Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

2 A PARLAMENT ÜLÉSE NÉPÚJSÁG, 1989. október 18., szerda (Folytatás az 1. oldalról) rás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalássza a törvényalkotást egy olyan folya­matban lévő népszavazás-kez­deményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal27 ellené­ben, 23 tartózkodás mellett elfo­gadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásá­nak kitűzéséről és a választási el­járás egyes kérdéseinek rendezé­séről szóló országgyűlési határo­zattervezettel. Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságielnök­választás ügyében — csakúgy, mint minden más kérdésben — egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés döntését felülvizs­gálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-vá- lasztás kitűzésére vonatkozó ja­vaslathoz kapcsolódva a kor­mány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köz­társaság címerének meghatáro­zására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyé­ben arról kérdezik a választópol­gárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a je­lenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az állam- alapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés ki­robbanásának évfordulóját vá­lasztják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az or­szágos népszavazást az Ország- gyűlés a köztársaságielnök-vá- lasztássalazonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igen­szavazattal 7 nemleges voks elle­nében, 7 tartózkodással úgy ha­tározott, hogy az ülésszak tárgy- sorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő ország- gyűlési határozattervezettel. A kiegészítések után az ülés­szak napirendje: 1. Az alkotmány módosításá­ról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló törvény- javaslat; 5/A. A köztársasági elnök vá­lasztásáról szóló törvényjavas­lat; 5/B. A köztársasági elnök vá­lasztásának kitűzése és a válasz­tási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet; 6/A. Törvényjavaslat a nép­szavazásról és a népi kezdemé­nyezésről szóló törvény módosí­tására; % 6/B. Országgyűlési határo­zattervezet népszavazás elrende­léséről a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszék­ről szóló törvényjavaslat; 8/A. Az 1956-os népfelkelés­sel összefüggő elítélések orvos­lásáról szóló törvényjavaslat; 8/B. A rendőrhatósági őrizet­ben fogva tartott, internált, vala­mint a kitelepített személyek sé­relmeinek orvoslásáról szóló or­szággyűlési határozattervezet; 9. Roszik Gábor önálló kép­viselői indítványának tárgyalá­sa 1956. október 23-a megün­nepléséről; az Országgyűlés el­nökének nyilatkozattervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszö­rösen módosított 1987. évi I. tör­vény módosításáról szóló tör­vényjavaslat; 11. A Munkásőrség megszün­tetéséről szóló törvényjavaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lé­vő, de az MSZMP és más társa­dalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügymi­niszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormány­főnek adott szót. Németh Miklós beszéde — Hazánk jövőjét hosszú táv­ra döntően befolyásoló törvé­nyek megalkotására gyűltünk most össze — hangoztatta a mi­niszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a fe­lelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament le­het az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredőösz- szes jog gyakorlására jogosult. Ez a parlament az elmúlt idő­szakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerez­te a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthat­nánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Ez a parlament túlnőtt koráb­bi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag le­hetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre in­kább felgyorsuló folyamatok túl­lépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanás­sal fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavar­nak teremtene feltételeket. Ezt el­kerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a par­lamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli egy­részt az ország nemzetközi presz­tízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőr­zésében, másrészt az ország mű­ködőképességének, a demokrati­kus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosí­tásában. Ebben a parlament és a kor­mány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehet­jük függővé a pártpolitikai erővi­szonyoktól. Nyers Rezső felszólalása Ugyancsak a napirend tárgya­lása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., l.vk.), a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország külön­leges helyzetben van, új törvé­nyekkel utat kell nyitni a demok­ratikus jogállamnak: pénzügyi­leg szűk mozgástérben biztosíta­ni kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kap­csolatainkat és jó hírünket, köz­ben új megállapodásokkal bőví­teni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Ki­jelentette: az MSZP politikájá­val, most kibontakozó erejével támogatja a kormány törekvéseit. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertnéelmondta: a tör­vényjavaslathoz módosító indít­ványt nyújtott be a terv- és költ­ségvetési bizottság és számos képviselő. Az indítványok közel száz körüli javaslatot tartalmaz­tak. Mindezekre tekintettel általá­nos és részletes vitát kell tartani az alkotmány módosítására benyúj­tott törvényjavaslatról. Az általá­nos vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a tör­vényjavaslatot alkalmasnak tart­ják-e részletes vitára bocsátásra. Kulcsár Kálmán expozéja Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter az alkotmány módosí­tásával kapcsolatos expozéja be­vezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényja­vaslatok a régmúlt és az eljöven­dő idők politikai koalíciós vitái­nak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kor­mányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte. A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvényjavaslatok — és remél­hetőleg majd törvények — bizto­sítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az ál­lam kormányzásában. ■Kulcsár Kálmán rámutatott: az alkotmány módosításáról szó­ló és most a Tisztelt Ház elé ter­jesztett törvényjavaslat — elfoga­dása esetén — az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvé­nyekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfonto­sabb intézményeit és elemeit. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lé­nyegében megerősítették. A poli­tikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kor­mányzat számára óriási jelentő­ségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrek­ciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitele­sítette a szabályozási koncepció­ban felvázolt stratégiát. A politi­kai átmenet alkotmányos eszkö­zének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások törté­nelmijelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyaló felek mun­kájáért. Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt néze­teket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat meg­fordítását, vagyis azt, hogy az új alkotmányt a törvényesen kiala­kult többpártrendszerre épülő új Parlament alkossa meg; addig pe­dig a politikai rendszerváltás ak­tuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények meg­újítását és a szükséges új intézmé­nyek kiépítését kell elvégezni. Ezek a közjogi feladatok: a politi­kailag és alkotmányjogilag szük­séges mértékű alkotmánymódo­sítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító Alkot­mánybíróság felállítása. A most beteijesztett törvénye javaslatok kimondják, alkotmá­nyos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabá­lyozási koncepciójában meghatá­rozott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai át­menethez elengedhetetlenek, ha­nem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállam - nak. Ezek: a népszuverenitás-el­vű hatalomgyakorlás; a többpárt­rendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommeg­osztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint ga­ranciáik új szellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. Az igazságügy-miniszter kitért arra, hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt — az al­kotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagyformátumú alkotmánymó­dosítás jött létre, amit talán helye­sebb lenne a politikai rendszer- váltás „átmeneti alkotmányának ” tekinteni — mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkot­mány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyaror­szág parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minő­ségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépí­tése a hatalommegosztás klasszi­kus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkot­mányos alapjait meghatározó je­lentős változtatás az Elnöki Ta­nács megszüntetése és a köztársa­sági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmá­nyosjogai, a parlament és a kor­mány közötti ellensúlyozó szere­pe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek fi­gyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyö­kerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köz- társasági elnök funkcióját jellem­zi. A köztársasági elnök megvá­lasztását illetően a javaslat átme­neti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hang­súlyozta a miniszter. A békés át­menet legitimációs zavarait ellen­súlyozandó, indokolt az első köz- társasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megvá­lasztani. Egy megválasztott köz- társasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása so­rán feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kor­mányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Sebők József képviselőtársával Árvái Lászlóné és Barcsik János Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe — a köztársasági elnök megválasztásáig — az Országgyű­lés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző mun­kájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos in­tézmények rangjára emeli a be­nyújtottjavaslat a Legfőbb Álla­mi Számvevőszéket, és — ugyan­csak új intézményként — az Ál­lampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló feje­zetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogal­mazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, „Alapvető jogok és kötelessé­gek” címen — folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gaz­dasági és jogi alapelveinek meg­határozásai közül Kulcsár Kál­mán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkot­mányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt el­választásának kimondását. A gazdaságot érintő alkotmá­nyos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megköze­lítésének fontosságára, misze­rint : „ Magyarország gazdasága á tervezés előnyeit isfelhasználó pi­acgazdaság, amelyben a köztu­lajdon és a magántulajdon egyen­jogú és egyenlő védelemben ré­szesül.” A törvényjavaslatokhoz érke­zett módosításokról szólva Kul­csár Kálmán hangsúlyozta: a kor­mány elvi álláspontja, hogy a po­litikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüg­géseit érintő javaslatokat