Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

8- ___________ NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. október 7, szombat S árándi József KÉT VERS Mi lesz velünk? Pillanatkép az életünk de mindannyian nyomot hagyunk a Sorson A Sors pedig kutyául bánik velünk Boldogsággal kecsegtet és halálfélelmet oszt nekünk és rettegünk és rettegünk Ml LESZ VELÜNK? Vezérlő csillagom Zsuzsának Mit tudok én még Neked a hangoskodók között mondani? A Te tiszta szemed vezérlő csillagom. Honnan jöttél? Ki vagy? Honnan Benned a szeretet mely fönntart erőt ad és naponta ajándékozza nekem az életet? Utassy József Hars éj Tücskök, ti tücskök, ti tengerparti tücskök: hazáig űztök! Elmúlás Érik a füge. Legyen hullásom, tenger, csak kettőnk ügye! Komp Füstöl, ködöt ont, páráll a rengeteg víz. Hurrá, jön a komp! Közömbös őrli, csak őrli partját a tenger, őrli. S ő: orrát törli. Parancs Tenger, hadd lássam, hogyan mosod meg lábam, ágyékom, hátam! Milyen is, ha elmerül, S minden sejtem tengerül? Mátyás Ferenc Árva tanyák Ahol Napunk a földre száll s a harmatból gyöngyöt csinál, ahol az isten is szegény, s föltámadásra sincs remény, hol a tájban minden megállt, akiket az idő kizárt: csöpp tanyák, merre bújtatok kínotokban, mint a juhok? Ti jeizitek múltam, tanyák, kis népek sorsát, alkonyát, velem a homokba vesztek, mert titeket sem kérdeztek. Úgy vagytok, mint mikor Ínség jön, s a nép elássa kincsét, - szemlesütve mind elbújtok, kitagadottként lapultok. Mégse múltatok fáj nekem, könnyetek megszokta szemem, az fáj, hogy így maradtatok szívemen fekvő sok halott. Megfontolt döntés Meglepő döntést hozott au­gusztus közepén a svájci kor­mány: úgy határozott, hogy ké­nyelmesebb típusra kell kicserél­ni a miniszterek rendelkezésére álló kétmotoros repülőgépet. Az „öreg kakukk”, ahogy a lapok nevezték a gépet, már nem felel meg a kor követelményeinek, például Lisszabonba vagy Osló­ba nem is tudta volna elvinni az állam képviselőit leszállás nél­kül, ha történetesen ott lett volna dolguk. Továbbá: abban á gép­ben az utasok, mármint a minisz­terek, csak gömyedten mehettek a helyükre, s ha kiszálltak, hát­rálva tehették ezt. Ellenben az új, a francia Dassault DA-900 „Fal­con” 840 kilométer óránkénti sebességgel röpíti majd a kor­mány tagjait, 12-14 személyt, bárhová Európába. Hacsak a parlament takarékossági okokra hivatkozva le nem lohasztja ezt a dőzsölést. A végső szót ugyanis a honatyák mondják ki. Biztos, ami biztos — a Le Monde lega­lább is így tudja —, a kiszemelt gépet egyelőre a svájci légitársa­ság veszi bérbe, három évig hasz­nálja, és eközben bizonyára ked­vező döntést hoz a pénztelenség rémétől űzött svájci parlament is. Tízmillió fontos testű modell Suzanne Mizzi, ez a 21 éves brit hölgy, aki aktfotóiról vált híressé, 10 millió font értékben biztosította testét. A Lloyd’s-nál kötött biztosítá­sa szerint arca 5 millió, keblei és lába 4 millió, karjai félmillió és testé­nek fennmaradó részei összesen félmillió fontot érnek. Mizzi kisasz- szony egy divatcégeket tömörítő konzorciummal kötött három éves szerződést, amely alapján évente harmincezer fontot keres. (Népújság telefotó — MTI Külföldi Készerkesztősége) Ütszéli trükkök — Nincs az a perui autós, aki ne félne a halott rendőrtől — ál­lítja a dán autós magazin, kétség­kívül meghökkentően. Aztán ki­derül, hogy csupán egy sajátos stoprendszerről van szó. Mivel a jól ismert táblát következetesen figyelmen kívül hagyták a szá­guldó vezetők, a közlekedésren­dészet a leginkább balesetveszé­lyes helyeken teljes szélességé­ben felásatta az úttestet a védett kereszteződésnél. Vagyis az ár­kon csak lépésben, óvatosan le­het áthaladni. Vagy vihetik az autót lökésgátló cserére. A köz­nyelv ezt a módszert nevezte „halott rendőrnek.” Arról nem szól a cikk, hogy a közlekedési rendőrök, vagy netán a néplélek kutatói díjazták-e a folklórszem­pontból is érdekes elnevezést... Svédországban ugyanis megju­talmaztak egy alig 10 éves fiút, amiért egy kisváros közelében megzabolázta a száguldó autóso­kat. Mats Gruneberg, lévén kitű­nő