Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. október 25., szerda Az NDK-ban Krenz az államtanács elnöke Az NDK Népi Kamarája kedden nagy többséggel az NSZEP KB főtitkárát, Egon Krenzet választotta meg az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnökévé. A parlament NSZEP-frakció- jának javaslatára a Népi Kamara elnöke, Horst Sindermann, az ülés megnyitása után egyetlen jelöltként teijesztette a törvényhozók elé Egon Krenz képviselőt. A két posztról külön-külön megejtett szavazáson jócskán akadtak ellenszavazók, illetve tartózkodók. Az államfői poszt esetében 26 képviselő szavazott Krenz ellen, ugyanennyien tartózkodtak. A nemzetvédelmi tanács elnökévé 8 ellenszavazat és 17 tartózkodás mellett választotta meg a Népi Kamara Krenzet. Az ellenszavazatok Sinder- mannt láthatólag meglepték. Többszöri újraszámlálást is elrendelt a kételyek eloszlatására. Végül nem váltak valóra azok a híresztelések, miszerint Manfred Gerlach, az újabban nagyon önálló hangot megütő Német Liberális Demokrata Párt (LDPD) elnöke versengeni fog az Államtanács elnöki posztjáért. Ugyanakkor a képviselők körében is megmutatkozott az ellenállás azzal a gondolattal szemben, hogy egyetlen politikus három jelentős hatalmi funkciót összpontosítson kezében. A hétfő esti berlini, lipcsei, hallei demonstrációkon felvonuló tüntetők egyik követelése éppen az volt, hogy a Népi Kamara több jelölt közül válassza meg az államfőt, illetve, hogy Krenz, az NSZEP KB főtitkára, ne legyen az Államtanács elnöke is. A Népi Kamara előzőleg egyhangúlag fölmentette megmaradt két tisztségéből Erich Ho- neckert, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva nem volt jelen a keddi ülésen. Úgyszintén egyhangúlag hívták vissza a képviselők Günter Mittagot az Államtanács elnökhelyettesi, valamint a parlament ipari, építési és közlekedési bizottságának elnöki posztjáról. Államfői szűzbeszédében Krenz megállapította, hogy az NSZEP Központi Bizottságának múlt heti ülése fordulatot jelent az ország életében. A vezetés párbeszédre való készségét hangoztatva egyúttal figyelmeztette az utcai megmozdulások résztvevőit: a tüntetések magukban hordozzák annak a veszélyét, hogy másként végződnek, mint ahogyan a szervezők azt tervezték. Moszkva: „Terjed a szovjetellenes hangulat” — Újvidék: „Felemelő és nagy pillanatok” — London: „Éljenzések és könnyek a szabadság új hajnalán” — Prága: „Az évforduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befolyásolta” — Bukarest: csend A magyar ünnep külföldi visszhang! a Az Október § 23-a Bízott- I ság szervezte budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak le. Felvételünk a Magyar Rádió épülete előtt rendezett megemlékezésen készült. (MTI-fotó: ' Földi Imre) A Magyar Köztársaság ünnepélyes kikiáltása, az október 23-i megemlékezések nemzetközi hullámverése tovább tart. Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek a Szovjetuniót érintik. Egy teijedelmes összefoglalóban, amely minden részletre, így az MDF elnökjelöltjének, Für Lajosnak egykori szovjet letartóztatására is kiterjed, a Kom- szomolszkaja Pravda tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: A Parlament előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a Szovjetunió említését, míg az Egyesült Államok nevét taps köszöntötte. — Tudom, hogy korántsem minden magyar reagált volna hasonlóan — írja. — Országunknak a magyarok körében sok őszinte és hűséges barátja van. Ugyanakkor a tömeg füttye határozott jelzés arról, hogy az országban terjed a szocialistaellenes és szovjetellenes hangulat. — Az Október Párt rendezvényéről megemlíti a ”Ruszkik, haza!” és ”Magyarok, újrakezdjük!” jelszavakat, hozzátéve: a szónokok nyíltan kommunistaellenes kijelentései nem hagynak kétséget a gyűlés szervezőinek politikai irányvonala felől. A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alátt, kommentár nélkül számoltak be az Országház előtt megtartott ünnepségről. Kiemelték, hogy a módosított alkotmány értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit valósítja meg. Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem feledkezik meg a határain túl élő magyarokról. Az újvidéki Magyar Szó budapesti különtudósítója ”Felemelő és nagy pillanatoknak "jellemezte a köztársaság kihirdetését, de ugyanakkor rámutatott: amikor Szűrös Mátyás a Szovjetunióval való kapcsolatok további fejlesztéséről szólt, akkor csak fütty hallatszott a térről. Annál hangosabb volt a tetszésnyilvánítás, amikor a másik vezető világhatalommal való kapcsolat és a környező országokkal való jószomszédi viszony ápolásának fontosságáról szólt. Erre a mozzanatra egyébként a Dnevnik és a zágrábi Vjesnik tudósítása is felhívta a figyelmet. A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfelelően a rádió és a televízió sem ismertette a történelmi aktust. A sajtó továbbra is rendkívül visszafogottan kezeli a magyarországi belpolitikai fejleményeket. Ä parlament eredeti döntéséről a Scinteia és a többi központi lap október 20-án számolt be röviden. Londonban ”Egy új és demokratikus Magyarország született” főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956 és 1989 októberének Kossuth téri képeivel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit tv- és rádióállomások riporterei és a napilapok tudósítói csaknem egybehangzóan az 1956. október 23-án kezdődött népi forradalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szabad budapesti megemlékezéseinek egybeesését az alkotmányosan egyenjogúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializmus alapjára helyezett köztársaság kikiáltásával. Ezt a fő mondanivalót tükrözi kedden az emlékező és ünneplő tömeggyűlésekről beszámoló budapesti lapjelentések többségének főcíme is: ”Éljenzések és könnyek a szabadság új hajnalán" (Daily Mail), ”Megindult magyar tömegek éljenzik egy új köztársaság hajnalát” (Financial Times), "Magyarország 1956-os forradalma végre önnön birtokába került”(The Guardian), ”Kialszik a fény Magyarország vörös csillagán” (The Daily Telegraph). Valamennyi tudósítás utal az újszülött köztársaság előtt álló göröngyös út zökkenőire. Ezekre hegyeződik ki a The Independent tudósítása, amelynek főcíme: ”Kiújul a harc Magyarország felkelésének emléknapján ”. Prágában a csehszlovák pártlap, a Rudé Právo ezt fejtegette kedden: már a magyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles szovjetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23. valóban a nemzeti megbékélés napja lesz, ahogyan arra a magyar parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A Rudé Právo szerint ”az évforduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befolyásolta, amely nem hagyta a közvéleményt kétségekben afelől: hogyan is képzeli a nemzeti megbékélést”. Áz újság megjegyezte, hogy sem a Köztársaság téri pártház huszonhárom védőjének alattomos agyonlövetéséről” , sem pedig az ellenforradalmi csoportok lin- cseléseiről nem emlékeztek meg Budapesten. „Szűrös Mátyás külön kiemelte az 1956. októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi mozgalom történelmi inspirációját, de egy szóval sem említette az események ellenforradalmi összefüggéseit” — olvasható a csehszlovák pártlap beszámolójában. (MTI) A választási kampány idején felmentését kéri az államminiszteri tisztből Pozsgay Imre Nagy-Britanniába és Kanadába utazik Pozsgay Imre államminiszter ma Londonba utazik. Nagy-bri- tanniai látogatásáról az MTI munkatársának elmondta: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a kenti hercegi párral együtt a Londonban nyíló magyar kulturális fesztivál fővédnökéül kérték fel. Ebben a minőségében nyitja meg magyar részről azt a rendezvénysorozatot, amely a Barbican Centerben kapott otthont, és az eddigi leggazdagabb válogatást nyújtja a szigetországbeli érdeklődőknek a magyar művészet értékeiből. Az államminiszter nagy-britanniai látogatását követően a kanadai magyarok közösségének meghívására a tengerentúlra utazik. Pozsgay Imre azt is elmondotta: Közismert, hogy jelöltként kíván indulni a köztársaságielnökválasztáson. Ezt összeegyeztethetetlennek tartja az államminiszteri feladatköréhez tartozó felügyeleti teendőkkel, amelyeket a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Hírlap esetében a kormány megbízásából ellát. Ezért, s mivel hosszabb külföldi útra indul, már most kérte a kormányt, hogy az elnökválasztás kiírása esetén a választási kampány idejére mentesítse e felügyeleti feladatköre alól. (MTI) A főváros fellobogózására