Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZEPTEMBERI, ELSŐ FORDULÓJA (Folytatás az 1■ oldalról) ment és a kormány legitimitását, de semmi sem támasztja alá az ő legitimitásukat. A helyzet valóban rendhagyó, de rendhagyó a történelmi feladat is! A Parlament és a kormány megtette, amit vállalt, sőt többet is annál. De nem teheti meg, hogy készséggel magára vállal olyan szerepet, amelynek eljátszásával egyúttal megingatja a mindenkori alkotmányos rend érvényessége iránti bizalmat. A teljes körű megegyezésre mindig törekedni kell, de a demokratikus átmenet dinamikáját nem lehet attól függővé tenni! A nép választott képviselői e Házban ülnek, törvényt csak ők alkothatnak! Mert ha ezt a jogukat most bárki elvitatja, akkor azt bármilyen választáson létrejött, bármilyen parlamenttel szemben bárki ugyanígy megteheti. A jog tisztelete többet kíván, mint a saját akaratunk jogként való megfogalmazása. A kormánynak szüksége van egy erős önbizalommal bíró Parlamentre, és a Tisztelt Háznak semmi oka arra, hogy küldetését hitében meginogva feladja. A kormány — és meggyőződésem, hogy a Parlament akaratát is tükrözi —, a nemzeti kerékasztal óhaja, hogy a demokratikus átmenet békés, az új Magyarország pedig közös építmény legyen. S ennek most a Parlament és a kormány közös tevékenysége a bázisa. Ketten alkotják azt a hatalmi centrumot, amelynek döntéseitől a gazdaság, a társadalom az egész demokratikus átmenet sorsa függ! A kormány szilárdan eltökélt abban, hogy végigvigye ezt a folyamatot. A már megindult választási harc a politikai és eszmei csatározások idejét hozta el. Nekünk azonban azt kell biztosítanunk, hogy a politikai átalakulás csatazajában is őrizzük az ország működőképességét és ragadjuk meg az előrelépést segítő lehetőségeket. Ezt a kormányt a Parlament választotta, a Parlamentnek tartozik felelősséggel. És ha változott is a politikai helyzet, változott is a magyar társadalom politikai értékítélete, az új választásokig ez a Parlament képviseli Magyarországot. A világ minden civilizált államában ez a rend. Gyorsan kell dolgoznunk, de nem szabad megkerülnünk semmiben sem a törvényes Parlamentet. Ezt a pártoknak, az ambiciózus új vagy régi politikai csoportosulásoknak is tudomásul kell venniük. Ezért is helyezünk súlyt arra, hogy a következő hónapokban is a parlamentarizmus szabályainak betartásával történjék Magyarországon minden. A kormány alkotmányos felelősségei tartozik azért, hogy a közjogi intézmények rendeltetésszerűen működjenek, a Parlament el tudja látni alkotmányos feladatát. Nemzeti felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket, mielőbb emeljük azokat törvényerőre! A miniszterelnök ezután kitért arra, hogy a kormány a közelmúltban konfliktusba keveredett a SZOT vezetőségével. Kijelentéseit ma is vállalva leszögezte: a kormánynak vagy neki nem a dolgozókkal van áthidalhatatlan problémája. Nem tehetjük azt, hogy amíg a választások eldöntik a politikai hatalmi kérdéseket, addig a kormány kivár, vagy legfeljebb népszerű intézkedéseket igyekszik hozni. Az utóbbi hetekben a beszélgetések sokaságából mind pontosabban érzékelem, hogy egyre többen érzik meg: biztonság és kiszámíthatóság csak a változás által teremthető meg. Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s bár ez az országnak milliárdos többletkiadást jelentett, ettől sajnos a szegények még szegények maradtak. Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban tarthatatlan. Ezért javaslom a Tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló összeg — tartalék- képzés mellett is — módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is mérlegelhető. Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket, hogy a jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyugdíj színvonaláig január elsejétől ellentételezzük. Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt megkaphassák, a Tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie kell. A januári nyugdíjemelés mértékét és rendszerét pedig a költségvetésről és a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodásáról lefolytatandó viták során határozhatná meg. Németh Miklós a továbbiakban bejelentette: azt is vállaltuk,hogy összerendezett formában is Önök elé hozzuk, még ez év őszén a kormányzati stratégia legfontosabb elemeit. Nem zavar bennünket az a hang, amelyik koncepciónélküliséggel vádol, és az sem, amelyik azt mondja: minek már ennek a kormánynak stratégia! Mi nem saját magunknak, nem ennek a kormánynak gyártunk a hatalom megtartásához alibit, hanem az ország, a nép számára keressük a kibontakozás reális útjait. Mindehhez vegyük igénybe a felhajtó erőket! Nyújtsunk először is itthon kezet egymásnak, s a szembenálló erők ne egymás rovására akarjanak támogatókat keresni. Komoly partnereink nem pártokat, hanem az országot fogják segíteni, s nem segély- lyel, hanem korrekt együttműködéssel. Ehhez megbízható, kiszámítható partnernek kell lennünk, stabil viszonyokat kell teremtenünk és következetes reformpolitikát kell folytatnunk. A kormány tisztában van azokkal a súlyos veszélyekkel, amelyek az úgynevezett spontán privatizációs folyamattal járnak és amelyek lényege, hogy a vállalatokra bízott állami tulajdon esetenként értékén alul cserél gazdát, visszaélések fordulnak elő. A kormány a tulajdonváltási folyamat hatékonyságának és tisztességének oltalma érdekében olyan törvényi szabályozás megteremtésére dolgoz ki javaslatot a Parlamentnek, amely biztosítja e folyamat ellenőrzését, a reális vagyonértékelést, a szükséges nyilvánosságot és versenyeztetést. A kormánynak rendelkeznie kell szélsőséges esetekben az adott ügylet megtiltásának, leállításának a jogával is. Hosszú távon tehát olyan tulajdonosi rendszer megteremtésére van szükség, ahol a torzulások és a visszaélések kiküszöbölését mindenekelőtt magának a rendszernek a működése biztosítja. — Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, de nem vagyunk koldusok! Ne legyen tehát kétsége senkinek: tisztességünket nem fogjuk áruba bocsátani, értékeinket nem adjuk áron alul. Mert van értékünk, Európa és a világ számára is. Legyen — mert van — saját számunkra is, és becsüljük azt meg. És becsüljük egymást, amíg csak méltók vagyunk egymás megbecsülésére — mondotta a miniszterelnök; végezetül ismét kérve a képviselőket a sarkalatos törvényjavaslatok megtárgyalására. A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat. Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakon 22 képviselő kíván interpellálni, illetőleg 14- en kérdést tesznek fel.. A képviselők elfogadták az Országgyűlés elnökének javaslatát, hogy a szeptemberi ülésszakot két szakaszban tartsák meg. Az elsőt ezen a héten, várhatóan pénteken fejezik be, s az ülésszak október 17-én folytatódik. A tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről határozott a Parlament. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) az idén már két alkalommal módosított földtörvény újabb módosítását szorgalmazta. Az Ország- gyűlés elfogadta, hogy a képviselőnő indítványát a mostani ülésszak második részében tárgyalják meg. Ugyancsak elfogadták a képviselők, hogy az ülésszak második felében tárgyalják meg Király Zoltán (Csongrád m. 5.vk.) indítványát. Eszerint a pénzügyminiszternek az Országgyűlés előtt tájékoztatást kell adnia az állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról. Roszik Gábor(Pest m., 4. vk.) indítványt nyújtott be, amelyben javasolta, hogy az ülésszakon tűzzék napirendre és tárgyalják meg október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását. Dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő képviselők ehhez csatlakozva a javaslat közös előterjesztését kérték. Roszik Gábor az indítványához hozzáfűzte, hogy hajlandó a javaslatban foglaltakat — a nemzeti ünneppé, illetve a munkaszüneti nappá nyilvánítást — kettéosztani, tekintettel arra, hogy utóbbinak gazdasági kihatásai vannak. A közös képviselői indítványhoz Szűrös Mátyás is fűzött néhány szót. Hangsúlyozta: úgy ítéli meg, hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek olyan formáját kell választani, amely nem jár a sebek feltépésével, nem növeli tovább a nemzet megosztottságát, hanem a megbékélés útjait egyengeti, s így javasolta Roszik Gábor indítványának napirendre tűzését. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői indítványt az ülésszak második felében. Dr. Balla Éva (Bp., 46. vk.) kért szót ekkor a napirenddel ösz- szefüggésben; kifogásolta, hogy az Allammi Számvevőszékről rendelkező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások napirendjére, s javasolta, hogy most ne, hanem csak a háromoldalú tárgyalásokon való megvitatása után foglalkozzék vele az Országgyűlés. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke azzal reagált, hogy a számvevőszék eredetileg sem volt az egyeztető tárgyalások témája, létrehozásáról az Országgyűlés egy korábbi határozata döntött. Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát. A tárgysorozat: 1. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat; 4. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 6. a Büntető Törvényvkönyv módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat; 10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat; 11. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jö ve- delemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; 13. a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényi a vaslat; 14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról; 15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása; 16. interpellációk, kérdések; 17. személyi javaslatok tárgyalása; 18. egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása, bejelentése. Az ülésszak tárgysorozatául elfogadott napirendek közül a képviselők egyetértettek azzal az elnöki javaslattal, hogy az Alkotmány módosításáról; az Alkotmánybíróságról; a pártok működéséről és gazdálkodásáról; az országgyűlési képviselők választásáról; a köztársasági elnök választásáról; az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról; az Állami Számvevő- székről szóló törvényjavaslatokat; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló javaslatot; valamint az október 23- áról szóló képviselői javaslatot, illetve a pénzügyminiszter tájékoztatóját az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésén vitatja meg. A napirend elfogadását követően Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) képviselő bejelentette: megalakult az ellenzéki demokraták parlamenti csoportja, olyan képviselőkből, akik az MDF tagjaiként a közelmúltban mandátumhoz jutottak, illetve független képviselők. A csoport tagjai: Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) és Zsig- mond Attila (Budapest, 5. vk.). Kérte a T. Házat, hogy a csoport működéséhez biztosítsa a megfelelő technikai feltételeket. Erre válaszolva, Szűrös Mátyás felkérte a parlamenti irodát, teremtse meg a kívánt munkakörülményeket a képviselőcsoport számára. A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokról. Expozéjában hangoztatta: a két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyen. Mindez teljes mértékben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonatkozó megmásíthatatlan törekvésekkel. Horváth István alapvető emberi jognak nevezte a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztását. Ezatöbbi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely országot, ideértve saját országát is, és hazájába bármikor visszatérhet. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel alanyi jogon biztosítja a kivándorlást, s csak a legszűkebb körben, kiemelkedően fontos társadalmi érdekből korlátozza azt. A javaslat ugyanakkor tiltja azok kivándorlását, akik a törvényeket súlyosan megsértették és ezért ellenük büntető eljárás folyik, illetve akik szabadságvesztés büntetésüket még nem töltötték le. Feltételt állít azokkal szemben is, akiknek köztartozása van, s ilyen személyek kivándorlásuk előtt kötelesek azt megfizetni vagy arra kötelezettséget vállalni. A javaslat a köztartozások közül csak az adó- és társadalombiztosítási tartozást tekinti a kivándorlást korlátozó tényezőnek. Ugyancsak ilyen jellegű korlátot állít a javaslat akkor, amikor a katonai szolgálatot teljesítő hadkötelezettel szemben a honvédelem érdekeit érvényesíti. Ugyancsak meghatározott időtartamra korlátozást állít fel azokkal szemben, akik olyan államtitok birtokában vannak, amelyek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. A javaslat lehetővé teszi a kivándorlás megakadályozását kiskorúak, illetve magukról gondoskodni nem képes személyek védelmében, ha a kivándorlás az érdekeiket sértené. — A törvénytervezet abból indul ki, hogy a hazatérés joga a kivándorlásénál is erősebb. Ezért Magyarország e jog korlátozás nélküli megadásával kitárja és nyitva hagyja kapuját mindazok előtt, akik a hazába visszavágynak, eltörölve ezzel a rossz emlékű „disszidens”, „emigráns”, „jogellenesen külföldön tartózkodó” bélyegét. A nemzetközi gyakorlatban sok értetlenséget és félreértést kiváltó hazatérési engedély helyett, a külképviseletek magán- útlevéllel látják el azt a magyar állampolgárt is, aki ideiglenes külföldön tartózkodása során az útlevelét elvesztette. — A javaslat nem rendelkezik a szolgálati útlevélről. Ennek megszüntetése meglehetősen sok vitát váltott ki a törvényjavaslat előkészítése során. Megtartását azonban nem lehet nyomós érvekkel alátámasztani. A diplomata útlevélre jogosultak körét a javaslat elfogadása esetén először szabályozza majd nyilvánosan kihirdetett, magas szintű jogszabály. Ez ideig ezt kormányhatározat tartalmazta. Elfogadva az eddigi viták többségi álláspontját, a kiegészítő törvényjavaslat szerint valameny- nyi államtitkár, továbbá az országgyűlési képviselők házastársai és gyermekei is jogosultak lesznek diplomata útlevélre. Rámutatott: a ki- és bevándorlás, a hazatérés és a külföldre utazás jogának a nemzetközi kötelezettségekkel is összehangolt szabályozása a magyar jogrendszer több területét is érinti. Kihatással van a pénzügyi, a társadalombiztosítási, a szociális és egészségügyi, a lakásgazdálkodási, a munkajogi és ezen túl egyéb jogterületekre is. A belügyminiszter kérte az Országgyűlést: értsen egyet azzal, hogy a törvényjavaslatok hatályba lépéséig az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon alapuló és a mérlegelési jogkörbe tartozó szankciókat a továbbiakban ne alkalmazzák. A vitában — amelyben hatan kértek szót — az elhangzottakra Horváth István belügyminiszter válaszolt, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés a törvénytervezetet módosítás nélkül törvényerőre emelte. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását^ Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának első napja véget ért. Kárpáti Ferenc és Nyers Rezső a szünetben Németh Miklós kormányfő beszél Egyperces néma felállással tisztelegtek elhunyt képviselőtársaik — köztük Kádár János — emlékének