barkácsoló, lemásolta az au­tósok rémeként ismert rendőrra­dart, s a maga készítette szerke­zetet — amely persze csak for­májában hasonlított az eredeti­hez, belül üres volt — kitette az útra. A hatás elképesztő volt. A dán magazin idézi a fiút: „Ami­kor meglátták a radaromat az au­tósok, akik rohantak, mint az őrültek, azonnal lefékeztek. Volt aki az útirányt is megváltoztatta, mert arra számított, hogy már be­mérték, és valahol várjákaszám- lával.” Amin a Fiatal lány a nőorvosnál: — Jaj doktor úr, annyira szé­gyellem magam. Még sohasem vetkőztem le férfi előtt. — De drága kisasszony, mu­száj levetkőznie, hogy meg tud­jam vizsgálni. Tudja mit, leoltom a villanyt, vetkőzzön le sötétben. A lány vetkőzni kezd, majd a sötétben motoszkálva megszó­lal: — És hova tegyem a ruháimat doktor úr? — Oda a székre... az enyémek mellé. * Beteg a háziorvosának: — Doktor úr, engem nyugta­lanít valami. A tegnapi kórházi kivizsgálás után a diagnózis telje­sen más volt, mint amit Ön álla­pított meg. — Ne törődjön vele, uram. A boncolás engem fog igazolni. * Zaklatott nő panaszkodik az orvosnál: — Doktor úr, az az érzésem, hogy az utóbbi időben egyre rosz- szabb a memóriám. Sokszor már Orvosok és arra sem emlékszem, amit öt perccel, korábban mondtam. — S mondja, asszonyom, mi­óta vannak ilyen jellegű pana­szai? — Hogy micsoda? Milyen pa­naszokról beszél? * — Szinte teljesen megsüketí­tem — panaszkodik orvosának a beteg. — Először is, uram — mondja a doktor —, le kell mondania az alkoholról. Milyen italt szeret leginkább? , ' , — A whiskyt. Minden nap megiszom egy üveggel. — Ó, az rengeteg. Higgye el, uram, ha abbahagyja az ivást, sokkal jobban fog hallani. S valóban, úgy egy hónap múl­va — amely alatt a páciens egy kortyot sem ivott — csodálatos módon visszatért a hallása. Két hónap múlva azonban ismét ugyanazokkal a panaszokkal je­lentkezett az orvosnál. — Nekem úgy tűnik, uram, hogy Ön újra a pohárhoz nyúlt — korholja az orvos. A KGB és APN kamerái előtt A moszkvai Dzerzsinszkij té­ren látható hatalmas épület egyesekből olthatatlan kíváncsi­ságot, másokból tiszteletet, ismét masokból egészen más termé­szetű érzéseket vált ki. Mindenki jól tudia, milyen szerv működik itt, habár az épületen egyetlen felirat sem található, a szomszéd házon lévő „A Szovjetunió Ál­lambiztonsági Bizottságának fo­gadóirodája” táblán kívül. Mi történhet az ajtók mögött? A Novosztyi Sajtóügynökség újságírói által forgatott filmben először hallhatunk a KGB tevé­kenységének néhány területéről és az ott dolgozó emberekről. A KGB egyes részlegeit hosszú éveken keresztül megbízhatóan védelmezték az illetéktelenek, többek között az újságírók kí- váncsiskodásától. Előttünk elő­ször nyíltak meg az intézmény kapui. Igaz, csak egy ismerkedés erejéig. A KGB elnökhelyettese és a különböző osztályokat veze­tő tisztek ismertetik. A film alko­tóinak Jelena Kovaljovának és Sztanyiszláv Beljanyinovnak si­került megrajzolniuk a csekisták pszichológiai portréit. Akármilyen figyelmesen la­pozza is valaki „A szovjet felső- oktatási intézmények” című ki­adványt, seholsem találja a KGB főiskolájának nevét. Kik tanul­nak itt? Milyen szakmát kapnak? Az APN filmjét megtekintve er­ről is tudomást szerezhetünk a főiskola hallgatóitól és tanárai­tól. Láthatjuk a hallgatók sport- és lőkiképzését, kriminalisztikai óráját és életük más részeit. A forgatócsoport eljutott a KGB számítóközpontjába, az operatív ügyeletesi szolgálathoz, a KGB fogadóirodájába, a nyomozó osztályra és a nyomozási elkülö­nítőbe is. A néző megismerked­het egy külföldi ügynök leleple­zésének és letartóztatásának fo­lyamatával. Fontos helyet foglal el a filmben a szovjet feldentő- ről, Kim Philby-rőí szóló rész, amelyben özvegye, Rufina Iva­novna és Jurij Mogyin ezredes, a Philby-vel külföldön együtt dol­gozó KGB-munkatárs beszél a szovjet hírszerzőről. Az APN filmjének résztvevő­je volt PaulPayol, a francia titkos szolgálatok munkatársa és Alain Gairen francia újságíró is. A fil­met Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke kommentálja. Hódítási