Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 248. szám ÁRA: 1989. október 19., csütörtök 4,30 FORINT Állásfoglalás „A gyöngyösi reformkor tagjai elfogadják az MSZP prog­ramját..." (2.-oldal) ADJ BÉKÉT, URAM! Hitoktatásról — illúziók nélkül (3. oldal) KI MONDJA MEG, HOL A HATÁR? „Statisztikai számok helyett inkább az együvé tartozás döntsön!...” (4. oldal) HOGYAN KAPTAM SZAKÁCSKÖNYVET c VENEZUELÁBÓL? „Még nagyobb volt a meglepetésem, amikor a csomaghoz mellékelt levelet elolvastam..." (5. oldal) Elfogadták az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Francis­coi földrengés áldozatai hozzá­tartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyv­ben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bízott-' ság jelentését. A testület megál­lapította: az alkotmánymódosí­tás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigve­zetni, amely érintené a háromol­dalú politikai egyeztető tárgyalá­sok érdemi eredményeit. Egy kérdésben véleménykü­lönbség van a jogi bizottság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Ke­reszti Csaba (Hajdű-Bihar m., 4. vk.) és Lékai Gusztáv (Hajdű- Bihar m., 13. vk.) javaslatát, mir szerint a miniszterek és a politi­kai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kul­csár Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek el­lenkezőjét példázzák. Kulcsár Kálmán beszéde A miniszter csaknem egyórás beszédében kitért azokra a mó­dosító indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előterjesztő képviselők fenntar­tottak. Ezek egyike Südi Berta­lan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) ja­vaslata, miszerint lehetőséget kell adni arra, hogy a képviselők interpellációt intézhessenek a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is. A legnyomósabb ellenérv ezzel szemben: a bíró és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlat­ba. Kulcsár Kálmán javasolta Se­bők János (Veszprém m., 12.vk.) azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne ide­gen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jö­vőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az Or­szággyűlést, hogy Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a jogi bi­zottság kedd esti ülésén vissza­vonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi poli­tikai tanácsadók magyarországi tartózkodásának megtiltását in­dítványozta. A köztársaságielnök-válasz- tásról szólva — utalva Balta Éva (Budapest, 46. vk.) keddi felszó­lalására reményét fejezte ki, hogy az államfő-választási küz­delemben résztvevők nem egy­más lejáratására törekszenek. Kulcsár Kálmán kérte a képvi­selőket, a mostani törvényjavas­latot alkotmánymódosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt al­kossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmánymó­dosításnál a kormány mintegy a postás szerepét töltötte be. Kije­lentette: ez a törvényjavaslat alapjaiban a készülő űj alkot­mány — parlament által elfoga­dott — szabályozási elveire épít. Ezek közül már most előteijesz- tették a halasztást nem tűrő vál­toztatásokat. Ezután a határozathozatali procedura következett volna. De a szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Frigyes (Buda­pest, 24. vk.) szót kért, és figyel­meztette a képviselőket, ha kiír­ják a köztársaságielnök-válasz­tást, az SZDSZ petíciója értel­mét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezdemé­nyezését a Parlamentnek komo­lyan kell vennie, s így el kell ha­lasztani az elnökválasztást. Más­különben a későbbiekben súlyos alkotmányjogi problémák ala­kulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkez­dő polémiához hasonló vitát robbantott ki. Varga Lajos (Pest (Fotó: Perl Márton m., 26. vk.) kétségbevonta az aláírásgyűjtés tisztességét. A megszólalási lehetőséget megra­gadva Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napi javas­latára, mégpedig a nemzetisé­gekkel foglalkozó paragrafus megváltoztatására. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity Marin javaslatára rea­gálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bi­zottság csak az írásban benyúj­tott törvénymódosítási javasla­tokkal tud foglalkozni. Ha a kép­viselők nem fogalmazzák, szöve- gezik meg pontosan indítványai­kat, a bizottságnak — az ügyrend alapján — nincs módja, hogy azokra érdemben reagáljon. E kis kitérő után ismét a köz- társaságielnök-választás állt a vi­ta középpontjában. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallóssy képvise­lővel ellentétben nem látott el­lentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége között. Szerinte a képviselőknek most el kell fo­gadniuk az alkotmánymódosí­tást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnök-választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Újabb és újabb képviselők je­lentkeztek hozzászólásra. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) úgy véleke­dett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett kö­vetelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai Parlament egyetlen tagját sem kötelezi sem­mire. Szünetet javasolt a felme­rült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) az aláírásgyűjtésre vonatko­zó elmarasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóak- nak. Kérte, hogy a szünetben (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: J^citthdyzc tben Már az ülésszak első napján érezni lehetett, hogy nem lesz könnyű dolga ezúttal a Parla­mentnek, hiszen már a tárgyso­rozat kiegészítésekor vita támadt a köztársasági elnök választásá­nak kitűzéséről, s a választási el­járás egyes kérdéseiről. A szava­zás végül — 296 igenlő vokssal — pontot tett a vita egyes részletei­nek végére, az ügy azonban ezzel még nem zárult le. A Szabad De­mokraták Szövetségének képvi­selői ugyanis bejelentették, hogy az Országgyűlés elnökének hét­főn leadott 140 068 aláírás mel­lett további 60 ezerrel — azóta ez a hírek szerint újabb tízezrekkel gyarapodott — támogatták az ál­lampolgárok a négypontos nép- szavazási kérelmet, vagyis: az Országgyűlés ne írja ki az elnök- választást a népszavazás megren­dezése előtt. A Parlament úgy vélte — miután egyes képviselők szigorú manipulációs lehetőség­gel vádolták a SZDSZ szélsősé­geseit —, hogy a köztársaságiel- nök-választás ügyében már ak­kor javaslatot tett, amikor az alá­írásgyűjtés még el sem kezdő­dött. Viszont a honatyáknak be kell látniuk, hogy nem hagyhat­ják figyelmen kívül több mint 200 ezer állampolgár aláírását. Patthelyzet... S ezt pillanat­nyilag úgy tudják feloldani, hogy a Parlament folytatja a törvény­kezési munkáját, ez alatt az idő alatt elvégzik az arra illetékesek az aláírások hitelességének vizs­gálatát. Az elnökválasztás idő­pontja tehát egyelőre homályba maradt. Németh Miklós kormányfő — mintha megérezte volna — már korábban bölcsességre intett, amikor az ülésszak kezdetén így szólt a képviselőkhöz. — Törvényalkotó munkájukra egy nemzet és egy világ figyel. So­kan még mindig találgatják: va­jon az Országgyűlés történelmi bölcsességgel vagy sértett öntu­dattal fog hozzá az úgynevezett sarkalatos törvények megvitatá­sához. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősség- érzet kerül előtérbe. Önök a bé­kés átmenet főszereplői... Csakhogy az átmenetnél az IDŐ sem „mellékszereplő”... * Egyre többször és hangsúlyo­sabban kerül szóba a Parlament folyosóin — mint már tegnapi tu­dósításomban is jeleztem — a képviselő-választás előkészítése is. A kialakítandó egyéni válasz­tókerületekkel kapcsolatban mondta el a véleményét Dobos Józsefné, aki a Gyöngyösön és a környező településeken kapott információkat összegezte. — A jelenlegi körzetekhez a mátraalji városon kívül huszon­három község tartozik még — mondta. — Az új elképzelések szerint ezek közül Nagyrédét, Gyöngyöspatát, Szűcsi/Hatvan­hoz csatolnák, de Karácsond és Nagyfüged sem maradna Gyön­gyös körzetében. Képviselőtár­saim — Csongrádi Csaba és Se­bők József — nevében is vétóz­tam a tervezett területmódosítás ellen. A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint figyelemmel lesznek az érintett települések földrajzi, természeti és gazdasági egységére, az egyeztető tárgyalá­sok azonban még folynak a kü­lönböző szervezetek és pártok között. Remélem, számunkra kedvező eredménnyel... * Az idős, nyugdíjas emberek nagy reményekkel kísérik figye­lemmel az Országgyűlés mostani ülésszakát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a képviselőhöz in­tézett sok-sok kérdés, levél. Ezek lényegét említette egy szü- netnyi beszélgetéskor Árvái Lászlóné. — Többen felkerestek a kör­zetemből, hogy a decemberre ígért egyszeri segély kifizetését igazságosabb alapon kellene el­bírálni a nyugdíjasoknál. Olyan javaslatok érkeztek — mutatta — az egri Kertész, Faiskola, Szarvas Gábor és a Lenin utcából, hogy a jelzett 2 ezer forintos segélyt azok is kapják meg, akik mond­juk 5 ezren felüli nyugdíjjal ren­delkeznek, de a házastársi pótlék szerint ebből ketten élnek. Az így elosztott, egy személyre jutó összeg ugyanis alatta marad az 5000 forintnak. — Miben segíthet a képviselő? — Az idősek véleményével többen is egyetértünk, s a mai napon képviselői indítványt ter­jesztünk elő a kérésük elfogadta­tására. Természetesen azzal, hogy tudjuk: az egyszeri segély nem oldhatja meg az alacsony nyugdíjasok minden hónapban jelentkező gondját. Erre a nyug­dijak értékének megtartása len­ne hivatott... * Mint ismeretes: nem keve­sebb, mint tizenöt napirendi té­ma vár megvitatásra, elfogadás­ra, szavazásra ezen a várhatóan hosszúra nyúló ülésszakon. Teg­nap délután 2 óra körül a képvi­selők még az elsőt, az alkot­mánymódosításról