Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

POLITIKAI NAPILAP Döntő többségben az értelmiségiek A megválasztott 1279 küldött közül a tanácsko­zás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat. A küldötteknek csupán nyolc százaléka nő, s ala­csony a 30 év alattiak számaránya is, hiszen mindössze 42- en képviselik a legfiatalabb korosztályhoz tartozó párttagokat. A küldöttek derékhada — csaknem 600-an — a 40-50 év közöttiekből áll. A küldöttek foglalkozás szerinti megoszlása azt mutatja: döntő többségükben értelmiségieket delegál­tak a kongresszusra, ugyanis a küldöttek 72 százaléka dolgozik valamilyen szellemi munkaterületen. Ennek arányában kevés a fizikai munkás küldött, mindössze 43- an vannak, s ez alig több, mint három százalékos arány. Tanácskozik az MSZMP kongresszusa A demokratikus szocializmusért Nyers Rezső: „Választásokon alapuló demokrácia legyen Magyarországon” Grósz Károly: „...higgyünk a cselekvés értelmében és akarjuk a sikert” Pozsgay Imre: „Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban” A „Demokrácia, Jogállam, Szocializmus” jelmondat jegyében péntek dél­előtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XTV. kongresz- szusa' Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszu­si Központ Pátria-termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négyna­posra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámoló­ja; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt prog­ramnyilatkozata; a párt alapsza­bálya; időszerű politikai kérdé­sek, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületéi­nek és tisztségviselőinek megvá­lasztása. A tanácskozás kezdetén Or­mos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bi­zottságának tagja a szabadság- harc 1849. október 6-án kivég­zett mártírjaira emlékezett. A többi között elmondotta: — E harcokat az emberi, a tár­sadalmi és a nemzeti szabadsá­gért mindig, mindenütt vesztesé­Nem könnyű a tudósítóknak innen, a Kongresszusi Központ­ból jelentkezniük, hiszen lega­lább ezer kül- és belföldi újságíró szeretne minél több információ­val szolgálni az MSZMP rendkí­vüli fórumáról. Maga a kongresszusi épület és környezete egyébként nélkülöz minden pompát és fölösleges fé­nyűzést. A racionalitást fejezi ki viszont a rengeteg számítógép je­lenléte. Emellett a szokatlanul szűk, háromtagú, valóban csak a tanácskozás munkáját irányítók­ból álló elnökség háta mögötti dekoráció szintén ennek jelzése. Ott valamennyiünk kívánalmá­nak kifejezéseként olvasható a felirat: demokrácia, jogállam, szocializmus! * Tiszteletadással kezdték bu­dapesti programjukat a kongresz- szus megyei küldöttei. Autóbu­szuk elsőként a Batthyány-em- lékmécseshez gördült, ahol vi­rágcsokrot helyeztek el a talap­zatnál, tisztelegve ezzel az aradi vértanúk mártíromsága előtt. A megyei küldöttcsoport már csütörtökön délután megtartotta az első munkaülését, amelyen re­gisztráltatták a megalakulásu­kat, majd a megválasztott képvi­selőknek lehetőség nyílt a dönté­sük alapján az egyes platformok­hoz való csatlakozásra. — Még csütörtökön este részt vettünk az ügyrendi témák elő­zetes megbeszélésén a Kongresz- szusi Központban, s valamivel éjfél előtt kerültünk a szálláshe­lyünkre — mondta a hivatalos megnyitó utáni órákban Kiss Sándor, a csoport vezetője. gek, olykor vereségek kísérték — és kísérték a hősök, a mártírok tetemei. Az emberek, a népek tudják ezt, anélkül is, hogy taní­tóik megtanítanák rá őket. Tud­ják, hogy a részvereségben is benne rejtezik a győzelem, tud­ják, hogy az áldozat a holnap ígé­rete. Ormos Mária megemlékező szavai után Nyers Rezső pártel­nök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt ér­deklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma fel­állással adóztak Kádár János­nak, az MSZMP- egyik alapítójá­nak, a párt volt elnökének emlé­ke előtt, s megemlékeztek a ma­gyar közélet, a munkásmozga­— Péntekre tehát kiderült, ki­ki milyen részterületen dolgozik majd a kongresszus ideje alatt... — Küldötteink többsége kü­lönböző bizottságok tagja lett. Farkas Kálmánná a jelölést elő­készítő bizottságban tevékeny­kedik, Holló Vilmos pedig a programnyilatkozat szerkesztői között. A politikai beszámoló szerkesztésében dr. Gyetvai Gyula vesz részt, az ügyrendi bi­zottságban Szőke Emil kapott munkát. Az alapszabály megal­kotói között ténykedik dr. Pass Géza, a fellebbviteli bizottság­ban dr. Prokaj János, a mandá­tumvizsgálóban Végh István, a szavazatszámlálóban pedig Kali­na József. A pártvagyonnal kap­csolatos munkabizottság tagja megyénkből Kopka László lett. Én pedig a küldöttcsoportok ve­zetőivel együtt munkálkodom. — Miként készülnek küldötte­ink a vitára? — Tudomásom szerint többen készülnek felszólalni, de hogy a plenáris ülésen kik kapnak szót, az még nem dőlt el. Az tény, hogy küldötteink főként a párt jellegének, valamint a program- nyilatkozat kialakításának té­májában szeretnének szólni, erre a különböző platformtanácsko­zásokon is lehetőségük lesz... * Ari Jánost, a pélyi Tiszamente Tsz párttitkárát a gazdaság kom­munistái mellett a tamaszent- miklósi Metalloglobus, a hevesi 1-es iskola, valamint az áfész párttagjai látták el indulás előtt megfelelő „útravalóval”. — Kérdésekre kell válaszokat kémem: mi lesz a párttal, mi lesz lom közelmúltban elhunyt, ki­emelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a meg­nyitó ülés elnöki tisztével Gönci JánostbízzÁk meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a ta­nácskozás irányítását ettől kezd­ve Gönci János vette át. A leve­zető elnök mindenekelőtt a párt­fórum munkájának zökkenő- mentes lebonyolításához szüksé­ges munkabizottságok vezetői­nek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizs­gáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az ügyrendi bizottság elnö­kévé Kovács Lászlót választot­ták meg. A mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke beszámolt arról, hogy az MSZMP-vel, milyen irányba haladunk? A körzetem vélemé­nye egyértelműen az, hogy a jövő útja a reform, próbáljunk meg itt is abba az irányba kormányozni, s összetartani a pártot. — Mit ígér a kezdet? — Számomra megnyerő volt és határozott a tanácskozás indí­tása, de nekem idő kell, hogy ki­kristályosodjon a platformhoz való csatlakozási szándékom. Most nekünk döntenünk kell, s politikusán, ahogy egy kormány­zó pártnak tennie kell. S úgy, hogy ne kétséget érezzünk majd: vajon elfogadja-e ezt az or­szág...? * A kongresszus első szünetében kezdeti benyomásaikról kérdez­tük Szőke Emilt, a Heves városi pártbizottság első titkárát és dr. Vass Gézát, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettesét. Szőke Emil: — Úgy mondják, ha a főpróba rosszul sikerül, az előadás jó lesz. Demokratikus módon, előzetesen beszéltük meg az ügyrenddel kapcsolatos témakört, s ennek a helyenként nehézkes csütörtök esti vitának is köszönhető, hogy pénteken délután már körültekintően fog­lalkozhattunk vele. Dr. Vass Géza: — Államigaz­gatási munkám során számtalan­szor vettem részt hasonló ügy­rendi kérdések vitájában. Szerin­tem jobb lett volna, ha többen a küldöttek közül már előzetesen elolvasták volna a kézhez kapott anyagokat, így csütörtökön nem húzódott volna el annyira az a bi­zonyos előzetes megbeszélés. a megválasztott 1279 küldött kö­zül a tanácskozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltat­ták magukat, tehát a kongresszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoporto­— Milyen várakozással érkez­tek a kongresszusra? Szőke Emil: — Szerintem a legfontosabb, hogy olyan erő diadalmaskodjék a pártban, amely a szabad választásokon kellő eséllyel indul és jó ered­ményt is ér el. Dr. Vass Géza: — Én azt aka­rom, hogy cselekvőképes, hite­les, az európai normáknak meg­felelő politikai párttá legyünk! — Önök szerint fennáll-e a ve­szélye annak, hogy a rendkívüli fórum ellenére semmi sem válto­zik? Szőke