Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

2.

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 9., szombat

Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága

Az egercsehi bányaüzem tervezett

Az MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának

állásfoglalása

A megyei párt-végrehajtóbizottság szeptember S-i ülésén tárgyalta a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Egercsehi Bányaüzemének bezárásával, s az annak nyomán kialakuló helyzettel kapcsolatos témakört. A végrehajtó bizottság állásfoglalást hozott a kérdésben, amelyet a megyei pártbizottság szeptember 8-i ülésén ismertettek.

Az állásfoglalás a következőiképpen szól:

Az energia ma is az egyik alapvető termelési tényezője a gazdaság kiegyensúlyozott működésének, fejlődésének. Ezért aggodalommal tapasztaljuk, hogy ma Magyarországon a közép- és hosszú távú energiakoncepció hiánya miatt a bányavállalatok helyzete bizonytalan, a bányászok körében növekszik a nyugtalanság, létbizonytalanság. Mindezek érzékelhetek megyénk nagy bányavállalatánál, a Mátraaljai Szénbányáknál, de elsősorban az egercsehi bányaüzemben dolgozó bányászok körében is.

A feszültség forrása az, hogy az előkészített szénvagyon kimerülése, a fejlesztési forráshiány miatt a Mátraaljai Szénbányák Vállalat az Ipari Minisztériummal egyetértésben az egercsehi bányaüzem bezárását készíti elő.

Amennyiben tárgyilagos szakvélemény után Egercsehiben a bánya bezárása megtörténik, megyénk ezen körzetének gazdasági elmaradottsága, amely az ózdi területhez kapcsolódik, tovább fokozódik. A végrehajtó bizottság szerint a dolgozók többsége további foglalkoztatásának megoldása a vállalat szándékainak ellenére is a térség problémája marad. Ezért kéri, hogy a kormány, az Ipari Minisztérium a támogatásleépítésből származó pénzeszközök felhasználásával segítse és támogassa a térség iparszerkezetének átalakítását.

Jelezzük, hogy a bánya bezárása várhatóan feszültséget idéz elő a megye lakossági szénellátásában. A jó minőségű ’’csehi szén” igen keresett a lakosság körében, ennek pótlása csak a drágább importszénnel, illetve brikettel oldható meg. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a kiskeresetűeket, a nyugdíjas bányászokat.

Kérjük a kormányt, hogy gyorsítsa meg a megbízható prognózisokon alapuló energia- politikai koncepció kidolgozását. Véglegesítés előtt — társadalmi vita keretében — adjon lehetőséget a véleményezésre, a területi érdekek kifejezésre juttatására. E koncepció keretében alakítson ki olyan sajátos szervezeti és szabályozó rendszert, amely biztosítja az energiatermelők racionális működésének feltételeit.

Elengedhetetlennek tartjuk a bányabezárások által érintett térségekben — így Egercsehi vonatkozásában is — a munkahelyteremtő programok előkészítését, a bányászokról történő megfelelő gondoskodást.

A párt-végrehajtőbizottság az állásfoglalás szellemében szorgalmazza a foglalkoztatási gondok emberséges megoldását, a megye lakossági szénellátásában felmerülhető feszültségek enyhítését.

A megyei párt-végrehajtóbizottság ezt az állásfoglalását eljuttatja az Ipari Minisztériumnak, és tájékoztatásul megküldi Irányi Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, valamint Kovács Lászlónak, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete országos főtitkárának.

MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról)

Hatvanban. Az is általános volt, hogy szinte minden helyen többes jelölésre került sor: a legkevesebb jelölt száma 2, a legtöbbé pedig 10 volt. Érdemes a módszerekre is kitérni: Hatvanban például írásban tájékoztatták a tagságot a platformok elképzeléseiről, s eközben mutatták be a jelölteket is. Ezzel szemben Gyöngyösön, Hevesen és Péter- vásárán több jelölőgyűlést tartottak, míg Egerben és Füzesabonyban a választásokat egybekötötték az egyes programok közzétételével is. Jellemző volt emellett, hogy Gyöngyösön, Hevesen és Pétervásárán pártszavazást tartottak — igen magas tagsági részvétellel. Egerben viszont például titkos szavazásra került sor, s a megyeszékhelyen a mérsékelt részvételt kellett tudomásul venni. Eddig egyetlenegy panasz érkezett az országos mandátumvizsgáló bizottsághoz a küldöttválasztásokkal összefüggésben, mégpedig Egerből. A kérdésben még tart a vizsgálat.

