Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 253. szám ÁRA: 1989. október 25., szerda 4,30 FORINT LAGZI „Csak egy kortyot a kedvemért, de előttem...” (3. oldal) HONECKER LEMONDÁSÁNAK TÖRTÉNETE „Egy' megtört öregember egyedül távozott...” (5. oldal) AZ APCI BOMBÁZÓ „A tényleges katonai szolgálattal még adós, jó fellépésű, szolid természetű labdarúgó...” (6. oldal) BÉRES-CSEPP „A hét végén váratlanul ráakadtam a forrásra...” (8. oldal) A Magyar Szocialista Párt elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak Kedves Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kongresszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt venni Magyarország politikai életében. E döntéssel létrejött a Magyar Szocialista Párt. Az új párt annyit őriz meg a régiből, amennyi értéket tagjai hordoznak: munkásmozgalmi gyökereit, szolidaritását a társadalom munkából élő tagjaival, vonzódását az igazsághoz, ellenszenvét a születési és vagyoni előjogokkal szemben. Mégis más párt, mint elődje. Alapvető értéknek a munkát, a szabadságot, az igazságosságot és a demokráciát tartja. Tudatában van annak, hogy a társadalom különböző gondolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek joguk van saját nézeteik nyilvános hirdetéséhez; elutasítja a hatalom mindenfajta monopóliumát; elfogadhatatlannak tartja, ha bármely csoport politikai ellenfeleit ki akaija szorítani a közéletből; semmilyen körülmények között nem tartja elfogadhatónak erőszak alkalmazását politikai célok érdekében. Felvilágosult, demokratikus, baloldali szocialista pártot akarunk, amely filozófiájának, politikájának meggyőződéssel szerez híveket. A fizikai és szellemi munkások, a munkavállalók politikai érdekeit képviseli. Pártfogolja a vállalkozás szabadságát. Demokratikus szocializmust akar, amely nem lehet sem sztálinista szocializmus, sem restaurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlőségéért, a szociális biztonságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív mindenkit, aki felfogásával, a kongresszus által elfogadott programnyilatkozattal és a párt alapszabályával egyetért. Hívja a reformokért tenni kész kommunistákat, a szociáldemokrata, baloldali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba váija a programját elfogadó, vallásos világnézetűeket is. Csak azokat kívánja távol tartani magától, akik a szélsőséges megoldások, a társadalom életébe való erőszakos beavatkozás hívei. Az MSZP számára az egység a működőképesség, az akcióképesség feltétele, s nem jelent kötelezően azonos gondolkodást. Ebben a pártban az alapszabály teszi lehetővé a különböző eszmeáramlatok létezését, s a belső vitákat senki sem rekesztheti be diktátumokkal. Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándékainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkozatával fenntartja-e, megerősíti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok meggyőződéses tagjának. Megértem kétségeiket is, hiszen az új párt jellegét még csak dokumentumai körvonalazzák. E körvonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki valóságos szocialista tartalommal. Magam sem könnyű szívvel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárásával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke, s a szocialista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tagságának fenntartása mellett dönt, s együtt dolgozhatunk a Magyar Szocialista Pártban az emberek jólétéért, értelmes és szép jövőjéért. Remélem, hogy ha másképp dönt is, pártoló tagjaink vagy pártonkívüli támogatóink, szövetségeseink között tudhatjuk Önt a jövőben is. Tudnia kell: pártunk később is, mindenkor nyitva áll a tisztességes szándékú, szocialista gondolkodású emberek előtt. Üdvözlettel: Budapest, 1989. október 19. az MSZP elnöke Felhívás a munkásokhoz Szervezzük meg a munkástagozatokat! Az MSZP alapító kongresszusán új, baloldali szocialista párt született. A Munkástagozat Ideiglenes Koordinációs Tanácsa felhívja az MSZMP-tag munkásokat: erősítsék meg tagságukat az új pártban, amelyben tartósan helye van minden baloldali, az átfogó reformok iránt érdeklődő elkötelezett elvtársunknak. Munkásság nélkül nem lehet felépíteni a jövő Magyarországát. Az ország társadalmi-politikai átalakulásának folyamataiból nem maradhatunk ki. És bármilyen lesz is ez a jövő, az átalakulás súlyos terheit mi is viseljük. A munkástagozatok lehetővé teszik, hogy az azonos élethelyzetű, hasonló gondolkodású fizikai dolgozók, termelésirányítók