nem fo­gadja el. Kulcsár Kálmán expozéja vé­gén kérte az alkotmány módosí­tására beterjesztett törvényjavas­lat megvitatását és elfogadását. Ezután felszólalt dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója. Leszögezte: az alkotmány módosításának elvei­vel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való el­nevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intéz­mények — Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék — létreho­zását. A törvényszöveg vitája so­rán azonban a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érde­mesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lénye­ges, a kerékasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikái államtitkárok képvise­lői megbízatása. A vita eredmé­nyeként az első kérdésben a bi­zottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogat­ta, és elfogadásra az Országgyű­lésnek is ezt ajánlja. Dr. Cselőtei László(Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az általános vita első fel­szólalója arról szólt, hogy a töme­gek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Különö­sen feszítő az a bizonytalanság — emelte ki Cselőtei László —, amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és ke­zelésében mutatkozik meg. Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.) az előző felszó­lalóhoz hasonlóan arra emlékez­tette képviselőtársait, hogy az or­szág jelenleg történelmi napokat élát, mostdőlel, hogy békés fejlő­dés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Hangoztatta: a háromol­dalú tárgyalások kompromisszu­mának most az Országgyűlésben is meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor. Pásztohy A ndrás (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke leszögezte: az új al­kotmány és a kapcsolódó önkor­mányzati, államháztartási tulaj­dontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének igazgatója figyelmez­tetett arra, hogy a többpártrend­szer nem zárja ki eleve a hatalom - mai való visszaélést. Kifejtette azt is: jó dolog, hogy a megújuló alkotmány elismeri a magántulajdont, a vállalkozást, a verseny szabadságát. Azonban attól, hogy az alkotmányban megjelennek ezek az elvek, még nem lesz sem vállalkozás, sem pi­ac, sem verseny. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) nehezményezte, hogy az alkotmánykonstrukció tanul­mányozására kevés ideje volt. A sarkalatos törvényeknek a kor­mány által kért sürgős tárgyalásá­ból két kedvezőtlen hatás követ­kezett: egyrészt a képviselők fel­színes tájékozottsága a tárgysoro­zatot illetően, másrészt a válasz­tópolgárok kirekesztődése a tör­vényjavaslatok megismeréséből — szögezte le a felszólaló. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrek­tora felhívta képviselőtársai fi­gyelmét, hogy mivel az új alkot­mány tervezetébe bekerült a fo­lyamatosan ülésező parlament, il­letve a főhivatású képviselő intéz­ménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési feltételrend­szer mielőbbi megteremtése is. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat muszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kér­déseit fejtegette felszólalásában, rámutatott: a tulajdonreform el­húzódása miatt továbbra sincs va­lódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavál­lalók érdekeinek védelmét. Mándity Marin (országos lis­ta), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének fő­titkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és ga­ranciák méltó helyet, tételes, pon­tos és részletes szabályozást kap­janak az alaptörvényben. Dr. Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz ér­deke mit kíván, s ez nem más, mint a békés átmenet lehetőségé­nek megteremtése. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyer­mekkórház-Rendelőintézet or­vosa a köztársaságielnök-válasz- tással összefüggésben úgy véleke­dett: nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselő- választások előtt válasszon az or­szág elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demok­ratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. Az általános vitában több kép­viselő nem kért szót, ezért az Or­szággyűlés — 310 egyetértő, 2 el­lenző és 2 tartózkodó szavazattal —a törvényjavaslatot részletes vi­tára bocsátotta. Ennek során a következő kép­viselők szóltak hozzá: Ördög Ferencj Zala m., 7. vk.), a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium tanára az alkot­mánymódosítás részletes vitájá­ban javasolta: az anyakönyvezés­re vonatkozó rendelet a Magyar- országon élő nemzetiségek szá­mára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásá­ban, hanem az írásmód megvá­lasztásában is adjon szabadságot. Vagyis az effajta utónevek a ma­gyar ábécé betűivel történő be­jegyzés mellett kívánságukra anyakönyvezhetők legyenek a német, a román, a horvát, a szlo­vén és a szlovák ábécé betűivel is. Az Országgyűlés döntését kérte abban, hogy dolgozzák át az Anyakönyvi igazgatás című kézi­könyvben található névtárakat. Séra János (Komárom m., 10j vk.), Kisbér foállatorvosa a mi­niszteri expozéra utalva nem ér­tett egyet Kulcsár Kálmán azon véleményével, miszerint ki kelle­ne hagyni az alkotmány szövegé­ből a munkához való jog, a foglal­kozás szabad megválasztása, va­lamint a munka díjazása kitétele­ket. Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a várt­nál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bi-j zottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s ma ennek birtoká­ban dönthetnek a kép viselők a vi­tatott kérdésekben, illetve a tör­vényjavaslat egészéről. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents