Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 7., csütörtök sóink minél több oldalról tájé­kozódhassanak. Ezért csütör­tökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben külön­böző megnyilatkozásokat, ál­lásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Remél­jük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olva- ző kérdésekkel kapcsolatban. „A jelenlétet fontosnak tartom” Válasz a Szakszervezetek Gyöngyös Városi Bizottsága levelére Köszönöm, hogy nyűt leve­lükben megfogalmazott kritikus véleményükkel megtiszteltek. Valóban sajnálatos és nehezen fogadható el, hogy a képviselők egy része távolmarad az ülések­ről. Ezt csak részben igazolhatja a kettős tehertétel, nevezetesen, hogy a képviselőknek ma napi munkájuk, hivatásuk gyakorlása mellett kell eleget tenniük a vá­lasztói megbízatásoknak. Hozzá kell azonban tennem, hogy egy folyamatosan működő parla­mentben nem számít szokatlan dolognak, ha a képviselők néme­lyike távolmarad egy-egy ülésről. Ennek ellenére a jelenlétet fon­tosnak tartom, és igyekszünk megtalálni a módját annak, hogy a parlamenti munka fegyelmét, eredményességét biztosítsuk. Ennek érdekében az is elképzel­hető, Hogy az Országgyűlés Ház­szabályának módosításával e je­lenlét kérdését újraszabályoz­zuk. Addig is felkértem a megyei képviselőcsoportok vezetőit, csoportüléseiken tárgyalják meg a képviselői jelenlét kérdését, és tegyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy a hiányzások csak valóban indokolt esetekre korlá­tozódjanak. Különösen fontosnak tartom, hogy a szavazások idején a kép­viselők a helyükön legyenek, és teljes felelősséggel vegyenek részt azokban. Erre, mint a Ház elnö­ke, fokozott gondot fordítok. Ha egy-egy képviselő mind­ezek ellenére tartósan hiányzik, úgy vélem, ennek konzekvenciáit a választóknak kell levonniuk. Teljes mértékben egyetértek ugyanis Önökkel abban, hogy a választók bizalmát nagyon ko­molyan kell venni. Levelüket elküldöm valameny- nyi képviselőnek. Budapest, 1989. augusztus 24. Tisztelettel üdvözlöm Önöket Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke Döntsön a kongresszus Siroki levél az MSZMP Központi Bizottságához A Mátravidéki Fémművek si­roki törzsgyárának párttagsága is értesült a hírközlő szerveken ke­resztül a politikai egyeztető tár­gyaláson elhangzottakról. 1989. augusztus 29-én Pozs- gay Imre elvtárs által bejelentett kompromisszumos álláspont, mely szerint a munkahelyeken ne működjenek az MSZMP alapszervezetei, a párttagjaink döntő többségében ellenérzést és felháborodást váltott ki. Úgy ítéljük meg, hogy ez ma a párt felbomlásához, cselekvőké­pességének megbénításához ve­zet. Sokan jelezték, hogy ha ez bekövetkezik, megszüntetik párttagságukat, ez pedig az MSZMP egyetlen vezetőjének sem lehet célja. Visszautasítjuk, hogy a Köz­ponti Bizottság felhatalmazása nélkül és nevünkben ilyen, nagy jelentőségű megállapodások szülessenek. Párttagjaink elvárják, hogy Pozsgay elvtárs a tárgyalásokon csak az egyeztetett álláspontokat képviselje. Egyetértünk Nyers elvtárssal, hogy ebben a kérdésben más fó­rumnak — véleményünk szerint az október 6-ra összehívott kongresszusnak kell dönteni. Sírok, 1989. augusztus 31. A Mátravidéki Fémművek MSZMP-tagjai Nyílt levél