Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-06 / 210. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 6., szerda GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3, Kongresszusi küldött: Szőke Emil „Ki kell mennünk a politikai küzdőtérre. 11 Szőke Emil 38 éves, két gyerek apja. Eredeti foglalkozása népművelő, könyvtáros. Elvégezte az egri tanárképzőt, jelenleg pedig az ELTE-n tanul, népművelés szakon. Az idei, február 27-i Heves városi pártértekezleten (mint spontán, nem hivatalos jelöltet) a városi pártbizottság első titkárának választották. Addig mint erdőtelki községi párttitkár tevékenykedett. — Először is azt kérdezem: milyen hangulatban zajlottak le a küldöttválasztások, s milyen igények fogalmazódtak meg ezeken? — Markánsan kirajzolódtak az irányzatok közötti különbségek, s a vélemények hangoztatása a szélsőségektől sem volt mentes. Többen csakis a lokális problémák tolmácsolásával akarták felruházni a küldötteket. Pedig ma egy magasabb érdek — a lét, nem lét kérdése — vállalása szükségeltetik. Ezek mellett természetesen a terület gondjait is napirenden kell tartani, olyanokat, mint: az elosztási politika, az infrastruktúra, a szerkezetváltás, a szociális védőháló, valamint a kultúra megelőző szerepének témaköre is. Ide sorolható ezenkívül a közrend és a közbiztonság kérdése. — A választáskor határozottan fogalmazódott meg az igény, hogy az MSZMP-nek a gyökeres megújulásra kell törekednie, s mindehhez új módszerek kellenek. A célokat csakis hiteles emberekkel lehet elérni, vállalni kell a társadalmi problémák megoldását is. Mindezt a jogállamiság keretein belül tudom elképzelni, de ehhez rendre és fegyelemre is szükség van. — A háromoldalú tárgyalások egyik kulcskérdése; kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? Ön — úgy is, mint volt községi párttitkár — miként látja ennek lehetőségét? — Tudomásul kell venni, hogy a politikai munka súlypontját a lakóhelyre, a lakóterületre az értékekeket meg kell őrizni.” (Fotó: Perl Márton) kell áthelyezni. Ennek érdekében új szerveződéseket kell kialakítani, s megteremteni az új, klubszerű politikai tevékenység feltételeit. Mindez nem lesz köny- nyű. Jól érzékelhető, hogy van ragaszkodás a régi formákhoz, de a változásokat — ismétlem — tudomásul kell venni. A meggyőzésre kell elsősorban a hangsúlyt helyezni, s ehhez a nyilvánosság eszközét hívjuk segítségül. Ki kell mennünk a politikai küzdőtérre, melynek színhelye maga a lakóterület. — Sokan azt mondják, nem halad megfelelően a kongresszus előkészítése. Vita folyik arról is, egyáltalán miről legyen szó a tanácskozáson. Félő, hogy az országosfórum csak szervezeti kérdésekkel foglalkozik majd. A programról pedig — ami a választások előtt azért eléggéfontos — viszonylag kevesebb szó esik. Lát-e ön ilyenfajta veszélyeket? — Igen, látok. Vegyük például az esetleges pártszakadás ügyét. Ezt nem „tervezik”, de ha mégis napirendre kerül a dolog, akkor elengedhetetlen, hogy ezt a szakadást kellő előkészítés előzze meg. Mégpedig programra, programokra van szükség, hiszen ez tükrözi egy párt irányvonalát. — A kongresszusra már egységnek kellene összejönnie, előtte pedig a programnyilatkozat elfogadására van szükség. A hangsúlyt tehát a program elemzésére kell fektetni. Először is ebben legyen konszenzus. Ha a kongresszuson személyi ügyek kerülnek előtérbe, elveszíthetjük maradék hitelünket is. Még az, aki eddig hitt is bennünk — az is csalódni fog. — A másik lényeges kérdés a múlt tisztázása, a konzekvenciák levonása. Mérlegre kell tenni az elmúlt negyven esztendőt, de aztán a dolgot le kell zárni a jelen, a jövő érdekében. És nem szabad felrobbantani azt, ami érték; az értékeket meg kell őrizni. Ha a pesszimista hangulatot át tudjuk fordítani és előrenézünk, lehet perspektívánk. — S végül még valami, amit nem szabad szem elől téveszteni. Az emberek csak értelmes célokért hajlandóak áldozni... (havas) A kedélykorbácsoló bölcsőde Nehéz elképzelni ártatlanabb intézményt egy bölcsődénél. Egerben mégis lassan három hónapja annak, hogy egy ilyen létesítmény miatt robbant újabb közéleti bomba. A Csebokszári-lakótelepen lévő, Bornemissza Gergely nevét viselő kisdedóvóért ugyanis ádáz harc folyik. Megszoktuk már, hogy manapság egy bizonyos témával kapcsolatos lakossági fórumon olyan indulatok is felszínre törnek, amelyek nem kizárólag