A megyei pártbizottság titkára néhány tanulságos következtetését is elmondta a kongresszusi előkészületeknek. Kétségkívül

— hangsúlyozta —, az eddigi legdemokratikusabb választási mód ment végbe. Megyénkben a párttagság részvétele a szavazásban meglehetősen változó volt, 15 — 20-tól egészen 70 százalékig. Ebben nyilvánvalóan a nyári időszak is jelentősen közrejátszott, de megfigyelhető volt egyfajta érdektelenség, fásultság is a tagság soraiban. Ami a legérdekesebb, hogy sok az új arc a kongresszusra választottak között! Az is megfigyelhető, hogy a különböző térségekben eltérő a tagság bizalma a vezető tisztség- viselők iránt. Nem árt tisztában lenni néhány adattal sem: sajnos, rendkívül alacsony, mindössze 5

— 5 százalék — ez pedig két-két személyt jelent —, a nők, a 30 éven aluli fiatalok és a munkások aránya. Ugyanakkor a küldöttek között 27 vezető beosztású dolgozó kapott helyett a voksok alapján, míg a függetlenített párttisztségviselők száma eléri a nyolcat. Egy másik összehasonlítási érdekesség: a megyei párt- bizottságból 11 -en kerültek be a megválasztottak csoportjába. Egyébként a megyei küldöttek 85 százaléka rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel. A legfiatalabb delegátus 28, míg a legidősebb 64 éves.

Arról is beszámolt a testületnek Juhász Lajos, hogy már megalakult a Heves megyei küldöttcsoport, amelynek vezetője Kiss Sándor megyei első titkár lett. A három szóvivői posztot Farkas Kálmánná, Holló Vilmos és dr. Vass Géza tölti be. Eddigi munkájuk során a küldöttcsoport tagjai azt az álláspontot foglalták el a jelenlegi KB-tagok mandátumával kapcsolatban, hogy azok legyenek teljes jogú résztvevői a kongresszusnak.

A tanácskozás további részében kérdések és észrevételek hangzottak el a KB-ülésről szóló tájékoztatóval összefüggésben. Ezek között Nagy Károly kifogásolta, hogy a Központi Bizottság üléseinek nyilvánossága az utóbbi időben fokozatosan szűkül, egyre kevesebbet olvashatnak az ott elhangzottakról az állampolgárok, de a párttagság is meglehetősen gyéren jut információhoz. Válaszában Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy részben taktikai megfontolások vezetik a Központi Bizottságot abban, hogy bizonyos kérdéseket nem kíván a nagy nyilvánosság elé tárni. S ez érthető is, hiszen az ellenzéki szervezetek sem engedik napvilágra jutni saját taktikai jellegű elképzeléseiket.

A megyei pártbizottság tegnapi ülésén egyúttal bejelentették,

hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalást hozott szeptember 5-i ülésén a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Egercsehi Bányaüzemének tervezett bezárásával kapcsolatban. A megyei pártbizottság egyetértett azzal, hogy ez az állásfoglalás, mint a végrehajtó bizottság állásfoglalása, minél előbb napvilágot lásson.

Ezzel a megyei pártbizottság pénteki munkáját befejezettnek nyilvánította, mivel a további napirendekben tervezett döntésekhez a szükséges határozathozatali többség — három személy híján — nem volt meg.

Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter

Hevesen

(Folytatás azl. oldalról) parlament. Ebben a folyamatban már vannak eredmények, hiszen alapvető és nagyon fontos törvények egész sora készült, illetve készül el.

Mindezek ellenére a jogállamiság megteremtését több tényező is nehezítheti, függetlenül attól, hogy a törvények már biztosítanák a feltételeket. Ezek közé sorolható a politikai kulturáltság, mint alapfeltétel. Ez, mivel ennek kialakulásához évszázadokra van szükség, sajnos, hiányzik Magyarországon. A jogi kulturáltság — hála a római jog magyarországi hagyományainak

— tekintetében már jobb a helyzet, ám az optimális szinttől még ez is messze van.

