Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 208. szám ÁRA: 1989. szeptember 4., hétfő 4,30 FORINT A KONGRESSZUSI KÜLDÖTT: HOLLÓ VILMOS „...a bókén, az emberi szabadságon és az esélyegyenlőségen alapuló nemzeti jólét megteremtése a cél.” (3. oldat) A NÉP SZAVA, ISTEN SZAVA! „Az egri tanárképző főiskola nem veheti fel Gárdonyi nevét.” (4. oldal) „NEM LESZ ISKOLÁT RENGETŐ VÁLTOZÁS” „A magyar közoktatás egyik legfájóbb, legkritikusabb pontja a középiskoláztatás optimálisabb feltételeinek kialakítása.” (4. oldal) PÁRTHÁZAK - ÚJ FUNKCIÓK A Heves városi pártbizottság közösségi célokra is ajánlja épületét és az ott található ismerethordo/ó és -közvetítő eszközöket. (8. oldal) Grósz Károly Finnországban Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára vasárnap délután — a finn kormány meghívására — Finnországba érkezett. A mintegy 48 órás, rendkívül zsúfolt hivatalos program már a megérkezést követő percekben megkezdődött. Grósz Károly először a finn külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket, majd Pertti Paa- sio, Paavo Lipponennek és Jouko Elő társaságában a két párt közötti kapcsolatokról cserélt véleményt az MSZMP főtitkárával. Januártól újabb fizetésemelés Országos tanévnyitó a fővárosban A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszter üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valameny- nyi pedagógusát és diákját. A miniszter elöljáróban szólt arról az új tárcaprogramról, amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg is kiemelt helyet kapjon az egész politikai gondolkodásban. Európai felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel, a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hivatás tekintélyének visszaállítása. Elmondta, hogy felülvizsgálják a tanárképzés 1949-ben bevezetett rendszerét, s dolgoznak a tudomány- egyetemeken belüli tanárképző intézetek felállításán. Szólt az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, hogy a szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat — bár a sztrájkokkal nem értett egyet — egy hároméves tervet a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70 — 100 százalékos elmaradottságának behozására — mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4 — 6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Káderkérdés A reformfolyamatok sorra, rendre érintik életünk úgyszólván minden területét. A megújulás szándékát és máris tapasztalható sok eredményét látva okkal beszélik, hogy a változások a káderezés intézményét, gyakorlatát sem kerülik el. Az a politika ugyanis, amelyet hazánkban ez ügyben évtizedeken át folytattak, kétségkívül meglehetősen rossz emlékű, s persze túlhaladott. Aligha kell máshoz fordulni példáért, hiszen szűkebb és tágabb környezetében egyaránt ki-ki terjedelmesen sorolhatja a bosz- szantó, sértő, bántó tévedéseket, amelyeket az érvényesülésre, az előlépésre, a vezetésre méltatlanok javára és a jobb sorsra érdemes, indokolatlanul háttérbe szorított emberek ellen elkövettek. Ki ne emlékezne azokra a hatásköri listákra, amelyek alapján kívülről is mindig csalhatatlanul megítélhették, hogy egy-egy posztra, tisztre ki a legalkalmasabb itt vagy ott? A káderfejlesztési tervek gyakran ’’ejtőernyős” keze alatt születtek a legkisebb hely- és emberismeret nélkül. Netalán pedig ugyan a többiekről is a szükséges információk birtokában, de mégis úgy, hogy véletlenül sem amazokat érje a szerencse, a kiválasztás számtalan lehetősége; a legkevésbé sem húzhassák keresztül a ravaszul kifundált programokat. Lehet-e feledni azokat a személyzetiseket, akiket kivételes helyzeteik, barátság, ismeretség alapján tettek vagy történetesen pusztán jobb híján mentettek át a mindenütt tisztességesen megfizetett bizalmi állásokba, ahol aztán pártfogóik olykor legbi- zarabb kívánságait is ellenvetés nélkül teljesítették. Kitörölhetők-e az emlékezetből azok a sértődött káderesek, akik minden csalódásukért, keserűségükért a kezeikre adottakon iparkodtak elverni a port, s beosztásaikban úgy próbálták igazolni magukat, hogy minden okosabbat, ügyesebbet kíméletlenül lesöpörtek a versenypályáról? • Aligha. Mégsem fordíthatunk egészen hátat az ügynek, a legkevésbé sem mondha- i tunk le a válogatás folytatá- < sáról. Csupán a torz módszerekkel kell határozottan I és mielőbb valóban szakítanunk. Mert a kiválasztás változó világunkban is vál- í tozatlanul fontos, ám csakis 5 a lehető legelfogulatlanab- ' bul, mindenféle szubjektivi- ! tástól mentesen az emberi képességek, értékek legszigorúbb értékelésével. Ne- , vezzük másnak, mint káde- i rezésnek, káderfejlesztés- í nek, de — mint annyi: tő- j lünk boldogabb országban — maradjon a személyzeti I munka a mindennapi tevé- j kenység részének. Gyóni Gyula Új szocialista pártra van szükség Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása Átfogó, radikális reformeszméket tükröző platform megvitatását és elfogadását jelölték meg második országos tanácskozásuk céljaként az MSZMP reformkörei. Az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában szombaton megkezdődött kétnapos tanácskozásuk 357 küldöttje választ keres minden olyan, az egész magyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP közelgő kongresszusának is szembe kell néznie. Az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait és a demokratikus szervezetek képviselőit; közülük 55- en éltek a lehetőséggel. A reformkorok nemcsak sajátos termékei egy kiélezett válság- helyzetnek, hanem aktív szereplői és alakítói is kívánnak lenni a magyar történelemnek — hangsúlyozta Ágh Attila politológus, a plenáris ülés társelnöke a tanácskozást megnyitó beszédé-, ben. Mint mondotta: a reformkörök kezdettől fogva meghatározói és formálói voltak a párt radikális megújulásának, e kezdeményező és dinamizáló szerepükre most, egy hónappal a párt- kongresszus előtt nagyobb szükség van, mint valaha. A reformerők legnépesebb és legdinamikusabb csapatának határozott áttörést kell elérniük a párt reformpárttá átalakulásának, illetve új párttá szerveződésének folyamatában. Ehhez szükséges valamennyi reformerő összefogása, szövetsége, és fontos, hogy élesen elhatárolódjanak a konzervatív erőktől. Kifejtette, hogy a legutóbbi napok eseményei alapján a párton belül a nyílt konzervatív visszarendeződés esélyei csekélyeknek minősíthetők. A szélesedő pánikhangulat nyomán viszont bizonyos körökben, csoportokban egyre inkább erősödik a mindenkivel való elvtelen egység igénye, mint a konzervatív-sztálinista erők túlélési stratégiája. Sokan vannak még — hívta fel a figyelmet —, akik az összefogás jelszavával vagy a legjobb esetben a „fontolva haladás” programjával a konzervativizmus eszméinek és szereplőinek átmentésére törekszenek. Nyomatékosan aláhúzta: őket vagy meggyőzni kell, vagy konfrontálódni velük, mert minden további elvesztegetett idő a párt radikális reformjának kudarcával fenyeget. Rámutatott, hogy a párt különböző szintű vezetésében egyaránt ott találhatók még a hitelét vesztett és a hitelképes személyek. A magyar társadalom a régi vezetői gárda alapján ítéli meg a pártot mindaddig, amíg nem hajtjuk végre a radikális megújítást és nem vagyunk képesek megválni a múlt képviselőitől, a „politikai múmiáktól” — húzta alá. Végezetül azt ajánlotta a küldöttek figyelmébe, hogy a jelenlegi tanácskozáson az elvont és formális viták helyett a párt- kongresszus érdemi előkészítésére fordítsák energiáikat. A bevezetőt követően néhány technikai javaslat megvitatása után elfogadták a tanácskozás munka- és ügyrendjét. A résztvevők szombaton 10 szekcióban fejtették ki nézeteiket többek között a politikai helyzetértékelésről, a tulajdonreformról, a válságkezelésről és arról, milyen pártot képzelnek el. A küldöttek úgy határoztak, hogy 26 tagú koordinációs tanácsot hoznak létre — Budapest 6, a megyék 1-1, és a hadsereg reformköreinek 1 küldöttje részvételével. Ennek legfontosabb feladata a kongresz- szusra való felkészülés koordinálása, irányítása lesz. A Központi Bizottság az MSZMP tárgyalócsoportjának eddigi tevékenységét sikeresnek minősítette a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. Megerősítette mandátumát a további munkájához, s személyi összetételében is bizalmat szavazott a tárgyalócsoportnak. Mindezt Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára mondta el, eleget téve annak az elfogadott javaslatnak, hogy a Központi Bizottság egyik jelenlévő tagjától beszámolót kértek a KB pénteki üléséről a küldöttek. Jassó Mihály véleménye szerint a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a választójogi törvényről valószínűleg megegyezés születik, a vá- (Folytatás a 2. oldalon) Egri szüreti napok ’89 Pénteken délután látványos felvonulással, majd Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettesének ünnepi megnyitójával vette kezdetét az egri szüreti napok idei rendezvénysorozata. A programot az Agria nemzetközi néptánctalálkozó csoportjainak folklórműsorai színesítették, a táncosok a Dobó téren és a Szépasszony-völgyben léptek színpadra. Perl Márton felvételei a három nap eseményeit örökítették meg.