a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalathoz A Fogyasztók Megyei Taná­csa elfogadhatatlannak tartja azt a helyzetet, ami évek óta ismét­lődően az írószerboltok előtt ki­alakul. A sorbanállás jelensége a felkészületlenség érzetét kelti. Az iskolakezdés zavartalansága érdekében jól szervezett egyszeri akcióra van szükség. Örömmel tagadnánk annak a módszernek az átvételét, ame­lyet Egerben a bor eladásával kapcsolatosan gyakorolnak. Megfelelő helyeken létesített — az akció után lebontható — el­árusító sátrak alkalmazásával bi­zonyára jó forgalmazási ered­ményt lehetne elérni írószerek­ből is. Felhívjuk az ellátásért felelős szervek figyelmét arra, hogy az írószerek vásárlásának családi költségvetésre kivédhetetlen csa­pását tovább fokozza a szeptem­ber elején ismétlődő tumultusok viszontagsága. A Fogyasztók Megyei Taná­csa jó szervezéssel és összefogás­sal megoldhatónak tartja az író­szerek szeptember eleji kulturált forgalmazását. Eger, 1989. szep­tember 5. Fogyasztók Megyei Tanácsa Eger Az MDF felhívása a kormányhoz A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége aggoda­lommal látja, hogy az utóbbi év­ben elfogadott néhány gazdasági törvény utat nyit ahhoz, hogy egyesek az állami tulajdont az új szervezeti formák (Kft, Rt) létre­hozása leple alatt ellenőrizetlen módon saját tulajdonukká vál­toztassák. A mai kormányzat nem hozta létre a szükséges ga­ranciális intézményeket, és nem tájékoztatja a közvéleményt a nemzeti vagyont érintő ügyle­tekről. így a választások utáni időszakra az egész nemzet tulaj­donát alkotó vagyon értékes ré­sze kicsúszhat az új parlament el­lenőrzése alól. Az MDF Elnöksége azt a ha­tározott álláspontot alakította ki, hogy a nemzet vagyonának szét- hordására irányuló akciók sértik a nemzet érdekeit. Ezt a folya­matot meg kell állítani. Ezért a kormány egyrészt az átmeneti időszakra függessze fel az állami Az MSZMP vagyon elidegenítését; másrészt haladéktalanul hozza nyilvános­ságra az eladások és átalakítások részleteit. Az ellenzéki erők részvételével társadami bizottsá­got kell alakítani, melynek vétó­joga van az állami tulajdon vala­mennyi formáját érintő jelentős gazdasági döntésekben. Ha a kormány nem teljesíti ezeket a követeléseket, az MDF kivonul a gazdaságpolitikai tárgyalások­ról. Hajdú-Bihar Megyei Intézőbizottságának állásfoglalása A párttagság széles körében nagy visszhangot váltott ki az a túláltalánosított megfogalmazás, amely szerint „a pártszervezetek vonuljanak ki a munkahelyek­ről”. Ez a leegyszerűsített meg­közelítés a lényegről tereli el a fi­gyelmet: összekapcsolja ugyanis a szerveződési elvet a működés gyakorlatával. A kialakuló többpártrendszer keretei között alapvető elvnek tartjuk az MSZMP és más pártok működésének olyan korlátozá­sát, amely kizárja beépülésüket a munkahely szervezeti, szakmai irányításába, és egyetértünk az­zal, hogy ne kapjanak vállalati, intézményi, anyagi támogatást. Ugyanakkor úgy véljük, hogy sem a párton belüli reformtörek­vések, sem a készülő új, a pártok­ról szóló törvény nem korlátoz­hatják az MSZMP és más pártok szerveződési törekvéseit. A munkavállalók állampolgári ala­nyi jogon — a munkatársi, embe­ri kapcsolatokat is érvényesítve — hozhassanak létre pártközös­ségeket, amelyek munkaidőn kí­vül tarthatják rendezvényeiket. Meggyőződésünk, hogy a va­lóságotfigyelmen kívül hagyó re­formlépések éppúgy veszélyesek, mint a tényeket nélkülöző dog­mákhoz való ragaszkodás. Debrecen, 1989. szeptember 5. Lesz-e valaha megegyezés? A Népújság augusztus 31-i formáció hívei rá se tudtak nézni számában olvashattuk az MDF a katolikusokra, és fordítva. Bár és SZDSZ közös megfogalmazá- akkor akadt egy kálvinista Beth- sában a „Felhívás a hatvaniak- len Gábor, aki szót tudott érteni hoz” címmel írt cikket. a jezsuita Pázmány Péterrel. Egy A közelgő választások élőké- új bizonyítékát láthatjuk ismét szítése érdekében közölt írás tar- toleranciaképességünk hiányos- talma hitet tesz a demokratikus ságának. Megcáfolva a szép ba- jelölés és választás mellett. A bitsi idézetet, hogy "Nem az éne- megfogalmazás így hangzik: kés a fontos, hanem a dal.”Úgy "Javaslatot minden választásra látszik, az énekes szigorú elbírá- jogosult hatvani polgártól ké- lása sokkal fontosabb a műnél, rünk, de nem akárkire! Az ellen- még akkor is, ha a korábbi dalos- zéki kör szervezetei MSZMP-ta- fesztiválokon nem csengett há­gói nem kívánnak támogatni a misan a hangja a többi között, de helyhatósági és országgyűlési vá- hát mit lehet tenni? Ott volt a lasztásokon, ezért az MSZMP többi között. Lehet, hogy éppen vagy utódszervezetei tagjára ja- 6 találta fel a helyi görgős ekét, vaslatot nem kérünk. ” vagy megalkotta környezete Ru­Ez az elhatárolódás teljesen bik-kockáját. Mindegy. Értéke- egyértelmű. Aki MSZMP-tag, az két megkérdőjelező korunkban — esetleges alkalmassága ellené- - ez nem szempont. Jöjjön a szelle­te is — fekete bárány. Az elmúlt mi barikád, harsogjon a süketek 40 évben megszokott megkülön- párbeszéde! Kibírt ez az ország böztetésekkel le akarunk szá- már sokat, valószínű, ezt is kibír- molni, kár, hogy helyykbe lép- ja. Egyébként is, temetni már nek mások. Úgy látszik, bármi- egészen jól tudunk. Hát jöjjenek lyen is volt a mór, megtette köte- a választások. Ady Endrének so- lességét, a mór mehet. Avagy ka- rai, hogy "Mikortudunk márösz- taklizmákat érlelő időben tanító- szefogni? Mikor mondunk már mesterünk-e saját történél- egy nagyot?” újabb 100 évre el­münk? Környezetünkből egyre odázható, akárcsak a nemzeti több jelzés érkezik, hogy NEM. megegyezés. Addigra a mostani Az ajtó szélesre tárva, kifér rajta a kiközösítőkből valószínű létre- fürdővíz is, a gyerek is. No meg jön az új ÉLCSAPAT, amelynek azok a változtatás szükségessége értékeit majd át- vagy leértékel- mellett már korábban elkötele- hetik a kései unokák! De hát ki zett, ma is MSZMP-tagok, akik törődik velük? most az országos reformcímkék Sajátságos a mi jelállításunk a ragasztásának közepette nem mában! fémek be a korábban még a pasz­szív rezisztenciát meg sem pró- Hazafias Népfront bálók soraiba. A vallásháborúk Városi Bizottsága korát éljük újra meg, amikor a re- Hatvan Mit képvisel a Hatvani Diákok és Dolgozók Szövetsége? Olyan társadalmat akamnk, mely a szociális biztonság és a teljes társadalmi esélyegyenlőség alapján áll, ahol a munkának és a tudás­nak van becsülete, ahol alapérték a család, az ember. A hatalom felett teljes a társadalmi kontroll! 