S mint Szőke Emiltől, az ügyrendi bizottság közvetítőjétől megtudtuk, Kalina József mellett a szintén füzesabonyi Blahó István és az egri állami építők küldötte, Szántó Márton fejtheti ki véleményét a plénum előtt. Két küldött — a lőrinci Sárosi Károly és az apci Antal István — észrevételei, javaslatai írásban jutottak el az országos pártfórum elnökségéhez. — A sok felszólalásra jelentkező, illetve az idővel való takarékosság miatt úgynevezett „zsetonos ” rendszert vezettek be a tanácskozáson. Csoportunk küldöttenként két-két zsetont kapott, ezek egyenként 15 másod- percnyi időt érnek — tájékoztat Szőke Emil. — Ezeket adjuk ösz- sze egy-egy felszólaláshoz, így érthető, hogy igyekszünk mind szabatosabban, konkrétabban és a lényeget röviden megfogalmazva elmondani a véleményünket. Átformálódott hát a mondás: az idő — zseton. De: a zseton ebben a politikai munkában az időnél is nagyobb érték... * Még pénteken az esti szünetben kértük frissiben Grósz Károly és Pozsgay /mreelőteijeszté- séről, a megyei küldöttek felszólalásairól Németh László KEB- tag, az egri pártbizottság első titkára véleményét: — Grósz Károly beszédét meglehetősen eklektikusnak tartom, egymásnak ellentmondó megfogalmazásokkal telítettnek. Egy sor kérdésben nem ásott a dolgok mélyére. De leginkább erre a párt állapotával kapcsolatos példát lehet felhozni, amikor arról beszélt, érzi a felelősségét a vezetésbeli egyenletlenségek miatt. Ez igaz, s így helyes, a főtitkár felelős, ha a legfelsőbb vezetésben nincs egység. De a probléma gyökere inkább az, hogy az MSZMP olyan párt, amelyben egymástól távoli, egymásnak szögesen ellentmondó vélemények vannak. Ez tükröződik a központi bizottságbeli és a vezetők közti egyet nem értésben. Pozsgay kiegészítését én el tudom fogadni, és azokat a dokumentumokat is, amelyeket ő terjesztett elő. Ezek körvonalazzák egy új szocialista párt lehetőségét. Számomra nagyon szimpatikus volt, amikor arról szólt, hogy a helyi önkormányzatok erősítik majd a pártmunkát. — Tapasztalatai szerint kellően támogatják-e Pozsgay Imre elképzelését? — Igen, ezt egyértelműen mutatja, hogy a péntek délután felszólalt tíz megyei küldött mindegyike a reform, az új párt érdekében és mellett emelt szót. — Eszerint teljesen átalakított pártról kell beszélnünk? — Egy alapjaiban megreformált, átalakítandó pártról. — Melyek tetszettek leginkább az elhangzott véleményekből? — Nekem azok tetszettek igazán, amelyek a meglévő töréspontokat hozták ki, mert most erre kell a fő figyelmet fordítani. Tisztázni kell a párton belüli viszonyainkat! Ha megint egyfajta rosszízű kompromisszumokba megyünk bele, netán szőnyeg alá söpörnénk a véleménykülönbségeket, akkor ez a párt végső szétesését, kimúlását jelenti majd! — Egy szociológus a rádióban azt a félelmét fejtegette, hogy ezen a kongresszuson az MSZMP szempontjából az égadta világon semmilyen változás nem következik be. Rendszerint van-e alapja rettegésének? — Ha marad egy MSZMP nevű szervezet, és őrzi a jelenlegi állapotait, akkor, sajnos, beigazolódhat ez a jóslat. De szerintem a mai fórum nem arra tesz hitet, hogy változatlan marad az MSZMP. Itt új párt fog kinőni, reményeim szerint, s az eddigi megnyilatkozások alapján. * Szombaton délelőtt kérdeztük Blahó Istvánt, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának igazgatóját. Elsőnek arról, mi a véleménye, megtartható-e a párt munkásjellege, ha például mindössze 43-an képviselik a kongresszuson a fizikai dolgozókat? * — Ez szerintem semmiképp sem vezet a helyes irányba. Csak a munkásokkal együtt oldható meg a várt megújulás. — S ezt épp egy igazgató mondja...? — En megkérdeztem annak idején a választóimat, miért nem munkást küldenek helyettem. Három okot is említettek, mondván: tudjuk, hogy mi egy hullámhosszon vagyunk, te jobban el tudod mondani, amit kell, ráadásul több időd is van rá... — Milyen érzésekkel hallgatta az előző napi hozzászólásokat, amelyekből a reformszárny előretörése tűnt ki? — A reformszárny tulajdonképpen mindegyik párttagot érinti, hiszen mindannyian változtatást kívánunk a szervezetben. Ami tegnap a tanácskozáson történt, az valóban a reform- szárny, és azon belül is a szélsőségesebb részének radikális fellépése volt. Ez túlzottan nem töltött el derűlátással. Ugyanakkor már érezni lehetett a háttérben, és ezt szombat reggel a népi demokratikus platform tájékoztatója is bizonyította, hogy már szerveződnek azok az erők, amelyek meg tudják menteni ezt a pártot. Nem kívánnak szélsőséges erőkre hallgatva pártszakadást, hanem a legbátrabb, a legstabilabb, a hosszú távokra is figyelő és ügyelő erőket kívánják összehozni. Ebben Nyers elvtárs — úgy érezzük — támogatja, és bizonyos fokig irányítja is ezt a szerveződést. Nézőpontok, elvek ütköznek — akárcsak plenáris ülésen, az éjszakába nyúló vitákon. Információink szerint a kongresszus további menetében megyénk küldöttcsoportján belül is az eddiginél erőteljesebben kirajzolódtak az eltérő erővonalú vélemények. • — A mandátumvizsgáló bizottság tájékoztatójából kitűnt, hogy az 1256 küldött közül mindössze 103 a nő. Mi önnek erről a véleménye? — kérdeztük a hatvaniak küldöttét, Farkas Kálmánnét. — Számomra is nagy meglepetés ez az arány, még akkor is, ha szűkebb és tágabb környezetemben már vannak jelzések arról, hogy a nők mintha visszavonultak volna a közélettől — mondta. — Lehet, hogy valóban megriadtak ezektől a kemény politikai csatározásoktól, amelyek — ismeijük be — nem mindig tiszták... — Tartják, a nőknek a közéletben kétszeresen is bizonyítaniuk kell.. — így igaz, rosszízű megjegyzés ma már az, hogy legyen egy nő csinos, és máris győzedelmeskedik. Ma nem erről van szó, hanem kitartásról, a példamutatásról és a tudásról, amelyekkel valóban bizonyítani lehet. De ehhez idő kell, s lehetőség is, mert lám, itt is eddig csak négyen szólhattak. — Ön nem gondolt rá, hogy felszólal? — Nem hiszem, hogy lesz rá mód, de szívesen beszéltem volna arról, hogy sokan visszaélnek a politikai fogalmakkal, mint például a demokráciával. Tisztázni szükséges, hogy egyszerre kell elfogadnunk a polgári demokrácia, illetve a demokratikus szocializmus értékeit. Ez nem mond ellent a marxi tételnek, miszerint: ”egy államnak csak addig van létjogosultsága, amíg van demokráciája... ”