az alapkérdéssel kapcsolatosak. Ez történt a közelmúltban azon a vitán is, amelyen az említett bölcsőde sorsa került napirendre. Az estébe nyúló nézetütközeten ott voltak mindazok, akik már lapunk hasábjain előzetesen is kifejtették elképzelésüket a szükségtelennek minősített bölcsőde további hasznosításáról. így jelen voltak többek között a városi tanács illetékesei, akik amellett foglalnak állást, hogy az épületet szociális otthonná kell átalakítani. Ott volt az Egri Szociális Unió képviselője, aki egy komplex, szociális feladatokat ellátó közösségi ház kialakítását látná célszerűnek. De eljöttek a találkozóra az alternatív szervezetek, a helyi szabadidős egyesület tagjai, valamint az ügyben érintett szülők s idős emberek is. Természetesen mindenki a saját koncepciója mellett érvelt, aminek következtében „elszabadult a pokol.” Jómagam csak arra vállalkoz- hatom, hogy a teljesség igénye nélkül idézzek néhány érvet, ellenérvet, úgy, hogy olvasóink a rendezvény hangulatát is érzékeljék. A tanács egészségügyi osztályának vezetője először azt vázolta fel, hogy a városlakók által olyannyira sürgetett szociális otthon most végre elkészülhetne, hiszen minden feltétel adott ehhez. Igaz, ez csak átmeneti megoldást jelentene, de mégiscsak megoldás. Ez a gondolat azonnal ellenkezést váltott ki. Többen fogalmazták meg: elég már az átmeneti megoldásokból, különösen a szociális otthon esetében, amelyre — tudvalevő — hosszú évek óta szüksége van a városnak. Hangot adtak azon aggályuknak is, hogy ha mégis ez a terv valósulna meg, kizárt dolog, hogy Eger belátható időn belül igazi szociális otthonhoz jut. Több, mint szomorú, hogy ez a patinás város az itt élő öregeket kezeli a legmostohábban. Épp ezért a tanács illetékesei inkább azon törjék a fejüket, hogy valódi megoldást találjanak. Ehhez ötletet is adtak. Azt például, hogy vizsgálják felül az MSZMP tulajdonában lévő impozáns épületeket, amelyek minden bizonnyal alkalmasak lennének ilyen és ehhez hasonló célokra is. Több szülő nem értette, miért kell a bölcsődét megszüntetni, amikor tapasztalatuk szerint igény van a létesítményre. Tudomásuk szerint ugyanis sok édesanyának a család megélhetési nehézségei miatt vissza kell menni a munkahelyére, és így csak a bölcsődében tudja elhelyezni gyermekét. Fölvetették azt is, hogy mielőtt döntenének az épületről, kérjen a tanács írásos véleményt a szociális területen dolgozó szaktekintélyektől, hogy alkal- mas-e egyáltalán a bölcsőde szociális otthonnak. A közművelődési célú hasznosításnak is akadtak ellenzői. Hiába vázolt fel a népművelő egy vonzó, a lakótelepen élők számára kedvező koncepciót, az ötletet megtorpedózták azzal, hogy a városnak van már Ifjúsági Háza, művelődési háza. Ezekben az intézményekben kellene színvonalas munkát végezni, nem pedig egy új közösségi házat kialakítani. Természetesen jó néhányan akadtak, akik megkérdőjelezték azt is, hogy van-e egyáltalán értelme a lakossági vitának, amikor a rendezvényen alig vannak jelen tanácstagok, akik szavazni fognak az ügyben. Mint ahogy kétkedtek abban is, hogy a tanács mérlegeli-e az itt elhangzottakat, s beépíti-e a véleményeket a döntésbe. Egy idő elteltével aztán a mást akarók dühödten szemlélték már nemcsak a tanács képviselőit, hanem egymást is. Az idősebbek lehurrogták a fiatalabbakat, a fiatalabbak letapsolták az idősebbeket. Ezért amikor valaki megjegyezte: a dolog majdnem úgy fest, hogy itt egyeseknek az az érdeke, hogy megosszák, egymásnak ugrasszák a lakosságot, kicsit mindenki visszafogottabbá vált. A résztvevők végül is nem jutottak közös nevezőre, de nem is ez volt a cél. Egy dologban látszólag mégis egyetértettek: abban, hogy a tanács nem áll igazán feladata magaslatán. S ezen a véleményen az sem szépít, hogy a jelenlegi tanácsvezetésnek nem sok szerepe van abban, hogy a szociális területen válsághangulat uralkodik. Az elődök adósságainak törlesztése ugyanis az ő feladatuk. BartaKatalin Az elmúlt három évben Hogyan alakult a lakásépítés? Megyei mérleg Megyénkben az 1986 — 1988. években összesen 5636 lakás épült, a VII. ötéves tervidőszakra előirányzott alsó érték időarányos részénél 1,6 százalékkal (országosan 7,7 százalékkal) kevesebb. A tervidőszak első két évét jellemző csökkenés 1988. évben megállt, és az előző évivel azonos számú (1746) lakás valósult meg. (Országosan 11,7 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 1987. évben.) Az 1986 —1987. években a lakásépítés intenzitása folyamatosan csökkent, és elmaradt az országos átlagtól is. 1988. évben ezer lakosra 5,2 épített lakásjutott, az előző évivel azonos, az országos átlagnál (4,8) több. A VII. ötéves tervidőszak első három évében a lakások több mint felét a városokban építették. db Az épített lakások száma a városokban, a községekben 1 1város Az épített lakások száaa pénzügyi források szerint db-i magán- Y/7//7TI J erftMl erőitől Aránya az utóbbi két évben csökkent, és 1988. évben 51,0 százalék volt, közel azonos, mint 1985. évben. A lakásépítés pénzügyi források szerinti összetétele módosult, amit lényegében az határozott meg, hogy a központi erőforrásból lakásberuházásra fordítható összeg mérséklődött, tsz elmúlt évben a lakások 4,2 százaléka (1985. évben 11,4,1987. évben 10,7 százaléka) épült állami erőből. Az 1988. évben megvalósult 73 állami lakás többsége (61 lakás), az előző két évhez hasonlóan, a városok lakás- állományát növelte. Az állami erőből épített lakásokon belül a tanácsi bérlakások száma 1988. évben 38 volt, az előző évinél 115-tel, a három évvel korábbinál 119-cel kevesebb. Magánforrásból 1988. évben 1673 lakást építettek. Számuk az 1987. évit 114-gyel meghaladta, az 1985. évitől azonban 276-tal elmaradt. Az elmúlt három évben, ezen belül 1988. évben is a magánerős lakások nagyobb hányada a községekben valósult meg. Módosult a lakásépítés építési formák szerinti összetétele. Az 1988. évben épített lakások 69 százaléka (az előző évben 67 százaléka) családi házas formában létesült, döntő hányada magánforrásból. Emelkedett a telepszerű többszintes, csökkent az egyedi többszintes épületekben megvalósult lakások száma és aránya. Telepszerű, valamint egyedi többszintes formában — az előző évtől eltérően — csak a városokban építettek lakásokat, míg a családi házas forma a községekre volt jellemző. Az 1988. évben épített lakások 74,7 százaléka hagyományos falszerkezettel készült, aránya 0,8 százalékponttal kisebb, mint az előző évben. A legy- gyakrabban használt hagyományos építőanyag a kézi falazóelem volt, az összes lakás kétharmada ebből épült. A korszerű falszerkezettel épített lakások száma és aránya emelkedett, mivel a telepszerű többszintes épületek kivitelezésénél elsősorban az alagútzsaluzatos technológiát alkalmazták. Az épített lakások szobaszám szerinti összetétele módosult. 1987. évhez képest növekedett az egy, valamint a négy és több szobával, csökkent a kettő és a három szobával épített lakások száma és aránya. A magánerőből létesített nagyobb méretű lakások hányadának emelkedése következtében az átlagos alapterület 2,1 négyzetméterrel nőtt, az 1988. évben 94,8 négyzetméter volt. Az 1988. évben épített lakások felszereltsége ösz- szességében kedvezőbb, mint az előző évben meg- valósítottaké. Az új lakások mindegyikét bekapcsolták a villanyhálózatba, zöme (96 százaléka) hálózati vízzel ellátott. Az utóbbi aránya a községekben épített lakásoknál 91,2 százalék, 8,3 százalék- ponttal nagyobb, mint 1987. évben. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 43,6 százalék, 1,7 százalékponttal kisebb, de a köz- és házi csatornával ellátott lakások együttes aránya kedvezőbb, mint az előző évben. Az 1986 —1988. években megyénkben összesen 1500 lakást bontottak le, száz épített lakásra 27 (országosan 23) megszűnés jutott. A lakáslebontások száma 1986. és 1987. évben emelkedett, 1988. évben elmaradt mind az előző, mind a három évvel korábbitól. Az utóbbi három évben megszűnt lakások döntő hányada személyi tulajdonú, és többségük belterületen, illetve községekben lévő lakás volt. A lebontások legfőbb oka 1988. évben is az avulás, és csak kisebb részben a lakásépítések miatti megszűnés és településrendezés. 1988. évben száz épített lakásra a városokban 15, a községekben 35 megszűnés jutott, 10-zel, illetve 9-cel kevesebb, mint az előző évben. Jászberényiné Nagy Erzsébet csoportvezető Egészséges életmódhoz — kerékpárok Az egészségesebb életmódot segíti a Csepelen megalakult Schwinn (USA) - Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Kft, ahol camping-, sport- és gyermekbicikliket gyártanak, idén 250 ezer darabot. Termékeikre 5 év garanciát vállalnak, amelyek egyre keresettebbek a nyugat-európai országokban is. (MTl-fotó: Kerekes Tamás)
