Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 7, szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. „Tokamak-15” A különleges kísérlet megkezdődött Az I. V. Kurcsatov Atomenergia Intézet központi technológiai vezérlőpultja. Innen irányítják a „Tokainak-15" működését Gyermekparadicsom Német Demokratikus Köztársaság Neustrelitz, Neubrandenburg megye: a közeli óvoda lakói veszik birtokukba az 1755-ben megnyílt, majd 1842-ben átalakított városi parkot, ahol kitűnő lehetőség kínálkozik mindenfajta játékra. A park főbb nevezetességei az üvegház, a királyi istálló és a két oszlopos építmény, amelyeket az Elba folyó homokkövéből faragott szobrok díszítenek. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Földünk energetikai próbáiméinak megoldásában döntő fordulatot hozhat olyan villamoserőművek létrehozása, amelyeknél fűtőanyagként az urán helyett a természetben mindenütt megtalálható hidrogénizotópokat alkalmaznak. A gyakorlati alkalmazásra leginkább hasznosítható a deutériumnak és a trici- umnak, a hidrogén nehézizotópjainak termonukleáris reakciója. Ezeknek az elemeknek az egyesülése során fűtőanyagsúly egységre átszámítva 10 milliószor nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos szerves fűtőanyagok esetében. Ehhez azonban a két anyagot plazmahőmérsékletre kell hevíteni. A moszkvai Kurcsatov Atom- energetikai Intézetben a „Tokárnak-15” termonukleáris berendezéssel sikerült a plazmát és a mágneses rendszer szupravezetését megvalósítani. A „ Tokamak-15” berendezéskomplexum több épületet foglal el. Súlya másfélezer tonna. Az új berendezés legfontosabb újdonsága a szupravezető mágneses rendszer, amely az úgynevezett alacsonyhőmérsékletű szupravezetők legnagyobb távlatokkal kecsegtető változatából — niobi- um-ón — összetételből készült. Ebből az anyagból,, amely ütésre porrá törik, a szakembereknek mégis sikerült mágnestekercsekhez szükséges kábeleket előállítani. A szilárd rézmátrixra 150 ezer, a hajszálnál tízszerte vékonyabb szupravezető ért helyeztek el. A két gyűrűben cirkuláló folyékony hélium a kábelt az abszolút nulla fok feletti 5 fokra hűti le. A niobium ilyen átfogó rendszerben való alkalmazására a világon első ízben került sor. (az áramveszteség nélküli szupravezető rendszer súlya 100 tonna). A Tokamak-15 kizárólag tiszta hidrogénplazmával működik, amelynek hőmérséklete eléri a 100 millió fokot, sűrűsége pedig megfelelő a hidrogénmagok reakciójának állandó szinten tartásához. A tudósok feladata most a plazma irányításának kutatása. A „Tokamak-15” kísérletei alapul szolgálhatnak egy nemzeti, kísérleti termonukleáris reaktor, valamint egy nemzetközi termonukleáris .reaktor (ITER) kifejlesztéséhez. Ha minden a tervek szerint történik, akkor 1996-ban megkezdődhet az ITER építése, amelynek feladata bizonyítani, hogy alkalmas villamosenergia előállítására. Csak ezt követően lehet szó az általános rendeltetésű termonukleráis villamoserőművek létrehozásáról. Tudományos kishírek Ellenanyagtermelés — tojásban Azt, hogy bizonyos élősködők valakit vagy valamely állatot meg- betegítenek-e vagy sem, eddig gyakran úgy állapították .meg, hogy házinyulakba bejutatták az élősködő lárváját, azután az állatokban termelődő ellenanyagot a vérükből kivonták, majd a vizsgálathoz szérumot készítettek. Svájcban, a zürichi egyetem Para- zitológiai Intézetében nyulak helyett tyúkokat fertőztek meg, s az ellenanyagokat azok tojásainak a sárgájából vonták ki. A tyúkok tehát életben maradtak, ráadásul így az ellenanyag mennyisége is jóval nagyobb lett, mint volt a régebbi eljárással. A