Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 7, csütörtök 5, CSALÁD — OTTHON — ISKOLA Receptsarok Zölédséges egytálételek Kelgöngyöleg é. Hozzávalók: fél kg levesben főtt marhahús, 6 dkg zsír vagy olaj, 2 tojás, 1 zsemle, 1 kg-os fej kelkáposzta, 2 és fél dl tejföl, 3 kanál morzsa, hagyma, só, bors. A főtt húst szeletekre vágjuk és 4 dkg hagymás zsiradékon átpároljuk, kétszer ledaráljuk. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, a tejben áztatott zsemlét, törött borsot és 1 kanál tejfölt. Mindezt jól elkeverjük, a 2 tojás felvert habjával elvegyítjük. A kelkáposzta leveleit szétszedjük, forró sós vízben félig megfőzzük, a vastag ereket kivágjuk belőle. Egy szalvétát négyszög alakban megzsírozunk vagy olajozunk, és ráhelyezzük a kelkáposztaleveleket. A töltelékkel vékonyan felcsavaijuk, a szalvéta két végét és közepét összekötjük. Forró vízbe téve háromnegyed óráig főzzük. A szalvétából kivéve, hosszúkás tálra helyezzük, szeletekre felvágjuk, pirított morzsával meghintjük és tejföllel meglocsoljuk. Zöldbab lecsóval Hozzávalók: 1 kg széles csövű zöldbab, negyed kg zöldpaprika, negyed kg paradicsom, 1 hagyma, 2 evőkanál olaj, 1 dl tejföl, só. A megtisztított zöldbabot 3 cm hosszú darabokra vágjuk, az olaj felében gyengén megsózva, fedő alatt, kevés vízzel puhára pároljuk. Közben a hagymát apróra vágjuk, a maradék olajban megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a megtisztított, szeletekre vágott zöldpaprikát, többszöri kevergetés mellett jól átsütjük, majd megsózzuk,és hozzáadjuk a hámozott, szeletekre vágott paradicsomot, amivel pár percig pároljuk. Összekeverjük a zöldbabbal, és együtt is forraljuk. Tálaláskor hozzáöntjük a tejfölt. Kiadós egytálétel, ha tálalás előtt 4 egész tojást elkeverünk 1 dl tej- • föllel, ezt hozzáöntjük, és addig " kevergetjük, amíg a tojás szilár- ^ dúlni kezd. i Rácos hús > Hozzávalók: 1 kg burgonya, 30 dkg zöldpaprika, 30 dkg pa- t radicsom, 2 fej vöröshagyma, 8 szelet sertéskaraj vagy tarja, 2 dl tejföl, 1 kiskanál olaj, só, kés- hegyni pirospaprika. A burgonyát megtisztítjuk, és kiolajozott, mély tűzálló tálba terítve, rétegenként megsózzuk. Tetejére karikára vágva fektetjük a kicsumázott zöldpaprikát,' a paradicsomot meg a hagymát, és az egészet befedjük az alaposan kivert, megsózott hússzeletekkel.. A sütőben kb. egy óra hosszat sütjük, félidőben meg- ■ fordítva a hússzeleteket, hogy * mindkét felük egyenletesen pi- . ruljon. A fordításnál nem árt, ha I a tetejére kerül néhány hagyma- I karika is. Tálalás előtt 10 perccel * leöntjük a paprikával ízesített J tejföllel, és a sütőbe visszatolva, ■ még egyszer átsütjük. •> Készíthetjük a rácos húst főtt j burgonyából is, akkor a tetejére • viszont nem nyers, hanem hirte- I len kisütött vagy egyben puhára : párolt, s- utána felszeletelt hús I kerül, és már a kezdetén ráöntjük a tejfölt. Ezt a rácos húst elegendő .15 percig sütni a sütőben. Karfiol, hússal összerakva Hozzávalók: 1 kg karfiol, 40 dkg sovány sertéshús, 3 evőkanál olaj vagy 5 dkg zsír, 2 dl paradicsomlé, hagyma, 2 dkg liszt, só. A karfiolt megtisztítva, rózsáira szétszedjük, és sós vízben megfőzzük. A húst megdaráljuk, a zsiradék felében 1 kiskanálnyi apróra vágott hagymát megpirítunk és abban a húst megpároljuk. Kizsírozott tűzálló tálban a karfiolt a hússal összerakjuk, a maradék zsiradékból 2 dkg liszttel és a paradicsommal kb. 2 dl- nyi vékony mártást készítünk, csont- vagy húslével hígítva, és ráöntjük a rakott karfiolra. Tíz percre forró sütőbe tesszük. A pszichológus válaszol Gyors évek, lassú percek Bizonyára mindenki érezte már úgy, hogy „megállt az idő”, nehezen telnek-múlnak a percek, mintha sohasem akarna elérkezni egy várva várt időpont. Az ellenkezője is legalább ilyen gyakran előfordul: szaladunk a „rohanó idő” után, csak úgy szállnak az évek felettünk. Közben persze a modem kvarcórák tévedhetetlenül egyforma ütemben jelzik a másodperceket, órákat, napokat. Tanulságos kísérlet, ha be- húnyt szemmel próbáljuk megbecsülni magunkban, mikorra