Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-06 / 236. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 236. szám ÁRA: 1989. október 6., péntek 4,30 FORINT ABSZURD KOMÉDIA „zendülők lövöldöztek egy kicsit, aztán bűnbánóan letették a fegyvert...” (2. oldal) A MUNKÁSOK MORVÁIT VÁLASZTOTTÁK „ _az egercsehi üzem minden dolgozójának, tehát hétszáz e mbernek kérdőívet küld ki.” (3. oldal) EGY KIÁLLÍTÁS KÉPEIHEZ „...most rukkol ki produkciójával ezt a községet immár sokadszor felfedezők sorában.” (4. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 10, 16, 72, 80, 83 A tét: a demokratikus átmenet Kényszerkongresszus kezdi meg ma érdemi munkáját a fővárosban. Az MSZMP-tagok, s az e párton kívüliek sokszor hangoztatott véleménye ez. Lehet vitába szállni eme gondolattal, de az bizonyos, hogy olyan tanácskozásra kerül sor a kongresszusi központban, ami az elmúlt negyven esztendőben hihetetlennek tetszett, s ami a leginkább igaz: megengedhetetlennek! Másképpen hogyan is értelmezhetnénk az országos fórum mostani megjelölését? Azt, hogy az MSZMP Kongresszus89eseményei foglalkoztatják majd az elkövetkező napokban a közvéleményt, a párttagságot, a sajtót, nyilván az ellenzéket is — nem utolsósorban pedig a hazánkat napjainkban különleges érdeklődéssel figyelő külföldet! A küldöttek nagyobbik hányada a teljes megújulás reményében, de főképp annak akarásával foglalja el helyét a teremben. Ennek az országos várakozásnak kétségkívül biztosítéka lehet az a tény, hogy több mint kétharmaduk a reformok sürgetésének a híve. Jól tudjuk persze, hogy a pártszavazások — melyek révén a tanácskozók e napokban érdemben ütköztethetik véleményeiket — nem voltak zökkenőmentesek. (Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a mandátumvizsgáló bizottságnak még a kongresszust közvetlenül megelőző időben is megyeszékhelyünkről benyújtott fellebbezéssel kellett foglalkoznia...) De hogyan is tekinthetnénk az elképzelésekhez igazodóaknak azokat a küldöttválasztó gyűléseket, amelyeken például a határozatképes tagság negyede jelent meg?! Maguk a bizalmat kapott, és lapunkban is megszólaltatott delegátusok számoltak be erről. Akarjuk, nem akaijuk, tudomásul kell venni: a tagság jelentős részének ez a fajta érdektelensége épp azoknak a bajoknak-gon- doknak az igazán hiteles kifejezője, amelyek miatt az MSZMP Kongresszus 89 összehívásának gondolata megszületett! Ilyen értelemben van igazuk azoknak, akik a kényszerkongresszus szót használják. Túl egyszerű lenne — és nem is volna igaz — azzal áltatnunk magunkat, hogy a társadalom utóbbi hónapokban bekövetkezett „pluralizálódása”, az ellenzék jelenléte késztet csupán egy 700 ezres tagságot — sok helyen végre a maga választotta képviselőin keresztül — önértékelésre, alapos elemzésre. Az önmagunkba nézés valójában régóta halogatott szükség- szerűség. A múlt egyének érdekei által vezérelt körberajzolása helyett ténylegesen a reális visszatekintésnek kell következnie, és ezzel együtt elengedhetetlen a korábbi hibáktól, vétkektől való elhatárolódás. Akár a szervezet nevének megváltoztatásával is, ami persze, nem szabad, hogy egyedüli kérdéssé váljon. Világossá kell már végre tenni: a párt jelenlegi tagságának zöme nem lehet felelős sem a távolabbi múlt politikai bűneiért, sem pedig azért, hogy voltak, akik választott tisztségüket kiskirályi pompa megteremtésére használták fel! Ennek tisztázására is adott most a lehetőség, hiszen — miként a mandátumvizsgáló bizottság jelentése úja — a delegáltak 88 százaléka nem vett még részt hasonló országos pártfórumon. Ily módon az a jogos várakozás is beteljesülhet, hogy nem kerülhetnek előtérbe olyan régi beidegződések, mint hogy felszólalok, csakhogy lássák, nemhiába ültem ott; többször is egyeztettem véleményemet az illetékes pártvezetőkkel, nagy bajom tehát nem lehet; szavazzunk hamaijában, hogy minél előbb túlessünk rajta stb. A küldöttek java részének ez a kongresszusi rutinhiánya ezúttal — a fentiek alapján joggal remélhetően — az őszinte, befolyásoktól mentes véleményformálás elősegítője lesz! Szükség is van rá! Az előre jelzett napirendek, de még inkább az eddigi előkészületek azt sejtetik — legalábbis egyelőre —, hogy korszakváltónak ígérkezik az MSZMP-tagok eme mostani rendkívüli találkozója. Nem véletlenül hangoztatják ugyanis sokan, hogy a bizalom- és tekintélyvesztés időszakában a kelleténél is több kérdésben hátrált meg a párt, bizonyos esetekben viszont — amikor nagyon is szükség lett volna rá — túlságosan konzervatív maradt. Elmellőzhetetlen tény: az elmúlt hónapokban végig ott lebegett a szervezet szétesésének a veszélye. Az elemekre hullás szele minden bizonnyal most is átjárja majd a kongresszusi tárgyaló- termet — a három jól elkülöníthető platform, valamint a különböző irányzatok csatáját ígéri a tanácskozás. Ugyanakkor már a kezdet előtt sokan adnak hangot ama nézetüknek, hogy a legélesebb összeütközéseknek, vitáknak is oda kell vezetniük, hogy a reformerők alakítsanak ki egy, az eddigiektől eltérő szellemű, a jövőt a nép igényeihez igazodva formáló pártprogramot. Demokrácia, jogállam, szocializmus. A tervek szerint a minden fényűzést nélkülöző rendezvényen az iménti három történelmi kategóriát hirdeti majd a kongresszusi teremben az elnöki emelvény fölötti felirat. Ez pedig annak a programnyilatkozatnak a megalkotását feltételezi, valószínűsíti, amely újfajta államberendezkedést részesít előnyben. Olyat, amelyben elengedhetetlen lesz mind a párttagság, mind más szervezetek képviselőinek, mind pedig a pártonkívülieknek a részvétele a nép sorsát meghatározó döntések meghozatalában. Ugyanakkor előre kell, hogy vetítse a program egy új típusú pártszerveződés szükségességét is. Olyanét, amelyben korlátoktól és félelemtől mentesen érvényesítheti jogát valamennyi tag. Mondani sem kell, ennek az idei kongresszusnak a végeredménye egyáltalán nem közömbös az esedékes helyhatósági és országgyűlési képviselői választások szempontjából sem. A jelenleg megfigyelhető irányvonalak közül szintén a reformelkötelezett szárny elképzelései látszanak az egész társadalom számára elfogadhatóknak. S ha valóban felülkerekedik a több naposra tervezett tanácskozáson a többség által támogatott vezető elv és gyakorlat, az jelentősen megnövelheti az egész ország esélyeit a kilábalásra a nehézségekből, az elmúlt időszak kényszerű gyötrelmeiből, s ugyanígy egy létrejövő új szervezetét a választásokon- Szalay Zoltán Már megvitatták az ügyrendet Ma kezdődik az MSZMP kongresszusa Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP- nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik? Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyúttal a legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt ma kezdődő kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó gyakori elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell az új alapszabályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető testületéiről, illetve tisztségviselőiről. Természetesen ez utóbbiak már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a különböző áramlatokat képviselő, nemegyszer egészen eltérő politikai arculatú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok nézet- és érdekkülönbségei egyre markánsabban fogalmazódtak meg az utóbbi hónapok során — elég csupán a küldöttválasztások körüli éles vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztások során bontakozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a mostani kongresszuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a küldöttcsoportok jogköre. A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyűt szín előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a tanácskozáson nincsenek szekciók, így az eszmecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik. A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Központi Bizottságnak a politikai helyzetről készült beszámolóját hallgatják meg. Ezt követően a párt programnyilatkozatát, illetve az új alapszabályra és a szervezeti szabályzatra vonatkozó elképzeléseket vitatják meg a kongresszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a vita egyik központi kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a demokratikus centralizmus elvének további érvényesítése, vagy esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítását jelenti, hanem tartalmi, politikai módosulást. Az előzetes információk szerint legtöbben a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Szocialista Néppárt nevet támogatják, de javaslatként felvetődött a Magyar Szocialista Reformpárt és a Demokratikus Szocialisták Magyarországi Pártja elnevezés is. A vitára kerülő alapszabály — szakítva a régi szerkezettel — egy új alapokon szerveződő pártot vázol fel. Az új elveknek megfelelően a hangsúly a homogenitás helyett a tagoltságra és az autonómiára helyeződik. A tagoltság jegyében épül fel az úgynevezett tagozati rendszer, amely feloldja a korábbi szerkezeti felépítés merevségét. Az új alapszabály értelmében a szervezeti felépítésben várhatóan megjelenik majd az Országos Pártválasztmány, amely a két kongresszus között a legfelsőbb képviseleti és ellenőrző szerv lenne. Ugyancsak új testület az Országos Egyeztető Bizottság, amely az alapszabály szerinti működés felett volna hivatott őrködni. A jelenlegi pártelnökséghez hasonlóan az elképzelések szerint továbbra is egy testület, az országos elnökség lesz a párt vezető szerve. Ez az elnökség azonban létszámát tekintve a mostanihoz viszonyítva jelentősen bővül, várhatóan 17 — 21 tagú lesz. A párt gyökeres átalakítását célzó tervezetek mellett számos egyéb kongresszusi dokumentum is a küldöttek elé kerül. Ezek az elemzések már szélesebb körben tekintenek ki a jelenlegi belpolitikai élet változásaira. így a vitaanyagok feletti eszmecsere során várhatóan szóba kerül a modellváltás mikéntje, az új alkotmány, illetve a pártnak a tulajdonreformról, az agrárpolitikáról, valamint a világgazdasági nyitásról kialakítandó koncepciója. * A küldöttek már csütörtökön este összeültek, s megvitatták a kongresszus ügyrendjét. Összehívták az Országgyűlés októberi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. október 31-én 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan megtárgyalja — a kormány előterjesztésében — a bős — nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatót. Tekintettel arra, hogy a szeptemberi ülésszak — a korábbi döntésnek megfelelően — október 17-én folytatódik, az Országgyűlés októberben kétszer ül össze. Somogyi Ferenc New Yorkba utazott Csütörtökön New Yorkba utazott Somogyi Ferenc külügy- minisztériumi államtitkár, hogy átvegye az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. Eger , Uj utcanevek? Tegnap délután — az egri városi tanács épületében — ülést tartott Eger Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Ezen — az első napirendi pont keretében — javaslat hangzott el a város utcaneveinek megválasztásáról, valamint arról, hogy a jövőben milyen gyakorlat alapján adják majd e neveket. Javasolták azt is, hogy mielőbb meg kell alkotni a névadás úgynevezett ön- kormányzati szabályzatát, s a munkába be kell vonni a széles nyilvánosságot is. A tervek szerint ez a helyi jogszabály lesz hivatva arra, hogy foglalkozzon például a közterületi megnevezések döntés-előkészítésével, a település fontosabb jelképeinek (címer, zászló) engedélyezésével, vagy a szobrok témakörével. A most asztalra tett javaslat szerint Egerben negyvenhat utcanevet változtatnának meg. Érdekességképpen meg lehet jegyezni, hogy a Marx Károly utca Érsek utca lenne, a Lenin tér egyik része pedig a jövőben Marx nevét kapná meg. A Beloiannisz utca Barkóczy Ferenc, az Alkotmány utca viszont Szent János nevét venné fel. A végrehajtó bizottság ezek után több kérdéssel is foglalkozott. így a testület tájékoztatót hallgatott meg arról: hogyan, milyen körülmények között tölti el szabadidejét a város fiatalsága. A tanácskozáson elhangzott az a jelentés is, amely az új egri ötven- méteres fedett uszoda építési körülményeit taglalja. Negyven küldött képviseli megyénk MSZMP-tagságát A küldöttcsoportok szóvivőinek javaslatára már tegnap este megkezdődött az MSZMP Kongresszus ’#9munkája, amelyben megyénkből negyven küldött és három állandó meghívott vesz részt. A Heves megyei párttagság képviselői tegnap délután egy órakor indultak el Egerből, a megyei pártbizottság székházától a fővárosba. Az egri csoporthoz útközben Gyöngyösön csatlakoztak a város és a körzet megválasztott küldöttei, akik Kiss Sándormegyei első titkár, csoportelnök vezetésével ma reggel kezdenek munkához. Az 1279 küldött várhatóan vasárnap késő estig tanácskozik majd a főváros kongresszusi központjában. Vértanúkra emlékeztek Az aradi vértanúk kivégzése évfordulójának előestéjén, tegnap, Egerben a Lenkey-kollégisták és a pétervásári szakmunkásképző növendékei közösen emlékeztek. Előbb koszorút helyeztek el a névadó tábornok kollégiumi szobránál, majd gyertyagyújtás mellett virággal is lerótták kegyeletüket Lenkey János sírjánál. Ezt követően ugyancsak virággal tisztelegtek Knézich Károly emléktáblájánál. A megemlékezések ma megyeszerte folytatódnak. Kollégisták a Lenkey-szobornál (Fotó: Perl Márton)