és a velük szimpatizáns párttagok önkéntes szerveződésük révén alapszervezeti hovatartozásuktól függetlenül tudjanak politizálni, s hogy politikai érdekeiket meg tudják jeleníteni. Építsük ki saját politikai érdekképviseletünket! Ne engedjük, hogy nevünkben mások cselekedjenek, hogy kisajátítsák szervezeteinket, hogy ránk hivatkozzanak, miközben saját érdekeikért küzdenek. Cselekedjünk! Azokat válasz- szűk meg szószólóinknak, akik mindig értünk álltak ki. Akik munkájukkal vívták ki eddig is megbecsülésünket, akik érdekeinkért eddig is bárkivel szembeszálltak. Keressük egymást! Nekünk azért kell küzdenünk, hogy munkahelyünk legyen, hogy bérünk biztosítsa megélhetésünket, hogy mi is emberi életet élhessünk. Nem elvont célokért, nem szólamokért, hanem saját érdekeinkért küzdünk. Fogjunk össze! Erőt és egységet kell mutatnunk. A múltból és a jelenből van vesztenivalónk, s meg kell védenünk a jövőnket is. Váijuk az alakuló munkástagozatok jelentkezését az alábbi címen: Szili Sándor, az MSZP Elnökségének tagja A Munkástagozat Ideiglenes Koordinációs Tanácsa 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. A Történelmi Igazságtétel Bizottság távirata A Történelmi Igazságtétel Bizottsága október 23-án, hétfőn este táviratot küldött Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének, az Országgyűlés elnökének és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének. A távirat szövege a következő: „A Történelmi Igazságtétel Bizottsága örömmel során hozott politikai indítású ítéleteket. Ezen és mély megelégedéssel üdvözli, hogy a Magyar az előremutató, ünnepi napon a Történelmi Köztársaságot 1989. október 23-án, hétfőn, a Igazságtétel Bizottsága reméli, és azt várja a forradalom 33. évfordulóján kiáltották ki. Ügy Magyar Köztársaság Országgyűlésétől és korvéljük, ezzel a történelmi aktussal nagy lépést mányától, hogy mihamarabb tettekre váltsa a tettünk előre az '56-os forradalom egyik alap ve- törvényekben deklarált jóvátételi elveket, ezzel tő követelésének megvalósítása felé. Ugyancsak is elősegítve a nemzeti megbékélést és az ’56-os megelégedéssel nyugtázzuk, hogy az Országgyű- forradalom céljának, a demokratikus és függet- lés ezt megelőzően egyértelműen semmisnek len Magyarországnak a megteremtését”, nyilvánította a forradalmat követő megtorlások (MTI) Műszaki-közgazdasági hetek ’89 Az Állami Számvevőszék a jogállamiság egyik fontos intézménye Ünnepi megnyitó Egerben Ez a 25. műszaki-közgazdasági hetek programsorozata Heves megyében. Mindez fontos fórumot jelent, áj információkat kínál szűkebb hazánk műszaki, közgazdász- és agrárértelmiségének. A jubileumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját kedden délután tartották Egerben, a dohánygyár nagytermében. Dr. Kovács Jenő, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az idei programsorozat jelmondatának Vállalkozás a gazdaságban címet adták. Fontos ez, hiszen a gazdaságirányítás tervutasításos rendszere ma már a múlté, és a valódi piacgazdaság megteremtésére törekszik a kormány. Ebben pedig a tudásnak, a műszaki fejlesztésnek rangja, becsülete van. Lényegében a munkaintenzív formáról a tudásintenzív formára kell mihamarabb áttérnünk a magyar gazdaságban. A bevezető gondolatok után dr. Puskás Sándor, az Ország- gyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának elnöke tartott előadást az Állami Számvevőszék helyzetéről, jogállásáról, várható szervezeti felépítéséről. Hangsúlyozta, hogy a Parlament október 30-án, hétfőn tárgyalja ez utóbbi témát, és várhatóan törvényerőre emeli az Állami Számvevőszék megalapítását 1990. január 1-jétől. Mint az előkészítő bizottság elnöke kitért arra, hogy mindez a jogállamiság olyan intézménye, amely az Alkotmánybíróság mellett alapvető fontosságú. Visszatekintett a múltra is, hiszen hazánkban 1870-ben alkottak törvényt az Állami Számvevőszék létrehozásáról, amely 1949-ig működött. A továbbiakban arról beszélt, hogy sajátos intézményről van szó, amely a gazdasági, pénzügyi ellenőrzés legfőbb szervezete. Létrejötte a múlt társadalmi, politikai rendszerének tagadása. A törvényjavaslat előkészítését széles körű vita előzte meg, különös tekintettel a Számvevőszék feladatkörét tekintve. Az előadó kitért arra, hogy a Számvevőszék alapvetően az államháztartás gazdálkodását ellenőrzi. Véleményezi és javaslattal látja el a költségvetést és a költségvetés felhasználásának elszámolását. Vizsgálja a költségvetés, illetve a jegybank