Ilyen akadályozó tényezőnek számít az erőszak jelenléte a politikában: ennek Magyarországon nagy hagyománya van. Ide sorolható ezenkívül az indulati elem megléte, az, hogy az ésszerűség, a racionalitás igen gyakran és rendszerint háttérbe szorult, s az is nemzeti hagyománynak fogható fel — persze rossz értelemben —, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk a kompromisszumokra. Ez pedig a politikában igen fontos elem.

Ezután dr. Kulcsár Kálmán kérdésekre válaszolt. Elmondta többek között azt is, hogy a szóbeszéd ellenére egyáltalán nem fontolgatja lemondását. Ez csak szóbeszéd. A NEXT — 2000 ügyről szólva pedig kifejtette, hogy a felháborodás ellenére éppen ez az eset bizonyítja azt, hogy jó úton haladunk a jogállamiság felé, hiszen a cégbíróság nem volt hajlandó törvénytelenségre, és nem jegyezte be a párt- vagyont. Igaz, erről elfelejtett tájékoztatást adni a tömegkommunikáció.

Az előadás után a vendég a helyi sakkmúzeumot is megtekintette.

A hallgatóság

Az MSZMP regionális biztonságpolitikai kezdeményezése

(Folytatás az 1. oldalról)

dolatot vetett fel a Népszabadság újságírója, aki úgy fogalmazott: némely szövetséges országgal nehezebb egyezségre jutni, mint számos nem VSZ-tag partnerrel. Nyers Rezső lényegében osztotta ezt a vélekedést. A probléma lényegét úgy foglalta össze: az osztrák — magyar határ sajátossága, hogy az gyakorlatilag a VSZ-tagállamok nyugati határa is; a jugoszláviai határszakaszon a sztálini idők maradványainak felszámolása a cél; ezzel szemben Csehszlovákiával, Romániával és a Szovjetunióval kapcsolatban más a problémák politikai jellege. — De nem is tudom megmondani, melyik a nehezebb —

fűzte hozzá. Ugyanakkor elismerően szólt arról, hogy a Szovjetunióval karöltve már mintegy másfél éve jelentős „határnyitó” intézkedéseket vezettek be.

A Reuter brit hírügynökség arról érdeklődött, a magyar haderők kivonását az érintett határ- szakaszokról nem követi-e átcsoportosításuk Románia felé, tekintettel az onnan érkező burkolt katonai fenyegetésre. — Nem a kivont tankok átcsoportosítása a cél— válaszolt Nyers Rezső, hozzátéve, hogy e harckocsikat az elképzelések szerint előbb-utóbb megsemmisítik. (Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen egyetlen tank szétda- rabolása csaknem 250 ezer forintba kerül.)

I.

A. ) A Magyar Szocialista Munkáspárt — abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a szomszédos országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztése, a népeik közti megértés előmozdítása tényleges hozzájárulást jelent az európai biztonság és együttműködés elmélyítéséhez, a kontinensünk államai közötti bizalom megszilárdításához — azt javasolja a magyar kormánynak, hogy tegyen lépéseket a jószomszédi viszony kiteljesítésére.

Ennek érdekében egyoldalú magyar intézkedésként:

— az európai semleges és el nem kötelezett országok csoportjához tartozó Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, valamint az Osztrák Köztársasággal közös határa mentén támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres biztonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezetet hozzon létre;

— a megjelölt övezetben csak határőrizeti és határrendészeti, valamint zömében kifejezetten védelmi rendeltetésű harceszközök és csapatok maradjanak;

— a fentiekkel összhangban, a magyar fél politikai szándékának kifejezéseként a három ország határa mentén húzódó övezetben első lépésként 1990. végéig a harckocsik számát 50 százalékkal, azaz 200 darabbal csökkentse;

— a fenti övezetben a stockholmi dokumentumokban elfogadottakon túl további bizalomépítő és biztonságerősítő intézkedések sorát foganatosítsa, így például:

— rendszeresen nyújtson tájékoztatást a határ menti övezetben maradó erők nagyságrendjéről, azok helyzetéről,

— korlátozza a gyakorlatok számát, nagyságát, a tartalékos állomány mozgósításának mértékét,

— tegye lehetővé az övezetben maradó csapatok életéről való rendszeres informálódását,

— biztosítsa, hogy a zónában tartandó valamennyi, illetőleg az övezetben telepített csapatok részvételével folytatott gyakorlatokon a két szomszédos állam katonai megfigyelői részt vehessenek.