buzdítják a lakosságot Helsinkibe várják Mihail Gorbacsovot Helsinkiben elég csupán egy pillantást vetni a finn újságokra, s rögtön kiviláglik, hogy ide várják Mihail Gorbacsovot. A látogatást beharangozó cikkeire a finn sajtó merőben újszerű módon hívja fel a figyelmet, egy emblémával, rajta Gorbacsov arcképe, a szovjet és a finn zászlóval. Helsinki városi tanácsa, ugyancsak példátlan módon, a finn főváros fellobogózására buzdította a lakosságot Gorbacsov érkezése alkalmából. Azt is tudni kell, hogy a finn emberek körében ma Gorbacsov a legnépszerűbb külföldi politikus. Helsinkiben nagyra értékelik azt, hogy Washington, London, Párizs és Bonn után, a fejlett tőkés országok sorában éppen Helsinkit keresi fel Gorbacsov. Finn — és szovjet — remények szerint a látogatás újabb lendületet ad a két ország kapcsolatainak, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatoknak: most fogják aláírni az 1995-ig szóló gazdasági és együttműködési megállapodást, valamint egy sor más gazdasági egyezményt. Várhatóan írásos megállapodás születik arról is, hogy Moszkvában finn kulturális központot létesítenek. Nem csekély nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg az esemény iránt: eddig 900 külföldi újságírót akkreditáltak a Finlandia Palotában, a finn delegáció sajtóközpontjában, és nagy a nyüzsgés az Árktia Hotelben berendezett szovjet sajtóközpontban is. Finnországban azt várják a szovjet államfő látogatásától, hogy meggyőzően demonstrálja a kelet — nyugati kapcsolatok etalonjának is tekintett szovjet — finn viszony magas színvonalát. Ennek a várakozásnak, valamint a megkülönböztetett figyelemnek a jele az a gesztus, hogy Ma- uno Koivisto finn államfő — hivatalosan egyelőre meg nem erősített hírek szerint — az ilyenkor szokásos protokolltól eltérően magánemberként már a repülőtéren üdvözölni fogja Mihail Gorbacsovot és feleségét. A hivatalos fogadási ünnepséget az elnöki palota előtt tartják. (MTI) A fő cél: felszámolni a meglepetésszerű támadást szolgáló eszközöket Baker a fegyverzetkorlátozásról Az Országgyűlés elé terjesztik az adórendszer változtatásáról szóló előterjesztést A Minisztertanács ülése Az Egyesült Államok a fegyverzetkorlátozásban is az eddiginél szorosabb együttműködésre és a kölcsönös bizalom megteremtésére törekszik a Szovjetunióval, jelentette ki James Baker. Az amerikai külügyminiszter hétfőn, közép-európai idő szerint későn este San Franciscóban mondott beszédet, hangoztatva: a fegyverzetkorlátozásban a fő cél felszámolni a meglepetésszerű támadást szolgáló eszközöket, és fokozatosan minden területen a védelemre berendezkedni. Baker nem szolgált új javaslatokkal beszédében, amely rövid időn belül a második sommázása volt a washingtoni külpolitika céljainak. A ritkán megnyilatkozó külügyminiszter beszédeivel elsősorban azt célozza, hogy kifogja a szelet a törvényhozás vitorláiból: a demokrata párti többségű Kongresszus hevesen bírálja a kormányt, amiért az késve és nem megfelelően reagál azokra a történelmi változásokra, amelyek a Szovjetunióban és Kelet-Európábán tapasztalhatók. Baker emlékeztetett arra, milyen óriási a különbség a mai helyzet s a 27 évvel ezelőtti között, 1962 októberében, amikor a kubai rakétaválság idején a két nagyhatalom a háború küszöbén állt. Az akkori, izmosodó és fegyverkező Szovjetunió helyébe kijózanodott ország lépett, amelynek gazdasága gyakorlatilag csődben van, mondotta. Csak a politikai ellentétek feloldása csökkentheti a versengést a fegyverkezésben, mutatott rá Baker, hozzátéve, hogy a helyzet ígéretes, még akkor is, ha a peresztrojka sorsa távolról sem biztosított. E bizonytalanság azonban csak egy okkal több arra, hogy Amerika megragadja a kínálkozó lehetőséget, katonai realitások figyelembevételével is megszilárdítva a politikai haladást. „A szovjet hatalom képe máris jelentősen megváltozott, s a reform kilátásai legalább ekkorák, egyes esetekben még nagyobbak Lengyelországban, Magyarországon, Kelet-Németországban, Csehszlovákiában és Kelet-Eu- rópa más országaiban — mondotta a miniszter.