Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-06 / 236. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. október 6., péntek Sevardnadze tárgyalásai Nicaraguában és Kubában Jazov sajtóértekezlete George Bush amerikai elnök (J) fogadta Dmitrij Jazov Hadseregtábornokot (K) (Népújság-telefotó — MTI) Thaiföld Csalódott újság/ #■ 1 írok Kudarcba fulladt csütörtökön a thaiföldi külügyminisztériumnak az a kísérlete, hogy a thai- kambodzsai határtérségben „elfogott vietnami” katonákat mutasson be egy nemzetközi sajtó- értekezleten. A külügyminisztérium értesítésére több mint negyven thaiföldi és külföldi újságíró érkezett a thai-kambodzsai határtérségben fekvő Csanthaburi városba. A tudósítókat arról tájékoztatták, hogy öt olyan vietnami katonát mutatnak be a nemzetközi sajtónak, akiket Kambodzsában fogtak el. A sajtókonferencia szervezői arra akartak bizonyítékokat szolgáltatni, hogy a vietnami csapatok szeptember 26-i kambodzsai kivonása után is maradtak vietnami katonák Kambodzsában. Az újságírók a helyszínen azonban csak a thaiföldi fegyveres erők dühös tisztjeivel találkozhattak, akik méltatlankodva jegyezték meg: ha bármiféle hasonló esetre sor kerülne, akkor nem a külügyminisztérium, hanem a fegyveres erők szerveznének sajtóértekezletet, ók viszont nem hívtak össze ilyet. Hogyan ejthetnénk foglyul vietnami katonákat Kambodzsában, amikor nem is lépjük át a határt? — nyilatkozta az AP amerikai hírügynökségnek a térségben szolgálatot teljesítő thai haditengerészeti egység parancsnoka. A thaiföldi külügyminisztérium szóvivője kedden jelentette be, hogy öt vietnami katonát ejtettek fogságba. A nyilatkozó már akkor sem közölte, hogy hol és kik fogták el a őket. A thai fegyveres erők egyik tisztje az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva már aznap cáfolta a hírt. Az amerikai hírügynökség jelentésében azt írta, hogy egyelőre nincs magyarázat az ügyre. Emlékeztetett rá, hogy a múltban külpolitikai kérdésekben — főképpen Kambodzsát illetően — többször is nézeteltérések voltak a thaiföldi külügyminisztérium, a kormányfői hivatal és a fegyveres erők között. A katonai lázadás sem sikerült. A panamai zendülők lövői-, döztek egy kicsit, aztán bűnbánóan letették a fegyvert Manuel Antonio Noriega tábornok, az ország erős embere előtt, aki természetesen továbbra is a helyén marad. A lassan második éve tartó panamai válság immár joggal tekinthető abszurd komédiának. Ebben a játékban az egyik főszereplő — az Egyesült Államok — látszólag mindent megtesz a másik főhős — Noriega tábornok, a panamai hadsereg vezetője — eltávolításáért, de mindezt oly amatőr módon, hogy a nézőben az a gyanú támad: szándéka nem is komoly — és nem is lehet az, mert ha célját elérné, akkor az ő szerepe is értelmét veszítené. Már a történet indítása is meglepő: Washingtonban egyszer csak rájönnek arra, hogy Noriega tábornok aktív résztvevője az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészetnek, ezért aztán egy floridai bíróság elítéli őt. A szenzációs tárgyalás közben mellékesen kiderül, hogy Noriega korábban a CLA-nak dolgozott, meg persze gyilkos is, aki brutális kegyetlenséggel szabadul meg politikai ellenfeleitől. Ezek után szinte természetes, hogy Washington súlyos pénzügyi szankciókat léptetett életbe azzal az országgal szemben, amely ilyen gazembert eltűr hadserege élén. A számítás biztosDaniel Ortega nicaraguai államfő és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a nagyfokú egyetértést hangsúlyozta szerdán Managuában, a szovjet vendég egynapos látogatásának befejeztével. A véleménycsere egyik legfontosabb eredményeként a két fél javasolja, hogy Közép-Ame- rika országai alakítsanak ki egymás között ésszerű katonai erőviszonyokat, amelyeket azután a Szovjetunió és az Egyesült Államok közösen garantálna. Megfigyelők szerint egy ilyen megállapodás korlátozná az Egyesült Államok mozgásterét Közep- Amerikában, és alapot teremtene a Szovjetuniónak arra, hogy érvényesítse érdekeit a térségben. Mint a sajtóértekezleten bejelentették, a