szóló tör­vényjavaslatot sem zárták le, s ez nem csoda, hiszen pontosan 94 kiegészítést, változtatást jelen­tettek be a honatyák. S gondol­jon bele a kedves olvasó, mennyi időbe kerül, míg ezt pontról pontra „átrágják” s megszavaz­zák... A törvény-előkészítés ideje alatt hallottam róla, hogy a füg­getlen képviselők nevében Raf­fay Ernő szegedi képviselő szim­pátianyilatkozatot kíván tenni az erdélyi református lelkész, Tő­kés László mellett. Az Erdélyi Szövetség Heves Megyei Egye­sületének egyik vezetője — aki érthető okokból kéri nevének mellőzését — megerősítette a hírt. Sőt hozzátette, a megyénk­ben élő négyszáz tag — a főisko­lai erdélyi kör egyetértésével — egyik kezdeményezője volt a parlamenti figyelemfelhívásnak. Mint ahogy annak is, hogy a ha­zánkban tevékenykedő Érdélyi Szövetség egy konföderációba hívja a világban — Franciaor­szágtól Amerikáig — működő szervezeteket. — Kérjük a Parlamentet, s tá- gabb értelemben véve az egész vi­lágot, hogy vegye tudomásul kez­deményezésünket. Tőkés László ebben az ügyben egy szimbólum, rajta keresztül Erdélyről a hatá­ron túli magyarságról van szó... * Kócza Imre legutóbb Felső- tárkány vízproblémáiról tárgyalt a környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszterrel, Maróthy Lászlóval, aki akkor arra kérte a képviselőt: adjon be egy részle­tes megoldási javaslatot a két ülésszak között. — Elment a levél? — kérdez­tem a képviselőt. — Miután konzultáltam a me­gyei tanács illetékes osztályának vezetőjével, Zámbori Ferenccel és Bóna Józseffel, a falutanács elnökével, elküldtem a bead­ványt. Eszerint a 85 milliós csa­tornázási költségből a megye és a község — üzemek, tanács, lakos­ság — 65 milliót biztosítani tud, a vízügytől 20 milliós támogatásra számítunk. Most az ülésszakon még megkeresem a minisztert, hogy a kezében van-e már a leve­lünk. Nagyon várjuk a válaszát. Nem vagyunk türelmetlenek, de a képviselői felvetésre vonatko­zó harmincnapos válaszadási ha­táridő lassan lejárt. S ezt — mivel nagyon várják a jó hírt — Felső- tárkányban is számon tartják. Mintáz Országgyűlés egyéb jó híreit... Szilvás István Fel­mentették Honeckert Új főtitkár Az NSZEP Központi Bizott­sága szerdai ülésén felmentette főtitkári tisztségéből Erich Ho­neckert, és helyére Egon Kren- zet, a KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát választotta meg a párt élére. Az NSZEP Központi Bizottsága javasolja a Népi Kamarának (parlament­nek), hogy Egon Krenzet válasz- sza meg az NDK Államtanácsa és Nemzetvédelmi Tanácsa elnö­kévé. A Központi Bizottság előző­leg eleget tett Erich Honecker azon kérésének, hogy egészségi okokból mentse fel őt az NSZEP KB főtitkári és az Államtanács, valamint a Nemzetvédelmi Ta­nács elnöki tisztségéből. Hans Klein szövetségi minisz­ter, a bonni kabinet szóvivője szerdán Erich Honecker felmen­tése, illetve Egon Krenz pártve­zetővé történt megválasztása al­kalmából az NSZK kormánya nevében kifejezte reményét, hogy ezen lényeges, mélyenszán- tó döntés nyomán megfelelőpoli­tikai döntéseket is hoznak. Néhány perccel a hír érkezte után, Kelin közölte, hogy a jelen­tést éppen most vitték be azokra a tárgyalásokra, amelyeket Hel­mut Kohl szövetségi kancellár folytatott vendégével, Andreotti olasz kormányfővel. A két kor­mányfő délután sajtóértekezletet tart, s ezen várhatólag kitérnek erre a kérdésre is. Kétszáz halott Földrengés Kaliforniában Igen erős földrengés rázta meg Kalifornia északi részét — helyi idő szerint kedden kora este, eu­rópai idő szerint szerdán kora hajnalban. San Franciscóban és Oaklandban hivatalos adatok szerint legkevesebb kétszáz sze­mély vesztette életét, a sebesültek száma négyszáz fölött van. Ezek azonban ideiglenes adatok. Az első rengés 15 másodpercig tartott, és elérte a Richter-skála szerinti hetes erősséget. Ezt két további utórengés követte. Az epicentrum San Franciscótól 80 kilométerre délre, Santa Cruztól 15 kilométerre északra volt, a közismerten rengésveszélyes Szent-András-árok közelében. A mostani rengés emberemléke­zet óta a legerősebb volt a kör­nyéken: ennél csak az 1906-os katasztrófa okozott több pusztí­tást. A legtöbben Oakland térségé­ben vesztették életüket, a 880-as főúton, amelynek pályája nagy­részt magasan a földfelszín fölött vezet, és az úttest több ponton beszakadt. San Franciscóban több ház ösz- szeomlott, egy bevásárló köz­pontban pedig tűz ütött ki. Itt is tucatnyi a halott. A városban máshol is tüzek lobbantak fel, nyilván a gázvezetékek megron­gálódása miatt. A nevezetes ha­lászkikötő környékén szabályos lángtenger volt látható. George Bush amerikai elnök azonnal a helyszínre küldte Sá­muel Skinner közlekedési mi­nisztert. A japán kormány szóvi­vője bejelentette, hogy Tokió kész segítéget nyújtani a kataszt­rófa sújtotta Kaliforniának.

Next

/
Thumbnails
Contents