Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-26 / 254. szám
4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. október 26., csütörtök sóink minél több oldalról tájékozódhassanak. Ezért csütörtökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben különböző megnyilatkozásokat, állásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Reméljük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olva- ző kérdésekkel kapcsolatban. Ünnep, avagy... A hétköznapok sorjázó tengerében a hivatalos történelem- szemlélet legfeketébbé festett ünnepe lett október 23-a. Ezen a napon mindig minden olyan volt, mintha... Úgy tettünk, mintha nem történt volna semmi, mintha nem emlékeznénk semmire, mintha nem látnánk, hogy többen figyelnek, mint máskor. Mintha kísértetekként saját műltunkat ijesztgetnénk. Még mára sem tisztulhatott meg igazán, hisz nagyon sokan vagy már, vagy még nem beszélnek a sorsfordító drámai eseményekről. Ennyi év után 1956. október 23-ról első ízben emlékezett meg a nemzet ügy, hogy az utca emberét nem a rendőrök „figyelmeztették” az események ma- asztosságára. Bár sokaknak eb- ől a napból a lélekemelő főhajtás helyett csak az önmarcangoló kétkedés vagy a fogcsikorgató düh jut. Elatvanban — ahol a budapestihez mérhető dolgok ugyan nem történtek — most mégis a nemzeti megbékélés napján, közös ünnepségre hívták a barikád bármely oldalán állókat az Október 23-a Koordinációs Bizottság szervezetei. Megszólaltak a tanúk, a köztünk élők, akik egy fél emberöltőn át legbensobb titkukként őrizték az itt történteket. Erre lehetőséget adott a népfront városi bizottsága és a közművelődési egyesület. Akik nem tudták, végre megismerhették, hogy mi is történt a városban 1956 október — novemberében. Még élnek az egykori munkástanácsok tagjai, itt vannak a Nemzetőrség egykori önkéntesei. Az idő meg- szépítő(?), lélektorzító(!) karmaiból a szemtanúk hitelesen szabadíthatták a tényeket. A katolikus egyházközösség belvárosi templomában a misén dr. Pálos Frigyes prépost kiengesztelő szándékkal szólt a hatvaniakhoz, élőkért, holtakért, emberi felebarátja ellen vétőkért. Legyen a magyar a magyarnak barátja. Mi neked fáj, az nekem is fáj, aminek te örülsz, annak én is. Tegyük félre sérelmeinket, fájdalmunkat, dobjuk el érzelmi, indulati fegyvereinket, mert ünnepelni csak ünneprontók nélkül lehet. Bizonyára nagyon sokan ráismertek Kossuth, Bajcsy-Zsi- linszky soraira. Mint ahogy sokak sejtjeibe imaként épült be Ily- lyés Gyula „legendás” Egy mondat a zsarnokságról című verse, amely a szakmunkásképző aulájában 18 órakor tartott emlékesten is elhangzott. A Himnusz és a Szózat mellett felcsendülnek Beethoven V. és VII.'szimfóniájának részletei, mint ama napon a Magyar Rádióból. Újra visszaköszönnek a régi jelképek, a ’’lyukas” nemzetiszínű lobogó, amelyet remélhetőleg mindenki ért, és nem félreért. Mi nem seb- feltépést akarunk, hanem az ünnep magasztosságával a nemzeti megbékélést szeretnénk erősíteni — mondta dr. Baranyai Miklós, a hatvani MDF szervezetének vezetője, a program főszervezője. A gyász már nem fénylik, csak a könnyek. És június 16. után és majd október 23-a után már nem élhetünk úgy, mint eddig. Nem az életminőségünk fog megváltozni, hanem az érzelmeink, a tudatunk. Az ünnepség végén a résztvevők Ó-Hatvan és Űj-Hatvan találkozásánál — prózaibban a régi