szovjet és a nicaraguai kormány közös elhatározása a Szovjetunóból Nicaraguába irányuló fegyverszállítások további szüneteltetése. Managua vállalta, hogy nyilvánosságra hozza, ha máshonnan fegyvereket és lőszert szerez be. Ismét a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatásról tárgyalt szerdán az amerikai képviselőház illetékes testületé. Az európai albizottság tagjai a külügyi, a pénzügy- és a kereskedelmi minisztérium illetékeseit hallgatták meg a kormány terveiről a két ország reformjainak segítésére. A képviselők javaslatai szerint az amerikai segítségnek sokirányúnak kell lennie. Szó van többek között a magánvállalkozás támogatását szolgáló alapról, amelyre a törvényhozók Magyarországon negyvenmillió dollárt fordítanának (szemben George Bush elnök eredeti, huszonöt milliós javaslatával). Napirenden van az ugyancsak a magán- szektort szolgáló műszaki képnak látszik: Panama bankország, bevételeinek majd 80 százaléka a különböző szolgáltatási bevételekből származik, s gazdasága annyira függ a nemzetközi pénzvilágtól, hogy névleg van ugyan saját valutája, de tényleges fizetőeszközként odahaza is az amerikai dollárt használja. A blokád valóban vészhelyzetet teremtett. Az akkori törvényes elnök, aki hosszú évtizedig az Egyesült Államokban dolgozott vezető bankárként, nem nézhette tétlenül az összeomlást: elnöki jogkörével élve menesztette a hadsereg főparancsnokát. Csak arra nem számított, hogy a parlamenti többséget élvező párt képviselői maguk is gyakorolni fogják jogaikat és menesztik őt, az elnököt. Noriega maradt, az államfő csomagolt, s mikor a Panamában működő másfélszáznyi banknak is elege lett a pénzhiányból, Washington csendesen feloldotta a dollár-blokádot. A gazdasági zsarolás és az al- kotmány-puccs kudarca nem törte le a Panama ügyében illetékes amerikai stratégákat. A közép-amerikai országban közeledtek az általános választások, és biztosnak látszott, hogy a szavazással is lehet tenni valamit, ami kényelmetlen helyzetbe hozza Noriegát. Ebben nem is tévedtek. A választásokat felügyelő panamai bizottság tagjai a korábbi hónapok izgalmai miatt szigorú szaHangsúlyozta, hogy az amerikai kollégájával Wyomingban tartott megbeszélésein a nicaraguai érdekeket is képviselte. A tárgyalások igen hasznosak voltak — tette hozzá —, egyebek között közölték vele, hogy az Egyesült Államok tiszteletben fogja tartani a nicaraguai szabad választások eredményét. A szovjet külügyminiszter elmondta, hogy managuai eszmecseréi főként a gazdasági együttműködés köré összpontosultak. Látogatása során meggyőződött arról, hogy a nicaraguai gazdasági stabilizációs terv reális és a békés építés szándékait tükrözi — közölte. Hazatérte után tájékoztatni fogja a parlamentet a kedvező benyomásairól, és arra számít, hogy a két ország gazdasági együttműködése bővülni és szélesedni fog. Azt is kijelentette, hogy véleménye szerint az egész nemzetközi közösségnek segítenie kellene Nicaraguát. Egy kérdésre válaszolva Sevardnadze utalt rá, hogy az új körülmények között a szovjet támogatásnak nagyobb hasznot zés, a szakértői támogatás a munkaerőpiac átalakításához és más, a gazdaság szerkezeti átformálását célzó erőfeszítésekhez. A képviselők javasolják, hogy Lengyelország és Magyarország kerüljön le a „marxista-leninista országok” régikeletű jegyzékéről, ami további kereskedelemkönnyítési intézkedéseket tenne lehetővé. A javaslatok között szerepel a kereskedelmet támogató amerikai export-import bank tevékenységének a kiterjesztése a két országra, szó van beruházásvédelmi egyezményekről, oktatási-, kulturális- és tudományos csereprogramokról, ösztöndíjakról, a demokratikus intézmények támogatásáról. A képviselők többsége, ahogy az elmúlt időszakban már többbályt hoztak. Közölték, hogy a szavazatok összeszámlása közben semmilyen részadat nem kerülhet nyilvánosságra, csak a végeredményt lehet majd publikálni. így még meglepőnek sem számított, hogy rögtön kiszivárgott: az egyik körzetben a tábornok távozását sürgető politikai szövetség kétharmados többséget