Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
POLITIKAI NAPILAP UGYANAZ, DOLLÁRBAN SZÁMÍTVA „Mit takarnak az alacsony bérek?" (3. oldal) TÖPRENGÉS A FŐISKOLA NÉVVÁLASZTÁSÁRÓL Ma: szavazás a tanárképző főiskolán (4. oldal) A TANÁCSÜLÉS ELŐTT Három — négy éven belül elkészülhetne az új fedett uszoda (5. oldal) ÚJ UTAK A BORKÉSZÍTÉSBEN Mivel segíthet a svéd Alfa Laval cég (8. oldal) Koordinációs bizottság segíti a pártszerveződést Utolsó ülését tartotta a megyei pártbizottság Kedden délután Juhász Lajos titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. Az ülésen Kiss Sándor első titkár időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta, hogy az MSZMP utolsó és az MSZP első kongresszusának munkájáról nem kíván különösebben szólni, hiszen arról a tömegtájékoztatás hű képet adott. Kifejtette, hogy napjainkban a legfontosabb kérdések egyike a Magyar Szocialista Párt szervezése. Elmondotta, hogy a pártállam, az állampárt lebontásával, a demokratikus szocializmus kialakításával a megyei pártbizottság funkciói tulajdonképpen megszűntek. Elkezdődött az apparátusok radikális leépítése is. Kifejtette, hogy a megyei pártbizottság egy korábbi ülésén olyan döntés született, hogy a kongresz- szus után megyei pártértekezlet összehívására kerül sor. Elmondotta, hogy az űj helyzetben a pártértekezlet szükségességének eldöntése a területi testületek döntésén, illetve véleményén múlik. Ha ők szükségesnek tartják, akkor erre sor kerül, ha nem, akkor elmarad. Ugyancsak az ő döntésükön múlik az is, hogy szükségesnek tartják-e egy megyei testület létrehozását vagy sem. Amennyiben ilyen testület létréjönne, célszerű lenne, ha annak tagjai társadalmi tevékenységben végeznék munkájukat. Ezt követően javasolta, hogy a megyei pártbizottság oszlassa föl önmagát, szüntesse meg a megyei fegyelmi bizottság és tanácsadó testület működését. A testület vitájában mintegy tízen szóltak hozzá, volt, aki többször is véleményt nyilvánított. Tajcs Ferenc, aki nem testületi tagként vett részt, de szót kapott, elmondta, hogy néhányan a megyéből részt vettek az október 16-án Budapesten megrendezett aktívaértekezleten, ahol az MSZMP további működéséről esett szó. Kifejtette, hogy egy jogállamban biztosítani kell az MSZMP számára is a működési feltételeket. Nagy Károly ehhez azt fűzte hozzá, hogy a maga szempontjából üdvözli a különböző platformokat, mindenkinek legyen meg a szabad választási lehetősége. Ugyanakkor a kongresszusi küldöttek munkáját legitimnek tartotta, s így szerinte a Magyar Szocialista Párt létrejötte rendezett körülmények között valósult meg. Kisari Zoltán azt fejtette ki, hogy érti sok párttagnak az MSZMP-hez való lelki kötődését, de az apák adják meg a fiáknak azt a lehetőséget, hogy megújult pártban végezzék tevékenységüket. Dr. Pass Géza szintén azt fejtette ki, hogy a küldöttek — többek között ő is — nagy felkészültséggel és legitimen vettek részt a kongresszus munkájában. Budai Sándor bejelentette, hogy jó néhányan Heves megyéből, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezeti dolgozók, egy agrárpárt megalapítása mellett döntöttek, de céljaikban sok az azonosság az MSZP elképzeléseivel. Ezután Kiss Sándor összefoglalta a vitát, majd a pártbizottság az előterjesztést, a vitát és az ösz- szefoglalót elfogadta, önmagát feloszlatta, megszüntette a fegyelmi bizottságot és a tanácskozó testületet, és megyei koordinációs bizottság megalapításáról döntött. A koordinációs bizottság a területi testületeknek, a pártszerveződés feltételeinek megteremtésében segít, tehát nem irányító szerv. A bizottság addig működik, amíg a helyi testületek állást foglalnak abban, hogy szükséges-e megyei testület és apparátus, avagy sem. Az MSZP Heves megyei koordinációs bizottságának vezetője Kiss Sándor, tagjai: Ari János, Czö- vek Agnes, Jerszi Gábor, Juhász Lajos, Kürtösi Károly, Lente István, Nagy István, Ódor László- né, Szalai István, Szántó Márton és dr. Vasas Joachim. Folytatja munkáját az Országgyűlés szeptember végén berekesztett ülésszaka Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az