telt el egy perc, majd ellenőrizzük az orákon. Lesz, aki 70 másodperc után érzi csak, hogy elmúlt annyi idő; legtöbben jóval előbb kinyitják a szemüket. Az átlag 50-52 másodperc körül várható. Tehát nagy egyéni különbségek lesznek az idobecslés- ben, azaz a szubjektív időélményben, az idő múlásának belső megélésében. Ráadásul egy személynél is más-más időeredmények adódhatnak különböző alkalmakkor, más körülmények között. Mitől van ez? Az idő megélésében meghatározó az alapszemélyiség. Az extrovertált ^kifelé forduló, társaságkedvelő, elménykereső, nyílt, élénk) emberek általában gyorsabbnak érzik az idő múlását, tehát hamarabb gondolják úgy, hogy eltelt már egy bizonyos idő (közülük kerül ki a percet alulbecslő kísérleti személyek jó része). Az int- rovertált (befelé forduló, ingerkerülő, nehezebben barátkozó, zárkózott, csendes) személyeknél fordított a helyzet, általában lassúbbnak élik meg az idő múlását, túlbecsülik az eltelt időt. Az előbbiek általában gyorsabban mozognak, beszélnek; utóbbiak saját maguk is lassúbbak. A pillanatnyi lelkiállapot is befolyásolja az időélményt. A kellemes élmények hatására hamar elszáll az idő (például nyaraláskor), kellemetlen körülmények között pedig igen lassan halad (mondjuk egy unalmas előadáson). A türelmetlen ember időbecslése is eltér az objektív időtől, az ő belső órája gyorsabban működik, sürgetni szeretné az eseményeket. A szorongásnak, félelemnek is hasonló hatása van. A nyugalom ellenkező irányban hat. Az időélményt különböző idegrendszeri megbetegedések is megváltoztatják. Az időészlelés a körülményeknek is függvénye. Aszerint érzékeljük az idő múlását, hogy mennyire van tennivalókkal vagy történésekkel kitöltve. Az eseményekben gazdag időszakokat rövidnek érezzük, az ilyen napok-hetek gyorsan elszaladnak; az eseménytelenek pedig lassan múlnak, hosszúnak érezzük az üres perceket. Visszaemlékezéskor fordított a helyzet; azok az időszakok, amikor nemigen történt említésre méltó, szinte kiesnek vagy legalábbis kicsire zsugorodnak össze, viszont az eseménydús időkről hosszasan tudunk gondolkozni vagy beszélni. Sokunknak van bajunk az idővel, mert vagy túl sok van belőle, vagy túl kevés: vagy rohan vagy vánszorog. Az idő nagy úr. Az idővel kapcsolatos vágyaink, igényeink és a reális lehetőségek különbsége határozza meg lényegében az időélményt. A szubjektív időélményt kergetik vagy késleltetik a vágyaink es félelmeink, míg az objektív idő másodpercei könyörtelen egyformasággal ketyegnek. Személyiségünk adott; lelkiállapotunkat meg a körülményeket nem mindig tudjuk megváltoztatni. így csak az időkitöltés oldaláról tudjuk igazán befolyásolni az idő múlását. Éljünk tevékeny életet, akkor nem lesznek unalmas, hosszú perceink; megöregedve gazdag emlékeken elmélkedhetünk; és a legvégén akkor talán nem lesz annyira keserves az elmúlás gondolata, hiszen — bár hamar elmúlt az élet — nem éltünk hiába. Dr. Ignácz Piroska Szeptember 11-től ismét válj a az érdeklődőket — ezentúl minden hétfőn délután 6 órától — az egri Ifjúsági Ház alternatív zenei klubja, a MÁS. Az őszi szezon első összejövetelének vendége dr. Grandpierre A ttila csillagász, metafizikus kandidátus, a Vágtázó Halottkémek együttes énekese lesz. A fenti címek mellett talán érdemes még néhány dolgot megemlíteni Grandpierre Attila tevékenységi köréről. A híres-hírhedt punkzenekar énekese, akit több alkalommal a mentők vittek le a színpadról az MTA KSZI tudományos munkatársa, munkahelyén, a Csillagászati Kutató- intézetben a csillagok robbanásos folyamatainak eredetét kutatja. Zenekarával több magyar filmben (Bódi Gábor: Kutya éji dala, Gyarmathy Lívia: Egy kicsit én, egy kicsit te) jó néhány nyugati tévé- és rádióműsorban szerepelt. Ugyanakkor egy osztrák film főszereplője is volt, s ki tudja hány sikeres koncerten lépett fel szerte Európában. Alkalmanként költői esteket tart, együttműködve a költő, író és történelemkutató édesapjával, Grandpierre K. Endrével. Tervezgeti első önálló verseskötetének kiadatását, ugyanakkor