szerzett. A panamai bizottságok pedig komolyan veszik magukat, a választási ellenőrök felháborodásukban érvénytelennek nyilvánították a szavazást. Érdekes belpolitikai helyzet alakult ki. A kormány újabb választást javasolt, de az ellenzék — mondván, ő már megnyert egyet — megmakacsolta magát. így aztán szeptember elsején az ideiglenes államfőt egy másik ideiglenes elnök váltotta fel— a hadsereg főparancsnoka természetesen maradt. Közben Washingtonban már oly kitartóan beszéltek arról, hogy az Egyesült Államok nem ösztönzi a panamai hadsereg jobb belátásra bírható tisztjeit katonai államcsínyre, hogy Panamában már-már arra kötöttek fogadásokat, mikorra is várható a lázadás? Ami nem is késlekedett, kedden a fegyveres erők 15 ezer katonája közül 200 megrohamozta a hadsereg főhadiszállását. Az eredmény ismert. Panamát illetően az ókonzervatív amerikai politikai körök kell hajtania mindkét fél számára. Managuai tárgyalásai befejeztével — helyi idő szerint — szerda este huszonnégy órás munkalátogatásra Havannába érkezett Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter megérkezése után azonnal tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, Fidel Castro kubai állam- és kormányfővel, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárával. A TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos megfogalmazása szerint a felek a találkozón kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről cseréltek véleményt. Az AFP francia hírügynökség a látogatás kapcsán emlékeztet rá, hogy a szovjet politikusnak James Bakerrel az ENSZ-közgyűlés margóján folytatott New York-i megbeszélésén az amerikai diplomácia vezetője azt kérte a szovjet kormánytól: gyakoroljon nyomást Havannára a Nicaraguába irányuló kubai fegyverszállítások leállítása érdekében. Eduard Sevardnadze csütörtökön hazautazott Moszkvába. szőr is, bírálta a kormány lassúságát a kérdésben, és gyorsabb, nagyobb szabású támogatást sürgetett a két reformok útján járó országnak. A közelmúltban mind a szenátus, mind a képviselőház a kormány terveit messze meghaladó támogatásról dolgozott ki és szavazott meg terveket Lengyelország és Magyarország részére. Most folytatódnak a tárgyalások kormány és törvényhozás között a várható kompromisz- szumról, amit mindenképpen nehezít az amerikai költségvetés súlyos hiánya. A tervek általában azzal számolnak, hogy a szükséges összegeket más területekről vonják majd el, ami természetesen további, kemény vitákhoz vezet arról, hogy honnan és mennyit csoportosítsanak át. számára még 1903-at mutat a naptár. Ők változatlanul hisznek abban, hogy miután az Egyesült Államok a csatorna megépítési jogának megszerzésért egy jelentéktelen katonai operációval elszakította Kolumbiától Panamatartományt és független köztársaságot csinált belőle, ezért most is maga dönthet arról, hogy mi történjen ott. A józanabb politikacsinálók ezen már túljutottak. Tudják, hogy a panamaiak többsége olyannyira nem szereti az Egyesült Államokat, hogy a Washingtonnal szembeszálló tábornokot törvényes úton nehezen tudnák eltávolítani. A panamai vezetés legalitását azonban ilyen eszközökkel kérdésessé lehetett tenni. S ami különösen fontos: a közép-amerikai válság rendezése most különösen kényes szakaszba jutott: úgy tűnik, Washingtonnak meg kell békélnie a nicaraguai forradalmi rendszer fennmaradásával. Panama pedig a Noriega-ügy kirobbanása óta már nem képes azt az aktív kiegyensúlyozó szerepet játszani, aminek következtében az Egyesült Államok soha nem tudta a térségben elszigetelni Nicaraguát. Sőt az újabb közép-amerikai feszültséggóc fenntartásával egy esetleges rendezés maradandósá- ga is komolyan megkérdőjelezhető. Gőzön István A szovjet-amerikai kapcsolatok javulásával az elkövetkező években hadihajók, a légierő repülőgépei, szakemberek, sőt, sorkatonák cserelátogatására is sor kerülhet a két ország fegyveres erői között — jelentette ki Dmitrij Jazov hadseregtábornok szerdán San Diegóban a sajtó képviselőinek. A szovjet honvédelmi miniszter Washingtonból érkezett a dél-kaliforniai városba. Kedden a Fehér Házban fogadta őt George Bush elnök. Dmitrij Jazov szerdán a san diegói North Island haditengerészeti bázis repülőterét, majd a 160 kilométerrel északra levő Camp Pendleton tengerészgyalogos támaszpontot kereste fel. A Moszkvát Washingtonnal összekötő „forró drót” világ körüli kiépítésére tett javaslatot a Szovjetunió az ENSZ-ben. A szovjet elképzelés szerint Moszkva és Washington ezentúl Pekinggel, Londonnal, Párizs- zsal, az ENSZ és az el nem kötelezettek mozgalmának központjaival is közvetlen kapcsolatban állna, hogy ilymódon tovább lehessen csökkenteni a véletlen katonai konfliktusok kirobbanásának a lehetőségét. Az elképzelést Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes, a szovjet ENSZ-delegáció vezetője nyújtotta be szerdán a világ- szervezet New York-i titkárságához. Az 1963-ban létrehozott „forró drót” meghosszabbítása Vlagyimir Petrovszkij egy korábbi nyilatkozata szerint beleilleszkedik Moszkvának abba az elhatározásába, hogy még az idén megAz első két menekültvonat csütörtök reggel megérkezett Prágából Hof felső-frankföldi (bajorországi) határállomásra. További nyolc vonatot a későbbi órákban vártak: hírek szerint ösz- szesen csaknem tízezren érkeztek a csehszlovák fővárosból. Az első vonatokból kiszálló ezer személyt, aki a prágai nyugatnémet nagykövetség területén és környékén várt napokig az NSZK-ba való áttelepülésre, Horst Waffenschmidt, a bonni belügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte. A csaknem tizenkét órás út után kimerült embereknek a vöröskereszt nunkatársai enni, inni adtak és megfelelő ruhaneművel látták el őket. Pontosan nem ismeretes, hogy mi volt az oka a késésnek, hiszen az első szerelvényt már éjfél körűire várták. Valószínűleg az a A katonai kapcsolatok kiszélesítését az utóbbi idők magasz- szintű tárgyalásai tették lehetővé, megteremtve a bizalom és barátság új légkörét az Egyesült Államok és a Szovjetunió között — mutatott rá a szovjet hadseregtá- bomok sajtóértekezletén. Az amerikai katonapolitikai vezetéssel folytatott megbeszéléseit hasznosnak és gyümölcsözőnek minősítette. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Szovjetunióban történt változások kedvező hatással vannak a két ország közötti katonai kapcsolatokra. „Mi ezeknek a kapcsolatoknak az elmélyítését szeretnénkf — mondotta Dmitrij Jazov. kezdi az átfogó szovjet biztonsági javaslatokhoz szükséges gyakorlati feltételek megvalósítását. A Szovjetunió korábban javasolta egy olyan nemzetközi katonai kockázatcsökkentő központ létrehozását, amely folyamatosan kapcsolatban állna az ENSZ székhelyével, a Biztonsági Tanács tagjainak fővárosaival és az el nem kötelezett mozgalom elnöki posztját ellátó ország fővárosával is. A „forró drót” ötlete eredetileg 1961-ben merült fel. Kiépítéséről Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB akkori első titkára, szovjet kormányfő és John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök kötött megállapodást az 1962-ben kialakult úgynevezett kubai rakétaválság után, amely kortársak szerint kis híján szovjet-amerikai atomháború kirobbanásához vezetett. körülmény játszott szerepet a késésben, hogy a szerelvények az NDK területén haladtak-halad- nak át. Mint Hofban az első érkezők elmondták, a vonat többször nyílt pályán is megállt — vélhetőleg azért, mert a rendőröknek el kellett távolítaniuk a pályatest közeléből azokat, akik alkalmas pillanatban fel akartak ugrani a mozgó szerelvényre. (Nyilván ennek elkerülésére zárták le már Prágában a vasúti kocsik ajtaját.) Azok az állomások, amelyeken a menekültvonatok áthaladtak, le voltak zárva. A drezdai pályaudvart teljesen kiürítették. A menekültek közlései szerint a sínek mentén NDK- rendőrök őrködtek. Az NDK-ból az éjszaka folyamán érkezett nyugatnémet utasok arról számoltak be, hogy Pla- uenben tüntetésnek voltak szemtanúi. Panama Abszurd komédia Amerikai törvényhozás Segítség a reformokhoz (MTI) Szovjet javaslat Több forró drótot (MTI) NOK-s menekültek érkeztek Prágából