ország- gyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak. A képviselők megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Ország- gyűlés napokban elhunyt tagjáról, ezután a megüresedett képviselői helyre Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. Tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. A Parlament heves vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a köztársaságielnök-vá- lasztás törvényi szabályozásáról, valamint a Munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozásáról. Szűrös Mátyás bejelentette: a háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy még az űj parlamenti választások előtt a nép köztársasági elnököt válasszon. Indokoltnak tartotta, hogy erre még az idén kerüljön sor, mert így az Elnöki Tanács megszűnésével kialakuló átmeneti helyzetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett népszavazást Nyers Rezső szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták alá. A bejelentést követően Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) — az SZDSZ-tanácsának napokban megválasztott tiszteletbeli tagja, immár a Szövetség parlamenti Németh Miklós képviselője — kért szót, aki arról tájékoztatta a plénurtiot, hogy a népszavazási ív átadása óta űjabb 60 ezer — így összesen már 200 ezer — aláírás gyűlt össze; Ezért indítványozta, hogy a köz- társasági elnök választásáról Parlamenti tudósítónk jelenti: / • • 1 figyelem kozépponijao • * £ Vibrál a levegő a Parlamentben, lépten-nyomon érezni, hogy mindenkiben ott feszül a várakozás a nagy horderejű törvénykezések előtt. Remélem, nem veszik zokon a T. Ház széksorait évek óta koptató képviselők, de a tudósító ügy látta: ezúttal alig maradt elárvult hely az ülésteremben. Ezt jelezte a múltkor már nagy segítséget nyújtó számítógép is, amikor összegezte a jelenléti listát: a kezdés pillanatában 335 képviselő volt jelen, igazoltan —(köztük a betegeskedő hatvani Nagy Józsefné — tizenhármán voltak távol, míg harmincketten nem jelentették be a hiányzásukat. — Az Országgyűlés határozatképes... — hangzott az elnöki megállapítás, s dr. Szűrös Mátyás szavai nyomán megkezdődött a „sarkalatos törvények napjaiként” emlegetett tanácskozássorozat. Mint az előzetes napirendből kitűnik, több képviselőnk is tevékeny részese lesz ennek az ülésszaknak. Dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke terjeszti be az Állami Számvevőszékről szóló törvény javaslat expozéját. Ebben a témában kap szót várhatóan Barta Alajos, a 4-es számú választókerület képviselője. Zsidei István né, az 5-ös számú választókerület képviselője viszont már egy másik témához készül hozzászólni: az egykor internált, valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslását szorgalmazó határozattervezethez kíván kiegészítést tenni. Ezúttal sem mondható el hát, hogy képviselőink témahiányban szenvednének... Kovács Andrással, a megyei képviselőcsoport vezetőjével ezt a beszélgetést tulajdonképpen még a jó két héttel ezelőtti párt- kongresszuson kezdtük el. Akkor abban maradtunk, hogy ez az ülésszak a kemény viták, a módosítások színtere lesz. — Azóta számos bizottsági ülés lezajlott, s az a tapasztalatom — mondta —, hogy meglehetősen nagy a társaimban a módosítási kedv, főként ami a képviselő-választási tervezetet illeti. A nagy többség ugyanis kifogásolja a kerületekben választandó képviselők számának várható csökkenését. És nem elsősorban azért, mert így 70 ezernél több választópolgár jutna egy-egy képviselőre, hanem inkább azért, mert erősen háttérbe szorulna a magyar vidék. A pártok ugyanis a területi listákon „központi” politikusokat is indíthatnak, s ezzel eleve csökkenne a helyi jelöltek aránya, számításaim szerint a T. Ház kétharmadát a főváros adná, a vidékiek csupán a maradék egyharmadba szorúlnának. Az igazságos választási metódus az lenne, amelyik egyesíti magában az egyéni és a listás rendszert. — Bizonyára sokan osztják a véleményét... — Sajnos az a benyomásom, hogy a képviselők jó része „nem érti” a területi elv lényegét, pedig az igazi képviseleti tevékenység — s a pártok választási nyerésé-, nek — alapja az