Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. október 19, csütörtök Az Országgyűlés második napja A Tőkés László Társaság távirata az ülésező Parlamenthez és hat ország budapesti nagykövetéhez Tiszteli Szűrös Mátyás! Elnök Úr! Mint a Münchenben két hete alakult Nemzetközi Tőkés László Társaság szervezőbizottságának magyarországi titkára fordulok Önhöz, kérve, hogy a most ülésező Országgyűlés előtt ismertesse azon táviratunkat, amelyet egyidejűleg juttattunk el hat ország — Szovjetunió, Egyesült Angol Királyság, Francia Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok, Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria — Budapesten rezideáló nagyköveteinek. Eszerint: „A Nemzetközi Tőkés László Társaság szervezőbizottsága mély megdöbbenéssel értesült arról a jogtipró, embergyalázó lépésről, amelyet a román állam, illetve annak vezető garnitúrája 1989. október 16-án tett a magyar nemzeti kisebbség ügyeinek egyik állhatatos szolgálója, Tőkés László, temesvári református pappal szemben. Elszakította egyházi gyülekezetétől, megfosztotta szabadságától, hogy lehetetlenné tegye hivatásának gyakorlását, és megakadályozza a magyar kisebbség jogainak érvényesítése terén kifejtett munkáját. Kérjük Önt, mint az emberi szabadságjogok tisztaszívű hívét: hasson oda, hogy kormánya felemelje szavát a romániai kisebbségek, köztük a megalázott magyarság érdekében, illetve Társaságunk tiltakozása eljusson hazája államfőjéhez, valamint parlamentjük törvényhozó, jogalkotó testületéhez. Mély tisztelettel: Moldvay Győző újságíró, a Délsziget szerkesztője, a Nemzetközi Tőkés László Társaság hazai szervezőtitkára ÁLLÁSFOGLALÁS az MSZMP októberi kongresszusáról (Folytatás az 1. oldalról) folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerekasztal jelenlévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták ösz- sze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérA szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán. — Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az Ország- gyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai é? jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő — , hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja' abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. • A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ve az egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Szabolcs-Szat- már m., 18. vk.) támogatva Mándity Marin javaslatát — szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg,az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a Parlament. így például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Országgyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt — ha e tisztség betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor — a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a Parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságüg-miniszter terjesztette elő. Emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvény- javaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az „A” változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tagságot — betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől. A „B” változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalapítást és működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztségviselésének szabályozása megegyezik az „A” változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B” változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Az alkotmány módosításáról elfogadott törvény az alkotmánybírák- ra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást. Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szavazással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Úgy foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják, díj ellenében. Bódi János (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Cement- és Mészművek művezetője választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sokkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helyeselte a pártok munkahelyi szerveződését. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.) a kisvárdai kórház osztályvezető-főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esélyegyenlőségét, előjogot az MSZP sem élvezhet. A munkahelyi pártszervek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek lebontása a cél, s nem az, hogy további 10-15 pártot beengedjünk a munkahelyekre. Bejelentette: a független képviselők csoportja egységesen a munkahelyi pártszerveződés ellen szavaz. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) pártalkalmazott figyelmeztetett: amennyiben az Ország- gyűlés ügy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Szűcs Gyula (Szabolcs-Szat- már m., 16. vk.) — a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely párt vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működését is. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról ma dönt a Parlament. A szerdai munkanap végén ugyanis — mivel sok képviselő már eltávozott — elhalasztották erről az alkotmányerejű törvényről á szavazást. így csütörtökön a határozathozatalt követően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés. Az októberi kongresszus történelmi lehetőséget, de történelmi felelősséget is hordozott magában. Ez az MSZMP-nek, mint állampártnak a megszüntetése, a valódi többpártrendszerhez igazodóan, az MSZMP-ből, mint konglomerátum-pártból valódi szétválás nyomán több párt létrehozása. Ä kongresszus nem élt ezzel a lehetőséggel. Mi is történt a kongresszuson? A kongresszus előkészítése lehetőséget nyújtott a szétválásra, s ez fennállt a kongresszus alatt is. Eltérő platformok nyilvánosan jelentek meg, s vezető egyéniségeik is színre léptek. A platformok összefonódását, a kontúrok elmosódását elsősorban a „balos” platformok képviseletének hiánya, az „Összefogás” platform felmorzsolódása okozta. A „Népi demokratikus” platform mérsékelt reformerőként jött létre, a gondot a szürke, karrierjét védő apparátustagokkal és szimpatizánsaikkal való feltöl- tődése jelentette, mely hatás alól a Reformszövetség sem maradt intakt. Ebben a felállásban szinte minden konkrét kérdésben olyan kompromisszum született, amely elodázta a választ, nem foglalt markánsan állást. Énnek az is bizonyítéka, hogy sok olyan küldött is elfogadta a döntéseket, aki a program konkrét kérdéseiben korábban attól élesen eltérő véleményt képviselt. A gyöngyösi reformkor tagjai elfogadják az MSZP programját, alapszabályát és a párt nevét is, de elégedetlenek a fent leírt bizonytalan tartalmú és elfogadhatatlan kompromisszumok miatt. A kongresszus határozatainak fogadtatása igazolja a reformszárny mindenkor hangoztatott és képviselt véleményét, hogy az MSZMP potenciálisan több pártot hordoz magában, összefogni a szélsőségek leválasztásával sem lehet. A reformkor elfogadhatatlan kompromisszumnak tartja a kongresszus döntéseit a munkahelyi pártszerveződéssel, a munkásőrséggel és a párt vagyonával kapcsolatban is, fenntartva korábbi álláspontját. A reformkor mindezek ellenére elhatározta reformplatform alapján létrejött új párt szervezésében oroszlánrészt vállal azért, hogy az valóban MAGYAR SZOCIALISTA és mozgalmi, politizáló, hatalomra, kiváltságokra nem törő PÁRT legyen! Ezért: 1. A reformkor tovább folytatja működését, minden hétfőn 17.00 órától tartja mindenki számára nyitott megbeszéléseit. 2. A kör tagjai a városban és a községekben új alapszervezeteket alakítanak, ahova a munkahelyekről is váiják a párt tagjait. 3. A gyöngyösi reformkor kezdeményezi a megye pártmozgalmának újjászervezése, a konzervativizmus radikális megszüntetése érdekében a megyei Reform Szövetség létrehozását, kérve a reformkörök csatlakozását ehhez. 4. A reformkor nagyon fontosnak tartja és kéri, hogy a megyében működő reformkörök, reform elkötelezett párttagok haladéktalanul fogjanak hozzá az MSZP szervezéséhez. A gyöngyösi reformkor Gyöngyös, 1989. október 17. Képviselőink az ülésteremben ) Szűrös Mátyással, elnökével az (Tudósítónktól): Az utóbbi időszakban érzékelhetően jelentős változás zajlott le a Parlament életében. A T. Ház a figyelem középpontjába került mind hazai, mind nemzetközi megítélés szerint, s ez egyértelműen a történelmi felelősségérzetet jelzi. Erről kérdeztük dr. Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét. — Én üdvözlöm ezt az emelkedett hangulatot. Érzem a teremben, a képviselőink valóban megszokták, tudják azt, hogy történelmi felelősség van rajtuk: hogy miként döntenek, milyen álláspontra helyezkednek. Felszólalásaikban napjainkat olyan történelmi időszakkal hasonlítják össze, mint például a múlt századbeli, utolsó rendi országgyűlés, amely tulajdonképpen megteremtette a polgári demokrácia törvényes kereteit. — Miként jellemezhetek napjaink törvényhozói eseményei? — Arról van szó, hogy most nagy a felelősség, most rakjuk le a parlamenti demokrácia törvényes alapjait, a hatalommegosztás történik itt majd meg törvényekben. Tehát, amikor szétválik a törvényhozói hatalom, a végrehajtói hatalom, a független bírói hatalom és ehhez kapcsolódik a gazdasági intézményrendszer, valamint az önkormányzat. Erről valószínű kevesebb szó esik, holott ez rendkívül fontos, de ez érthető, erre majd külön törvénytervezet keretében térünk vissza. — Jó érzés lehet ezt így látni az elnöki pulpitusról... — Valóban örülök annak, hogy ilyen nagy felelősség tükröződik ezekben a megnyilvánulásokban, és van egyfajta emelkedett hangulat is, ami jó dolog, mert valóban itt a nemzet ügyéről, az ország sorsáról van szó... FELHÍVÁS Gyöngyös város és környéke volt MSZMP-tagságához Elvtársak! Megkezdtük a Magyar Szocialista Párt szervezését. Várjuk mindazokat, akik elfogadják a párt programnyilatkozatát, alapszabályát, felelősséget éreznek az ország sorsáért, a demokratikus szocializmus céljainak megvalósításáért és a baloldali szocialista mozgalom fellendítéséért. Azokat hívjuk, akiket eddig sem a saját érdekük vezérelt, a gyökeres változásokért korábban is szót emeltek, akik tettek a reformokért. Élő, politikai mozgalmat akarunk, ezért elsősorban a lakóterületeken (községekben és a városban) szerveződünk, új típusú szocialista közösségeket, a régiek mellett új alapszervezeteket is létrehozva. Az átjelentkezési nyilatkozatot minden pártszervezetben, de a városi pártbizottságon is alá lehet írni. A pártról, a pártszerveződésről, és minden lényeges kérdésről a városi pártbizottság munkatársaiból, a küldöttekből, a reformkor tagjaiból álló szervezőbizottság ad felvilágosítást minden munkanapon 8 és 18 óra között. Minden érdeklődő, minden tenniakaró barátunkat, elvtársunkat váijukü A szervezőbizottság nevében: Rendkívüli r Minisztertanács-ülés (MTI) Rajki Sándorné az MSZP tagja