kutyagalandféregnek a kimutatására ez az eljárás már bevált. Hasonló módon akarnak termelni ellenanyagot a vérhasamőba ellen is. ősemberkoponya — Kínában A kínai Tudományos Akadémia őslénytani intézetének munkatársai nyolcmillió évesre becsült Ramopit- hecus-koponyára bukkantak Jünan tartományban. A kitűnő állapotban fennmaradt koponyán már számos emberi vonás figyelhető meg: állkapcsa kevésbé eiőreugró, metszőfogai kicsinyek, keskenyek, éppúgy a szemfogak is, az őrlőfogak koronáján pedig vastag a zománcréteg. Hogy ennek a hominidának Afrika vagy Ázsia volt-e az őshazája? — ezt az eddigi leletek alapján nem lehet eldönteni. Valószínű, hogy párhuzamosan fejlődtek Afrikában is, Ázsiában is. Zajszűrő a hallókészülékben Míg az ember zajos környezetben is képes a beszédre összpontosítani, a nagyothalló készülékek erősítője minden hangot egyformán fölerősít, s ezért a nagyothallók a készülékeiken át olykor annyira erősen hallják a zajokat, hogy képtelenek megérteni a hozzájuk intézett beszédet. Ezen segít az Egyesült Államokban kifejlesztett szűrő. Ez olyan egyetlen — de magában tízezer tranzisztort rejtő — hangjel- felfogó csipből áll, amely különbséget tesz a beszélt nyelv építőkövei (fonémiái) és minden egyéb hang között. Amikor élő ember szájából, a rádióból vagy a televízióból egyértelműen fonémák hangrezgései érik, rögtön jelt ad a nagyothalló készüléknek azok felerősítésére. így a nagyothallókat még a környezetükben zsongó, beszélgető hang sem zavarja. r É jszakai nyugalmunk, ritka délutáni álmunk színhelye az ágy. A kényelmes, matracos hagyományos agy, az ággyá alakítható heverő, az összecsukható fekhely, a kényszerűségből elővett fotelágy, s ki tudná felsorolni valamennyit. Nincs pontos adatunk, hogy mely országban mikor használtak elődeink először — a maihoz hasonlatos — fekhelyet. De tudjuk, hogy az egyiptomiak, a régi görögök és a rómaiak már ismerték a lábakon álló ágyat. A fáraók síijában találtak összehajtható tábori fekhelyet, amelyet utazásai során magával vitt az uralkodó. Az egyiptomi ágy az ülőalkalmatossághoz hasonlított, csak méreteiben különbözött. Az állatlábakkal alátámasztott keretre feszített szíj pántok adták a fekvőfelületet, amelyre mat- racpámákat tettek. Fejük alá párna helyett nyaktámaszt használtak, a meleg éghajlat alatt így biztosították a levegős fekvést, és megkímélték díszes hajviseletüket is. A görögök lakomáinak az ágy volt a színhelye. „A vendégek, ahogy megérkeztek, sarujukat levetették, kezet mostak, s elhelyezkedtek a kereveten. A lakomákon csak a fiúk és a nők ültek, a férfiak feküdtek, karjuk alatt párnával. A kerevet fából vagy fémből készült, szélei közt hevederek voltak kifeszítve. Erre kerültek a gyapjúval vagy tollal töltött matracok, takarók meg szőAz ágy története nyegek, a házigazda anyagi helyzetéhez mérten, s az évszak szerint változóan” — írta Ritoók Zsigmond. Kezdetben bronzból, majd fából készítettek ágyat, díszes lábakkal. A rómaiak olyan dísztárgyakat is hagytak ránk, amelyeket teknősbéka páncéljából faragtak. A németek faágyaikra állatbőröket terítettek, s amikor a bőröket lombbal párnázták ki, feltalálták a matrac ősét. A keleti népek, a kínaiak, japánok nem európai fogalmak szerinti fából, vasból való ágyban alszanak. Rizsszalmával töltött matracot — futont — raknak a földre, amelyet a hagyományos keleti lakásban ugyancsak rizsz- szalmából és műszálból szőtt gyékény fed. Erre ágyaznak, virágot, madarab ábrázoló, festett huzatú pehelypaplannal, és icipici kőkemény párnával. Az előkelőségek régen porcelán párnát használtak. A matracot nappal összehajtják, és