Emil: — Sokkal kemé­nyebb kongresszus lesz ez, mint bármelyik korábbi, s ezt a véle­ményemet nem az indulatokra alapozom, hanem arra, hogy mindenki becsületesen vállalja a véleményét, érvel mellette. — Én arra értettem, hogy ma­ga a párt nem változik esetleg... Szőke Emil: — Változnia kell, más történelmi alternatíva ugyanis nincs! Dr. Vass Géza: — Magam szkeptikus vagyok, mert a társa­dalom és a párttagság feje fölött megelőzőleg sokan beszéltek ar­ról, hogy radikális reformra van szükség, ám ezzel szemben — mint kiderült — a reformplat­formhoz 464-en csatlakoztunk csupán. Épp ezért reális veszé­lyét látom annak, hogy nem kö­vetkezik be a reformáttörés, s ez a párt további hitelvesztését von­hatja maga után, s talán a szét­esés irányába ható folyamatokat sem sikerül megállítani. Szőke Emil: — Szerintem a kérdés: a reform radikalizmusa vagy szélsőségessége diadalmas­kon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokra­tikus platformhoz 68, az összefo­gás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz kodik-e. A legtöbben, akik ide eljöttek, egyértelműen mélyre­ható változásokat' szeretnének, de a legalább két alapvető szélső­ségtől elhatárolják magukat. — A megyei küldöttcsoport­nak van-e közös álláspontja? Szőke Emil: — Nincs, s én hiá­nyolom is azt, hogy a tartalmi kérdések helyett tanácskozása­inkon inkább a formai, bürokra­tikus témakörök voltak jellem­zőek... Dr. Vass Géza: — A megyei küldöttcsoportban csütörtök esti információim szerint a reform­hoz és a népi demokratikus plat­formhoz csatlakozók számszerű többségben vannak. A kettő kö­zött a különbségek nem számot­tevőek. Ugyanakkor vannak a kongresszuson olyan platfor­mok, amelyek esetében kibékít- hetetlenek az ellentétek. A re­formszélsőséggel kapcsolatos nézetem egyébként eltér az Emi­létől. Szerintem ugyanis ezt nem szabad személyekre bontva használni, mint tették azt sokan Tabajdi Csabával összefüggés­ben, akinek a gondolatai véle­ményem szerint a radikális meg­újulást, a modellváltást segítik elő ésszerűen. Szőke Emil: — Több, más jel­legű probléma is létezik. Bizo­nyos platformok írásai nem iga­zán jutottak még el hozzánk, hogy kellően választani lehessen közülük. Lám, van vita egy küldöttcso­porton belül is, nemkülönben a kongresszuson megjelent 1256 küldött és a tanácskozási joggal ott résztvevők között. (Fotó: Perl Márton) 35, a reformszövetséghez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elne­vezésű platformhoz 43, az ifjúsá­gért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az (Folytatás a 2. oldalon) Negyvenéves az NDK Gorbacsov Berlinben Megérkezett a magyar delegáció is Mihail Gorbacsov pénteken délelőtt Berlinbe érkezett. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetu­nió Legfelsőbb Tanácsának el­nöke az ország vezetésének meg­hívására részt vesz az NDK meg­alapításának 40. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnepsé­geken. A berlin — schönefeldi repü­lőtéren a szovjet vezetőt Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, vala­mint más párt- és állami tisztség- viselők üdvözölték. Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével tegnap a magyar állami és MSZMP-küldöftség is megérke­zett az NDK megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezendő jubileumi ünnepségek­re. A küldöttség tagjai: Med- gyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes; Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője. Lakatos Er­nő, hazánk berlini nagykövete a helyszínen csatlakozott a küK döttséghez. Az Elnöki Tanács elnöke az Unter den Lindenen megkoszo­rúzta a fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékhelyét. A magyar küldöttség délután részt vett a köztársasági palotában rendezett központi ünnepségen. (MTI) A Kongresszusi Központból jelenti Szalay Zoltán és Szilvás István ___________________ A reform radikalizmusa vagy szélsőségessége diadalmaskodik ?

Next

/
Thumbnails
Contents