M3-as és 21-es út kereszteződésénél — lévő parkban helyezték el a Mártírok Emlékművének alapkövét. A gyertyák, fáklyák világánál Kocsis István, a városi közművelődési egyesület titkára mondott beszédet. Ez a kő — a jövőben bízó, a múltra figyelmeztető, a jelen kötelességét érző — emberek, szervezetek közadakozásából megvalósítandó emlékmű első darabja lesz. Talán ennek is olyan szerepe lesz majd, mint az Elesettek Völgyében a spanyol polgárháború halottai emlékművének, ahol bárki leró- hatja kegyeletét, elhelyezheti virágait, emlékezhet a barikád bármely oldalán harcolóra. A mi leendő emlékművünket sem sajátíthatja ki senki, egyetlen szervezet, egyetlen dátum sem, ez örökérvényűen az élet igenlése, az esztelen öldöklések, a sunyi tőrdöfések, a koncepciós perek ellenében. Úgy tűnhet az Olvasónak, hogy minden ezen a napon múlott. Holott a szervezők — a HÚDSZ, a HNF, a közművelődési egyesület, az MDF, az MSZDP, az SZDSZ, a reformkor és a városi tanács — arra vállalkoztak, hogy megpróbálják közelebb hozni mindenkihez azt, amit ennyi időn át igyekeztek az emberek tudatalattijának legmélyebb régióiban eltüntetni. Amiről nem beszélünk, az nincs! — hitték a főideológusok. A történelemkönyveket meg lehet hamisítani — mint ahogy Közép- Kelet-Európában ma is divatos —, de a történelmet, az egyéni történelmet csak elpusztítani lehet. De akkor is lesz, ami még tovább él belőlük — bennünk. Bacsa Tibor HNF városi bizottság tagja Hatvan Állásfoglalás A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIMj II. országos találkozója Egerben egyes társadalmi szervezetek vagyonával kapcsolatban a következő állásfoglalást hozta. A Demisz, az Úttörőszövetség, az MHSZ, a Munkásőrség, valamint a polgári védelem üdülői és táborai kerüljenek egy ifjúsági alap tulajdonába, melyet egy gazdasági társulás működtet, és egy, az ifjúsági szervezetek által létrehozott kuratórium felügyel. A harmincöt év alatti fiatalok kedvezményes áron juthatnának szálláshoz, kapcsolódván a nemzetközi ifjúsági láncokhoz. Ez a szállodalánc, mivel ifjúsági és szociálpolitikai célokat szolgálna, adómentességet élvezne. A kihasználatlan kapacitás piaci alapon lenne értékesíthetp. A fent említett szervezetek irodájából és egyéb ingatlanaiból lehetne kielégíteni az újonnan létrejött ifjúsági szervezetek infrastrukturális igényeit. Az ingatlanok berendezési tárgyai és egyéb ingóságok kerüljenek az alap tulajdonába. Ezek elosztásáról pályázat alapján a kuratórium döntene. A Demisz által használt ingatlanok nem ifjúsági célokra való hasznosítása^ eladása, bérbe adása ellen TILTAKOZUNK! KÖVETELJÜK, hogy ahol ez már megtörtént, ott kártérítés nélkül hatálytalanítsák. A Demisz-székház eladásából származó 780 millió forintból közös ifjúsági alapot kell létrehozni, melyből pályázat útján bármely ifjúsági szervezet részesüljön. Nem tudjuk elfogadni, hogy erre mindössze 100 miihó forintot ajánlottak föl. Azonban figyelembe véve az ifjúsági szervezetek katasztrofális anyagi helyzetét, szükségesnek tartjuk a lehető legrövidebb időn belül ezen összeg kezelésére egy Ifjúsági Kuratórium létrehozását. Eger, 1989. 10. 15. Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom Egri Szervezete Boda Csaba Levél Heves megye kommunistáihoz! Szerte e hazában, a megyékben, s így nálunk is újjáalakulnak a Magyar Szocialista Munkáspárt sejtjei, szervezetei. Tiszteletben tartva hazánk alkotmányát, Országgyűlésének törvényeit, újraszervezzük sorainkat falvainkban, községeinkben, városainkban. Felhívás jelent meg a Heves Megyei Népújságban, hogy a kommunisták szerveződjenek, és őrizzék meg párttagságukat. A közölt felhíváshoz a következő gondolatokat fűzöm: 1. ) Az MSZMP legkisebb újjászerveződő része a sejt (egy — három fő), és ezt követi a majd nevesíthető szervezet (szervezetek), minimum három fő felett. 2. ) Abban az esetben, ha a falvakban, a községekben, a városokban több szervezeti részrendszer mondja ki újjáalakulását, akkor e szervezetek vezetői, valamint a sejtek alakítsák meg a lakóhely — a közigazgatásban rögzített hivatalos newel jelzett, a területre kiterjedő hatókörrel rendelkező — Ideiglenes Ügyvezető Testületét. 3. ) Az MSZMP Területi Ideiglenes Ügyvezető Testületéi egymás mellé rendelt szervezeti rendszerek, és csak az MSZMP Országos Ideiglenes Ügyvezető Testületéhez tartoznak, és csak a hamarosan összeülő legfelsőbb fórum, a kongresszus határozatait kötelesek végrehajtani. 4. ) Az érvényben lévő közigazgatási rendszernek megfelelően a falvak, a községek, a városok Ideiglenes Ügyvezető Testületéi — szükség szerint — megszervezik a megyei Ideiglenes Koordinációs Testületet. (Értelemszerűen más megyékben ugyanígy fognak cselekedni, ha a tagság döntő része ezt akarja.) 5. ) Újra kell szerveződnünk, egységesen kell fellépnünk, dolgoznunk és politizálnunk! Nem engedhetjük meg, hogy sértegessenek és megalázzanak bennünket! Nekünk nem kell szégyenkeznünk múltunk miatt, mert mi, számosok két kezünk erejével, arcunk verítékével, agyunk .akaratával érvényesültünk, éltünk és szolgáltuk hazánkat, népünket! 6. ) Ott akarunk lenni a gazdaságra és a politikára, a társadalom egészére kiterjedő mély válság leküzdésénél, s részt kívánunk venni e nehéz és küzdelmes hétköznapok munkájában! 7. ) Valljuk, hogy kommunisták nélkül nem lesz új Magyarország, nem lesz a még ránk nehezedő súlyos béklyók szorítása nélküli fejlődés, nem lesz a világban elismert és szüntelenül gazdagodó, tetteiben folyamatosan megújulni tudó nemzet, nem lesz elégedett és boldog nép! 8. ) Őrizzétek meg tagkönyveiteket, és a volt alapszervezeteitek, pártszervezeteitek bélyegzőit, dokumentumait, úgy, ahogy a felhívás tartalmazza! Jelentkezzünk, jelezzük(!), hogy élünk, élni és dolgozni akarunk az új Magyarországért, a szüntelenül fejlődő, megújuló Magyar Szocialista Munkáspártért, a haladó világért! 9. ) Megjsmétlem: írjatok leveleket, küldjétek táviratokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Ideiglenes Ügyvezető Testületéhez! Cím: MSZMP OI- ÜT Budapest XIII., Váci út 71. sz. 1056. 10. ) Ezek a küldött dokumentumok egyben az újjáalakulás szándéknyilatkozatai, az élni és dolgozni akarás, a megújulás és öntisztuló folytonosság bizonyítékai! 11. ) Újra ismétlem: hamarosan összehívásra kerül a Magyar Szocialista Munkáspárt XTV. kongresszusa, és ezt követően 1990 februárjában — márciusában összeül az új társadalmi, gazdasági és politikai programnyilatkozatot, a korszerűsített szervezeti szabályzatot, a konkrét tennivalókat (a rövid és hosz- szabb távú célok elérését biztosító feladatokat) tartalmazó választási felhívást kidolgozó és határozatra emelő — következő — országos tanácskozás, kongresz- szus. 12.) Igazság-erkölcs-tisz- tesség és a haza becsületes szolgálata! Ebben a mondatban sűrített tartalom vezérli jövőbeni cselekedeteinket! Mi sem akarunk mást, mint fejlett és gazdag Magyarországot, boldog es elégedett népet! Ne engedjük szétforgácsolni az MSZMP-t! Találjuk meg egymást a közös cselekvéshez! Gyöngyös, 1989. október 23. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: Dr. Mocsáry László az MSZMP OIÜT megbízásából Levélcím: Gyöngyös 1. 3201 „Postán maradó!” Kompromisszumkészség = kézzelfogható eredmény Mint a Magyar Szocialista Párt leendő tagja kívánom kifejteni véleményemet a Népújságban megjelent két szabaddemokrata megnyilatkozással kapcsolatosan. Úgyanis eltökélt szándékom, hogy MSZP-tag leszek, amint erre adminisztratíve mód nyílik! Ebből következik, hogy eddig pártonkívüli voltam ugyan, de a szocializmus — a jó szocializmus! — elkötelezett híve, s ezért alapállásom merőben eltér a megnyilatkozótól (Magyar Elemér) és a kinyilatkozta- totól (W. Zoltán Iván). Hadd kezdjem az utóbbival. W. Zoltán Iván írása nem szűkölködött a csillogó szóvirágokban (kerek-berecz, Hom-kürt, Pozs- gay felség, stb.). Komoly kabaré- erenyeket véltem felfedezni benne, s úgy vélem, hogy e tulajdonságát inkább e dobogókon kellene hasznosítania, s nem a politikában! A magas intelligenciájáról tanúskodó írása alapján kíváncsi lennék arra, hogy e műveltséget mikor, hol es miként szerezte? Csaknem bizonyos vaf yok abban, hogy az elparentált 0, de még inkább a 33 ev juttatta őt e magaslatokra. Sajnos, W. Zoltán Iván is az ominózus ló túlsó oldalára került, hasonlóan a neves színművészünkhöz, aki a Rákosi-, majd Kádár-rezsim Ezúton tudatjuk, hogy zászlót bont a Szabadpárt, a Koalíciós idők egyik legerősebb jjártja, melyet 1947-ben alapítottak. Később a párt működését törvénytelenül megakadályozták, és vezetőjét, Sulyok Dezsőt emigrációba kényszerítették. Az egykori elnök halálának 14. évfordulóján New Brunswickban 1989. május 18-án hívták újra életre a kint élő magyar testvérek. Megalakították az ideiglenes intéző bizottságot, melynek ideiglenes elnökéve Hóka Ernő urat választották. Az első magyarországi alakuló gyűlést 1989. július 12-én tartották Budapesten, a Jurtaszínházban. A nagyszámú közönség előtt az USA-ból érkezett Hóka Ernő úr tartott előadást. Elkísérte őt Hóka Mihály és Tar György is. A Szabadságpart történetét es célkitűzéseit 4d perces beszédében ismertette a néma csendben és döbbenten hallgató közönség előtt. Hóka Ernő úr elmondta, hogy az akkor Magyarországon tartózkodó Bush elnök és az ő felfogása szinkronban van. ,,Ő, mint az USA elnöke, a jelenlegi magyar kormányhoz jött ide — mi pedig a magyar néphez — haza!* A történelemből tudjuk, hogy a magyar nép mindig a legválsa- gosabb helyzetében,emelkedett a legmagasabbra. így volt ez 195o október — novemberében a forradalom és a szabadságharc alatt, és így volt ez most, junius 16-án is, amikor az újraemelkedő nemzet a hősi halottak és mártírok eltemetésével érte el nagyságának újabb magaslatait. Keserű sors a miénk, magyaroké — állandóan csak temetünk — ártatlanokat temetünk, akiknek csak az volt a vétkük, hogy népüket szerették és keszek voltak életüket is feláldozni ezért a népért. „Az ideiglenes elnök a párt múltját a következőképp értékelte: a Szabadságpárt rövid pályafutása alatt a legsikeresebb párt volt, amely valaha is létezett Magyarországon, mert bárcsak egyetlen helyi választási küzdelemben vehetett csupán részt Szegeden, ahol egyedül több szavazatot kapott, mmt az akkori uralkodó négy koalíciós párt, a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Kommunista Párt együttvéve. Majd egy részletet olvasott fel Bush elnökhöz Magyarországra utazása ejőtt intézett leveléből. ’’Elnök Úr, engedje meg, hogy segítsünk Önnek... mégpedig oly módón, hogy felhívjuk figyelmet árrá, hogy az Egyesült Államok delegátusa (3 esetben szavazott amellett a többségi határozat mellett 1956. november 4-e után, hogy a Szovjetunió azonnal vonja ki csapatait Magyarországról, és hogy ott többpártrendszerű választásokat tarthassanak. alatt megkapott — és elfogadott! — minden rendű-rangú kitüntetést és címet, s napjainkban habzó szájjal papol a bőség kosarából történő egyenlő részesedésről! Feltételezem, hogy W. Zoltán Iván született örök ellenzéki, aki már eleve úgy készül minden polémiára, hogy a vitapartner a-jára okvetlenül b-t mond! Kinek jó ez, W. Zoltán Iván? A Szabad Demokraták Szövetségének aligha, mivel meg§ yőzodésem szerint a szövetségen a realitásoknak kell érvényre jutniuk, ellenkező esetben fennáll az elszigetelődés veszélye! A „barikád” túlsó oldalán lévőknek sem jó, mert a merev el- lenzékieskedest látva, már a viták kezdetén is meddőnek ítélik azt! Most, amikor végre létrejött egy olyan szocialista párt, amely programjában, alapszabályában, s nem utolsósorban elnöksége összetételében garancia a politikai nyitásra Európa (itt elsősorban Nyugat-Európat értem!) felé, enyhen szólva is dőreség a csökönyös ellenállás és kétkedés azzal szemben! A nép leendő jóléte szempontjából is helytelenítenem kell W. Zoltán Iván álláspontját egyetlen alapvető okból. Ameny- nyiben a Nyugat vezető körei Elnök Úr, Ön most, július első felében Magyarországra készül. Ottani tartózkodása alatt kérje fel a jelenlegi magyar kormányt, hogy az is kérje a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyar- ország területéről, hiszen erre őket is kötelezi a fentebb említett 13 többségi ENSZ-határozat!” Hasonló volt a tartalma a Németh Miklósnak címzett levélnek is. A mozgalom programja az eljövendő szabad magyar élet programja lesz, amely modem, előremutató, és a magyar nép óriási többségének akaratával találkozó, s amely képes lesz megmenteni a magyarságot létezésének leghalálosabb kríziséből. Ez a program a XXI. századnak, a jövendő örök magyarságnak szól. Beteljesülhet az, amit Eisenhower amerikai elnök mondott 1956-ban: „Budapest nemcsak városnév többé, hanem az örök emberi szabadság szimbóluma!” Az újjászülető Szabadságpárt programja magában foglalja a több mint ezeréves Magyarország legszebb törekvéseit — a pusztaszeri alkotmányt, az Aranybulla pontjait, a Rákóczi- és Kossuth-féle szabadságharcok követeléseit éppen úgy, mint a Szabadságpárt célkitűzéséit és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc minden célkitűzését, amelyekért az elmúlt évezredek során oly sokai} áldozták életüket és vérükét. És ez a mérhetetlen áldozat lesz a Szabadságpárt győzelmének záloga egy valóban szabad választásokon. A Szabadságpárt ugyanis sohasem volt és a jövőben sem lesz részpárt, hanem globális^ minden magyar érdeket védő párt, amelynek tagja lehet minden hazájáért aggódó és érte élő becsületes