1. / Olyan gazdaságot, amely hatékonyságúvalmegteremti az értel­mes, hasznos munka lehetőségét mindenki számára. 2. / Új szociálpolitikát, mely minden állampolgárt megóv az ínség­től — a létminimum minden állampolgárt megillet! 3 JA lakás életfeltétel! Mindenkinek legyen esélye tisztes munká­val keresett béréből is lakáshoz jutni. 4. / A társadalmi közös költségek terheit igazságosabban kell el­osztani a lakosság körében — szükséges az adórendszer módosítása, az új társadalombiztosítási rendszer! 5. / A művelődésnek, oktatásnak segítséget kell nyújtani a társada­lomban való eligazodáshoz és az alkotóképesség fejlesztéséhez. 6. / A képzés, átképzés rendszere folyamatosan igazodjon a gazda­ság, a munkaerőpiac igényeihez — költségei ne terheljék erőn felül a dolgozókat. 7. / Ne hagyjuk elsorvasztani községeinket, városrészeinket az el­látás hiányosságaival — szüntessük meg a vidék és a város ellentétét — szükségünk van egymásra! 8. / Munkahelyeket kell teremteni, összhangban a képzés és átkép­zés rendszerével. Gyermekeink ne kényszerüljenek elhagyni szülőhe­lyüket! 9. / Nem engedjük, hogy tanácsi lakásainkat fillérekért adják el, míg sokaknak egy életen át kell törleszteni otthonukért. Az eladásból nyert pénzből épüljenek lakások! 10. / A közműfejlesztés aránytalanul magas terheit mérsékelni kell községeinkben is! 11.7 Akár költségvetési támogatás árán is el kell érnünk, hogy a gyermekes anyáink számára részmunkaidős foglalkoztatási lehetősé­geket teremtsünk. 12./ Szorítsuk vissza körülöttünk a környezet barbár pusztítását! Nem lehet a népgazdaság érdeke az, ha szennyezik vizeinket, a kör­nyék levegőjét, a földeket! Hatvan, 1989. augusztus 11.. Garabonciás Szövetség az Olvasótáborokért Az alapvető emberi szabad­ságjogok zavartalan gyakorlása érdekében, összefogva mind­azokkal a társadalmi szerveze­tekkel, amelyek célként elfogad­ják a magyar nemzet felemelke­désének szükségszerűségét és el­ismerik a szabad cselekvésnek, az emberi tisztességnek, a huma­nizmusnak alapvető érdekeit; önként vállalják sorsközösségü­ket, egymásrautaltságukat és eképpen hajlandóak a személyes áldozathozatalra is, 1989. szep­tember 2-3-án megalakítottuk Nagykállóban a Garabonciás Szövetséget az Olvasótáboro­kért. A Szövetség vállalkozik az új, a haladó gondolatok, kísérletek ösztönzésére, a hátrányos hely­zetűfiatalok támogatására; kez­deményezője és szószólója a sza­bad emberi gondolkodásnak, a magyar nemzeti művelődésnek, az egyén erkölcsi felemelkedésé­nek, a korlátlan jótékonyságnak, a felvilágosult tudásnak, a ha­gyományőrzésnek, a harmoni­kus életmódra nevelésnek. Az Országos Szövetség hatta­gú vezetőséget választott, akik várják mindazok jelentkezését (művelődési és kulturális egye­sületek, olvasótáborok), akik csatlakozni kívánnak a Szövet­séghez. Postacím: Garabonciás Szövetség az Olvasótáborokért 2800 Tatabánya V. Pf. 1298. (OS) Csődeljárás lakásügyben Hozzászólás a Hatvani Városi Tanácsnak a bérlakások elidegenítéséről szóló rendelettervezetéhez A hatvani szabaddemokraták az úgynevezett „állami lakásgaz­dálkodás” (melyből legalább két dolog hiányzik: a lakás és a gaz­dálkodás) még jelenleg is fennál­ló rendszerét, állapotát, azaz­hogy a csődjét a pártállami mű­ködés olyan területének tekin­tik, mely