- A kelet-európai történelmi átalakulások — amennyiben azokat megfelelően intézményesítik — kétszeresen fontossá teszik, hogy újraértékeljük az európai biztonság és szuperhatalmak stratégiai viszonyának kérdéseit”. Baker hangsúlyozta, hogy Washingtonnak is szüksége van mozgatható indítóállású rakétákra” de a szükséges „elrettentést” a hadászati fegyverzetkorlátozási (START) szerződés révén alacsonyabb szinten is lehet majd biztosítani. Ámerika fenntartja jogát az űrvédelmi program megvalósításához, közölte Baker. Külügymi- nisztériumi vezetők egyidejű tájékoztatása szerint ez azt is jelenti, hogy Washington adott esetben túlteheti magát a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról régebben kötött szovjet — amerikai megállapodáson, amely tiltja űrfegyverek telepítését. A miniszter szólt arról, hogy a tervezett európai hagyományos haderőcsökkentés nemcsak Nyugat-Európa veszélyeztetettségét csökkenti majd, hanem a kelet-európai szovjet katonai jelenlét mérséklése megkönnyíti a politikai pluralizmus és a szabad piacgazdaság kivirágzását. Baker végül nagyobb nyitottságra, adatcserére, helyszíni ellenőrzésre szólított fel a két nagyhatalom katonai kapcsolataiban. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter elhárította a Németország esetleges újraegyesülésével kapcsolatos aggodalmakat. Mint mondotta, nem arról van szó, hogy visszatérhetnének az 1937 előtti határokhoz (azaz Németország visszaigényelné az 1945 után elvesztett területeket). A két német állam „kiegyezése” vagy újraegyesülése adott esetben békében, az NDK önrendelkezése alapján menne végbe, s ezzel Kelet-Németország végső soron beilleszkedne a demokratikus európai nemzetek közösségébe. A kérdésre, nem volna-e az európai egyensúly szempontjából fontosabb a kelet-európai reformok támogatása a peresztrojka támogatásánál, Baker hangoztatta: e folyamatok kölcsönösen erősítik egymást. Amerikának érdeke egy nyűt, szilárd Szovjetunió csakúgy, mint Kelet- Európa országainak haladása a nyugati értékek, a szabadság, a politikai pluralizmus és a szabad piacgazdaság felé. Baker egyik válaszában elismerte, hogy — az izraeli kormánytöbbség makacs ellenállása miatt — kudarcot vallottak erőfeszítései az Izrael, Egyiptom és a palesztinok közötti párbeszéd megindítására. (MTI) A Minisztertanács keddi ülésén megvitatta az adórendszer 1990. évi változtatásáról szóló előterjesztést. Úgy határozott, hogy ez irányú javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Jelentést fogadott el a Minisztertanács Németh Miklósnak Lothar Spáth-tel, a Német Szövetségi Köztársaság Baden- Württemberg tartománya miniszterelnökével folytatott tárgyalásáról, valamint Horn Gyula külügyminiszter norvégjai és svédországi hivatalos látogatásáról. Tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el az előző napi kormány — SZOT tárgyalásokról. Szó volt az ülésen a Magyar Köztársaság kikiáltásáról és a népfelkelés évfordulója alkalmából lezajlott megemlékezésekről. A kormány üdvözli a Magyar Köztársaság kikiáltását, amit kiemelkedő állomásnak tekint a demokratikus jogállam kiépítésének folyamatában. Az 1956-os népfelkelés évfordulójával összefüggő ünnepi rendezvényeket értékelve a Minisztertanács megállapította, hogy azok az esemény jelentőségéhez méltó módon zajlottak le; a megemlékezések résztvevői fegyelmezettségről, mély felelősségérzetről tettek tanúságot. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy a sztálinizmus elleni harcról szóló megemlékezést néhányan megkísérelték szovjetellenes hangulatkeltésre felhasználni. Ettől a kormány elhatárolja magát, s meggyőződése, hogy véleményét a magyar társadalom döntő többsége osztja. Az út, amelyre a nemzet most rálépett, csak akkor lehet sikeres, ha tovább erősítjük a baráti megértést és együttműködést más népekkel. A kormány megerősíti, hogy a demokrácia építésében a jövőben is a gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítésére törekszik minden állammal, amely kész az egyenjogú, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyok fejlesztésére. Új gabonaárak A Minisztertanács megállapította az 1990. évi termésre érvényes új hatósági gabonaárakat. Ezek a következeik: I. osztályú étkezési búza 5700 Ft/tonna, II. osztályú étkezési búza 5100 Ft/tonna. A hatósági árakat centrumárként hirdetik meg, eszerint plusz-mínusz 5 százalék eltérés lehetséges. Az új árak jelentős jövedelemnövekedést tesznek lehetővé a gabonatermelőknek.