kellék A civilizáció elérte a híres burmai zsiráf-asszonyokat, akik nem csekély vonzerőt jelentenek a külföldiek számára. A burmai utazók ugyanis el nem mulasztották, hogy megtekintsék azokat a hölgyeket, akik súlyos rézkarikákkal hosszabbították meg a nyakukat — írja a Nice Matin. Az ősi szokás a női hiúságra vezethető vissza, így kíván­tak hódítani a férfinép körében. A radikális változás hallatán azt le­hetne hinnünk, hogy a modern idők a férfiak ízlését hangolták át egy merőben más szépségideáira, mondjuk a rövidebb és kevésbé merev nyakra. Nos, a hölgyek csupán műanyagra cserélték fel a rézkariká­kat. Talán igazuk van, végül is így könnyebb szépnek lenni. A XXI. század selyemút ja? A világ leghosszabb autóútjá- nak, a Tokiótól Londonig hu­szonnyolc fővárost — köztük Budapestet — összekötő eurá- zsiai nemzetközi autópályának a látnoki terve egy lépessel ismét közelebb került a megvalósulás­hoz. Pontosan nyolc évvel ez­előtt ismertette Szun Mjung Mun dél-koreai lelkész az ősi selyem- útvonal XXI. századi változatá­nak a tervét a tudományos egye­sületek nemzetközi kongresszu­sán. Azóta a természeti akadá­lyok feltérképezése és azok elhá­rításának a kimunkálása folyik, részben közös japán-dél-koreai kutatással. Az első akadály, a koreai-fél­szigetet Japántól elválasztó Ja­pán tenger ma már nem okoz megoldhatatlan problémát. A ja­pán-koreai alagútkutató társa­ság már kidolgozta a Kjusu-szi- get nyugati partján fekvő Karacu várost (a Cusima és a Koreai­szoroson keresztül) a dél-koreai Puszan kikötőváros közelében levő Maszan városával összekö­tő 235 kilométeres tenger alatti alagútrendszer tervét. A több szintes alagút alsó pályáján Sín­kanzenszerű gyorsvonat, fölötte pedig közúti járművek haladná­nak. A hat méter átmérőjű pró­bafúrásokat 1986. október 1-jén kezdték el a japán partoknál: idáig háromszaznarminc métert haladtak előre. A százmilliárd dolláros mun­kának ígérkező alagútrendszer a' világon egyedülálló vállalkozás lenne. Két tizennégy méter és egy hat méter átmérőjű alagút kötné össze Japánt a koreai-fél­szigettel. A tizenöt évig tartó gigászi munkálatoknak azonban igazá­ból csak akkor lenne értelme, ha közben elkészülhetne a Szöult Phenjannal összekötő autópálya is, amely tovább haladna Peking, Hanoi, Vientiane, Phnompen, Bangkok, Rangoon, Dákká, Új- Delhi, Iszlámábád, Kabul, Tehe­rán, Bagdad, Ankara, Szófia, Belgrád, Budapest, Bécs, Mün­chen, Bem, Párizs és London irányába. A tervek szerint Tehe­ránból lenne egy elágazás Moszkva, Varsó, Berlin és Bonn irányába is. A neheze — a politi­kai akadályok elhárítása — azon­ban még hátra van. páciensek — Ne haragudjon rám ezért, doktor úr. Tudja, abból, amit hallottam, semmi sem volt olyan kellemes, mint egy pohárka whisky. Akkor meg mi értelme van?... * Egy férfi meséli barátjának: — Tudod, amikor én beteg va­gyok, mindig felkeresem az or­vost. Neki is csak élnie kell. Az­tán a recepttel elmegyek a gyógyszerészhez, és megveszek mindent, amit a doktor felírt. A gyógyszerésznek is csak élnie kell. Amikor pedig hazamegyek, kivágom az összes orvosságot a szemétbe. Nekem is csak élnem kell! * — Nos, doktor úr, milyen az EKG-m? — Nem rossz, uram. Bár van egy kis szívritmuszavara, de én emiatt nem nyugtalankodom. — Tudja, doktor úr, ha magá­nak lenne az a kis ritmuszavara, én sem nyugtalankodnék. * — Doktor úr, azt hiszem, gyo­morrontást kaptam. — Igen? És mit evett? — Tegnap életemben először ettem kagylót. S mondja, amikor feltörte a kagylókat, nem érzett valami kü­lönös bűzt? — Miért, fel kellett volna tör­nöm? A híres kerékpárversenyzőt megvizsgálja orvosa, majd közli vele, hogy influenzája van. — Az semmi! — legyint a sportoló. — Azért csak legyen óvatos! Nagyon magas a láza. — Mennyi? — Harminckilenchat... — És mennyi a világrekord? * Sebész a pácienséhez: — Ha lenne olyan kedves elő­re rendezni az anyagiakat. — Micsoda? A műtét előtt fi­zessek? — Hát hogyan operáljam Önt biztos kézzel, ha attól rettegek, hogy utána nem kapom mega fi­zetésemet? Lipták Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents