Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
2 MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1989. október 31., kedd (Folytatás az 1. oldalról) lasszák. Javasolta továbbá, hogy a jelölőbizottság tagja legyen Balogh László (Pest m., 29. vk), Dudla József(Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc) Zala m., 1. vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai, dr. Bállá Éva (Budapest 46. vk.), a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10.vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raf- fay Ernő)Csongrád m., 1. vk.) a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) független képviselő. Benjámin /míü'í (Budapest 21. vk.) úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, tekintettel arra, hogy négy MSZP-tagot is beválasztottak. Ezt a javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a jelölőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott jelölőbizottságot, hogy mihamarabb tartsanak ülést, és tegyenek javaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. A jelölteket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja, majd állásfoglalást alakít ki, s ezt a jelölőbizottság elnöke ismerteti az Országgyűléssel. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előteijesz- tője Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Puskás Sándor politikai szempontból is érthetetlennek nevezte a számvevőszék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon a tárgyaló felek a békés átmenet alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény lenne. Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának törvénytiskteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevőszék ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai befolyástól, kizárólag a szakszerűség elveire támaszkodik, objektív véleményt formál, s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Puskás Sándor. Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a Parlamentet, hogy 150 éve született Steindí Imre, az Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén álló Steindl Imre-mellszobrot, továbbá a Parlament kupolatermében kiállítást is rendeztek. Horváth Lajos — a plénum soros elnöke — köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancelláiját és kíséretét. A vendég Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodik hazánkban. Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat általános vitáját. Barta Alajos hozzászólása Südi Bertalan után Barta Alajos, megyénk 4. számú választókörzetének képviselője kapott szót. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a képviselőknek jelenleg nincs megfelelő rálátásuk az állami költségvetésre, így érdemi beleszólási lehetőségeik is korlátozottak. Többek között ezért is elodázhatatlan feladat az Állami Számvevőszék létrehozása. Azért is szükség van erre, mert az eddigi gyakorlat szerint a Pénzügyminisztérium költségvetési, tervezési, elszámolási tevékenységét gyakorlatilag egyetlen külső szerv sem vehette nagyító alá. Ezzel kapcsolatban utalt a budapesti Lóránt utcai lakások építésére, amely nemcsak a Tisztelt Ház falai között, de az utca emberében is mélységes elítélést váltott ki. Képviselőnk szerint olyan számvevőszék kialakítására van szükség, amely az államháztartásban végbemenő értékbeli és reálfolyamatokat egyaránt kézben tudja tartani, s amely szervezeti struktúrájában is kifejezi a demokratikus átalakulást. Barta Alajos kiemelte azt is, hogy az új főhatóság tagjait magas szakmai hozzáértés, erkölcsi megbízhatóság, feddhetetlen múlt kell, hogy jellemezze. Megítélése szerint a számvevőszék területi szerveinek kialakításánál nem hagyhatja figyelmen kívül a tanácsok rendszerét, amelyek az állami pénzeszközök felhasználásának fő csomópontjai. A továbbiakban meggyőződését fejezte ki, hogy az új intézmény felállításánál figyelembe kell venni a népi ellenőrzés progresszív értékeit és könnyen mobilizálható, szellemi, technikai kapacitásait. Felhívta a figyelmet arra a tisztázandó kérdésre is: ki lesz a felelős gazdája a közérdekű bejelentéseknek. Nézete szerint választ kell adni a választópolgároknak arra is, hogy ki vállalja a város mögött eldugott falu emberének panaszát, amely éppen a községi vagy a városi tanács aktatologatása ellen irányul. Kérte, hogy a törvényjavaslat indokolásában kapjon helyet a következő kitétel: „Az állami számvevőszék legyen a korrupció elleni harc legfőbb állami intézménye”. A részletes vita után az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módosító indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottságot. Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet működési szabályzatában és ügyrendjében figyelembe fognak venni. Ezután röviden válaszolt arra a bírálatra, amellyel a bizottság előkészítő munkáját illette Bállá Éva. Elmondotta: a bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a Parlament döntésének megfeleAz Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat előadója: dr. Puskás Sándor lően a számvevőszék intézményének 1990-től működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához szükséges pályázat kiírásához. A bizottság azonban nem sajátította ki a kiválasztás jogát. Ugyancsak nem döntött arról, hogy kik utazzanak külföldre tanulmányútra. A bizottság csupán a számvevő- szék vezetőire tett javaslatot. Határozathozatal következett. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban — elutasította Eke Károly nak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged város legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Balia Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevő- szék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevő- széknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Ország- gyűlés döntsön. Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság, s azokat figyelembe véve dolgozta át a törvényjavaslatot. Ezután az Állami Számvevő- székről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel — 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal — elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők köz- felkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). A Kerepestar- csai Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a földtulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. Mint mondotta: a volt földtulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és erkölcsi elégtétel lehetőségét, de a föld nem lehet semmiféle spekuláció alapja, rossz gazdasági struktúra átmentője. Hangsúlyozta, hogy a parasztság nem tudja elfogadni: a tőle négyzet- méterenként 20 fillérért megváltott földet 7-800 forintért árusítják ki; a megváltással pedig a tsz- ek 2080 forintért juthatnak termőföldhöz, holott az ingatlan- forgalomban ugyanezt a földet akár 10 millió forintért is el tudnák adni. A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a kormány 1990 januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével kapcsolatos törvényjavaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a Parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a legutóbbi földtörvény-módosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását — a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vételével — a kormány terjessze 1990januárjában.a Parlament elé. A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; a teherben lévő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta át. Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket — a kémkedés kivételével — állam elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok, akiket a tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek. Mentesülnek a végrehajtás alól azok is, akiket szabálysértés miatt elzárással sújtottak. A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéseket, a mentesítést kizáró körülményeket is. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügy-miniszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítőjében utalt arra: sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban a humanitárius szempontok a meghatározók. Számítások szerint bűntettek esetében a közkegyelem összesen hatezer, a szabálysértések esetében körülbelül hatszáz személyt érint. A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az Ország- gyűlés — a módosítással együtt — 287 igenlő szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek, s ezt a vita után elfogadták. Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírásáról heves vita alakult ki, a képviselők számos módosító javaslatot is előterjesztettek. így az Országgyűlés októberi ülésszakának első munkanapja e kérdésben határozathozatal nélkül ért véget. A módosító indítványokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság első napi tanácskozást követően mérlegeli. Az Országgyűlés ma reggel 9 órakor folytatja e napirend tárgyalását. MSZMP, MSZP, országgyűlési frakciózás „ Tudomásom szerint más erők is mozognak...” Berecz János munkatársunknak adott interjúja a pártszerveződésekről Bárhol is megfordul a tudósító, tapasztalja, hogy a közelmúltban lezajlott pártkongresszus politikai hullámai egyre erősödnek. Az új párt keresi helyét, tag- szervezési akciói állandó beszédtémái a napi közéletnek. Ugyanakkor nem adják fel a harcot a régi szárny, az MSZMP hívei sem, hiszen szervezetük jogfolytonosságát említve, szinte egy emberként sorakoznak fel Ribánszki Róbert mögé. A reformerők és az egykori mozgalomhoz fűződő érzelmek megosztják a volt csaknem hét-nyolcszázezres párttagságot. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az Országgyűlés októberi ülésszakán Berecz János sza- bolcs-szatmári képviselőt, a volt PB-tagot. ’ — Ilyen alapon nem lehet Magyar Szocialista Munkáspártot szervezni — utalt a Ribánszki Róbert nevével jelzett pártkonferencia tevékenységére. — Ez a régi nosztalgia a hatalom iránt, a demokratikus centralizmus iránt, az egy központból irányított párt iránt, aztán ez a régi harcosoknak a nosztalgiája, ez nem elég ma már egy korszerű politizáláshoz. Nagyon sajnálom, hogy ők ezzel kiléptek az ország színe elé... — ...hivatkozvaarra, hogy ehhez a szerveződéshez megnyerték Grósz Károlyt is, aki korábban pedig úgy nyilatkozott (lapunknak is —A szerk.), hogy nem kívánja szorosan elkötelezni magát politikusként. — Nem nagyon vagyok kapcsolatban Grósz Károllyal, nem tudom, hogy mit csinál. Elsősorban azért nem, mert egy egész, illetve több mint egy évet kapott — mint főtitkár — ahhoz, hogy egy pártot irányítani tudjon. Bebizonyosodott, hogy erre képtelen. Tehát nem nagyon érdekel az új alakulatoknál az ő neve, de hát én elhiszem Ribánszkinak, hogy tárgyaltak, és biztosan biztatást kapott Ribánszki tőle'. — Az viszont egyértelmű, hogy így vagy úgy, de szerveződik az MSZMP*. — Tudomáson! szerint más, egészségesebb erők is mozognak abban az irányban, hogy esetlegesen most a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével, de később egy munkások és agrárdolgozók pártja koncepciójával lépjenek fel. Ez két-három hónap alatt megszervezhető, összehozható, és lehet hívni azokat az MSZMP-tagokat, akik megindulnak ettől az ultrabaloldaliság- tól, de nem kívánnak az MSZP- be belépni. Abba a pártba, amely már kinyilvánította: az olasz pártokkal együtt munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy a Szocialista Interna- cionáléba belépjen. Hát, nagyon furcsa helyzet áll elő, mert a Szocialista Internacionáléba egy országból egy párt léphet be. Ott a Magyar Szociáldemokrata Párt egyelőre a tag, tehát így valamiféle új szociáldemokrata alakulat jöhet létre, fuzionálhat, de hát (Fotó: Perl Márton) ott gyakorlatilag kommunistáknak nincs helyük. — Milyen utat tart hát járhatónak? — Úgy gondolom, hogy egy ilyen munkások és agrárdolgozók pártjának van jövője, egy markáns baloldali pártnak, ahol ott vannak a reformkommunisták is, de szélesebb körben, mondjuk, a szövetkezeti dolgozókkal együtt. Mert eddig még mindenhonnan az a legfőbb bírálat az új párttal szemben, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom mellett nem áll ki. Tehát úgy érzik a szövetkezeti dolgozók, hogy nincs politikai képviseletük. — És a munkásoknak... ? — A munkásság mellett nem is meri vállalni ezt a szociális bázist, ezért mondom én a néppel együtt: a munkások és az agrárdolgozók pártja kell, azzal a tartalommal, amely a demokratikus szocializmust megőrizve, legfőképpen a közösségi tulajdon védelme és hatékony működése mellett áll ki. — Az országgyűlési ülésszakon bejelentették, hogy megalakult az MSZP frakciója. Véleménye szerint, milyen erőt képviselhet ez a T. Házban? — Lehet, hogy eléri az ötven százalékot és az egy főt, de úgy gondolom, nem egészen akképp, hogy a volt MSZMP-tag képviselők támogatásával számolnia kell. Cseles is az aláírás, mert azt mondták: csak azt kell aláírni, hogy a háromoldalú megállapodást változatlanul tartják, közben az MSZP-frakciót alakították... — Mint politikusnak, képviselőnek, s mint magánembernek, Önnek is számolnia kell a jövővel... — Egyelőre minden erőmmel a képviselői munkára, a választókerületemre koncentrálok. A többit majd meglátjuk... — Köszönjük a beszélgetést. Szilvás István