Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 230. szám ÁRA: 1989. szeptember 29., péntek 4,30 FORINT A KRISTÁLYT ELVISZIK, AZ ÓLOM PÁRÁDON MARAD? „Nem elég a régi patinás név, a korszerű gyártósorokhoz a XX. századi környezetvédelem is hozzátartozik” (3. oldal) NYÍLT LEVÉL EGY NEM NYÍLT DÖNTÉSHOZATAL ELÉ „..•ami jól működik, azt fel lehet számolni?” (4. oldal) NYITOTT FÜLLEL „Akar-e Pöcsik Dénes szövetségi kapitány lenni?” (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 10, 16, 22, 25, 61 A tárgynyeremény-sorsoláson a 38. játékhét szelvényei vesznek részt. Az MSZMP KB titkárának egri tájékoztatója A pártnak legyen egyértelműen reformelkötelezett vezetése A megyei küldöttcsoport tagjai Kovács Jenő tájékoztatóját hallgat(Fotó: Szántó György) ják Tegnap a késő délutáni órákban az MSZMP Heves Megyei Bizottságán a megyei kongresszusi küldöttcsoporttal találkozott Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Intéző Bizottság tagja. A vendéget Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd felkérte, hogy tájékoztassa a jelenlévőket a küszöbön álló országos kongresszus előkészületeiről. (Folytatás a 2. oldalon) A portugál elnök beszédet mondott a Parlamentben Mario Soarest, a Portugál Köztársaság elnökét — aki Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra érkezett hazánkba — vendéglátója csütörtökön ünnepélyesen fogadta a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. (Folytatás a 2. oldalon) Arezzói napok Olasz — magyar kamarai ülés Egerben Tegnap rendezték meg az liai és magyar gazdasági vezetők, Arezzói napok egyik legfonto- üzletemberek is részt vettek. Az sabb programját, a Magyar Gaz- oktatási igazgatóságon tartott ta- dasági Kamara olasz tagozatá- nácskozáson először az együtt- nak kibővített ülését, melyen itá- (Folytatás a 2. oldalon) Berekesztették az őszi plénum első szakaszát Befejezte munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülése Az Országgyűlés szeptemberi plénumának harmadik napján, csütörtökön 9 óra után interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Az elnöklő Jakab Ró- bertné köszöntötte Matti Puhákká finn munkaügyi minisztert, a finn parlament képviselőjét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban, és részt vett a Parlament csütörtöki ülésén. Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.), a devecseri Virágzó Mgtsz nyugalmazott elnöke interpellált a pénzügyminiszterhez: kérte, hogy a borforgalmi adót 1990. január 1-jei hatállyal szüntessék meg. Békési László pénzügyminiszter hangsúlyozta: ez az adó a bortermelő tájakon a tanácsok bevételének 30 százalékát adja, s eltörlése ott komoly finanszírozási problémákat okozna, amit a költségvetés csak más adók emelésével tudna megoldani. Ugyanakkor megszüntetésével az adó alól eddig mentesült'kistermelőkre is ki kellene vetni az általános forgalmi adót. Kérte a képviselőiket, hogy a problémát végleg megoldó új egységes földadó megalkotása után, csak 1991-től töröljék el a borforgalmi adót. A miniszter válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a kérdést az elnök további tárgyalásra visszautalta a terv- és költségvetési bizottsághoz. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a társadalmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lé(Fotó: Perl Márton) vő vagyonok tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez és igazságügy-miniszterhez. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a DEMISZ, az MSZMP és a munkásőrség több kísérletet tett a kezelésükben lévő, állami tulajdont képező vagyon egy részének magántulajdonná alakítására. A „jól ismert” Next 2000 Kft. megalakítása mellett az MSZMP és a munkásőrség különböző gazdasági társulásokat hoz létre vagyona eredetének eltüntetésére és az állami ellenőrzés alóli kivonására. Ezekben az esetekben fennáll a törvénysértés veszélye, nem is beszélve az akciók romboló erkölcsi-politikai hatásáról. Ezért szükségesnek tartotta tisztázni: törvényes-e a több milliárdos értékű ingatlankezelési jog átmentésére, a vagyontárgyak állami tulajdonból való kivonására irányuló igyekezet. Békési László pénzügyminiszter az igazságügy-miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyeztetett válaszában kifejtette, hogy 1989. július 1-je után, a módosított földtörvény alapján a kezelői jog mindenfajta átruházása és befektetése tilos. Utalt arra, hogy a Next 2000 Kft. -nél a cégbíróság a kezelési jog átadására vonatkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem fogadta el. Kifejtette: minden olyan kísérlet, amely a módosított földtörvénnyel ellentétesen, a kezelői joggal próbál tulajdonnövekményt, tőkenövelést egy-, vagy többszemélyes társaságokban elérni — törvénytelen. Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség felkészült az ilyen kísérletek megakadályozására. A kormány kéri, hogy ha bárkinek ilyen kísérlet a tudomására jut, adjon információt a Minisztertanácsnak, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. Az elmondottakhoz hozzáfűzte: természetes dolog, sőt azzá kell válnia, hogy a pártok és társadalmi szervezetek saját vagyonuk hasznosítására üzleti tevékenységbe kezdenek, s e tevékenység törvényi garanciáit a párttörvény fogja rendezni. Király Zoltán korrektnek minősítette, de fenntartással fogadta el a miniszter válaszát. Üdvözölte a kormány felajánlását, mi- (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: Októberre prolongált ülésszak... Meglehetősen hosszú és fárasztó volt az ülésszak második napja. Miután e világban semmi sem lehet tökéletes — maga az ember sem —, először egy törvényjavaslati módosítás értelmezése körül alakult ki már-már parttalan polémia a T. Ház alel- nöke és Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter között. A dolog vége: csaknem egyórányi szünet, majd a szavazógép hibája, amely arra ugyan jó volt, hogy a képviselők megbeszéljék az őszi ülésszak második felére jutó sarkalatos törvények még vitatott pontjait. Azért tartottam szükségesnek mindezt leírni, hogy érzékeltessem, milyen előzmények után — a nap utolsó interpellálójaként — kapta meg a szót dr. Szűrös Mátyástól megyénk képviselője, Csongrádi Csaba, aki a pénzügy- miniszterhez fordult felvetésével. — Az interpellációm lényege, hogy az állam dotálja vagy a 25 százalékos forgalmi adó elengedésével segítse a szolgáltató vállalatokat: konkrétan a tanácsi felügyelet alá tartozó költségvetési üzemeket... — A válaszadó, Békési László pénzügyminiszter egyértelműen leszögezte, hogy a képviselő felvetése jogos, országos jelzések utalnak a gondokra. Megjegyezte, hogy már eddig is tettek bizonyos intézkedéseket az enyhítésükre, de további növekvő állami támogatást nem tudnak nyújtani. Arra mód van — ajánlotta —, hogy az üzemek visszaigénylés alapján kedvezményeket kaphassanak az általános forgalmi adó befizetésekor. Képviselőnk és az Országgyűlés a választ elfogadta, a szavazás eredménye a következőképpen alakult: 292 igen és 3-3 nem, illetve tartózkodás. * Az újszerű, de időnként még akadozó szavazási módról beszélgettünk a csütörtöki üléskezdés előtt a füzesabonyi képviselőnővel, Nagy Endrénével. — Lehet, hogy maradinak tűnök, vagy nagyon szokatlan még a számítógépes szavazás, de nekem a korábbi, a kézfeltartásos voksolás szimpatikusabb volt. Nyíltabbá tette a