B. ) Javasolja, hogy egy korábbi nemzetközi helyzetben hozott döntéseken alapuló elhatározást megváltoztatva a kormány

— 1989. évre 5,5 milliárd forinttal mérsékelje a védelemre eredetileg előirányzott összegek nagyságát;

— az ország területén elhelyezett atomeszközök eljuttatására is alkalmas indítóállványokat csökkentse szintén felére, 14 darabra.

II.

A Magyar Szocialista Munkáspárt — a szocialista országok leszerelési kezdeményezéseivel és törekvéseivel összhangban — indítványozza a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy a Szovjetunió 1990. végéig a biztonsági, bizalomerősítési és egy üttműködési övezetből egyoldalúan vonja ki a támadó fegyverzetekkel felszerelt szovjet erőket, konkrétan 2 harckocsi zászlóalját.

III.

A Magyar Szocialista Munkáspárt javasolja továbbá: a magyar kormány indítványozza Ausztria és Jugoszlávia kormányának; 50 km-es szélességű zóna kialakításával csatlakozzanak a közös határok mentén biztonsági, bizalomerősítési és együttműködési övezethez, s így hozzanak létre egy támadó fegyverzetektől részlegesen mentes 100 kilométeres szélességű, összefüggő zónát. Az MSZMP meggyőződése, hogy egy ilyen háromoldalú megállapodás további hozzájárulást jelentene a térség, s ezen keresztül az európai béke megszilárdításához.

Javasolja továbbá, hogy:

— együttes erőfeszítésekkel kapcsolódjanak a katonai célú és rendeltetésű nukleáris tevékenység korlátozására és csökkentésére, a vegyi fegyverek átfogó eltiltására irányuló nemzetközi együttműködés erősítéséhez (a felszámolás elvi és gyakorlati módozatai, valamint az ellenőrzés politikai, jogi, műszaki-technikai tényezői és feltételei kimunkálásával);

— hozzanak létre magas szintű munkabizottságot a katonai költségvetések csökkentése lehetőségeinek feltárására, az összehasonlító módszerek feldolgozására;

— kutassák közösen a felszámolásra kerülő hagyományos hazai technikák megsemmisítésének, esetleges polgári hasznosításának lehetőségeit, kísérletezzenek ki erre alkalmas eljárásokat és módszereket;

— a katonai alakulatok képviselői, delegációi tartsanak rendszeres határ menti találkozókat;

— kezdeményezzék újszerű gazdasági-kereskedelmi formák bevezetését, szabadkereskedelmi övezetek létesítését, s a hármas határkereszteződéshez közeli térségben nemzetközi tudományosműszaki park megteremtését;

— dolgozzanak ki újszerű együttműködést az emberi dimenziót átfogó kulturális, turisztikai, kishatár menti kontaktusok, a közvetlen lakossági tömegkapcsolatok feltételeinek lényeges fejlesztésére;

— nyissanak széles körű távlatokat a természeti környezet állapotának fokozott oltalmazására, tegyenek lépéseket a szubregio- nális eredményekre ráépülő összeurópai környezetvédelmi infrastruktúra alapjainak lerakására;

— létesítsenek közös fejlesztésű nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket, s munkáljanak ki átfogó munkaprogramot a környezet- védelmi kultúra együttes fejlesztésére és terjesztésére, egy ilyen irányú oktatási-nevelési együttműködés kibontakoztatására;

— a kormányfők évente egy-egy alkalommal az övezetben tartsanak csúcstalálkozót a megtett lépések rendszeres áttekintésére, az elért eredmények elmélyítésére, együttműködésük magasabb szintre emelésére.

Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága