Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 29., péntek Berekesztették az őszi plénum első szakaszát (Folytatás az 1. oldalról) szerint megakadályozza majd a vagyonátmentési kísérleteket. Ugyanakkor indítványozta, hogy a témára a párttörvény és a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de a társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról adandó tájékoztatója során téljenek vissza. Egyúttal megfontolandónak ítélte, hogy a Parlament foglaljon majd állást az állami vagyon zárolásáról. A miniszteri választ az Országgyűlés elfogadta. Raffay £>«ő(Csongrád m., 1. vk.) történész, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa katonapolitikai kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Mindenekelőtt arra kért választ, hogy nézete szerint a jelenleg kiélezett bel- és külpolitikai helyzetben, amikor egyes szomszédos országok a politikai zsarolástól és a katonai fenyegetőzéstől sem riadnak vissza, biztosítható-e a hadsereg védelmi ereje, különös tekintettel a hadsereget érintő gazdasági megszorításokra. Ehhez kapcsolódott másik kérdése:« magyar hadvezetés megtet- te-e a szükséges intézkedéseket egy „ esetleges román katonai betörés” ellensúlyozására. Választ várt arra is: a Varsói Szerződésen ' belül milyen pozíciója van a magyar hadseregnek. Végül megkérdezte: bevetettek-e magyar katonákat az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást követően más hadszíntéren, így a Távol- Keleten is? Kárpáti Ferenc miniszter a katonai fenyegetésről leszögezte: egyes kijelentések nem általánosíthatók, nem késztethetnek bennünket olyan lépésekre, amelyek nyomán megindulna az eszkaláció. A néphadsereg anyagi helyzetéről a miniszter elmondta: ma még elviselhető a helyzet, de ha nagyon elhúzódik a korszerűsít tés, súlyos problémák adódhatnak — mutatott rá. Kárpáti Ferenc a Varsói Szerződésben betöltött magyar szerepről leszögezte: a magyar hadseregről a magyar kormány nélkül senki nem hozhat döntést. Végül, a képviselő utolsó kérdésére utalva a miniszter bántónak és légből kapottnak minősítette azt a feltevést, hogy magyar katonák a Távol-Keleten harcoltak. Kovács András képviselőnk, Glatz Ferenc művelődési miniszter társaságában (Fotó: Perl Márton) A délelőtti szünet befejeztével nagy taps közepette érkezett az ülésterembe Mario Soares, a Portugál Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke. Mario Soares a szónoki emelvényre lépve köszönetét mondott azért, hogy a magyar Országgyűlés előtt szólhat. Hangoztatta: igazából csak az ember politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak a tiszteletben tartása adhatja vissza Európának azt a kivételes szerepét, amelyet a mai világ nagy feladatainak megoldásában betölt. Portugália kész arra, illetve nagymértékben érdekelt abban, hogy felújítsa a magyar néppel azt az évszázados kapcsolatot, amelynek újraélesztését a jelen feltételek megkívánják a két nép jövője, a nemzetközi béke és szolidaritás érdekében. A portugál államfő beszédét hosszan tartó taps fogadta. A későbbiekben Király Zoltán a miniszterelnökhöz intézett kérdésében megfogalmazta: számos olyan állami és politikai vezetőről tud, akik — miután posztjukról távoztak — az állam tulajdonát képező nagy értékű lakásokat megtartották. Megkérdezte: hányán laknak ilyen lakásban, s milyen értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen használják a reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán maradt-e még reprezentálásra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten? A kérdésre — a kormányfő felhatalmazására — Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszolt. Megemlítette, hogy volt, aki csaknem egymillió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyre többen vannak olyanok is, akik meg akaiják venni azt a bérlakást, amelyben laknak. Ezek a lakások azonban elidegenítési tilalmi listán szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas villák. Volt idő, amikor a Fővárosi Tanács lakásberuházásra szánt keretéből építettek ilyen nagy értékű lakásokat, s ezeket juttatták a vezetőknek. Az 1980-as évektől azonban nem épültek ilyen lakások a Fővárosi Tanács ellenállása miatt. Raft Miklós arról is számot adott: elvi döntés született, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök részére rezidenciákat kell kialakítani, mert így tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni protokolláris kötelezettségeiknek. Ezzel a kérdések tárgyalása lezárult. Napirend szerint ezt követően az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölő bizottság személyi összetételéről döntöttek. A Parlament ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg. Végül bejelentették: október 17-én folytatódik az ülésszak az úgynevezett sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok megvitatásával. Az elnök ezután berekesztette az ülést, s ezzel befejeződött az őszi plénum első szakasza. Arezzói napok (Folytatás az 1. oldalról) működés feltételeiről tájékoztatták a megjelenteket. A Kereskedelmi Minisztérium és a kamara szakemberei olasz nyelvű előadásaikban többek között elmondták, hogy jelenleg 1700 magyar vállalatnak van kapcsolata itáliai partnerekkel, és ez a szám még jelentősen növelhető, sok a kiaknázatlan lehetőség. Tájékoztatót adtak arról is, hogyan módosultak a vegyes vállalatok alapításának feltételei. Huszti Dénes, az MGK olasz tagozata elnökségének tagja, aki kezdettől figyelemmel kíséri a két város testvérkapcsolatát, elmondta, hogy egy év alatt egymillió dollár értékű áruforgalmat lehet elkönyvelni, és újabb üzletek állnak előkészítés alatt. Egerből elsősorban élelmiszerek jutottak el Olaszországba, ahonnan cserébe papírárut, sportruházatot és háztartási elektronikát importáltunk. Ezután az üzletemberek kérdései következtek. Többen érdeklődtek az aranyértékesítés lehetőségeiről, vámszabad területek létrehozásának feltételeiről, és a közös termelés és harmadik piacokon való értékesítés esélyeiről. Erre többnyire azt a választ kapták, hogy az igazán gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok ideje majd csak a forint konvertibilissá válásával jön el Addig jobbára meg kell elégedni az árucserével, ami nem a legmodernebb megoldás. Érdeklődés tehát van, ám egyelőre csak „fontolva” lehet haladni. Tegnaptól várja ajánlataival a magyar érdeklődőket az Eger- Tourist Bajcsy-Zsilinszky úti irodájában az arezzói Apogeo Utazási Iroda. Mint a cég vezetőjétől, Piero Bennati úrtól megtudtuk, két slágerajánlatuk is van 99 dollárért. Ezért a pénzért az egyik változatban két éjszakát Arezzóban, hármat Riminiben tölthet el félpanziós ellátás mellett előszezonban a vendég. A másik változat hat arezzói éjszakát kínál teljes ellátással. Az iroda hosszabb ideje együttműködik az IBUSZ-szal, elsősorban budapesti utak értékesítésében. Az EgerTouristtal is igyekeznek szorosabbra fűzni a szálakat: a nyáron már meg is érkeztek az első vendégek Egerbe, akik mind a szállással, mind a programokkal meg voltak elégedve, és vonzónak találták a környéket is. Tegnap a Panoger Kft két divatbemutatót rendezett a Dobó téren olasz modellekből, és folytatódtak a vacsoraestek is, a folklóregyüttes pedig Gyöngyösön és Hatvanban lépett fel. Ma a zárónapon ismét lesz divatbemutató, ezúttal az Aranypókban és az HBH Sorházban. Nyitva tartanak a kiállítások is, és délután 4 órakor a zászlós akrobaták utoljára még fellépnek a Dobó téren. Esti programnak még egy jó olasz vacsora kínálkozik a Duett étteremben, és ezzel véget ér a rendezvénysorozat. „Reformunk sikerének kérdése túlmutat a térség határain” Horn Gyula felszólalása az ENSZ-ben „A magyarországi reformfolyamat jelentősen előrehaladt, s a hazai és a nemzetközi feltételek kedvezőek. Meggyőződésünk, hogy reformunk sikerének kérdése túlmutat a térség határain: az európai stabilitás fontos eleméről van szó, amelynek sorsa nem lehet közömbös mások számára sem”. Többek között erről beszélt Horn Gyula külügyminiszter csütörtökön, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában elhangzott felszólalásában. „A nemzetközi kapcsolatok szempontjából is fontos, hogy mára egyértelműen megerősítést és elismerést nyert: a társadalmipolitikai rendszereknek nincs kizárólagos modelljük, azokat nem elnevezésük, hanem teljesítményük minősíti. Nyilvánvaló az is, hogy azonos szövetségi rendszerhez tartozás sem szolgálhat alapul az egymás belügyeibe való katonai, vagy egyéb módon történő beavatkozáshoz. Minden államnak joga, hogy önállóan, szuverén módon határozzon sorsáról, döntsön fejlődési irányáról, s erről csak saját népének tartozzék felelősséggel. Csak ily módon lehet elkerülni a jövőben az 1956-os magyar tragédiához és más drámai eseményekhez hasonló megrázkódtatásokat” — hangoztatta. „A túlhaladott struktúrák lebontásával párhuzamosan a magyar nép az alkotmányos jogrenden alapuló parlamenti demokrácia intézményes kereteinek és biztosítékainak megteremtésén munkálkodik. Külügyminiszterünk szólt arról, hogy az emberi jogok egyetemes értékeket jelentenek, azok tiszteletben tartása, védelme nem képezheti egy állam kizárólagos belügyét, érvényesülésük nem függhet az adott ország társadalmi vagy szövetségi rendszerhez tartozásától. Ezért számunkra nem létezhetnek „nyugati vagy keleti, északi vagy déli emberi jogok. Napjainkban az államokra háruló kötelezettségek egyrészt azt jelentik, hogy a kormányok felelősséggel tartoznak állampolgáraiknak e jogok tiszteletben tartásáért, másrészt lehetővé teszik az államok közösségének, hogy bármely országtól számon kéijék e kötelezettségeinek teljesítését”. Horn Gyula elmondta, hogy Magyarország két nemzetközi jogszabály ratifikálásával belépett azon országok sorába, amelyek teljes mértékben elfogadták valamennyi emberi jogi ENSZ- szerv illetékességét mind államoktól, mind magánszemélyektől származó panaszok elbírálására. Míg korábban a nemzetközi bíróságot nem ismertük el, most felülvizsgáljuk álláspontunkat. „Időszerű feladat hazai szabályzásunk és gyakorlatunk módosítása a menekültekkel kapcsolatos súlyos problémák megoldása érdekében — hangsúlyozta. — Ezért csatlakoztunk az idén a menekültek státusával kapcsolatos ENSZ-egyezményhez, s a nálunk menedéket keresők helyzetét az egyezmény rendelkezéseit alkalmazva kívánjuk rendezni. Olyan nemzetközi együttműködést szorgalmazunk, amely nem csupán a szülőföldjüktől elszakadt emberek gondjait enyhíti, hanem arra irányul, hogy elősegítse az újkeletű menekültáradatot kiváltó okok megszüntetését is. Az MSZMP KB titkárának egri tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Kovács Jenő azzal kezdte mondandóját, hogy a pártok versenyében az MSZMP ha nem is látványosan, de letette a névjegyét. Gondoljunk csak arra, hogy ebben a szétzilált, önbizalomvesztett helyzetben is képes volt a nyitásra, ami — egy olyan párt esetében, amelynek hosszú évtizedek után most kellett először színt vallania, — érthetően nem volt zökkenőmentes. A színvallásból viszont világosan kitűnik, hogy ezen a kongresszuson a gyökeres átfogó változás hívei lesznek többségben. A gyökeres és átfogó változásokat azonban a küldöttek nagyrésze másként értelmezi. A pártértelmiség például elsősorban a párt hivatásával, jellegével, működési módjával kapcsolatban vár radikális változásokat. A reálértelmiség az agráripari szférából és a termelésből jövő küldöttek pedig azt mondják, hogy a szocialista mozgalomnak érthető, elmagyarázható álláspontja kell hogy legyen, csupán az elvi kérdések tisztázása nem elég. Széles körben mutatkozik elégedetlenség, a tekintetben, hogy a politikai átmenet feladatai oly mértékben előtérbe kerültek, hogy az elmúlt másfél évben elvesztek azok a fogódzók, háttérbe szorult az a program, amelyet egy falusi közösség, egy szerkezetátalakítás közepén tartó termelőüzem, egyszóval a hogyan és miként továbbal foglalkozó emberek elé lehetne tárni. A gyökeres változás és fordulat igénye szinte elemi erővel tör fel ezeknél a rétegeknél. A harmadik kisebb számú küldöttcsoport, amely a munkásokat és a parasztságot képviseli alapvetően a létéért aggódik. Megnyugtató állásfoglalást követel és ezen méri le, hogy az MSZMP-nek az őt érintő problémák megoldására van-e elképzelése. Sokan úgy tartják, folytatta az előadó, hogy ez a kongresszus a platformok csatája lesz. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mivel eddig négy szerveződést jelentettek be, amely a jelenlegi állás szerint az 1400 küldöttnek csak valamivel több mint az egy- harmadát tömöríti, vagyis a többség sehová sem kötelezte el magát, egyetlen platformra sem voksolt, s feltehetően álláspontján a kongresszus idején sem változtat. Ebben az a rossz, hogy egy diffúz kongresszust vetít előre, amelynek a kimenetele, mivel nincs világos politikai elkülönülés, eléggé bizonytalan. Az ügyrend viszont garantálja, hogy a kongresszus valamilyen eredménnyel véget ér. De hogy milyen küldöttcsoportokkal is kell számolni? Elsején alakul meg a Reformkorok platformja s az előzetes bejelentések szerint ehhez a táborhoz körülbelül háromszázan csatlakoznak. Ezen kívül bejelentette megalakulását az Összefogás platform, mintegy 60 küldöttel, a Népi Demokratikus Alternatíva platform 40 küldöttel, és elsősorban budapesti kezdeményezésre jelentkezett a Platform az MSZMP-ért szerveződés is, melyhez mintegy negyvenen csatlakoztak. Felvetődik a kérdés, hogy hol van a Marxista egységplatform? Ők egyenlőre nem jelezték, hogy küldöttcsoportot akarnak alakítani, de ezt természetesen még megtehetik, minthogy az is valószínű, hogy a már említett szerveződéseken túl a kongresszus idején további együttműködési platformok létesülnek. Kovács Jenő egyebek mellett kitért arra is, hogy nagy vita folyik azon: az elnökség választása egyéni, vagy úgynevezett listás alapon történjék. Rávilágított az egyéni választás veszélyeire, ahol könnyen meglehet, hogy a résztvevők pontosan azokat az elsővonalbeli politikusokat törlik a jelöltek közül, akik az elmúlt időben ki merték nyitni a szájukat, nyíltan vállalták a véleményüket. Ők tehát így könnyen kieshetnek, s a legfőbb vezetésbe a másod-, harmadvonalbeli jelöltek kerülnek. Ugyanakkor nem érik el azt a célt, hogy a pártnak egyértelműen reformelkötelezett legyen a vezetése. A listás választás esetén viszont erre nagyobb az esély, hiszen a jelöltek vállalják egymást, vállalják az egymással való együttműködést. Nem véletlen, hogy a kommunista és a szociáldemokrata pártok ezt a választási szisztémát követik. S nem utolsó sorban azt is szem előtt kell tartani, hogy egy homogén összetételű többségi alapon szerveződő vezetés nem tud önálló életet élni és nem tud a tagság fejére nőni. A megyei küldöttcsoport és a Központi Bizottság titkárának eszmecseréje hozzászólásokkal és kérdésekkel zárult. Mario Soares és Straub F. Brúnó kitüntetése A portugál elnök beszédet mondott a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Mario Soares és magyar vendéglátója szűk körű megbeszélést folytatott. Az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform- folyamat előfeltétele a politikai intézményrendszer átalakítása. Mario Soares ezután részt vett, s beszédet mondott a Parlamentben éppen zajló országgyűlési ülésszakon. Délután Mario Soares katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A késő délutáni órákban Pozsgay Imre államminiszter szálláshelyén kereste fel a portugál államfőt. Este a Parlament Munkácsy-termében kitüntetési ünnepséget tartottak. Straub F. Brúnó átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét Mario Soaresnek az európai enyhülés érdekében és a kelet-nyugati párbeszéd elmélyítésében, valamint a magyar-portugál kapcsolatok építésében kifejtett kimagasló tevékenységének elismeréseként. Ezt követően a Portugál Köztársaság elnöke a Tengerész Henrik Érdemrend Nagyláncot nyújtotta át Straub F. Brúnónak. A legmagasabb portugál kitüntetést azoknak a külföldieknek adományozzák, akik sokat tettek a haladásért és a népek barátságáért. (MTI) * Pályázati felhívás ! A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szerződéses üzemeltetésre átadja Hatvan, Lenin tér 3. sz. alatti 62. sz. Jármű és járműalkatrész boltját. A pályázathoz szükséges adatokat és bővebb felvilágosítást a közgazdasági osztály ad. A pályázatok benyújtásának határideje: 1989. október 24. A versenytárgyalás 1989. október 30-án (hétfőn) 9 órakor lesz a vállalat központjában (Eger, Cifrakapu u. 158.) í I I