közötti kapcsolatot is. Ellenőrzi a fegyveres erők pénzügyeit megfelelő törvényes formában, nem kevésbé az állami támogatások felhasználását. Vizsgálja, hogy a befektetések mennyire hasznosak, mintegy tükröt tartva a kezében a kormány előtt. Kiemelt feladata lesz az állami vagyonkezelés folyamatos ellenőrzése, a pártok gazdálkodásának pontos kimutatása. A továbbiakban kitért arra is, hogy szervezeti felépítésében alapvető követelmény a politikamentesség. A törvénytervezet a tisztségviselőket 9-12 évre javasolja megválasztani. Ezeknek a végrehajtó hatalommal szemben kell összeférhetetlennek lenniük. Dr. Puskás Sándor: — Az Állami Számvevőszék a jog- államiság egyik fontos intézménye... Befejezésül arról beszélt, hogy 1990. január 1-jéig, az Állami Számvevőszék munkájának megkezdéséig rövid az idő, létrehozása tehát felelősségteljes, nagy munkát igényel. Az előkészítő bizottság 290 fős szervezet alapítását javasolja a parlamentnek. Mindez 3 főcsoportfőnökségből áll, melyek közül igen fontos szerepet tölt majd be az úgynevezett regionális területi főcsoport. Ennek felügyelete alá az ország 6 pontján működő egységeket hoznak létre. Ezek mellett megyei számvevők is dolgoznak majd. Aláhúzta, hogy az állami intézményeknél levő radikális változást az Állami Számvevőszéknek kell elkezdenie, amely példát kell hogy adjon ebből másoknak is. Ezért olyan technikai és személyi feltételeket teremtenek, amelyek garantálják a magas színvonalú munkát. Természetesen hosszú évek következetes tevékenységére lesz szükség, hogy európai szintű számvevőszéki ellenőrzést biztosítsanak, garantáljanak, alkalmazzanak. így igyekeznek ebben a legjobb és a legkedvezőbb tapasztalatokat hasznosítani. Az előadás után dr. Puskás Sándor kérdésekre válaszolt, majd dr. Kovács Jenő zárszavával ért véget az ünnepi megnyitó. Mentusz Károly Közelebb Gyakran emlegetjük — amolyan jelszóvá is vált —, hogy: közelebb Európához. Hangzatos célkitűzés, lélekemelő, szívbizsergető törekvés. Kívánom magam is, hogy sikerüljön. Igazán kár, hogy inkább csak a politikai csatározásokban került a zászlókra. „Mindennapi életünkben” úgyszólván a legritkábban találkozunk hasonló igyekezettel. Sőt — megkockáztatom —, még az ideológiai összecsapások sem minden esetben tükrösük egyértelműen a szándék komolyságát. Számtalanszor meggyőződhetünk arról, hogy korántsem az áhított, a műveltebb Nyugat szellemében, példájára próbálkozunk a váltással, a megújulással. Európa mást, többet jelent — s nyilvánvalóan nemcsak a politikában. Feltételezi — több más mellett — mondjuk, a sokkal nagyobb fegyelmet, rendet. A határozottabb, keményebb, kitartóbb munkát a földeken, gyárakban, az intézményekben. A tisztességesebb, az emberibb hangot i üzemben és hivatalban, bolt- j ban vagy utazás közben. A figyelmességet a munkahelyen és az országúton. Nem szükséges a Nyugat alaposabb ismerete, elegendő talán a rövidebb kiruccanás, belekóstolás is Európába ahhoz, hogy rájöjjünk: bizony, mi még viselkedni sem igen tudunk. „Odakinn” másabb — tisztább, vonzóbb — az utca, a park, de még az illemhely is. Jóval kevesebb, vagy nincs is leszerelt, ellopott csapfej, kicsavart izzó, szétzúzott köztéri lámpabúra, járdá- i; ra borított szemétgyűjtő, patakba, tóba lökött kerti szék, pad. Az annyira irigyelt vállalkozókban is egész sereg mást lehet követni, mintsem a puszta nyerészkedést, a mindenáron történő hirtelen meggazdagodást. „Odaát” — j hogy csak egyre figyeljünk — a kereskedő korántsem a kikapcsolt hűtőpulttal, hanem éppenséggel a hűtőből kiszedve is hidegen, hűvösen kínálkozó romlatlan áruval bizonygatja nap nap után a rátermettségét, ügyességét. S például véletlenül sem nyom fecni papirost a kétkilós veknire, hanem többnyire reklámtasakot ad a kenyérhez is, mégpedig — természetesen — * ingyen. Ahogy illik. S turistaként még a kereskedő sem csak seftel külföldön, az áruházakon kívül is megnéz még seregnyi mást. Érdeklődik. Megveszi, persze, hogy megveszi ő is, ami megtetszik, ami szükséges neki, s számára odahaza el nem érhető. Ám általában nem ezt tekinti elsődlegesnek. Egyszóval, nem elég hajtogatni, hogy közeledni szeret-, nénk Európához. Európaisá- j gunkat tanulnunk, gyakorolnunk kell. Otthon, a munkahelyen, és azon túl is. Nem lehet soha csupán zengzetes politikai szólam, egész gondolkodásunkat, minden cse-< lekedetünket át kell hatnia.. Mert csakis így sikerülhet a j felzárkózás, az együtthaladás.; így lehetünk valóban többek.: Gyóni Gyula