hazafi^ fajra, nemre és vallásra való tekintet nélkül. A Szabadságpárt befogad tagjai sorába mindenkit, aki nem a hazából, hanem a hazáért akar élni, alkotni és tevékenykedni. Ez a program szabad, független és demokratikus Magyarországot teremt! A párt szorgalmazza a magyar — amerikai vegyes vállalatok alakulását, segíti az amerikai tőke Magyarországra való beáramlását. Jelen pillanatban is tárgyalások folynak egy amerikai tőkebevonással működő magyarországi gépkocsi-összeszerelő műhely létesítéséről. Végül, de nem utolsósorban, a Szabadságpárt önmagáénak érzi a magyar fiatalok életkörülményeinek javítását. Kérjük tehát a magyarság támogatását a Szabadságpárt győzelemre jutásához az első — valóban szabad — magyar választásokon. Csatlakozzon minden, hazájáért élő magyar testvér a Szabadságpárthoz ma! Zelei József Eger, Kallómalom űt 78. III. 9. 3300 Magyarországon tartós, politikai őskód-állapotot tapasztalnak, naivitás remélni azt, hogy áram- lani fog felénk a befektetés, támogatás! Márpedig a w.zoltáni- vám álláspont az oskáosz konzerválását segíti elő! Merőben ellentétes az október 14-i szám Magyar Elemér tollából származó írasa, amely velem együtt reálisan ítéli meg az elmúlt évtizedek bűnös visszásságait. A számunkra — legyünk akár szabaddemokraták, akár szocialisták — kötelezően előírt alapelv kell, hogy legyen: előítéletek és szélsőséges indulatok nélkül, az egymás iránt érzett bizalom alapján kell együtt keresnünk azt a közös nevezőt, amely végül pozitív végeredményt produkál. A két olvasói írás azt mutatja, hogy nemcsak a „szocialista blokkon” belül, de az SZDSZ berkeiben is fellelhetők platformok, s én, mint a szocialista párt leendő tagja, merem remélni, hogy a jövendő Nemzeti Kerékasztalnál Nyers Rezsővel és Pozsgay Imrével szemben nem a w.zoltánivánok, hanem a magyarelemérek foglalnak majd helyet, mert csak ilyen felállásban látom biztosítottnak a NEMZETI MEGEGYEZÉST! Kárpáti László MSZP-”tagjeIolt”, Párád Élő lelkiismeret kívánunk lenni A hatvani reformkor csatlakozik ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a gyöngyösi reformkor a Népújság 248. számában, október 19-én hozott nyilvánosságra. Egyben kinyilvánítjuk, hogy továbbra is az új párt élő lelküsme- rete kívánunk lenni. Küzdeni fogunk azért, hogy a társadalmi élet minden területén a demokrácia elvei érvényesüljenek. Csatlakozásra szólítjuk föl Hatvanban és környékén mindazokat, akik a reformgondolat elkötelezett hívei, s a Magyar Szocialista Párt reformszövetségi platformja alapján kívánnak politizálni a jövőben. Hatvan, 1989. október 20. az MSZP Hatvani Reformkoré A Fidesz üzenete Erdélybe Tiszteletünket és egyértelmű szolidaritásunkat fejezzük ki Tőkés László lelkipásztorral és a temesvári gyülekezet vele együtt küzdő tagjaival, presbitereivel. Védtelenül, az emberi méltóságot naponta sárba tipró hatalomnak kiszolgáltatva emelik fel a magasba puszta létükkel a lelkiismereti szabadság zászlaját. Rendőrök, titkosügynökök, brutális gyilkosok hálójával körbekerítve mégis ti vagytok a szabadság. Példaképünknek fogadunk titeket, s a Biblia szavaival üzenjük: „Ismeretlenek vagytok, s mégis ismeretesek, megholtak, s íme, élők, ostorozottak és meg nem ölöttek, semmi nélkül valók és mindennel bírók.” A Fidesz II. kongresszusa Budapest, 1989. október Kedves Heves megyei honfitársaink!