a szekrénybe rakják. A nagy családi ágy a 14. században kezdett divatba jönni. Ekkor már ismerték a tolipárnát, és sokszor drága takarókkal fedték a fekhelyet. A dunyhát csak a 18. század óta használják. A francia királyi udvarban a rokokó idején központi szerepet kapott a hálószoba. A király ágyban fekve fogadta a kérelmezőket, s a baldachinnal díszített ágy előtt játszódott le az udvari szertartás számos jelenete. A 19. században megjelennek a kényelmes, hajh'tott hátú és oldalú, szép vonalú pamlagok. Az egyszerű felületekkel, ívelt végekkel készültek. S a korábban oly kedvelt ágymennyezetek, baldachinok és függönyök teljesen eltűnnek. A huszadik században az egyszerű szépség, a célszerűség lép előtérbe a bútorkészítés terén is. Egyre kevésbé használatosak a hagyományos ágyak. Sokkal inkább a praktikus, ülőbútorrá alakítható fekhelyet részesítjük előnyben, amelyek tágas, ágyneműtartó térrel is rendelkeznek. Gyakran kétszemélyessé nyithatók, hajtogathatok. Szériabútorok között megtalálható a szekrénysorba illesztett, nappalra felállított ágy, a sarokheverőbői kihajtogatható fekhely, a hosszába, székébe nyitható, tolható, variálható alvóhely. Nálunk is kapható az állítható magasságú, és gerinc vonalát követő hajlított ágy. Ismét divatos a francia ágy, és a szecessziós, festett vaságy is. ‘ Van, aki a kemény, más a puha fekhelyeket részesíti előnyben. Az orvosok szerint a kemény matrac, a lapos párna és a könnyű takaró az egészséges. K..M. mm Mindennapi nyelvünk Közhasználatú és közérthető...?! 1 2 3 4 5 □ 7 8 ■ 10 11 12 13 14 ■ 15 ■ 16 □ 17 18 H L 19 20 □ 21 22 □ 23 24 □ 25■ 26 r 27 28 r ■ n 29 30 ■ C 31 □ 32 33 34 35 □ 36 n 3 37 38 ■ 39 □ □ 40 41 U □ 42 43 J 44 □ E 45 46 □ 4/ 48 □ 49 50 51 52 □ 53 □ 54 55 56 3 57 ■ 1 58 59 ■ 60 61 H 62 A címben idézett két nyelvi forma és minősítés újabban gyakran jelentkezik az idegen szavakkal és magyar megfelelőkkel kapcsolatos közleményekben. Legújabban az Élet és Irodalom hasábjain olvashattunk több megjegyzést: hol húzható meg a határ a közhasználatú, a széles körben ismert és a valóban közérthető idegen eredetű szavak között. Nem könnyű erre a kérdésre a megfelelő és szakszerű válaszadás. Annál is inkább, mert a két fogalom nem feltételezi egymást. Több olyan közhasználatú idegen eredetű szóalaakkal találkozhatunk a napi lapokban megjelent cikkekben, amelyeknek egyike-másika az olvasók műveltségi szintjéhez viszonyítva nem minősíthető a közérthető jelzővel. Azt azonban állíthatjuk, hogy elsősorban a latin örökségként elszámolható latin eredetű szavak nagyobbik része ma már nemcsak az általánosan használt és közkeletű jelzőkkel minősíthető, hanem a közérthetőség fogalomkörébe is vonható. A .nemzetközi szókincs latin elemeinek ismerete az általános műveltségünknek is velejárója. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy a magyar helyesírási szótárban is megtalálhatók ezek a szavak, mint a maga szótári szókészlet szerves alkotó élemei. Ilyen szavakra gondolunk elsősorban: renitens (rendbontó), reguláz (szabályoz), respektál (figyelembe vesz), proponál (javasol), negligál (elhanyagol), korrigál (kijavít), deklarál (kinyilvánít), kommunikál (közöl), applikál (alkalmaz), citál (idéz), fatális (végzetes), akceptál (elfogad, méltányol), stb. Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a latin és magyar megfelelőik párharcában jelentkeznek nemkívánatos jelenségek is. Egy-egy latin eredetű szó felesleges és gyakori használata divatjelenséggé torzul. Csak két példát ennek bizonyítására. Nap mint nap olvashatjuk a frusztrál, frusztrált, transzmisszió, transz- missziós szóformákat ilyen beszédhelyzetekben és szövegössz- függésekben: „A dolgos embert nem annyira a nyilvánosság előtt zajló viták frusztrálják, sokkal inkább saját megélhetésének kínjai” (Magyar Hírlap, 1989. febr. 18.) — „Aki idejött Erdélyből, már többszörösen frusztrált”. (Magyar Hírlap, 1989. jún. 30.). — ”Frusztrált kamaszként visekedünk, toporzékoló kitöréssel reagálva az atyai szigorra” (Élet és Irodalom, 1989. szept. 1.). „Valahonnan lecsüngő, frusztrált valamik régen a tárgyak” (Kalász Márton: Ábra Mándy Ivánnak). Az átlagolvasó nehezen igazodik el a csalódás, kudarc, sikertelenség, felsülés, fiaskó, balsiker, megbénítás, félrevezetés magyar megfelelők használati értékének érzékelésében, s így nem is közérthető számára az idegen eredetű szóforma. Ugyanezt mondhatjuk el a transzmisszió, transzmissziós nyelvi formákkal kapcsolatban is. Még a szövegkörnyezet sem sokat segít: „A közvetítő szerep fontos, de ez nem lehet transz- missziói' (Magyar Nemzet, 1989. jan. 26.) — „Célozva a transzmissziós szerepvállalására a kormány és a mezőgazdasági üzemek között.” (Népújság; 1989. márc. 31.) — „A népfrontmozgalom transzmissziós szerepe falupolitikájával egy szál maga feszült ellene a kedvezőtlen folyamatoknak” (Magyar Nemzet, 1989. márc. 31.). Az áttétel, az átvitel, a továbbítás, a közvetítés magyar megfelelők közötti választási lehetőség sem igazítja el az olvasót a megfelelő szöveg- részletek egyértelműségének érzékelésében. Az idegen szavak tehát feleslegesen jutottak a nekik szánt nyelvi szerepekhez. Dr. Bakos József Vízszintes: 1. Zenedráma. 6. ÁAM. 9. Bog. 14. Pietro Mascagni operája. 15. Közel-keleti állam lakója. 16. Részben hárít. 17. A My Fair Lady főszereplője. 18. Verseit hozzá írta Heltai. 19. Előbbre jut. 21. Kilátásba helyez. 22. Állami bevétel. 23. Nem polgári. 25. Az oxigén és a lutécium vegyjele. 26. Takarmányverem. 27. Cinek. 29. Előleg. 32. Bonyodalom. 35. Kosztolányi Kornélja. 36. Asztalos szerszáma. 37. Belsőleg azonosul. 38. Kártyabemondás. 40. Zamatos gyümölcs. 42. ...dal Monte. 44. Tövén költ a ruca. 45. Kubai, máltai és spanyol gépkocsijel. 47. Erősen támogató. 49. ..., ... rétre megy. 51. A gyermekbénulás elleni gyógyszer egyik feltalálója. 53. Aratószerszám. 54. Harry..., népszerű filmszínész volt. 55. Valamely dolog következménye, ismert idegen kifejezéssel. 57. A nikkel és az oxigén vegyjele. 58. Állami-díjas sebész professzor volt (Gábor). 59. Biztosítási részleg. 60. Malaszt is van ilyen. 61. „Megkeveredett” sor. 62. Van ilyen mondás és csont is. Függőleges: 1. Ritka női név. 2. Egzotikus szárnyas. 3. A szerelmi költészet múzsája. 4. Helyező. 5. Névelős sporteszköz. 6. Éles, messzire hangzó. 7. Kövesztő. 8. Északolaszországi város. 9. Kettőzve: szép. 10. Egykor kedvelt színésznő volt (Manyi). 11. Szóösszetételek előtagjaként; kis-, kevés-. 12. Straussról szóló életrajzi könyv címe. 13. Japán város Hokkaido szigetén. 19. Odázás. 20. Veszteglő. 23. Mely személyt. 24. Ibolya egyneműi. 26. Szabásminta. 28. Augusztus 12- én ünnepli névnapját. 29. Athéni sportklub. 30. Részben kotnyeles! 31. Térelválasztó. 33. Olaszország jelzése nemzetközi sportversenyeken. 34. Alkalmazott röviden. 39. Táncot jár. 41. Régi ürmérték. 43. Feljegyzendő. 44. Régi vármegye. 45. Édesség. 46. Tévesen feljegyző. 48. Marx Károly szülővárosa. 49. Időpontot későbbre tesz. 50. Más néven. 52. Német férfinév. 54. Abaúji község. 56. A New York-i opera népszerű neve. 58. Portugál, olasz és vatikáni autójel. Házy László Beküldendő: a vízszintes 14., 59. és a függőleges 2., 12. sor.
