Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
2 A PARLAMENT ÜLÉSE NÉPÚJSÁG, 1989. október 18., szerda (Folytatás az 1. oldalról) rás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalássza a törvényalkotást egy olyan folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezettel. Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságielnökválasztás ügyében — csakúgy, mint minden más kérdésben — egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés döntését felülvizsgálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-vá- lasztás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az állam- alapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Ország- gyűlés a köztársaságielnök-vá- lasztássalazonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igenszavazattal 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgy- sorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő ország- gyűlési határozattervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendje: 1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény- javaslat; 5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet; 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; % 6/B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 8/A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozattervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót. Németh Miklós beszéde — Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze — hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredőösz- szes jog gyakorlására jogosult. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól. Nyers Rezső felszólalása Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., l.vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jó hírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó erejével támogatja a kormány törekvéseit. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertnéelmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. Az indítványok közel száz körüli javaslatot tartalmaztak. Mindezekre tekintettel általános és részletes vitát kell tartani az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra. Kulcsár Kálmán expozéja Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte. A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvényjavaslatok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az állam kormányzásában. ■Kulcsár Kálmán rámutatott: az alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat — elfogadása esetén — az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmijelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyaló felek munkájáért. Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új Parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító Alkotmánybíróság felállítása. A most beteijesztett törvénye javaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállam - nak. Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik új szellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. Az igazságügy-miniszter kitért arra, hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt — az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagyformátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszer- váltás „átmeneti alkotmányának ” tekinteni — mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányosjogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köz- társasági elnök funkcióját jellemzi. A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köz- társasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köz- társasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Sebők József képviselőtársával Árvái Lászlóné és Barcsik János Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe — a köztársasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtottjavaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és — ugyancsak új intézményként — az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, „Alapvető jogok és kötelességek” címen — folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint : „ Magyarország gazdasága á tervezés előnyeit isfelhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.” A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem fogadja el. Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Ezután felszólalt dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója. Leszögezte: az alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények — Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék — létrehozását. A törvényszöveg vitája során azonban a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerékasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikái államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. Dr. Cselőtei László(Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az általános vita első felszólalója arról szólt, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Különösen feszítő az a bizonytalanság — emelte ki Cselőtei László —, amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és kezelésében mutatkozik meg. Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.) az előző felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselőtársait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat élát, mostdőlel, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Hangoztatta: a háromoldalú tárgyalások kompromisszumának most az Országgyűlésben is meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor. Pásztohy A ndrás (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke leszögezte: az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztartási tulajdontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem zárja ki eleve a hatalom - mai való visszaélést. Kifejtette azt is: jó dolog, hogy a megújuló alkotmány elismeri a magántulajdont, a vállalkozást, a verseny szabadságát. Azonban attól, hogy az alkotmányban megjelennek ezek az elvek, még nem lesz sem vállalkozás, sem piac, sem verseny. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) nehezményezte, hogy az alkotmánykonstrukció tanulmányozására kevés ideje volt. A sarkalatos törvényeknek a kormány által kért sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a képviselők felszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően, másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok megismeréséből — szögezte le a felszólaló. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektora felhívta képviselőtársai figyelmét, hogy mivel az új alkotmány tervezetébe bekerült a folyamatosan ülésező parlament, illetve a főhivatású képviselő intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési feltételrendszer mielőbbi megteremtése is. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat muszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette felszólalásában, rámutatott: a tulajdonreform elhúzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és részletes szabályozást kapjanak az alaptörvényben. Dr. Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz érdeke mit kíván, s ez nem más, mint a békés átmenet lehetőségének megteremtése. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa a köztársaságielnök-válasz- tással összefüggésben úgy vélekedett: nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselő- választások előtt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. Az általános vitában több képviselő nem kért szót, ezért az Országgyűlés — 310 egyetértő, 2 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal —a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. Ennek során a következő képviselők szóltak hozzá: Ördög Ferencj Zala m., 7. vk.), a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium tanára az alkotmánymódosítás részletes vitájában javasolta: az anyakönyvezésre vonatkozó rendelet a Magyar- országon élő nemzetiségek számára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásában, hanem az írásmód megválasztásában is adjon szabadságot. Vagyis az effajta utónevek a magyar ábécé betűivel történő bejegyzés mellett kívánságukra anyakönyvezhetők legyenek a német, a román, a horvát, a szlovén és a szlovák ábécé betűivel is. Az Országgyűlés döntését kérte abban, hogy dolgozzák át az Anyakönyvi igazgatás című kézikönyvben található névtárakat. Séra János (Komárom m., 10j vk.), Kisbér foállatorvosa a miniszteri expozéra utalva nem értett egyet Kulcsár Kálmán azon véleményével, miszerint ki kellene hagyni az alkotmány szövegéből a munkához való jog, a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a munka díjazása kitételeket. Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bi-j zottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s ma ennek birtokában dönthetnek a kép viselők a vitatott kérdésekben, illetve a törvényjavaslat egészéről. (MTI)