véleményalkotást, a döntés vállalását. Tudom — s ezért is fogadtam el végül is a gép használatát —, hogy a felemelt kezek hosszas számlálga- tása időnként „nevetségessé” tette a Parlamentet, s elnyújtotta az ülésszakot, mégis vallom: a kézfelemelés a látható kiállást jelképezte számomra... * Óhatatlanul szóba került képviselőink között is az ellenzéki szárny megjelenése a T. Házban. Igaz, megoszlanak a vélemények, de egyben mindenki azonos platformon van: nagyobb lehetőség nyílik az eltérő vélemények ütköztetésére, hiszen — ez ma már nyílt titok — az emberek sok mindenben másként gondolkodnak. — Ez tükröződött azon a beszélgetésen is, amelyre a közelmúltban került sor Egerben köztünk és a helyi ellenzéki kerekasztal vezetői között — mondják a megyeszékhely országgyűlési képviselői. S hogy milyen benyomásokkal álltak fel a tárgyalóasztaltól, azt tükrözze az alábbi véleménycsokor. Puskás Sándor: — Számomra azért volt hasznos a kezdeményezés, mert kölcsönösen rájöttünk arra, hogy a képviselt nézetek között nincs egetverő különbség. Mindemellett nem árt megismernünk egymást, mert úgy vélem, részükről bizonyos kérdésekben nagymértékű az információhiány. Ráadásul elvesznek olyan apró részlet- kérdésekben, hogy például van- e önvédelmi fegyverük a képviselőknek... Ami viszont mindkettőnket egyformán izgatott: a választási előkészületek. Jelölte- tésemről szólva elmondtam: minden oldalnak vannak igényeik, valamilyen összefogás, összehangolás esetén vállalnám csak a képviseletet, mert sem a város, sem a képviselő nem venné hasznát a széthúzásnak. Én viszont nem egy-egy réteget, hanem a többséget szeretném tudni a hátam mögött... Kócza Imre: — Úgy látom, ezek a szervezetek jelentős hatást gyakorolnak a város, a tágabb szülőföld s az ország életére, s egyben közös nevezőt keresnek a gondok megoldására. Különös kapcsolatteremtésnek éreztem ezt a találkozót köztem és köztük, mert értelmét láttam az információk oda- vissza áramlásának, igaz, sok esetben csak egyoldalúak az ismereteik. Amiben vitáztam velük, az a következő: a mi parlamenti döntéseink s a törvények nem egyik napról a másikra hatnak, nem lehet azonnali „csodát" várni tőlük. Ebben a kérdésben ők meglehetősen hirtelenek, türelmetlenek. S itt van ez a vezetés: túlzás, hogy mindenkit le akarnak váltani, ki akarnak cserélni. Jó, vannak, akik megérettek rá, de any- nyi és annyi remek szakember,- hasznosan tevékenykedő vezető alkalmatlanná kiáltása azért megkérdőjelezhető... Árvái Lászlóné: — Nem ért váratlanul, hogy több parlamenti döntésünkről, ezek indítékairól kérdeztek bennünket, mint például az adótörvény vagy Bős — Nagymaros kérdése. Szívesen vettem részt a beszélgetésen, mert olyan dolgok kerültek szóba, amelyek érzésem szerint eddig bizonytalan megítélésűek voltak részükről. Kár, hogy erre a beszélgetésre most, a ciklus végén került sor, mert nekünk, képviselőknek kötelességünk a választók minden szintű tájékoztatása, hamarabb is élhettek volna hát a meghívás, a beszélgetés igényével. Ami pedig a különböző nézetek figyelembevételét illeti: kötetlenségem, pártonkívüliségem ebben inkább segített, így döntéseimért csupán a választóimnak s a lelkiismeretemnek tartozom elszámolással, s nem elsősorban egy szűkebb rétegnek. Visszatekintve a ténykedésemre — elmondhatom —, az „apró ügyek hű apostola” lehettem, ettől többre nem is vállalkozhattam... • A mostani parlamenti tanácskozást úgy jellemezte az egyik képviselő, hogy: „...azoktóberre prolongált ülésszakon” a folytatás — az előrejelzések szerint — izgalmasnak tűnik, hiszen akkor kerülnek a plénum elé az úgynevezett sarkalatos törvények. Erről váltottunk szót az első „forduló” zárása előtt Kovács András csoportelnökkel. — A munkánk nem szakad meg most, miután október 4-én Egerben négy megye — Borsod, Szabolcs, Hajdú és Heves — képviselői készülnek közösen a 17-i folytatásra. Valóban az a részlet az izgalmasabb, mert olyan témákról folyik majd a vita, mint a párttörvény, s annak egy-egy területe: a pártvagyon, a munkahelyi pártmunka... A vita érdekességét az adja, hogy — mint köztudott — a parlamenti többségben, 75 százalékos arányban lévő MSZMP-tagok is legalább háromféle irányzatba tömörülnek, s így a véleményük, a döntésük is feltehetően megoszlik majd Véleményem szerint ez az ülésszak lesz majd az egész ciklus csúcspontja, mert most dől el: ez a Parlament mennyire nőtt fel, érett meg a történelmi feladatok megoldására... Szilvás István Szeptember29. A fegyveres erők napja; az s emlékezésé, a tisztelgésé, az j esküé és az ünnepé. Emléke- I zés és tisztelgés a hős ősök | előtt, akik 141 évvel ezelőtt ; Pákozd — Sukoró körzetében, a Velencei-tó mentén i megáhították, majd Bécsig ; futtatták Jellasics horvát bán j jól felszerelt csapatát. Ez volt 1 az 1848 — 49-es forradalom : és szabadságharc első útköze- j te, amelyben a sebtében ver- ; buvált magyar reguláris és \ szabad csapatok átestek a tűz- \ keresztségen, határtalan ha- \ zaszeretetükkel, lelkesüle- tükkel pótolva a felkészülés i hiányosságait, diadalra vitték ■ a magyar szabadság ügyét, megmentették a forradalom fővárosát, Budapestet. Igaz, a pákozdi összecsapás méreteiben és veszteségeiben nem tartozik a szabadságharc nagy csatái közé, de mégis a győzelemnek jelentős katonai és politikai hatása volt. Jellasics letett hadjárata folytatásáról, s a diadal erkölcsi-politikai oldalon pedig nemcsak az ország és a hadsereg hangulatára hatott lelkesítőén, hanem fontos tényezőnek bizonyult a bécsi, október 6-i forradalom kiváltó okai között is. Az utókor, a ma nemzedéke pedig arra lát történelmi példát a pákozdi csatából, hogy az igaz ügyért, a haza védelmére felkelt és összefogott nép — ebben az esetben a nemes és a jobbágy, ha félreteszi ellentéteit — legyőzhetetlen, olyan hősi cselekedetekre képes, amely előtt csak tiszteleghet, fejet hajthat mindenki, büszkén mondván: ilyen bátrak, daliák voltak elődeink. Ezt a szép és nemes örökséget vallják magukénak a mai magyarok is, így fegyveres erőink tagjai is. Hangsúlyozzák: a népből fakadtak, a nép boldogulásáért, a haza megvédésére mindig készek, akár életük föláldozásával is. Erre tesznek ma egyébként szent fogadalmat, esküt azok a fiatalok, akik néhány héttel ezelőtt öltötték magukra az egyenruhát, s átesve az alap- kiképzésen, egyenrangúakká válnak társaikkal. Nem könnyű dologra vállalkoznak tehát ezek a harcosok és parancsnokaik sem a mai, naponta változó, olykor forrongó hazai világban, amikor minden gond, nehézség összejött, amikor a legkisebb jóért, apró sikerért is nagyon meg kell küzdeni, harcolni. A fegyveres erők pénzügyi, anyagi és létszámcsökkentése mellett olyan színvonalra kell emelniük kiképzettségük szintjét, hogy mindenképpen megfeleljenek az elvárásoknak, a jelenkori kötelezettségüknek. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a fegyveres erőre, a hadseregre ilyen körülmények között is szükség van. Szerencsére a külvilágban erősödik a békés egymás mellett élés, az enyhülés szelleme. Ez könnyíthet dolgaikon. Élve a lehetőségekkel, reformálja is magát a fegyveres erő. Hadseregünk erősíti magyaros sajátosságait, miközben felszámolja dogmáit, elavult szokásait, nézeteit. Nyit a nép felé, támogatja annak megújuló törekvéseit, mert erre kötelezi a hősi múlt, Pákozd dicsősége is. Fazekas István