különböző témájú tanulmányokat ír, társaival létrehozta a VHK ri tuális színházat, amely — saját megfogalmazása szerint — a magyar néphagyomány mágikus elemeit eleveníti fel. Együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek jelent meg — előbb az NSZK- ban, majd Magyarországon — „A Halál Móresre Tanítása című nagylemeze, mely ma már itthon hiánycikk, ezért érdekes lehet, hogy MÁS klubban fellelhető lesz majd néhány nyugatnémet nyomású példány. — Hallottam rólad, hogy az amerikai csillagászati évkönyvben úgy szerepelsz, mint igen eredetien gondolkodó tudós. De jó néhány hónapig Ambarcum-' jan akadémikus mellett dolgoztál a bjurakáni csillagvizsgálóban, a világ egyik leghíresebb intézetében. Miért nem igazán a tudósi ambíciódnak élsz? Miért kell évek óta kitenni magadat a közvélemény értetlenségének? — Rendhagyó a számonkérésed az igazi ambíciók kizárólagosságát illetően. Az ilyen alapon összehozott „Igazi Tudósok Klubjába” nem kerülhetne be ugyanis az akadémia elnöke sem, aki tudtommal 17 társulatban vállal megbízatást. Az én esetemben egyszerűen a téves előítéletek keresnek fogódzót, azok, amelyek gyanakvással vagy kategorikus elutasítással fogadnak minden újat, eredetit, különösen, ha az életerős. Az újnak, mégha a régit eleveníti is fel, meg kell vívnia egyfajta küzdelmet az intolarenciával, a visszahívó erőkkel, de végül is az igaz érték győz. Amit együttesünk játszik, eredeti, nem lehet összetéveszteni semmiféle zenei közhellyel. Mi nem andalítjuk el a hallgatóságot, nem kínálunk fülbemászó gondolattalanságot. Igenis, úgy érezzük, hogy energiákat szabadítunk fel, képesek vagyunk aktivizálni a közönséget. Visszatérve az eredeti kérdésre: azért zenélek, mert mondanivalóm van á világról, amit más nem tud közölni. Ä csillagászat éppúgy egy kutatási terület a számomra, mint a zene, amit kutatva közelebb kerülök a létezés és egyéni életem alapproblémáinak jobb meglátásához. J. M. Alternatív zenei klub az IH-ban Őszí blúzparádé A hangsúly a blúzokon van. Nincs még egy ruhadarabunk, ami olyan nagy szolgálatot tenne, mint a blúz, a tunika vagy a kazak. Akár szoknyával, akár pantallóval reggeltől estig viseljük. Lehet egyszerű, lehet elegáns, mást viselünk napközben, és mást esti alkalomra. Jellegét az anyag és a díszítés határozza meg. Az őszi divatban a finoman csipkés, hímzett blúzok viszik el a pálmát. Aki szépen tud kézimunkázni, díszítheti blúzát azsúrral, madeirával, vagy horgolhat vékony fonálból csipkebetétet. A kereskedelemben kapható szép, gépihímzett batiszt csík vagy cémaszálból úgynevezett parasztcsipke- betét, amit jól tudunk alkalmazni régi blúzok felújítására, frissítésére. 1. Raglánszabású, állógalléros, rejtettgombolású ingblúz, zeflrből vagy puplinból. 2. Pantallóhoz, szoknyához egyaránt viselhető az öves, nagyzsebes kazak. Dísze a rágombolható fehér kihajtó és kézelő. 3. Asszimetri- kus gombolású szövet vagy dzsörzé tunika bevágott zsebbel. 4. Könyök alá érő, bő ujjú, fekete-fehér kockás anyagból készült romantikus blúz. Nagy fehér levehető gallérját fekete paszpól- szegélyezi. Fekete szoknyával elegáns. 5. Fekete-fehér csíkos ingblúz, kerek, fehér gallérral. Az elején és a kézelőn fehér alapon fekete hímzésű batiszt csipkével díszítve. 6. Gallér nélküli rejtett gombolású selyemblúz, a vállán lévő hajtások adják a bőségét. Dísze az elején az övön és a' kézelőn végigfutó selyemfonállal hímzett pánt. Telt, erősebb méretre is javasolt forma. 7. Elegáns, selyem alkalmi blúz, csomóra kötött sálgallérral. Begombolható csipkebetét és kézelő teszi alkalmivá. Ez a modell minden korosztálynak és súlycsoportnak való. 8. A hátán záródó kámzsás, kazak, puha, lágy esésű kelméből. A vállát és a redőzött derékpántját gyöngyözés díszíti. 9. Asszimetrikus szabású blúz, dúsan fedőzött elejével, bő, háromnegyedes ujjal. Szép, lazaesésű selyemből készíthető. 10. Fekete selyem alkalmi blúz, fekete csipkeanyaggal kombinálva, Csipke a nyak, a kézelő fodra és az elejebetét. Fekete szoknyával elegáns. Villányi Zsuzsa