emberek által ismert és elfogadott helyi személyiségek indítása, ők ugyanis kötődnek és tesznek is majd a területen... * Képviselőként is, meg kongresszusi küldöttként is az emberek kérdésözönét kapja nap mint nap Sebők'József, akit az ülésszak kapcsán arról faggattunk: a pártkongresszus tükrében mit tart a törvénytervezetek közül a „ legsarkalatosabbnak?” — Nyilvánvaló, hogy a legsarkalatosabb maga a párttörvény, ezt nemcsak a történelmi előzmények teszik azzá, hanem mert most valóban egy fontos társadalmi kérdés forog kockán: a párt kivonuljon-e a munkahelyekről vagy sem... Ha a párt bennmarad, akkor — s ezt látnunk kell — tevékenysége nem olyan tartalmú lesz, mint korábban volt, az MSZMP időszakában. A hatalom birtoklásához ma már kellő, tudásra, intelligenciára és rutinra van szükség helyi szinten is. Az MSZP akkor tudná a tömegeket igazán megnyerni, s igazán szimpatikus platformmal jelentkezni a tömegek előtt, ha nemcsak a vagyonról mondott volna le, hanem, ha kategorikusan kivonulna a munkahelyekről is. Ha az MSZP vezetése politikus a kongresszuson, akkor megelőzte volna a mostani parlamenti döntést, amely várhatóan a kivonulást eredményezi majd... — A kongresszusi állásfoglalás, illetve az itteni szavazási előjelek miatt nem került-e ön két tűz közé...? — Nem, mert én a kongresz- szuson is a kivonulás mellett voksoltam, ugyanis az a véleményem, hogy a munkahelyen ne a szánkkal politizáljunk, hanem a munkánkkal... * Az egri képviselőasszonytól, Árvái Lászlónétól legutóbb úgy köszöntem el, hogy: "Jó utat Aradra...!” — Sajnos, abból az útból nem lett semmi — mondta most, amikor ideérkezve találkoztunk. Az Országgyűlés delegációját — dr. Fodor István alelnököt, dr. Raf- fay Ernő szegedi és az egri képviselőt — ugyanis a román hatóságok nem engedték be, hogy október 6-án megkoszorúzzák a vértanúk emlékművét. — Ez az eset ellentmond egy magát kulturáltnak valló európai nemzet diplomáciájának, s nagyon rossz hatással volt a két parlament amúgy sem mély kapcsolatára — értékelte a történteket Árvái Lászlóné.- A vértanúk emlékének történelmi és eszmei értékét ezzel a román vezetői döntéssel nem lehet megkérdőjelezni. Ezt a sértést önérzettel és emelt fővel kellett lesöpörni magunkról, hiszen nem minket minősít, hanem a másik felet... Számomra mindenesetre megtisztelő volt, hogy e delegáció tagjául kértek fel, s ezt a gesztust most egy levélben köszöntem meg az Országgyűlés elnökének, Szűrös Mátyásnak. Szilvás István Kulcsár Kálmán szóló törvénytervezetet ne vegyék fel a napirendre. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), e véleménnyel szembe- szállva megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét. Szerinte a listán szereplő népszavazási kérelmek „összemosása” kifogásolható. Király Zoltán nem rejtette véka alá, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége szélsőségeseit egyáltalán nem tiszteli. Az aláírás- gyűjtő akció lebonyolítását az SZDSZ szélsőségesei aknamunkájának minősítette, etikailag is megkérdőjelezve a 200 ezer aláírás hitelességét. Sz,entágothai János (országos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival. Saját „közvélemény-kutatási” adatai is azt igazolják, hogy az aláírók csak a Munkásőrségre és a munkahelyi pártszervezetekre „koncentráltak”. Bállá Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentett: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kérdéses törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s ameny- nyiben a parlament másként dönt, saját, korábbi döntését bírálná felül. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön- külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát a % SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a'megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. A miniszter felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírás- gyűjtő ívet. — Feloszlassák-e a Munkásőrséget?” Kulcsár Kálmán megállapította, hogy a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. Az igazságügy-miniszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előí- (Folytatás a 2. oldalon)