elősegítette az állam­polgárok kiszolgáltatottságának, alattvalói csúszómászó tudatá­nak az elmélyítését, s amely a to­tális államszocialista gazdálko­dás szerves fejlődésének az „eredménye”. Csőd van, mert a legnormáli- sabb esetben is másfél élet kell egy tömblakásos panelól meg­szerzéséhez, melyben a lakókör­nyezeti szocializálódásra esély nincs. Menekül is onnan, aki tud. Napnál világosabb, hogy a „lakáspolitika”, „lakásgazdál­kodás” címszavak alatt kialakí­tott elosztási jegyrendszert és a tartalmilag soha meg sem való­sult fenntartási, kezelési viszonyt úgy ahogy van, meg kell szüntet­ni. A kérdés az, hogy hogyan, s még inkább, hogy ez mennyibe kerül, s a terheket ki viselje?Nem kevésbé lenne fontos megvála­szolni, hogy a jelenlegi rendszer elvetése után a különböző réte­gek, csoportok, legelsősorban a pályakezdő, családalapító fiata­lok lakásgondja hogyan fog meg­oldódni? A tanácsi bérlakások elidege­nítésére vonatkozó helyi rende­lettervezet, mely a jelenleg hatá­lyos jogszabályokon alapszik, olyan lassú, túlbürokratizált, ál­demokratikus, s az egyenlőség álarca mögé rejtett egyenlőtlen­séget s kivételezettséget is lehető­vé tevő megoldást ajánl, mely óriási költséggel jár, az ingatlan- kezelési szervezetek, az elosztási apparátusok túlélését, sőt fejlesz­tését szolgálja. Az állam ezt az egész csődtömeget a lakosság, elsősorban a bentlakó bérlők nyakába akarja varrni. A nép- képviseleti önkormányzat a jö­vőben nem vállalhatja a lakás- gazdálkodást, mert az piaci szfé­ra. A lakásoknak ide való áttere­lésére csak teljes információ, nyilvánosság, társadalmi ellen­őrzés mellett kerülhet sor, s tar­talmilag a bérlakásoknak a ma­gán-, bérlőközösségi és szövet­kezeti tulajdonba adását jelenti. A társadalmi igazságérzetet az közelítené meg legjobban, ha minden egyes lakás külön-külön kerülne mérlegelésre, az állaga, a helyi értéke és a jelenlegi bérlő szociális helyzete alapján. A je­lenleg hatályos jogszabály ezt nem teszi lehetővé, ezért annak megváltoztatását kell kezdemé­nyezni. A fizetendő megváltási árnak azonban nem azállamkasz- szát kellene gyarapítani, hanem a lakás állagvédelmére, karban­tartására, felújítására létreho­zandó alapot. Így az állam nem tudná központilag kivonni a pénzt a lakáságazatból, s egyút­tal elkezdődne a tőke képződni a f múlhatatlanul szükséges munká­latokra. A tőke kamatrésze szol­gálhatná a szociálislakás-építést, s ezzel a fiatalok lakáshoz jutásá­nak a támogatását is. Ugyanakkor a jelenlegi ingat­lankezelő államigazgatási válla­latokat szolgáltató, kisszövetke­zetté, gazdasági társaságokká kell alakítani, s a lakáselosztó ap­parátusokat le kell építeni. Az itt felszabaduló állami pénzeszkö­zökből támogatni kell azokat a vállalkozásokat, magán- és kö­zösségi kezdeményezéseket, amelyek lakásépítésre irányul­nak. Tanácsi lakásállományt csak a szociális védőháló részeként, a legelesettebbek, s a bármely ok­ból erre végső sorban rászorulók számára szükséges kialakítani. Gyökeresen más úton kell te­hát elindulni, amikor a csődöt fel akarjuk számolni. Ezen az úton a szabályozást a piaci viszonyok s a bentlakók érdekeltségei fogják végezni, a jelenlegi bürokratikus szabályozás helyett. SZDSZ — Hatvan .C £ TAYI

Next

/
Thumbnails
Contents